Semjén Zsolt véget vetne az eklézsia-biznisznek
A KDNP elnöke hallott egyháznak bejegyzett kuplerájról, ahol a prostituáltak a papnők.
(videó a forrásoldalon)
atv.hu
2010.01.28.
Semjén Zsolt az egyházi törvény módosításáról beszélt az ATV Jam című műsorában. A KDNP elnökének felvetése alapján a Fővárosi Bíróság egy-két tagja döntene arról, mi minősül vallási tevékenységnek, ők definiálnák az egyház fogalmát is, ami Semjén Zsolt szerint nem egy egyszerű feladat. Elképzelésük szerint – a vallásszabadságot tiszteletben tartása mellett - az igazságszolgáltató szervet egy, a tudományos élet szakértőiből összeállított grémium segítené a helyes döntés meghozatalában. Az, hogy ki állítja össze ezt a grémiumot, és milyen vallási hovatartozású emberek alkotnák, nyílván komoly vitákat válthat ki, ám Semjén Zsolt szerint így is érdemes egy új törvényjavaslat összerakása.
A politikus szerint egyház címszó alatt gyakran „eklézsia-biznisz” folyik, és a jelenlegi egyházügyi törvény miatt „egyszerűbb egyházat alapítani, mint bélyeggyűjtő egyesületet”. A KDNP elnöke példaként egy valós esetet hozott fel, amikor egy „nyilvános házat” jegyeztek be, mint törvényes egyházat. „Azt mondják erre, hogy ez nem kupleráj, hanem templom, itt nem prostituáltak vannak, hanem papnők, és nem prostitúció folyik, hanem termékenységi liturgia. Ők mondjuk az Ízisz egyháza, és csókoltatják a megyei bíróságot, mert mi közük azoknak az ő egyházi tevékenységükhöz” –mesélte a korábbi államtitkár, aki szerint ha egy autójavító kft. bejegyezteti magát, mint egyház, akkor a kipufogócsövet - kegytárgy lévén - vámmentesen forgalmazhatja. Semjén szerint visszaélésekhez vezet, hogy egy egyház bejegyzéséhez elegendő egy nyilatkozat, hogy százan azonos hitvallásról tesznek tanúbizonyságot, ezután pedig adószámuk lesz, és az adó egy százalékára tarthatnak igényt, amivel nem is kell elszámolniuk.
Semjén Zsolt szerint politikai irányultságú szervezetek is működnek egyházi név alatt, „fedezékben”, akiket pártja javaslatával ki kell szűrni. Emellett fontosnak tart egy időbeli kontroll bevezetését is, hiszen a társadalmi szervezeteknek is legalább három évig kell működniük ahhoz, hogy az egy százalékra szerezzen jogosultságot.
A KDNP elnöke hallott egyháznak bejegyzett kuplerájról, ahol a prostituáltak a papnők.
(videó a forrásoldalon)
atv.hu
2010.01.28.
Semjén Zsolt az egyházi törvény módosításáról beszélt az ATV Jam című műsorában. A KDNP elnökének felvetése alapján a Fővárosi Bíróság egy-két tagja döntene arról, mi minősül vallási tevékenységnek, ők definiálnák az egyház fogalmát is, ami Semjén Zsolt szerint nem egy egyszerű feladat. Elképzelésük szerint – a vallásszabadságot tiszteletben tartása mellett - az igazságszolgáltató szervet egy, a tudományos élet szakértőiből összeállított grémium segítené a helyes döntés meghozatalában. Az, hogy ki állítja össze ezt a grémiumot, és milyen vallási hovatartozású emberek alkotnák, nyílván komoly vitákat válthat ki, ám Semjén Zsolt szerint így is érdemes egy új törvényjavaslat összerakása.
A politikus szerint egyház címszó alatt gyakran „eklézsia-biznisz” folyik, és a jelenlegi egyházügyi törvény miatt „egyszerűbb egyházat alapítani, mint bélyeggyűjtő egyesületet”. A KDNP elnöke példaként egy valós esetet hozott fel, amikor egy „nyilvános házat” jegyeztek be, mint törvényes egyházat. „Azt mondják erre, hogy ez nem kupleráj, hanem templom, itt nem prostituáltak vannak, hanem papnők, és nem prostitúció folyik, hanem termékenységi liturgia. Ők mondjuk az Ízisz egyháza, és csókoltatják a megyei bíróságot, mert mi közük azoknak az ő egyházi tevékenységükhöz” –mesélte a korábbi államtitkár, aki szerint ha egy autójavító kft. bejegyezteti magát, mint egyház, akkor a kipufogócsövet - kegytárgy lévén - vámmentesen forgalmazhatja. Semjén szerint visszaélésekhez vezet, hogy egy egyház bejegyzéséhez elegendő egy nyilatkozat, hogy százan azonos hitvallásról tesznek tanúbizonyságot, ezután pedig adószámuk lesz, és az adó egy százalékára tarthatnak igényt, amivel nem is kell elszámolniuk.
Semjén Zsolt szerint politikai irányultságú szervezetek is működnek egyházi név alatt, „fedezékben”, akiket pártja javaslatával ki kell szűrni. Emellett fontosnak tart egy időbeli kontroll bevezetését is, hiszen a társadalmi szervezeteknek is legalább három évig kell működniük ahhoz, hogy az egy százalékra szerezzen jogosultságot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése