Nyaralás közben is ostorozta magát II. János Pál
MTI / Blikk
2010-01-27
Számos eddig ismeretlen epizódot tár fel a 2005-ben elhunyt II. János Pál pápáról egy kedden megjelent könyv. A Miért szent ő? című műben megismerhetjük, hogyan sanyargatta magát a néhai katolikus egyházfő, milyen betegségekkel küszködött, de az ellene irányuló merényleten kívül olvashatunk arról is, hogy el akarták rabolni.
A mű szerzője, a lengyel származású Slawomir Oder bíboros irányítja a volt egyházfő szentté avatásához szükséges eljárást. A kötetben a címnek megfelelően azt kívánja feltárni, miért érdemli meg II. János Pál a „kitüntetést".
A könyv feltárja, hogy II. János Pál az önsanyargatásig elment azért, hogy át tudja érezni Jézus Krisztus szenvedéseit. Oder bíboros szemtanúkat idézett arra vonatkozólag, hogy II. János Pál egy erre a célra használt nadrágszíjjal rendszeresen ostorozta magát – már krakkói püspökként, később pedig a Vatikánban, még nyaralása idején is. Püspök korában Karol Wojtyla gyakran a puszta kövezeten aludt ruhátlanul, hogy eddze magát az önmegtagadásban és az aszketikus életmódban. Az önostorozás és az aszketizmus több katolikus szent, köztük Assisi Szent Ferenc és Sienai Szent Katalin életéhez is hozzátartozott.
Pápasága idején II. János Pál sokféle egészségi problémával küszködött. 1981-ben merényletet követtek el ellene, amelybe kevés híján belehalt. Több műtétet hajtottak végre rajta, egy alkalommal rák miatt, és több mint egy évtizeden át szenvedett Parkinson-kórban. Oder bíboros feltárta, hogy 1989. február 15-én – nyolc évvel Mehmet Ali Agca ellene irányuló gyilkossági kísérlete után – munkatársainak címzett feljegyzésben közölte, hogy amennyiben gyógyíthatatlan beteg lenne és emiatt nem tudná többé teljesíteni pápai kötelezettségeit, inkább lemondana, semmint hogy „életfogytig" egyházfő maradjon. A dokumentum létezéséről sokféle híresztelés volt, de ezúttal először jelent meg teljes szövege. Végül mégsem mondott le, mert úgy érezte, ez nem felelne meg az egyház érdekének – 1294 óta ő lett volna az első pápa, ha mégis megteszi.
Oder bíboros könyvéből az is kiderül, hogy II. János Pál elrablását tervezte a 80-as évek elején a Vörös Brigádok olasz szélsőbaloldali földalatti szervezet. Az olasz titkosszolgálat annak idején értesítette a Vatikánt a tervről, amely végül nem valósult meg. Nem úgy, mint a már említett merénylet, amely után közvetlenül, az őt kórházba szállító mentőkocsiban úgy gondolta, hogy megbocsát a merénylőnek – nyilvánosan ezt 1981. május 17-én, négy nappal később jelentette be. Ezt a részletet egy, először ebben a könyvben közölt beszéd tartalmazza, amelyet a megbocsátás erejéről kívánt elmondani öt hónappal később, de végül nem hangzott el. II. János Pál 1983-ban a börtönben is felkereste a merénylőt, és személyesen tolmácsolta neki megbocsátását. Ali Agca 2006-ban amnesztia révén szabadult olaszországi börtönéből, majd miután Törökországban egy másik ügyben ismét elítélték, 2010. január 18-án került végleg szabad lábra.
II. János Pál szentté avatása felé jelentős lépést tett az egyház, amikor tavaly decemberben XVI. Benedek pápa dekrétumot írt alá és ebben leszögezte, hogy elődje hősi keresztény életet élt. Ez egyike volt a szentté avatási eljárás kulcslépéseinek. A következő szükséges lépés egy személyéhez fűződő csoda elismerése. Ez valószínűleg egy Parkinson-kórban szenvedő francia apáca esete lesz, aki hozzá imádkozott és ezután kigyógyult a betegségből. A csoda elismerése után a néhai pápát boldoggá avathatják, ez a szentté avatást megelőző utolsó lépés.
Amikor 2005-ben II. János Pál meghalt, temetésén a tömeg ezt skandálta: Santo subito! (Avassák azonnal szentté!). XVI. Benedek pápa eleve meggyorsította ezt az eljárást azzal, hogy elődje esetében eltekintett a halált követő szokásos ötéves várakozási időtől.
MTI / Blikk
2010-01-27
Számos eddig ismeretlen epizódot tár fel a 2005-ben elhunyt II. János Pál pápáról egy kedden megjelent könyv. A Miért szent ő? című műben megismerhetjük, hogyan sanyargatta magát a néhai katolikus egyházfő, milyen betegségekkel küszködött, de az ellene irányuló merényleten kívül olvashatunk arról is, hogy el akarták rabolni.
A mű szerzője, a lengyel származású Slawomir Oder bíboros irányítja a volt egyházfő szentté avatásához szükséges eljárást. A kötetben a címnek megfelelően azt kívánja feltárni, miért érdemli meg II. János Pál a „kitüntetést".
A könyv feltárja, hogy II. János Pál az önsanyargatásig elment azért, hogy át tudja érezni Jézus Krisztus szenvedéseit. Oder bíboros szemtanúkat idézett arra vonatkozólag, hogy II. János Pál egy erre a célra használt nadrágszíjjal rendszeresen ostorozta magát – már krakkói püspökként, később pedig a Vatikánban, még nyaralása idején is. Püspök korában Karol Wojtyla gyakran a puszta kövezeten aludt ruhátlanul, hogy eddze magát az önmegtagadásban és az aszketikus életmódban. Az önostorozás és az aszketizmus több katolikus szent, köztük Assisi Szent Ferenc és Sienai Szent Katalin életéhez is hozzátartozott.
Pápasága idején II. János Pál sokféle egészségi problémával küszködött. 1981-ben merényletet követtek el ellene, amelybe kevés híján belehalt. Több műtétet hajtottak végre rajta, egy alkalommal rák miatt, és több mint egy évtizeden át szenvedett Parkinson-kórban. Oder bíboros feltárta, hogy 1989. február 15-én – nyolc évvel Mehmet Ali Agca ellene irányuló gyilkossági kísérlete után – munkatársainak címzett feljegyzésben közölte, hogy amennyiben gyógyíthatatlan beteg lenne és emiatt nem tudná többé teljesíteni pápai kötelezettségeit, inkább lemondana, semmint hogy „életfogytig" egyházfő maradjon. A dokumentum létezéséről sokféle híresztelés volt, de ezúttal először jelent meg teljes szövege. Végül mégsem mondott le, mert úgy érezte, ez nem felelne meg az egyház érdekének – 1294 óta ő lett volna az első pápa, ha mégis megteszi.
Oder bíboros könyvéből az is kiderül, hogy II. János Pál elrablását tervezte a 80-as évek elején a Vörös Brigádok olasz szélsőbaloldali földalatti szervezet. Az olasz titkosszolgálat annak idején értesítette a Vatikánt a tervről, amely végül nem valósult meg. Nem úgy, mint a már említett merénylet, amely után közvetlenül, az őt kórházba szállító mentőkocsiban úgy gondolta, hogy megbocsát a merénylőnek – nyilvánosan ezt 1981. május 17-én, négy nappal később jelentette be. Ezt a részletet egy, először ebben a könyvben közölt beszéd tartalmazza, amelyet a megbocsátás erejéről kívánt elmondani öt hónappal később, de végül nem hangzott el. II. János Pál 1983-ban a börtönben is felkereste a merénylőt, és személyesen tolmácsolta neki megbocsátását. Ali Agca 2006-ban amnesztia révén szabadult olaszországi börtönéből, majd miután Törökországban egy másik ügyben ismét elítélték, 2010. január 18-án került végleg szabad lábra.
II. János Pál szentté avatása felé jelentős lépést tett az egyház, amikor tavaly decemberben XVI. Benedek pápa dekrétumot írt alá és ebben leszögezte, hogy elődje hősi keresztény életet élt. Ez egyike volt a szentté avatási eljárás kulcslépéseinek. A következő szükséges lépés egy személyéhez fűződő csoda elismerése. Ez valószínűleg egy Parkinson-kórban szenvedő francia apáca esete lesz, aki hozzá imádkozott és ezután kigyógyult a betegségből. A csoda elismerése után a néhai pápát boldoggá avathatják, ez a szentté avatást megelőző utolsó lépés.
Amikor 2005-ben II. János Pál meghalt, temetésén a tömeg ezt skandálta: Santo subito! (Avassák azonnal szentté!). XVI. Benedek pápa eleve meggyorsította ezt az eljárást azzal, hogy elődje esetében eltekintett a halált követő szokásos ötéves várakozási időtől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése