Giordano Brunot máglyán megégetik

Giordano Brunot máglyán megégetik

National Geographic Magyarország
Kun Enikő
2006. február 17.

1600. február 17-én Róma piacterén eretnekként máglyán megégették Girodano Brunot. A források szerint kivégzése előtt még a nyelvét is kivágták, nehogy lázító szavakat intézhessen a néphez. A nola-i születésű filozófus eszmevilága, világnézete merőben más volt, mint a katolikus egyházé, ezért hurcolták inkvizíció elé.

A középkorban az egyház sokszor végsőkig védte hatalmát, tekintélyét. Szinte sokként érintette az egyházi vezetőket a reneszánsz és a humanizmus szellemének kibontakozása. Az addigi aszketikus-misztikus felfogással szemben a szépség dicsérete, a cselekvő, a céltudatos egyén került az előtérbe. A 16. századtól kezdve az aszketikus világfelfogás és a skolasztika elavulttá vált, a pápaság hatalma pedig az elvilágiasodás miatt hitelét vesztette az emberek szemében.

A befolyását és szavainak megkérdőjelezhetetlenségét féltő egyház - részben a reformáció kibontakozásának köszönhetően - inkvizíciós eszközeivel még keményebben lépett fel az új eszmék, világképek hirdetőivel szemben. A katolikus egyház áldozatává vált a nola-i születésű Giordano Bruno is, aki többek között azt hirdette, hogy a Föld nem a Világegyetem közepe, hanem a mindenségnek csak egy kis szeletét képezi.

A Szent Törvényszék parancsára 1592-ben Velencében elfogták a filozófust, és néhány hónap múlva Rómába vitték. Az Angyalvárban mintegy 7 éven át tartották fogva, mert az ellene felhozott vádak bizonyításához szükséges anyagok összegyűjtése ennyi időt vett igénybe. A per végül gyorsan lezajlott, és 1600. február 8-án ki is hirdették az ítéletet: a katolikus egyházból kizárva, eretnekként máglyahalállal büntették. A döntést nyugodtan fogadó Giordano Bruno állítólag ekkor mondta a később híressé vált mondatát, miszerint „jobban félnek maguk kihirdetni az ítéletet, mint én elfogadni azt”.

A sokéves fogságban fizikálisan megtört 52 éves filozófust 1600. február 17-én a római piactéren égették meg. A források szerint kivégzése előtt még a nyelvét is kivágták, hogy nehogy lázító szavakat intézhessen a néphez. Írásait Indexre tették, és az 1965-ös pápai visszavonásig ott is maradtak.