Január második vasárnapja a Vallásszabadság napja
Unitárius Portál
János Zsigmond erdélyi fejedelem és Magyarország királya nevéhez fűződik a vallási türelem és lelkiismereti szabadság törvénybe iktatása először a világon 1568 január 6-13 között Tordán tartott országgyűlésen,
A vallási szabadság és türelem másik nagy egyénisége Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója és első püspöke, aki lényegében a tordai határozat szellemi megalkotója volt.
Ennek alapja pedig a szentírás, az az egyszerű felismerés, hogy mivel Isten szeretet, így maga a türelmesség megszemélyesítője, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
Dávid Ferenc mondotta: nincsen nagyobb esztelenség sőt képtelenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet és a lelket, mely felett hatalommal csak egyedül teremtője bír.
Senkit sem szabad valamely meggyőződésre rákényszeríteni, mely hitével ellenkezik…
Ebben a tekintetben is példával maga a názáreti Jézus járt elöl, aki azt tanította, hogy nem kell a konkolyt kitépni, nehogy a búza is kárt szenvedjen, hanem engedni kell, hogy mindkettő együtt érjen az aratásig.
Pál apostol sem tanácsolta, hogy a tőlünk különböző hitet valló embertársakat üldözzük, hanem csupán azt, hogy őket elkerüljük. Attól pedig egyenesen eltiltott, hogy bárkit halálra ítéljünk hitéért. Mi sem lehetünk Jézusnál és Pál apostolnál szigorúbbak.
Dávid Ferenc is a hitviták során végig kitartott a türelem és szabadság mellett:
Pl. 1569-ben a Váradon tartott hitvitán ellenfelei azt kérték a fejedelemtől, hogy a veszteseket kegyetlenül büntessék meg, és tiltsák el a további tevékenységtől.
Míg Dávid Ferenc arra kérte János Zsigmondot, hogy büntetés helyett részesítse minden tiszteletben és jutalomban a legyőzött felet is, legyen nekik szabad írni, tanítani, adassék nekik teljes szabadság mindenre, amit ügyükben tenni akarnak.
Eredeti szöveg:
Magyarosított szöveg:
Angol nyelvű változat:
Unitárius Portál
János Zsigmond erdélyi fejedelem és Magyarország királya nevéhez fűződik a vallási türelem és lelkiismereti szabadság törvénybe iktatása először a világon 1568 január 6-13 között Tordán tartott országgyűlésen,
A vallási szabadság és türelem másik nagy egyénisége Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója és első püspöke, aki lényegében a tordai határozat szellemi megalkotója volt.
Ennek alapja pedig a szentírás, az az egyszerű felismerés, hogy mivel Isten szeretet, így maga a türelmesség megszemélyesítője, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
Dávid Ferenc mondotta: nincsen nagyobb esztelenség sőt képtelenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet és a lelket, mely felett hatalommal csak egyedül teremtője bír.
Senkit sem szabad valamely meggyőződésre rákényszeríteni, mely hitével ellenkezik…
Ebben a tekintetben is példával maga a názáreti Jézus járt elöl, aki azt tanította, hogy nem kell a konkolyt kitépni, nehogy a búza is kárt szenvedjen, hanem engedni kell, hogy mindkettő együtt érjen az aratásig.
Pál apostol sem tanácsolta, hogy a tőlünk különböző hitet valló embertársakat üldözzük, hanem csupán azt, hogy őket elkerüljük. Attól pedig egyenesen eltiltott, hogy bárkit halálra ítéljünk hitéért. Mi sem lehetünk Jézusnál és Pál apostolnál szigorúbbak.
Dávid Ferenc is a hitviták során végig kitartott a türelem és szabadság mellett:
Pl. 1569-ben a Váradon tartott hitvitán ellenfelei azt kérték a fejedelemtől, hogy a veszteseket kegyetlenül büntessék meg, és tiltsák el a további tevékenységtől.
Míg Dávid Ferenc arra kérte János Zsigmondot, hogy büntetés helyett részesítse minden tiszteletben és jutalomban a legyőzött felet is, legyen nekik szabad írni, tanítani, adassék nekik teljes szabadság mindenre, amit ügyükben tenni akarnak.
A TORDAI ORSZÁGGYŰLÉS HATÁROZATA
1568. január 6-13.
1568. január 6-13.
Eredeti szöveg:
URUNK Ő FELSÉGE MIKÉPEN ENNEK ELŐTTE VALÓ GYŰLÉSIBE ORSZÁGÁVAL KÖZÖNSÉGGEL AZ RELIGIÓ DOLGARÓL VÉGEZÖTT, AZONKÉPEN MOSTAN ÉS EZ JELEN VALÓ GYŰLÉSÉBE AZONT ERÖSÍTI, TUDNIILLIK, HOGY MINDÖN HELYÖKÖN AZ PRÉDIKATOROK AZ EVANGÉLIUMOT PRÉDIKÁLJÁK, HIRDESSÉK, KIKI AZ Ő ÉRTELME SZERÉNT, ÉS AZ KÖZSÉG HA VENNI AKARJA, JÓ, HA NEM PENIG SENKI KÉNSZERÍTÉSSEL NE KÉSZERÍTSE AZ Ű LELKE AZON MEG NEM NYUGODVÁN, DE OLY PRÉDIKÁTORT TARTHASSON, AZ KINEK TANITÁSA Ő NÉKIE TETSZIK. EZÉRT PENIG SENKI AZ SUPERINTENDENSEK KÖZÜL, SE EGYEBEK AZ PRÉDIKÁTOROKAT MEG NE BÁNTHASSA, NE SZIDALMAZTASSÉK SENKI AZ RELIGIÓÉRT SENKITŐL, AZ ELÉBBI CONSTITUTIOK SZERÉNT, ÉS NEM ENGEDTETIK EZ SENKINEK, HOGY SENKIT FOGSÁGGAL, AVAGY HELYÉBŐL VALÓ PRIVÁLÁSSAL FENYEGESSÖN AZ TANITÁSÉRT, MERT AZ HIT ISTENNEK AJÁNDÉKA, EZ HALLÁSBÓL LÉSZÖN, MELY HALLÁS ISTENNEK IGÉJE ÁLTAL VAGYON.
Magyarosított szöveg:
Urunk Ő felsége, amint az ennek előtte való gyűlésekben országával együtt végezett a religió dolgáról, azonképpen a mostanin is ezt megerősíti, hogy ti. a prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot, kiki az ö értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse, az ö lelke azon meg nem nyugodván, de tarthasson olyan prédikátort, akinek tanítása őneki tetszik. Ezért pedig senki a superintendensek közül, se mások a prédikátorokat meg ne bánthassák, a religióért senki se szidalmaztassék, az előbbi konstituciók szerint. Nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is fogsággal vagy helyétől való megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, az hallásból lesz, mely hallás Isten igéje által van.
Angol nyelvű változat:
Our Royal Majesty, as he had decided at the previous debates within his country about matters of religion, confirms as well at the present Diet that every orator shall preach the gospel by his own (personal) conception, at any place if that community is willing to accept him, or if it isn't, no one should force him just because their soul is not satisfied with him; but a community can keep such a preacher whose teachings are delightful. And no one, neither superintendents nor others, may hurt a preacher by this or by the previous constitutions; no one may be blamed because of their religion. No one is allowed to threaten others with prison or divest anyone of their office because of their profession: because faith is God's gift born from hearing and this hearing is conceived by the word of God.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése