Dr. Kovács József:
A baptisták némi hitelvi rokonságban vannak az anabaptistákkal (újrakeresztelők), akik a protestáns reformáció harmadik ágát képezték. A mai értelembe vett baptisták a reformáció után majdnem száz évvel jelentek meg, sokban egyetértve a lutheri és kálvini tanításokkal. Jóllehet sokszor, tévesen vagy ellenszenvből, szektának minősítették őket, mégis a 16. századi reformációban kialakult felekezetek teljes jogú társegyházának tekinthetők. Ebben az írásban a baptisták életének, és hitelveiknek rövid felvázolását kíséreljük meg.
A baptisták a keresztyénség alaptanításait együtt vallják más keresztyén felekezetekkel (egyházakkal). Hisznek abban, hogy Isten lénye Szentháromságban létezik, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltónk és Urunk, aki azért lett emberré, hogy egy új életre váltson meg bűneinkből. Erre a Krisztus által megszerzett megváltásra az embernek személyes döntéssel, megtéréssel és hittel kell reagálnia. A megtért embereket Isten, Szentlelke munkája által, újjáteremti és szent (erkölcsös) életre segíti. A baptisták más egyházakkal vallják Jézus Krisztus jövőbeni megjelenését, amikor az emberek életüknek megfelelően örök jutalomban vagy kárhozatban részesülnek, és hittel reménykednek abban, hogy Jézus Krisztus „mindent újjá tesz”. Ami a baptistákra specifikusan jellemző, az az egyházról és a kegyességi életről való felfogásuk és gyakorlatuk.
A biblia, mint Isten igéje (beszéde, üzenete) fontos a személyes és közösségi hitélet gyakorlásához. A baptisták kihangsúlyozzák, hogy az Isten igéjére hittel személyesen és tudatosan kell reagálni, amely hitet Isten megad mindenkinek, aki bűnbánattal és új életre való szándékkal hozzá fordul. Azt vallják, hogy az Isten Egyháza csak megtért és újjászületett emberekből áll. A teremtés által minden embernek Istenben van az eredete, de Isten Atyánkká Jézus Krisztus váltságának elfogadása és megszentelt élet által lett. A helyi gyülekezeteknek megváltott emberek lehetnek a tagjai. Ezért a gyülekezeti tag az lehet, aki nyilvánosan bizonyságot tesz arról, hogy Istenhez tért és Jézus Krisztust Urának ismerte el; hisz Jézus Krisztusban. A keresztség, bibliai értelmezése alapján, erről a hitre jutásról való bizonyságtétel, és szimbóluma annak, hogy az ember „meghalt” a bűnös életének és „feltámadt” egy új életre Krisztussal. A keresztséget teljesen vízbe merítéssel gyakorolják; innen kapták nevüket is, mert baptista azt jelenti, hogy bemerített. Lévén, hogy a csecsemők ilyen hittel nem rendelkeznek, ezért őket nem merítik be.
Mivel a baptisták (az anabaptistákkal együtt) ragaszkodtak ahhoz a meglátásukhoz, hogy mindenkinek felelnie kell Isten előtt hitvallásáért és életéért, ezért saját maguk, és mások számára is a vallás-, és lelkiismereti szabadság előfutárai és harcosai voltak. 1612-ben Thomas Helwys, baptista lelkipásztor, a következőket írta Anglia királyának, I Jakabnak: „A király halandó ember, nem Isten, ezért nincs semmiféle hatalma alattvalóinak halhatatlan lelke felett… A vallás Isten és ember dolga. Engedjék meg az embereknek, hogy lehessenek eretnekké, törökké, zsidóvá vagy bármi mássá. A király nem fog helyettük felelni Isten színe előtt. Ezért a király nem is lehet Isten és ember dolgában bíró.” Bátor kiállásáért életével fizetett.
A baptista gyülekezetek Isten imádását lélekben és igazságban gyakorolják; elvetik a ritualizmust és a klerikalizmust. A nyilvános istentisztelet, többnyire éneklés, imádkozás, a Szentírás olvasása és hirdetése által történik. A közösség lelki épülését szolgálják a kiscsoportok is, amelyek házaknál vagy a gyülekezetnél találkoznak bibliatanulmányozás és imádkozás céljából. Az úrvacsora által a gyülekezet az Úr Jézus egyszeri áldozatára emlékezik, és jelképezi a hívők egységét Krisztussal, de a gyülekezetnek, mint Krisztus testének egységét.
A baptisták világszinten előmozdítói és kezdeményezői a modern keresztyén missziónak. Felfogásukban minden hívő misszionárius, és az egész egyház küldetése az evangélium hirdetése a világban, hogy mindazok, akiknek nincs személyes kapcsolatuk Istennel, hit és megtérés által, az Úr Jézus Krisztus hűséges tanítványaivá legyenek.
A baptisták meggyőződése, hogy Isten országa minden egyháznál és keresztyén felekezetnél átfogóbb. Elutasítják a prozelitizmust, mint az egyéni manipuláció eszközét, de lelkesednek az evangelizációért, vagyis, hogy az evangéliumot szavakkal és tettekkel mutassák be embertársaiknak, hogy mindenki Krisztusban higgyen.
A baptista hit és gyülekezeti élet alapelvei
Cikk a Bányavidéki Új Szó nagybányai hetilapban.
Megjelent 2009. augusztus 31.-én
Forrás: Dr. Kovács József blogja
Megjelent 2009. augusztus 31.-én
Forrás: Dr. Kovács József blogja
A baptisták némi hitelvi rokonságban vannak az anabaptistákkal (újrakeresztelők), akik a protestáns reformáció harmadik ágát képezték. A mai értelembe vett baptisták a reformáció után majdnem száz évvel jelentek meg, sokban egyetértve a lutheri és kálvini tanításokkal. Jóllehet sokszor, tévesen vagy ellenszenvből, szektának minősítették őket, mégis a 16. századi reformációban kialakult felekezetek teljes jogú társegyházának tekinthetők. Ebben az írásban a baptisták életének, és hitelveiknek rövid felvázolását kíséreljük meg.
A baptisták a keresztyénség alaptanításait együtt vallják más keresztyén felekezetekkel (egyházakkal). Hisznek abban, hogy Isten lénye Szentháromságban létezik, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltónk és Urunk, aki azért lett emberré, hogy egy új életre váltson meg bűneinkből. Erre a Krisztus által megszerzett megváltásra az embernek személyes döntéssel, megtéréssel és hittel kell reagálnia. A megtért embereket Isten, Szentlelke munkája által, újjáteremti és szent (erkölcsös) életre segíti. A baptisták más egyházakkal vallják Jézus Krisztus jövőbeni megjelenését, amikor az emberek életüknek megfelelően örök jutalomban vagy kárhozatban részesülnek, és hittel reménykednek abban, hogy Jézus Krisztus „mindent újjá tesz”. Ami a baptistákra specifikusan jellemző, az az egyházról és a kegyességi életről való felfogásuk és gyakorlatuk.
A biblia, mint Isten igéje (beszéde, üzenete) fontos a személyes és közösségi hitélet gyakorlásához. A baptisták kihangsúlyozzák, hogy az Isten igéjére hittel személyesen és tudatosan kell reagálni, amely hitet Isten megad mindenkinek, aki bűnbánattal és új életre való szándékkal hozzá fordul. Azt vallják, hogy az Isten Egyháza csak megtért és újjászületett emberekből áll. A teremtés által minden embernek Istenben van az eredete, de Isten Atyánkká Jézus Krisztus váltságának elfogadása és megszentelt élet által lett. A helyi gyülekezeteknek megváltott emberek lehetnek a tagjai. Ezért a gyülekezeti tag az lehet, aki nyilvánosan bizonyságot tesz arról, hogy Istenhez tért és Jézus Krisztust Urának ismerte el; hisz Jézus Krisztusban. A keresztség, bibliai értelmezése alapján, erről a hitre jutásról való bizonyságtétel, és szimbóluma annak, hogy az ember „meghalt” a bűnös életének és „feltámadt” egy új életre Krisztussal. A keresztséget teljesen vízbe merítéssel gyakorolják; innen kapták nevüket is, mert baptista azt jelenti, hogy bemerített. Lévén, hogy a csecsemők ilyen hittel nem rendelkeznek, ezért őket nem merítik be.
Mivel a baptisták (az anabaptistákkal együtt) ragaszkodtak ahhoz a meglátásukhoz, hogy mindenkinek felelnie kell Isten előtt hitvallásáért és életéért, ezért saját maguk, és mások számára is a vallás-, és lelkiismereti szabadság előfutárai és harcosai voltak. 1612-ben Thomas Helwys, baptista lelkipásztor, a következőket írta Anglia királyának, I Jakabnak: „A király halandó ember, nem Isten, ezért nincs semmiféle hatalma alattvalóinak halhatatlan lelke felett… A vallás Isten és ember dolga. Engedjék meg az embereknek, hogy lehessenek eretnekké, törökké, zsidóvá vagy bármi mássá. A király nem fog helyettük felelni Isten színe előtt. Ezért a király nem is lehet Isten és ember dolgában bíró.” Bátor kiállásáért életével fizetett.
A baptista gyülekezetek Isten imádását lélekben és igazságban gyakorolják; elvetik a ritualizmust és a klerikalizmust. A nyilvános istentisztelet, többnyire éneklés, imádkozás, a Szentírás olvasása és hirdetése által történik. A közösség lelki épülését szolgálják a kiscsoportok is, amelyek házaknál vagy a gyülekezetnél találkoznak bibliatanulmányozás és imádkozás céljából. Az úrvacsora által a gyülekezet az Úr Jézus egyszeri áldozatára emlékezik, és jelképezi a hívők egységét Krisztussal, de a gyülekezetnek, mint Krisztus testének egységét.
A baptisták világszinten előmozdítói és kezdeményezői a modern keresztyén missziónak. Felfogásukban minden hívő misszionárius, és az egész egyház küldetése az evangélium hirdetése a világban, hogy mindazok, akiknek nincs személyes kapcsolatuk Istennel, hit és megtérés által, az Úr Jézus Krisztus hűséges tanítványaivá legyenek.
A baptisták meggyőződése, hogy Isten országa minden egyháznál és keresztyén felekezetnél átfogóbb. Elutasítják a prozelitizmust, mint az egyéni manipuláció eszközét, de lelkesednek az evangelizációért, vagyis, hogy az evangéliumot szavakkal és tettekkel mutassák be embertársaiknak, hogy mindenki Krisztusban higgyen.
1 megjegyzés:
nagyon alapos leírás de nekem lenne egy kérdésem, hogy mi a különbség az adventisták és a baptisták hitalapelvei között, azon kvűl hogy az adventisták szombatot, míg a baptisták vasárnapot tartják a pihenőnapnak?
Megjegyzés küldése