Egy unitárius egyház lesz?
Krónika
Pap Melinda
2010. január 29.
Református mintára az Erdélyi és a Magyarországi Unitárius Egyház egyesítését javasolják anyaországi lelkészek. A kérdésben a február 6-i zsinaton döntenek. Az Erdélyi Unitárius Egyház vezetősége üdvözli a kezdeményezést.
Az Erdélyi és a Magyarországi Unitárius Egyház egyesítésének kérdése is szerepelhet az anyaországi unitárius egyház február 6-i zsinatának napirendjén. A két egyház öszszeolvasztását több magyarországi unitárius lelkész is javasolja úgy vélve, hogy új egyház létrehozásával helyreáll a Kárpát-medencei unitáriusoknak a hívek döntő többsége által óhajtott történelmi egysége, melynek több évszázados hagyományát a trianoni békediktátum és a kommunista diktatúrák hatalomra jutása szakította meg. Az elképzelés szerint – akárcsak Trianon előtt –, a Magyar Unitárius Egyház székhelye Kolozsváron lenne, és azt az Erdélyi Unitárius Egyház jelenlegi püspöke, Bálint-Benczédi Ferenc vezetné.
Együvé tartoznának
„Az egyesülés gondolata, vágya minden jóérzésű erdélyi és magyarországi unitárius hívőben elsősorban az együvé tartozást és a testvéri összefogás érzését jelenti, tehát érzelmi jellegű” – vélik a kezdeményezők. Szerintük az is az egyesítés mellett szól, hogy csupán Erdélyben van unitárius lelkészképzés, ugyanakkor a magyarországi unitáriusok kétharmada erdélyi származású.
A kérdésben a magyarországi Egyházi Képviselő Tanács (EKT) 2009. november 7-i ülésén már született egy határozat. „Mi, a Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Képviselő Tanácsának tagjai, a magyarországi unitárius közösség felelősen gondolkodó választott elöljárói arról határoztunk, hogy az Erdélyi Unitárius Egyházzal közösen legkésőbb 2010. október 31-éig létrehozzuk a Magyarországon és Erdélyben élő magyar unitáriusok teljességét összefogó Magyar Unitárius Egyház elnevezésű intézményt.
Határozatunk meghozatalakor figyelembe vettük egyházunk és hitéletünk közel négy és fél évszázados múltját, a Kárpát-medencei magyar unitarizmus egységének eszményét, illetve a Magyarországon élő unitáriusok rövid és hosszú távú érdekeit. Közös célunk megvalósításával a magunk részéről végképp fel kívánjuk számolni az idegen hatalmak által a magyar nemzeti közösségünkre mért trianoni diktátumot, annak minden következményével.
A MUE Alaptörvényének 160.§ /5/ foglaltak szerint 2010. február 6-ára összehívott zsinatnak javasoljuk, hogy erősítse meg döntésünket és véglegesítse a Magyar Unitárius Egyház létrehozásának végleges menetrendjét” – olvasható a dokumentumban.
A javaslatnak azonban ellenzői is vannak, akik úgy vélik, meg kell őrizni a Magyarországi Unitárius Egyház önállóságát, és a két egyház közötti együttműködést kell erősíteni. Azt is szorgalmazzák, hogy minél előbb töltsék be a Rázmány Csaba tavalyi halálával megüresedett püspöki széket.
Üdvözlik a kezdeményezést
Az Erdélyi Unitárius Egyház vezetősége január 10-én kiadott állásfoglalásában üdvözli a magyarországi kezdeményezést, és leszögezi: készen áll egy vegyes bizottság létrehozására az egyesülés szakmai előkészítése céljából. „Az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsának Elnöksége üdvözli a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsának 2009. november 7-i döntését, amellyel az egyházrészek újraegyesítése mellett foglalt állást.
Bízunk abban, hogy a Magyarországi Unitárius Egyház zsinati képviselői maradéktalanul tudatában vannak az egyházegyesítés történelmi lehetőségének, és ennek megfelelően döntenek” – olvasható a közleményben, amely szerint az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa régóta vár a Magyarországi Unitárius Egyház zsinatának kedvező döntésére.
Mint ismeretes, az unitárius egyház kezdetét 1568-tól, a lelkiismereti szabadságot első ízben kimondó tordai országgyűléstől számítják. Az új hit hamarosan elterjedt Erdélyen kívül is, főleg Magyarország különböző részein. 1902-ben a Királyhágón túli egyházközségekből alakult meg az Unitárius Egyház kilencedik, Duna–Tisza menti Egyházköre, mely szerves része lett az Erdélyben levő, kolozsvári központtal működő, akkori nevén Magyarországi Unitárius Egyháznak. 1940-ben az augusztus 30-i bécsi döntés Észak-Erdélyt viszszacsatolta Magyarországhoz.
Ez alkalmat nyújtott a kilencedik egyházkör önállóságának megszüntetésére és közigazgatásilag a kolozsvári püspökséghez való visszacsatolására. A második világháború után visszaálló határok miatt a mai Magyarország területén élő unitáriusok ismét kénytelenek voltak önálló egyházi életet gyakorolni.
Az erdélyi unitárius egyház 1949-ben elfogadott szervezeti szabályzatában már nem szerepelt a Duna–Tisza menti Egyházkör, politikai okokból ekkorra minden hivatalos kapcsolat megszakadt a magyarországi és az erdélyi unitárius egyház között. Az 1968. augusztus 21-i zsinat engedélyezte az egyházkör egyházzá alakulását, ennek eredményeként alakult ki 1971-re a Magyarországon maradottak mai státusa.
Az Erdélyi és a Magyarországi Unitárius Egyház kapcsolatai az 1989-es rendszerváltást követően hivatalosan is újraéledtek. A két egyházban létező egyházközségek között testvérgyülekezeti kapcsolatok jöttek létre, a két egyház vezetősége között pedig felmerült az egyesítés kérdésköre.
Krónika
Pap Melinda
2010. január 29.
Református mintára az Erdélyi és a Magyarországi Unitárius Egyház egyesítését javasolják anyaországi lelkészek. A kérdésben a február 6-i zsinaton döntenek. Az Erdélyi Unitárius Egyház vezetősége üdvözli a kezdeményezést.
Tervezett központ. A Magyar Unitárius Egyház székhelye Kolozsváron lenne
Fotó: Biró István
Fotó: Biró István
Az Erdélyi és a Magyarországi Unitárius Egyház egyesítésének kérdése is szerepelhet az anyaországi unitárius egyház február 6-i zsinatának napirendjén. A két egyház öszszeolvasztását több magyarországi unitárius lelkész is javasolja úgy vélve, hogy új egyház létrehozásával helyreáll a Kárpát-medencei unitáriusoknak a hívek döntő többsége által óhajtott történelmi egysége, melynek több évszázados hagyományát a trianoni békediktátum és a kommunista diktatúrák hatalomra jutása szakította meg. Az elképzelés szerint – akárcsak Trianon előtt –, a Magyar Unitárius Egyház székhelye Kolozsváron lenne, és azt az Erdélyi Unitárius Egyház jelenlegi püspöke, Bálint-Benczédi Ferenc vezetné.
Együvé tartoznának
„Az egyesülés gondolata, vágya minden jóérzésű erdélyi és magyarországi unitárius hívőben elsősorban az együvé tartozást és a testvéri összefogás érzését jelenti, tehát érzelmi jellegű” – vélik a kezdeményezők. Szerintük az is az egyesítés mellett szól, hogy csupán Erdélyben van unitárius lelkészképzés, ugyanakkor a magyarországi unitáriusok kétharmada erdélyi származású.
A kérdésben a magyarországi Egyházi Képviselő Tanács (EKT) 2009. november 7-i ülésén már született egy határozat. „Mi, a Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Képviselő Tanácsának tagjai, a magyarországi unitárius közösség felelősen gondolkodó választott elöljárói arról határoztunk, hogy az Erdélyi Unitárius Egyházzal közösen legkésőbb 2010. október 31-éig létrehozzuk a Magyarországon és Erdélyben élő magyar unitáriusok teljességét összefogó Magyar Unitárius Egyház elnevezésű intézményt.
Határozatunk meghozatalakor figyelembe vettük egyházunk és hitéletünk közel négy és fél évszázados múltját, a Kárpát-medencei magyar unitarizmus egységének eszményét, illetve a Magyarországon élő unitáriusok rövid és hosszú távú érdekeit. Közös célunk megvalósításával a magunk részéről végképp fel kívánjuk számolni az idegen hatalmak által a magyar nemzeti közösségünkre mért trianoni diktátumot, annak minden következményével.
A MUE Alaptörvényének 160.§ /5/ foglaltak szerint 2010. február 6-ára összehívott zsinatnak javasoljuk, hogy erősítse meg döntésünket és véglegesítse a Magyar Unitárius Egyház létrehozásának végleges menetrendjét” – olvasható a dokumentumban.
A javaslatnak azonban ellenzői is vannak, akik úgy vélik, meg kell őrizni a Magyarországi Unitárius Egyház önállóságát, és a két egyház közötti együttműködést kell erősíteni. Azt is szorgalmazzák, hogy minél előbb töltsék be a Rázmány Csaba tavalyi halálával megüresedett püspöki széket.
Üdvözlik a kezdeményezést
Az Erdélyi Unitárius Egyház vezetősége január 10-én kiadott állásfoglalásában üdvözli a magyarországi kezdeményezést, és leszögezi: készen áll egy vegyes bizottság létrehozására az egyesülés szakmai előkészítése céljából. „Az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsának Elnöksége üdvözli a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsának 2009. november 7-i döntését, amellyel az egyházrészek újraegyesítése mellett foglalt állást.
Bízunk abban, hogy a Magyarországi Unitárius Egyház zsinati képviselői maradéktalanul tudatában vannak az egyházegyesítés történelmi lehetőségének, és ennek megfelelően döntenek” – olvasható a közleményben, amely szerint az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa régóta vár a Magyarországi Unitárius Egyház zsinatának kedvező döntésére.
Mint ismeretes, az unitárius egyház kezdetét 1568-tól, a lelkiismereti szabadságot első ízben kimondó tordai országgyűléstől számítják. Az új hit hamarosan elterjedt Erdélyen kívül is, főleg Magyarország különböző részein. 1902-ben a Királyhágón túli egyházközségekből alakult meg az Unitárius Egyház kilencedik, Duna–Tisza menti Egyházköre, mely szerves része lett az Erdélyben levő, kolozsvári központtal működő, akkori nevén Magyarországi Unitárius Egyháznak. 1940-ben az augusztus 30-i bécsi döntés Észak-Erdélyt viszszacsatolta Magyarországhoz.
Ez alkalmat nyújtott a kilencedik egyházkör önállóságának megszüntetésére és közigazgatásilag a kolozsvári püspökséghez való visszacsatolására. A második világháború után visszaálló határok miatt a mai Magyarország területén élő unitáriusok ismét kénytelenek voltak önálló egyházi életet gyakorolni.
Az erdélyi unitárius egyház 1949-ben elfogadott szervezeti szabályzatában már nem szerepelt a Duna–Tisza menti Egyházkör, politikai okokból ekkorra minden hivatalos kapcsolat megszakadt a magyarországi és az erdélyi unitárius egyház között. Az 1968. augusztus 21-i zsinat engedélyezte az egyházkör egyházzá alakulását, ennek eredményeként alakult ki 1971-re a Magyarországon maradottak mai státusa.
Az Erdélyi és a Magyarországi Unitárius Egyház kapcsolatai az 1989-es rendszerváltást követően hivatalosan is újraéledtek. A két egyházban létező egyházközségek között testvérgyülekezeti kapcsolatok jöttek létre, a két egyház vezetősége között pedig felmerült az egyesítés kérdésköre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése