2014. január 28., kedd

A kálomista varjú és a mennyország

Január utolsó vasárnapján Ferenc pápa fehér békegalambokat eregetett az ukrajnai polgárháborús helyzetért imádkozva, a galambokat azonban egy sirály és egy dolmányos varjú megtámadta. Mindez egybeesett az ökumenikus imahét záró vasárnapjával. A fanyar képzettársítás rögtön adódott a madarak népies elnevezését ismerők számára: a „pápista” galambot megtámadta a „kálomista varjú”!



Kálvinista, kálomista

A kálomista nem más, mint a kálvinista népies változata. Petőfi is „kálomista pap”-nak nevezte versében azt a református prédikátort, akit Csokonai csapostól otthagyott. És bár a kálvinista éppen olyan pejoratív jelzőként, amolyan eretnekjelzőként vonult be a köztudatba, mint ahogyan a katolikusokat pápistáknak nevezték (leszámítva itt az evangélikusok hivatalosan is magukévá tett lutheránus elnevezését), elméletben a kálvinista világnézet, hitvallás, egyházrend stb. igencsak pozitív töltetű. Igaz, Kálvin tanítása a magyar reformátusoknál csak részben meghatározó, illetve kálvinista tanok követőinek nevezhetünk más, nem református felekezeteket is. A nyakas kálomista vagy vastagnyakú kálvinista viszont annál inkább illik hitükhöz makacsul ragaszkodó, predestináció-tanban meggyökerezett hitű, kálvini szigorú, kurucos jellemű református lelkipásztorainkra vagy presbitereinkre. A „felekezeti megkülönböztetést” a népi hagyomány azonban nemcsak az egyházakra, hanem az élővilágra is alkalmazta.


Vetési varjú (Corvus frugilegus)

Dolmányos varjú (Corvus cornix)

Pápista és kálomista varjú

Ennek egyik ékes esete a pápista varjú és a kálomista/kálvinista varjú elnevezések. Míg az előbbi a teljesen fekete tollazatú vetési varjúra vonatkozik, addig a másik a szürke-fekete dolmányos varjúra.

A ködmönhátú, szürke vagy hamvas varjúként is emlegetett dolmányos varjú bár inkább a kormos varjú rokona, és attól csak szürke háta és hasa különbözteti meg, a „vallási ellentétet” azonban a nálunk inkább előforduló, csupasz és világos csőrtövű vetési varjúval áll fenn.

Első hallásra a tollazat színbeli megkülönböztetésére gondolhatnánk, hiszen a pápista varjú fekete tollazata a katolikus papi reverenda színére is emlékeztethet, a kálomista varjú (vagy palócosan kálvonyistavarnyú) dolmánya akár a deákos, magyar mentés kálvinista prédikátorokat juttathatja eszünkbe.

Sőt, a kálvinista varjú még csak nem is „vastagnyakúbb” fajtatársainál, bár rekedtesebben károg, mint vetési varjú társa. És bár dolmányos varjúnkat nevezhetnénk magyar kálvinistának is, hiszen településeink állandó madara, a vetési varjú ezzel szemben az enyhébb tél reményében északabbról vándorol tájainkra.

Nos, a madarat ez esetben nem tolláról, hanem táplálkozási szokásáról ismerik, a keresztény embert pedig nem feltétlenül barátjáról, hanem böjtölési szokásáról.

Hogy fészkünkön kívül tollasodjunk, Jókai Mór ekképpen örökíti meg a varjak népies megkülönböztetését A barátfalvi lévita című kisregényében: „A varjúk, lehettek ötvenen is, mind megszálltak azon az egyetlen kimagasló vén bükkfán. Kálvinista varjúk voltak. Így híja őket a népajk azért, hogy ezek hússal élnek (odaértve a férgeket is), megkülönböztetésül a pápista varjúktól, akik a vetést eszik. Amazok egészen feketék, emezeknek a hátuk szürke.

Azaz míg a pápista varjú nem fogyaszt húst, inkább csak vetést eszik, mint a katolikusok böjti napokon, addig a kálomista varjú inkább húsevő, azaz ritkán böjtöl, mint a kálvinisták nagypénteken.

Kálvinista mennyország

A „kálomista mennyország” első hallásra a ritkán böjtölő, de hitvalló kálvinisták üdvözülése helyének tűnik, és feltételezhetően a pápista mennyország szomszédságában lehet. Vagy talán a kálomista varjak is az örök élet részesei lennének?

Netalán maga a „kálvinista Róma”, Debrecen városa volna maga a földre szállt „kálvinista mennyország”? Érdemes volna megkérdezni efelől a cívis város polgármesterét vagy kálvinista püspökét!

Az igazság az, hogy a „kálvinista mennyországot” legfeljebb a „kálvinista Róma” egyik éttermében találhatnánk meg, a mennyei boldogságért pedig még a kálomistáknak is fizetni kellene, hiszen az nem más, mint egy étel. Helyesebben több hagyományos étel neve is, melyek között – nyugodtan mondhatjuk – nem sok böjti eledel van. Leginkább a vargabéles-szerű édes túrós tésztát vagy a szalonnás-tejfölös túrós csuszát fedi a név, de régebbi leírások a friss cipóval fogyasztott jó zsíros cigánypecsenyét, valamint a „kaszáslét”, a füstölt disznóhúsos savanyú levest is e névvel illették.


***

Nos, nem marad más hátra, mint hogy a „kálvinista Róma” egyik teraszán egy „kálvinista mennyországot” rendeljünk, csak nehogy a „kálvinista” vagy a „pápista” varjú lecsapjon rá. Különösen böjti időszakban legyünk óvatosak!

2014. január 4., szombat

Az év növényei és állatai Magyarországon - 2014

"Az egek az Úr egei, de a földet az embereknek adta."
(Zsoltárok könyve 115,16)
 

Az Év Fája Magyarországon - 2014



Mesebeli vén vackor (Gödöllő)

Az év fafaja - 2014



Mezei juhar

Az év vadvirága - 2014



Szibériai nőszirom

Az év gombája - 2014



Mezei szegfűgomba

Az év hala - 2014



Magyar bucó

Az év rovara - 2014



Földi poszméh

Az év madara - 2014



Túzok

Az év hüllője - 2014
 

 
Mocsári teknős


Az év denevére - 2014

2014. január 3., péntek

Nagyvárad és Szent László király (MR1-Kossuth Rádió)


Nagyvárad és Szent László király
MR1-Kossuth Rádió
Magyar szellemtár
2014.01.01.
Ionescu Nikolett interjúja Fleisz János történésszel


Próféta a saját egyházában? Ferenc pápa evangéliumi fordulatot hirdet

2014. január 1., szerda

Alfa és Omega

"Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható." (Jelenések könyve 1,8)
 

Valerie Sjodin: I AM the Alpha and Omega