2010. január 18., hétfő

XVI. Benedek látogatása a római zsinagógában

XVI. Benedek látogatása a római zsinagógában

http://www.magyarkurir.hu/design/alap/img/logo.jpg

Magyar Kurír
2010. január 18.

A keresztényeknek és a zsidóknak közös spirituális örökségük erejével, együtt kell tanúságot tenniük, válaszolva korunk kihívásaira. A II. Vatikáni Zsinat szilárd pontot és új állomást jelent a katolikusok számára a zsidó néppel való kapcsolatban – hangsúlyozta a Szentatya beszédében, amelyet gyakori tapssal szakítottak meg hallgatói a zsinagógában.

http://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/30817/fokep/kep.jpg

A Szentatya vasárnap délután negyed ötkor hagyta el autón a Vatikánt. Néhány perc múlva érkezett Róma zsidó negyedébe, ahol Riccardo Pacifici, a római zsidó közösség elnöke, valamint Renzo Gattegna, az olasz zsidók közösségének elnöke fogadta. XVI. Benedek virágcsokrot helyezett el a márványtábla előtt, amelyet az 1943. október 16-án Rómából elhurcolt zsidók emlékére állítottak 1964-ben. Az 1021 deportált személy közül mindössze tizenheten tértek vissza. 2001-ben újabb emléktáblát helyeztek el azoknak az újszülötteknek a tiszteletére, akiket a náci lágerekben gyilkoltak meg. A rövid szertartáson néhány túlélő is jelen volt – olvasható a Vatikáni Rádió honlapján.

XVI. Benedek pápa és kísérete folytatta útját a zsinagógához. Bevonulása előtt lerótta tiszteletét az 1982 októberében elkövetett merénylet áldozatainak emléktáblája előtt. A zsinagógához vezető lépcsősor előtt Riccardo Di Segni római főrabbi köszöntötte a pápát.

A zsinagógába érkező Szentatyát a 126. zsoltárral, a Hazatérők énekével fogadták. Benedek pápa áthaladt a zsinagóga középső folyosóján, és üdvözölte a jelen lévő polgári hatóságokat. A Szentatyát Silvan Shalom izraeli miniszterelnök-helyettes is köszöntötte, aki előzőleg így nyilatkozott az izraeli rádiónak: „XVI. Benedek látogatása történelmi esemény, amely nagy érzelmeket ébreszt. Vallási, nem politikai esemény, amelynek feladata, hogy a zsidók és katolikusok közötti kiengesztelődést jelképezze”. A pápa és a főrabbi a tribün közepén foglalt helyet, mellettük a zsidósággal való vallási kapcsolatok bizottságának katolikus és zsidó tagjai, illetve a pápai kíséret tagjai ültek. Elsőnek Riccardo Pacifici, majd Renzo Gattegna, végül Riccardo di Segni köszöntötte a pápát.

http://www.magyarkurir.hu/kepek/hirek/30817/foto_02.jpg

A zsinat döntő lendületet adott a párbeszéd, a testvériség, a barátság visszafordíthatatlan útja számára – mondta beszédében XVI. Benedek pápa. Utalt rá, hogy az egyház bocsánatot kért gyermekei mulasztásaiért, mindazért, amivel bármilyen módon elősegítették az antiszemitizmus és antijudaizmus csapásait. A véres háborúk, rettenetes ideológiák soha nem látott szenvedést, halált és pusztítást okoztak – idézte fel a XX. század tragikus eseményeit a pápa. A holokauszt a csúcspontja annak a gyűlöletnek, ami akkor lép fel, amikor az ember elfelejti Teremtőjét, és saját magát helyezi a világegyetem középpontjába. A pápa, emlékeztetve 2006-os, az auschwitzi haláltáborban tett látogatására, lerótta tiszteletét a római zsidók előtt, akiket e falak közül hurcoltak el.

A holokauszt, amelyet módszeresen megvalósítottak a náci uralom idején Európában, Rómát is érintette. Sokan közömbösek maradtak, ám sok olasz katolikus bátran sietett a zsidók segítségére a hitre és a keresztény tanításra támaszkodva. Gyakran életük kockáztatásával mentették és bújtatták őket, örök hálát érdemelve. Az Apostoli Szentszék is, gyakran titokban, kifejtette segítő tevékenységét – emelte ki XVI. Benedek.

A két vallás követőinek spirituális testvérisége a Szent Bibliában gyökerezik. A közös örökséghez tartozik a Tízparancsolat, amely az etika, a remény, a párbeszéd fáklyáját jelképezi: világítótorony, az igazságos, szeretetben leélt élet normája, etikai kódex az egész emberiség számára – fogalmazott XVI. Benedek. A mózesi Tízparancsolat arra szólít, hogy ismerjük el az egyetlen Urat, ne engedjünk a bálványok kísértésének. Őrizzük meg a családnak, a társadalom alapsejtjének szent mivoltát; tiszteljük és védjük az életet minden igazságtalanság ellen, ismerjük el minden ember értékességét, hiszen mindnyájan Isten képére és hasonlatosságára lettünk teremtve. Tudatában a különbözőségeknek, e közös értékek irányában haladhatunk együtt – hangsúlyozta a pápa. Végül a béke értékes ajándékáért fohászkodott az Úrhoz, különös tekintettel a Szentföldre. Tavaly májusban Jeruzsálemben mondott imájának szavait idézve hálát adott e találkozóért, és azért fohászkodott az Úrhoz, hogy erősítse meg a zsidók és keresztények közötti testvériséget.

A közös véleményeket és célkitűzéseket kell előtérbe állítani – mondta a páphoz intézett beszédében Riccardo Di Segni római főrabbi. Felidézte, hogy az új pápák megválasztása után a zsidók is részt vettek abban a körmenetben, amelyet Péter utóda tett Róma utcáin; megemlékezett II. János Pál történelmi látogatásáról; és utalt azokra, akik a római és a külföldi közösségek képviselőiként voltak jelen.

Wojtyła pápa híressé vált mondatából kiindulva, amelyben a zsidókat idősebb testvéreinknek nevezte, azt a kérdést vizsgálta, hogy „hol tartunk a testvériség és a megértés hiteles kapcsolatának útján, illetve mit tehetünk közösen”. Kiemelte a környezetvédelem sürgető kérdését; e területen közös álláspontot képvisel a két vallás – mondta. Közös ökológiai projekt megvalósítását javasolta, amelyben nem feledkeznek meg arról, hogy a teremtés csúcsa az Isten képmására teremtett ember. A felelősség azt jelenti: védeni kell az egész teremtett világot, az élet szent mivoltát, az emberi méltóságot, szabadságot, elsősorban pedig az ember igazságosságra és etikára vonatkozó igényeit.

Ezt követően a főrabbi felhívta a figyelmet arra, hogy zsidók, keresztények és más hívők üldöztetést szenvednek a világban hitük miatt. Csak a megbocsátás Ura tud megbocsátani az üldözőknek – hangsúlyozta. A drámai történelem, a nyílt problémák és meg nem értések ellenére a közös véleményeket és célkitűzéseket kell előtérbe állítani. A mai találkozót meghatározó tisztelet és barátság legyen példa mindazoknak, akik figyelnek bennünket. Zsidók és keresztények arra kaptak meghívást, hogy felelősséget vállaljanak a békéért – zárta a Szentatyához szóló beszédét Riccardo Di Segni római főrabbi.

A beszédeket követően XVI. Benedek pápa és Riccardo Di Segni kölcsönösen megajándékozták egymást. A Szentatya Giovanni Battista Piranesi Látkép a Tiberis-szigetről című rézmetszetet ajándékozta a főrabbinak. Az 1775-ben készült nyomat a híres velencei építész és művész alkotása, a 130 képből álló Római látképek c. sorozat része. Riccardo Di Segni római főrabbi a Velencében élő padovai művész, Tobia Ravà Spirituális út című alkotását ajándékozta a pápának. A képen egy kék erdő látható; a nyárfaliget közepén levő út a végtelenbe vezet – az egész alkotás számokból, illetve héber szavakból és betűkből épül fel; az ábrázolás mögött húzódó logika a gematria, a zsidó számmisztika. A szimbolikus mű a pápai látogatás időpontjára összpontosít; himnusz Istenről, a teremtett világról, a szeretetről, az emberek közötti egységről és egyetértésről.

XVI. Benedek pápa zsinagógában tett látogatásának hivatalos része fél 6-kor ért véget.

*

A Szentatya és a főrabbi a zsinagóga melletti teremben folytatott rövid magánbeszélgetést; majd ellátogattak a zsinagóga kertjében a látogatás emlékére ültetett olajfához. Ezt követően megnyitották az „És íme az öröm” című kiállítást a római Zsidó Múzeumban. A tárlat március 11-ig tekinthető meg. 14 festett tablóból áll, amelyeket a zsidó közösség készített az 1700-as években a pápák megkoronázása alkalmából.

Hat órakor a pápa a zsinagóga alagsorában lévő Spanyol zsinagógában találkozott a zsidó közösség képviselőivel, majd visszatért a Vatikánba.

*

A keresztények és zsidók tudják, hogy Isten nevében tanúságot kell tenniük a világ előtt – olvassuk az Avvenire című olasz katolikus napilap vasárnapi kommentárjában. A cikk felidézi II. János Pál pápa 1986. április 13-án tett látogatását, amely az első volt a pápaság 2000 éves történetében. Beszéde, amelyben idősebb testvéreinknek nevezte a zsidókat, örökre emlékezetes marad. XVI. Benedek a nehézségek ellenére, német származásának súlyával, alázatos szolgaként folytatja előde útját az Úr szőlejében – írja az Avvenire cikke, emlékeztetve, hogy Boldog XXIII. János egy alkalommal megállíttatta autóját a Tevere-parton, hogy csöndben megáldja a római zsidók zsinagógáját.


Nincsenek megjegyzések: