Fizetett áldás
Demokrata
2010:05. szám
Lass Gábor
Gyakorlatilag senki sem tudhatja naprakész biztonsággal, hány egyház van Magyarországon, és hogy mennyi a bejegyzettek száma – olvasható az Apológia Kutatóközpont beszámolójában. Szükség van-e a szélsőségesen liberális vallásszabadságról szóló törvény módosítására, vagy legyünk büszkék arra, hogy a törvény Európában egyedülálló módon érvényesíti a vallásfelekezetek jogegyenlőségét?
Húszéves a lelkiismereti, vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990-ik évi IV. törvény. A törvényt a Magyar Népköztársaság utolsó kormánya, a Németh-kormány idején ülésező kommunista országgyűlés fogadta el. A törvény meghatározza a lelkiismereti és a vallásszabadság fogalmát, és kimondja, hogy az „mindenkit megillető, alapvető emberi szabadságjog”. A jogszabály leszögezi, hogy vallása és meggyőződése miatt hátrány senkit nem érhet, előny pedig nem illeti, és jogainak gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni.
A törvény lehetővé tette, hogy bírósági bejegyzés mellett önálló önkormányzattal rendelkező egyházi közösség bárki által szabadon alakítható legyen, amihez száz természetes személy aláírása és szabályzat szükséges. A vallási közösségeket a megyei bíróságok, illetve a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, ezáltal egyházi státuszt és jogi személyiséget nyernek. A bejegyzést csak akkor lehet megtagadni, ha a vallási tevékenység ellentétes az Alkotmánnyal.
– A kilencvenes törvény liberalizmusával az akkori országgyűlés és kormány a korábbi évtizedek elnyomó egyházpolitikáját próbálta Orvosolni – mondta Egyed Judit, az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkárságának tanácsadója. A törvény elfogadása után a bejegyzett egyházak gomba módra kezdtek szaporodni. Számuk 1991-ben 37, 1992-ben 48, 1996-ban 73 volt. Az egyházi státuszhoz kapcsolódó előnyökkel való visszaélés korlátozására jobboldali képviselők az Országgyűlésben már 1993-ban, majd 1996-ban is módosítást nyújtottak be, hogy egyházat minimum tízezer fő alapíthasson.
A módosítási kísérletek rendre elbuktak. A vallásszabadságról, egyházak alapításáról szóló viták leginkább a polgári kormányzás idején lángoltak fel. Semjén Zsolt, aki az Orbán-kormány idején a kultusztárca egyházi titkárságát irányító helyettes államtitkár volt, akkor azt nyilatkozta, hogy Magyarországon a vallásszabadságot csak a vallásszabadsággal való visszaélés fenyegeti.
2001-ben negyven balliberális közéleti személyiség (Heller Ágnes, Jancsó Miklós, Kéri László, Vásárhelyi Mária és hasonlók) felhívására százötvenezren írták alá a módosítás ellen tiltakozó nyilatkozatot. Az aláírók úgy gondolták, hogy a törvény példamutatóan érvényesíti a vallásfelekezetek jogegyenlőségét, azt az alapvető demokratikus elvet, hogy az embereket ne különböztessék meg vallásuk, világnézetük alapján. Ugyanakkor a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is százötvenezer aláírást gyűjtött össze – a módosítás mellett.
A kultusztárca által kidolgozott javaslat lényege az volt, hogy a nem vallási tevékenységet folytató társulatokat vegyék ki az „egyház” kategóriából, hiszen semmi nem indokolja, hogy ezek a közösségek az adófizetők pénzéből anyagi támogatást kapjanak. A módosítás meghatározta, mi tekintendő vallási tevékenységnek, továbbá lehetőséget nyújtott volna az ügyészségnek arra, hogy a működés törvényességére vonatkozóan adatokat kérjen az egyházaktól.
A törvény kimondja, hogy egyházat csak vallási célra szabad létrehozni, ugyanakkor nem definiálja, mi minősül vallásnak. – Több olyan társaság is egyházként vétette magát nyilvántartásba, amely lényegében és dominánsan nem vallási tevékenységet folytat, hanem egészen mást: például üzleti vállalkozást. Semmi sem indokolja, hogy az egyházaknak adott speciális kedvezményeket és védelmet ilyen társulatok bitorolják – fogalmazott Semjén Zsolt a törvénymódosítás idején.
Bár a nyilatkozat több mint tíz évvel ezelőtti, a helyzet azóta egyre kaotikusabbá vált. 2005-ben 127, 2008-ban 155, 2009-ben pedig már 169 egyház volt jogosult arra, hogy az adófizetőktől szja-felajánlást kapjon. Érdekesség, hogy a 169 egyház közül 67 egyház esetében a felajánlók száma kevesebb, mint az alapításához szükséges létszám, azaz száz fő. Ma ott tartunk, hogy a bejegyzett egyházak létszámát pontosan már nem is lehet megállapítani.
Az Apológia Kutatóközpont adatai szerint 2009 szeptemberében legalább 206 bejegyzett egyház létezett, és a szervezet szerint további 77 olyan vallási közösség van, amelyik nincs bejegyezve.
„Az egyházak összeszámolását több tényező is nehezíti. A bejegyeztetés még mindig nincs központosítva, hanem a helyi önkormányzatoknál folyik, azok listáiban pedig esetenként egyesületek és szerzetesrendek keverednek egyházakkal. Folyamatosan új egyházak kerülnek bejegyzésre, egyesek megszűnnek, másoknak pedig a neve változik meg, de a hatóságok felé még az elérhetőségek megváltozását sem kötelesek jelezni. Az egyházalapításhoz szükséges száz főről beadott névlistát a hatóságok nem ellenőrzik, hogy egyáltalán léteznek-e, és hogy ugyanaz a személy nem szerepel-e más egyházak listáján. A létező, a bejegyzett és a technikai számmal rendelkező vallási közösségek száma nem azonos. Sok létező és működő vallási közösség még nem érte el a bejegyzéshez jelenleg szükséges százfős létszámot, illetve ha el is érte, nem kívánja magát bejegyeztetni, illetve a bejegyzett egyházak közül sem mindegyik kér az APEH-től technikai számot” – olvasható a szervezet honlapján.
2004-ben, a Szegedi Tudományegyetem két kutatója, Máthé-Tóth András és Török Péter egy Európában egyedülálló teljes körű kutatást végzett a Magyarországon létező kisegyházakról. A kutatás megállapította, hogy a kisegyházak túlnyomó része keresztény szellemiségű, és „döntő többsége teljesen ártalmatlan.” Török Péter elmondta, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint ezer új vallási mozgalom közül mindössze egy olyan akad, amelyik száz év múlva is létezni fog, és híveinek létszáma eléri a százezer főt.
– Európában egyedülálló az a liberalizmus, amely a magyar vallásszabadságról szóló törvényt jellemzi – mondta lapunknak dr. Lukács Attila, a KDNP frakcióvezető-helyettese, aki az országgyűlésben 1993-ban és 1996-ban dolgozott a törvény módosításán. – Magyarországon már száz személy alapíthat egyházat, míg az európai országokban ehhez átlagosan kétezer személy szükséges.
– A törvényalkotási folyamat során Németh Sándor, a rendszerváltó SZDSZ egyik programalkotója, a Hit Gyülekezetének vezetője azt javasolta, már tíz személy alapíthasson egyházat. A másik érdekesség, hogy a vallásszabadságról szóló törvény egyik szellemi atyja az a Sarkadi Nagy Barna volt, aki az előző rendszerben az Állami Egyházügyi Hivatal elnöki pozícióját is betöltötte. A kereszténydemokrata képviselő elmondta, a Kádár-rendszer utolsó kormánya által elfogadott törvény visszásságai hamar kiütköztek, ezért többször is napirenden volt a módosítása.
– A törvény módosításának azonban nem csak a kétharmados többség a feltétele. A KDNP szerint elengedhetetlen még, hogy széles társadalmi konszenzus alakuljon ki a módosítással kapcsolatban, hogy fenntartható-e a jelenlegi állapot. A törvény módosítása szerintünk azért szükséges, mert a nagyfokú liberalizmus nemcsak az államot és az egyházat választotta szét, hanem az államot és a társadalmat is. Vannak olyan közösségek, amelyek visszaélnek a vallásszabadsággal, és nem vallási, hanem gazdasági tevékenységet folytatnak – mondta a frakcióvezető-helyettes.
Ugyanez a véleménye dr. Rajki Zoltánnak, az Adventista Teológiai Főiskola oktatójának, aki a Kisegyház-kutató Egyesület vezetőjeként az újprotestáns közösségek kutatásával foglalkozik.
– Ki kellene szűrni azokat az egyházként bejegyzett csoportokat, amelyek üzleti megfontolásból jöttek létre. A kisegyházak érdekvédelmi törekvései 1944-ben intézményesültek, amikor az adventisták, a baptisták, a metodisták, a Keresztény Testvérgyülekezetek és az Üdvhadsereg megalapították a Magyarországi Szabadegyházak Szövetségét, amely a „szabad államban szabad egyház” elvét képviselte. A későbbiekben csatlakoztak a szövetséghez a pünkösdi mozgalom különböző irányzatai is, mivel a pártállam idején sokáig a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa biztosította az államilag el nem ismert felekezetek számára a legális működés kereteit.
A Fidesz kétharmados győzelme megnyithatja az utat a vallásszabadságról szóló törvénymódosítás előtt. Az egyeztetések során az új kormány valószínűleg megegyezésre jut a bejegyzett egyházak, vallási közösségek vezetőivel abban, hogy a gazdasági céllal létrejött egyesületek ne bitoroljanak egyházi státuszt.
Dr. Lukács Attila szerint az új szabályozásnak mindenképpen figyelembe kell vennie azt is, hogy hazánkban az adott egyház milyen történelmi-társadalmi szerepet töltött vagy tölt be. Tény ugyanis, hogy Nyugat-Európa ma kétségbeesetten küzd a liberális vallásszabadság által kitárt kapun beáramlott és liberalizálódni egyáltalán nem hajlandó iszlám térhódítása ellen. A jelek szerint eredménytelenül. Ha így megy tovább, a liberálisok árulása miatt az iszlám véglegesen meghódítja Európát.
Miért üzlet egyházat alapítani Magyarországon?
Egyrészt azért, mert az egyházak számára az egyszázalékos adófelajánlást az állami költségvetés még ki is egészíti, attól függően, hogy az adott vallási közösség számára hányan utalják át adójuk egy százalékát. Másrészt adókedvezményekre és költségvetési normatívákra is jogosultak.
Csepregi András, az oktatási tárca egyházi kapcsolatokért felelős titkára szerint több tucat olyan egyház működik Magyarországon, amelyeket nyilvánvalóan nem vallásos célokra, hanem gazdasági haszonszerzésre alapítottak, és a kétes módon szerzett bevételeik évente a milliárdos nagyságrendet is elérhetik. Harmadrészt, és dr. Lukács Tamás szerint ez a leglényegesebb, az egyházak tevékenysége adómentes.
– Ha például egy vallási közösség ezoterikus témájú könyveket vallási köntösbe csomagolva ad ki, akkor az APEH nem kérheti számon, hogy miért nem adóztak utána – hívta fel a figyelmet. Az egyház működése felett az ügyészség gyakorol felügyeletet, de csak akkor indíthat ellene keresetet, ha törvény- vagy alkotmányellenesen működik. Azt nem vizsgálhatják, hogy végez-e vallási tevékenységet, mivel a vallási tevékenység fogalma nincs meghatározva.
Demokrata
2010:05. szám
Lass Gábor
Gyakorlatilag senki sem tudhatja naprakész biztonsággal, hány egyház van Magyarországon, és hogy mennyi a bejegyzettek száma – olvasható az Apológia Kutatóközpont beszámolójában. Szükség van-e a szélsőségesen liberális vallásszabadságról szóló törvény módosítására, vagy legyünk büszkék arra, hogy a törvény Európában egyedülálló módon érvényesíti a vallásfelekezetek jogegyenlőségét?
Húszéves a lelkiismereti, vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990-ik évi IV. törvény. A törvényt a Magyar Népköztársaság utolsó kormánya, a Németh-kormány idején ülésező kommunista országgyűlés fogadta el. A törvény meghatározza a lelkiismereti és a vallásszabadság fogalmát, és kimondja, hogy az „mindenkit megillető, alapvető emberi szabadságjog”. A jogszabály leszögezi, hogy vallása és meggyőződése miatt hátrány senkit nem érhet, előny pedig nem illeti, és jogainak gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni.
A törvény lehetővé tette, hogy bírósági bejegyzés mellett önálló önkormányzattal rendelkező egyházi közösség bárki által szabadon alakítható legyen, amihez száz természetes személy aláírása és szabályzat szükséges. A vallási közösségeket a megyei bíróságok, illetve a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, ezáltal egyházi státuszt és jogi személyiséget nyernek. A bejegyzést csak akkor lehet megtagadni, ha a vallási tevékenység ellentétes az Alkotmánnyal.
– A kilencvenes törvény liberalizmusával az akkori országgyűlés és kormány a korábbi évtizedek elnyomó egyházpolitikáját próbálta Orvosolni – mondta Egyed Judit, az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkárságának tanácsadója. A törvény elfogadása után a bejegyzett egyházak gomba módra kezdtek szaporodni. Számuk 1991-ben 37, 1992-ben 48, 1996-ban 73 volt. Az egyházi státuszhoz kapcsolódó előnyökkel való visszaélés korlátozására jobboldali képviselők az Országgyűlésben már 1993-ban, majd 1996-ban is módosítást nyújtottak be, hogy egyházat minimum tízezer fő alapíthasson.
A módosítási kísérletek rendre elbuktak. A vallásszabadságról, egyházak alapításáról szóló viták leginkább a polgári kormányzás idején lángoltak fel. Semjén Zsolt, aki az Orbán-kormány idején a kultusztárca egyházi titkárságát irányító helyettes államtitkár volt, akkor azt nyilatkozta, hogy Magyarországon a vallásszabadságot csak a vallásszabadsággal való visszaélés fenyegeti.
2001-ben negyven balliberális közéleti személyiség (Heller Ágnes, Jancsó Miklós, Kéri László, Vásárhelyi Mária és hasonlók) felhívására százötvenezren írták alá a módosítás ellen tiltakozó nyilatkozatot. Az aláírók úgy gondolták, hogy a törvény példamutatóan érvényesíti a vallásfelekezetek jogegyenlőségét, azt az alapvető demokratikus elvet, hogy az embereket ne különböztessék meg vallásuk, világnézetük alapján. Ugyanakkor a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is százötvenezer aláírást gyűjtött össze – a módosítás mellett.
A kultusztárca által kidolgozott javaslat lényege az volt, hogy a nem vallási tevékenységet folytató társulatokat vegyék ki az „egyház” kategóriából, hiszen semmi nem indokolja, hogy ezek a közösségek az adófizetők pénzéből anyagi támogatást kapjanak. A módosítás meghatározta, mi tekintendő vallási tevékenységnek, továbbá lehetőséget nyújtott volna az ügyészségnek arra, hogy a működés törvényességére vonatkozóan adatokat kérjen az egyházaktól.
A törvény kimondja, hogy egyházat csak vallási célra szabad létrehozni, ugyanakkor nem definiálja, mi minősül vallásnak. – Több olyan társaság is egyházként vétette magát nyilvántartásba, amely lényegében és dominánsan nem vallási tevékenységet folytat, hanem egészen mást: például üzleti vállalkozást. Semmi sem indokolja, hogy az egyházaknak adott speciális kedvezményeket és védelmet ilyen társulatok bitorolják – fogalmazott Semjén Zsolt a törvénymódosítás idején.
Bár a nyilatkozat több mint tíz évvel ezelőtti, a helyzet azóta egyre kaotikusabbá vált. 2005-ben 127, 2008-ban 155, 2009-ben pedig már 169 egyház volt jogosult arra, hogy az adófizetőktől szja-felajánlást kapjon. Érdekesség, hogy a 169 egyház közül 67 egyház esetében a felajánlók száma kevesebb, mint az alapításához szükséges létszám, azaz száz fő. Ma ott tartunk, hogy a bejegyzett egyházak létszámát pontosan már nem is lehet megállapítani.
Az Apológia Kutatóközpont adatai szerint 2009 szeptemberében legalább 206 bejegyzett egyház létezett, és a szervezet szerint további 77 olyan vallási közösség van, amelyik nincs bejegyezve.
„Az egyházak összeszámolását több tényező is nehezíti. A bejegyeztetés még mindig nincs központosítva, hanem a helyi önkormányzatoknál folyik, azok listáiban pedig esetenként egyesületek és szerzetesrendek keverednek egyházakkal. Folyamatosan új egyházak kerülnek bejegyzésre, egyesek megszűnnek, másoknak pedig a neve változik meg, de a hatóságok felé még az elérhetőségek megváltozását sem kötelesek jelezni. Az egyházalapításhoz szükséges száz főről beadott névlistát a hatóságok nem ellenőrzik, hogy egyáltalán léteznek-e, és hogy ugyanaz a személy nem szerepel-e más egyházak listáján. A létező, a bejegyzett és a technikai számmal rendelkező vallási közösségek száma nem azonos. Sok létező és működő vallási közösség még nem érte el a bejegyzéshez jelenleg szükséges százfős létszámot, illetve ha el is érte, nem kívánja magát bejegyeztetni, illetve a bejegyzett egyházak közül sem mindegyik kér az APEH-től technikai számot” – olvasható a szervezet honlapján.
2004-ben, a Szegedi Tudományegyetem két kutatója, Máthé-Tóth András és Török Péter egy Európában egyedülálló teljes körű kutatást végzett a Magyarországon létező kisegyházakról. A kutatás megállapította, hogy a kisegyházak túlnyomó része keresztény szellemiségű, és „döntő többsége teljesen ártalmatlan.” Török Péter elmondta, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint ezer új vallási mozgalom közül mindössze egy olyan akad, amelyik száz év múlva is létezni fog, és híveinek létszáma eléri a százezer főt.
– Európában egyedülálló az a liberalizmus, amely a magyar vallásszabadságról szóló törvényt jellemzi – mondta lapunknak dr. Lukács Attila, a KDNP frakcióvezető-helyettese, aki az országgyűlésben 1993-ban és 1996-ban dolgozott a törvény módosításán. – Magyarországon már száz személy alapíthat egyházat, míg az európai országokban ehhez átlagosan kétezer személy szükséges.
– A törvényalkotási folyamat során Németh Sándor, a rendszerváltó SZDSZ egyik programalkotója, a Hit Gyülekezetének vezetője azt javasolta, már tíz személy alapíthasson egyházat. A másik érdekesség, hogy a vallásszabadságról szóló törvény egyik szellemi atyja az a Sarkadi Nagy Barna volt, aki az előző rendszerben az Állami Egyházügyi Hivatal elnöki pozícióját is betöltötte. A kereszténydemokrata képviselő elmondta, a Kádár-rendszer utolsó kormánya által elfogadott törvény visszásságai hamar kiütköztek, ezért többször is napirenden volt a módosítása.
– A törvény módosításának azonban nem csak a kétharmados többség a feltétele. A KDNP szerint elengedhetetlen még, hogy széles társadalmi konszenzus alakuljon ki a módosítással kapcsolatban, hogy fenntartható-e a jelenlegi állapot. A törvény módosítása szerintünk azért szükséges, mert a nagyfokú liberalizmus nemcsak az államot és az egyházat választotta szét, hanem az államot és a társadalmat is. Vannak olyan közösségek, amelyek visszaélnek a vallásszabadsággal, és nem vallási, hanem gazdasági tevékenységet folytatnak – mondta a frakcióvezető-helyettes.
Ugyanez a véleménye dr. Rajki Zoltánnak, az Adventista Teológiai Főiskola oktatójának, aki a Kisegyház-kutató Egyesület vezetőjeként az újprotestáns közösségek kutatásával foglalkozik.
– Ki kellene szűrni azokat az egyházként bejegyzett csoportokat, amelyek üzleti megfontolásból jöttek létre. A kisegyházak érdekvédelmi törekvései 1944-ben intézményesültek, amikor az adventisták, a baptisták, a metodisták, a Keresztény Testvérgyülekezetek és az Üdvhadsereg megalapították a Magyarországi Szabadegyházak Szövetségét, amely a „szabad államban szabad egyház” elvét képviselte. A későbbiekben csatlakoztak a szövetséghez a pünkösdi mozgalom különböző irányzatai is, mivel a pártállam idején sokáig a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa biztosította az államilag el nem ismert felekezetek számára a legális működés kereteit.
A Fidesz kétharmados győzelme megnyithatja az utat a vallásszabadságról szóló törvénymódosítás előtt. Az egyeztetések során az új kormány valószínűleg megegyezésre jut a bejegyzett egyházak, vallási közösségek vezetőivel abban, hogy a gazdasági céllal létrejött egyesületek ne bitoroljanak egyházi státuszt.
Dr. Lukács Attila szerint az új szabályozásnak mindenképpen figyelembe kell vennie azt is, hogy hazánkban az adott egyház milyen történelmi-társadalmi szerepet töltött vagy tölt be. Tény ugyanis, hogy Nyugat-Európa ma kétségbeesetten küzd a liberális vallásszabadság által kitárt kapun beáramlott és liberalizálódni egyáltalán nem hajlandó iszlám térhódítása ellen. A jelek szerint eredménytelenül. Ha így megy tovább, a liberálisok árulása miatt az iszlám véglegesen meghódítja Európát.
* * *
Miért üzlet egyházat alapítani Magyarországon?
Egyrészt azért, mert az egyházak számára az egyszázalékos adófelajánlást az állami költségvetés még ki is egészíti, attól függően, hogy az adott vallási közösség számára hányan utalják át adójuk egy százalékát. Másrészt adókedvezményekre és költségvetési normatívákra is jogosultak.
Csepregi András, az oktatási tárca egyházi kapcsolatokért felelős titkára szerint több tucat olyan egyház működik Magyarországon, amelyeket nyilvánvalóan nem vallásos célokra, hanem gazdasági haszonszerzésre alapítottak, és a kétes módon szerzett bevételeik évente a milliárdos nagyságrendet is elérhetik. Harmadrészt, és dr. Lukács Tamás szerint ez a leglényegesebb, az egyházak tevékenysége adómentes.
– Ha például egy vallási közösség ezoterikus témájú könyveket vallási köntösbe csomagolva ad ki, akkor az APEH nem kérheti számon, hogy miért nem adóztak utána – hívta fel a figyelmet. Az egyház működése felett az ügyészség gyakorol felügyeletet, de csak akkor indíthat ellene keresetet, ha törvény- vagy alkotmányellenesen működik. Azt nem vizsgálhatják, hogy végez-e vallási tevékenységet, mivel a vallási tevékenység fogalma nincs meghatározva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése