„A fejlődés áldás, ne pedig átok legyen” - lezárult a katolikus-zsidó párbeszéd bizottságának 9. találkozója
Vatikáni Rádió
20/01/2010
A Szentszék és az Izraeli Főrabbinátus kétoldalú bizottsága január 17-20. között ülésezett Rómában. A megbeszélés után közzétett zárónyilatkozatuk 7 pontban foglalta össze a találkozó eredményeit. A tanácskozás résztvevői jelen voltak XVI. Benedek a római zsinagógában tett látogatásán, ahol a pápa megerősítette a katolikus egyház elkötelezettségét a zsidósággal való párbeszéd és testvériség elmélyítése mellett a „Nostra Aetate” k. zsinati dokumentum értelmében.
A találkozón elhangzott beszédek hangsúlyozták a környezetvédelem világi és vallási megközelítései közötti feszültséget. A bibliai tanítás úgy tekint a természetre, mint amely szent jelleggel van felruházva a Teremtő akaratából. Ő bízta meg az emberiséget, amely teremtésének csúcsa, hogy felelős módon gondoskodjon a környezetről. Ennek megfelelően az emberiségnek szabadságot és autonómiát adott a természeti erőforrások fejlesztésére. Ugyanakkor ezt a tevékenységet az univerzum isteni hatalmának tiszteletben tartásával kell végeznie.
Az emberiség ma egyedülálló környezeti válsággal néz szembe, amely a féktelen materiális és technológiai kizsákmányolás eredménye. Ezzel a kihívással természetesen a szükséges technikai eszközökön túl, valamint az önmérséklet, az alázatosság és a fegyelem segítségével kell szembe nézni.
A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a társadalomnak fel kell ismernie a teremtett világ transzcendens távlatát, hiszen ez nélkülözhetetlen az erkölcsileg felelős fenntartható fejlődés és a haladás biztosításához. Nem minden, ami technikailag megvalósítható, erkölcsileg elfogadható. Ennek a tudatosítása biztosítja, hogy a fejlődés minden aspektusa a jövő nemzedékek jólétét és Isten nevének megszentelődését mozdítsa elő. Ennek a tudatnak a hiánya viszont pusztító következményekkel jár az emberiségre és a környezetre, továbbá megszentségteleníti Isten nevét.
A bibliai hagyományt, amely egyedülálló méltóságot ad a személynek, nem a teremtett világ feletti uralom, hanem a tisztelet és a szolidaritás jegyében kell felfogni. Ehhez pedig „humán ökológiára” van szükség, amelynek értelmében az ökoszisztéma iránti felelősségünk összekapcsolódik egymás iránti elkötelezettségünkkel. Különösképpen visszatükröződik ez a szegények, a nők, a gyermekek, az idegenek, a betegek, a gyengék és a szükségben levők iránti nagylelkűséggel.
A természet rendjébe való emberi beavatkozás erkölcsi aspektusa abban gyökerezik, hogy korlátozza a tudomány kizárólagosságra törekvő igényét, valamint szolidaritást és erkölcsi felelősséget vállal mindenkiért.
Erre vonatkozóan a kétoldalú bizottság sürgette, hogy minden tudományos innováció és fejlesztés terén működjenek szorosan együtt a vallási etikai vezetőivel. Az államok és a nemzetközi szervezetek tehát kötelezzék el magukat a vallási vezetőkkel. Így biztosíthatják, hogy a fejlődés áldás, ne pedig átok legyen. A hiteles környezetetika alapfeltétele a világ békéjének és harmóniájának – figyelmeztetnek záróközleményükben a katolikus-zsidó párbeszéd kétoldalú bizottságának tagjai.
A január 20-án közzétett zárónyilatkozatot mindkét fél részéről 8-8 személy írta alá, elsőként a két társelnök: zsidó részről Shear Yashuv Cohen rabbi, katolikus részről pedig Jorge Mejía bíboros.
Vatikáni Rádió
20/01/2010
A Szentszék és az Izraeli Főrabbinátus kétoldalú bizottsága január 17-20. között ülésezett Rómában. A megbeszélés után közzétett zárónyilatkozatuk 7 pontban foglalta össze a találkozó eredményeit. A tanácskozás résztvevői jelen voltak XVI. Benedek a római zsinagógában tett látogatásán, ahol a pápa megerősítette a katolikus egyház elkötelezettségét a zsidósággal való párbeszéd és testvériség elmélyítése mellett a „Nostra Aetate” k. zsinati dokumentum értelmében.
A találkozón elhangzott beszédek hangsúlyozták a környezetvédelem világi és vallási megközelítései közötti feszültséget. A bibliai tanítás úgy tekint a természetre, mint amely szent jelleggel van felruházva a Teremtő akaratából. Ő bízta meg az emberiséget, amely teremtésének csúcsa, hogy felelős módon gondoskodjon a környezetről. Ennek megfelelően az emberiségnek szabadságot és autonómiát adott a természeti erőforrások fejlesztésére. Ugyanakkor ezt a tevékenységet az univerzum isteni hatalmának tiszteletben tartásával kell végeznie.
Az emberiség ma egyedülálló környezeti válsággal néz szembe, amely a féktelen materiális és technológiai kizsákmányolás eredménye. Ezzel a kihívással természetesen a szükséges technikai eszközökön túl, valamint az önmérséklet, az alázatosság és a fegyelem segítségével kell szembe nézni.
A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a társadalomnak fel kell ismernie a teremtett világ transzcendens távlatát, hiszen ez nélkülözhetetlen az erkölcsileg felelős fenntartható fejlődés és a haladás biztosításához. Nem minden, ami technikailag megvalósítható, erkölcsileg elfogadható. Ennek a tudatosítása biztosítja, hogy a fejlődés minden aspektusa a jövő nemzedékek jólétét és Isten nevének megszentelődését mozdítsa elő. Ennek a tudatnak a hiánya viszont pusztító következményekkel jár az emberiségre és a környezetre, továbbá megszentségteleníti Isten nevét.
A bibliai hagyományt, amely egyedülálló méltóságot ad a személynek, nem a teremtett világ feletti uralom, hanem a tisztelet és a szolidaritás jegyében kell felfogni. Ehhez pedig „humán ökológiára” van szükség, amelynek értelmében az ökoszisztéma iránti felelősségünk összekapcsolódik egymás iránti elkötelezettségünkkel. Különösképpen visszatükröződik ez a szegények, a nők, a gyermekek, az idegenek, a betegek, a gyengék és a szükségben levők iránti nagylelkűséggel.
A természet rendjébe való emberi beavatkozás erkölcsi aspektusa abban gyökerezik, hogy korlátozza a tudomány kizárólagosságra törekvő igényét, valamint szolidaritást és erkölcsi felelősséget vállal mindenkiért.
Erre vonatkozóan a kétoldalú bizottság sürgette, hogy minden tudományos innováció és fejlesztés terén működjenek szorosan együtt a vallási etikai vezetőivel. Az államok és a nemzetközi szervezetek tehát kötelezzék el magukat a vallási vezetőkkel. Így biztosíthatják, hogy a fejlődés áldás, ne pedig átok legyen. A hiteles környezetetika alapfeltétele a világ békéjének és harmóniájának – figyelmeztetnek záróközleményükben a katolikus-zsidó párbeszéd kétoldalú bizottságának tagjai.
A január 20-án közzétett zárónyilatkozatot mindkét fél részéről 8-8 személy írta alá, elsőként a két társelnök: zsidó részről Shear Yashuv Cohen rabbi, katolikus részről pedig Jorge Mejía bíboros.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése