Fotó: HarangszóTőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájában sajtótájékoztató keretében 2010. február 16-án ismételten terítékre kerül a kommunista múlt bűneivel való szembenézés szükségessége, és az ehhez szorosan kapcsolódó átvilágítási folyamat jelenlegi állapota. Európai képviselőnk vendége ez alkalommal Szabó László unitárius lelkész, az Unitárius Egyház Átvilágítást Koordináló Bizottságának tagja, a történelmi egyházak átvilágító bizottságai Szakmai Egyeztető Fórumának kezdeményezője volt.
Szilágyi Zsolt kabinetfőnök felvezetőjében a Tismăneanu-jelentéssel lendületet kapott folyamat megtorpanásáról beszélt: Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) volt elnökének kényszerű lemondásától kezdve a Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (Institutului de Investigare a Crimelor Comunismului şi Memoria Exilului Românesc – IICCMER) vezetője körül kialakult zűrön át a nemrégiben a titkosszolgálati ügynökök riasztó számáról napvilágot látó sajtóanyagokig megannyi aggodalomra okot adó jelenségre hívta fel a figyelmet.
Tőkés László EP-képviselő ez alkalomból kiadott Nyilatkozatának (amelyet mellékelünk) tartalmát foglalta össze: Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltja körüli botrány és a hasonszőrű informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése – mondotta a püspök, aki kiemelte: maga a szembenézés és átvilágítás nem annyira politikai, hanem főként erkölcsi kérdés.
Tőkés hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségrevonását követelik – így Marius Opreával és Herta Müllerrel. Megismételte: a Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával vallja, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.
Az erdélyi EP-képviselő másfelől hangsúlyozta: eddig az önvád és az önmarcangolás jegyében a besúgók-áldozatok kettőségében vizsgálták a kérdést. Ezzel szemben „nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A »parancsra tettem« kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel” – nyomatékosította a volt temesvári lelkipásztor. Ez alkalommal első adalékként a püspök közzétette az eddigi – az Archívumból kapott dokumentumok alapján beazonosított – volt szekuritátés/belügyes tisztek és tartótisztek listáját is (a listát csatoljuk).
Szabó László a csupán 1999-ben elfogadott átvilágítási törvény „kiherélése” fölött sajnálkozott. Mint mondta, jelen pillanatban ott tartunk, hogy az egyházi vezetők kifejezett kérésére lehet átvilágítani az egyházi embereket – és ebben sajnálatos módos a román ortodox egyháznak nagy felelőssége van, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak tisztségviselői között is találhatunk olyanokat, akik haszonélvezői a törvény gyengítésének.
Bár ez Erdélyi Református Egyházkerület és az Erdélyi Unitárius Egyház tíz év késéssel csatlakozott az átvilágítás kérdésében élenjáró Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, szívós munkával jelenleg „egy ütemben” munkálkodnak a lusztráció kiteljesítésében. Ezért is tartották szükségszerűnek egy olyan egyeztetési fórum kezdeményezését Szakmai Egyeztető Fórum néven, amely – tiszteletben tartva minden résztvevő autonómiáját – nem a módszertani uniformizálásra, hanem a szakmai tapasztalatcserére és konzultálásra helyezné a hangsúlyt. A magyar történelmi egyházak közül négyen válaszoltak pozitívan a kezdeményezésre, a fentebb említettek mellett még a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház csatlakozott. A római katolikusok részvételére vonatkozó újságírói kérdésre Szabó László elmondta: abból indultak ki, hogy minden egyház foglalkozik ezzel a kérdéssel (mert az is foglalkozás, ha nem foglalkoznak vele), és a négy római katolikus püspökség részéről közül pedig ketten jeleztek vissza: azt az utat választották, hogy ezt a problémát nem ebben a formában oldják meg, tehát nem a protestáns egyházak által járt és az állami törvény által biztosított utat választják – ezt ők tiszteletben tartják.
A Szakmai Egyeztető Fórum első ülésére márciusban kerül sor.
Szilágyi Zsolt kabinetfőnök felvezetőjében a Tismăneanu-jelentéssel lendületet kapott folyamat megtorpanásáról beszélt: Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) volt elnökének kényszerű lemondásától kezdve a Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (Institutului de Investigare a Crimelor Comunismului şi Memoria Exilului Românesc – IICCMER) vezetője körül kialakult zűrön át a nemrégiben a titkosszolgálati ügynökök riasztó számáról napvilágot látó sajtóanyagokig megannyi aggodalomra okot adó jelenségre hívta fel a figyelmet.
Tőkés László EP-képviselő ez alkalomból kiadott Nyilatkozatának (amelyet mellékelünk) tartalmát foglalta össze: Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltja körüli botrány és a hasonszőrű informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése – mondotta a püspök, aki kiemelte: maga a szembenézés és átvilágítás nem annyira politikai, hanem főként erkölcsi kérdés.
Tőkés hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségrevonását követelik – így Marius Opreával és Herta Müllerrel. Megismételte: a Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával vallja, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.
Az erdélyi EP-képviselő másfelől hangsúlyozta: eddig az önvád és az önmarcangolás jegyében a besúgók-áldozatok kettőségében vizsgálták a kérdést. Ezzel szemben „nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A »parancsra tettem« kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel” – nyomatékosította a volt temesvári lelkipásztor. Ez alkalommal első adalékként a püspök közzétette az eddigi – az Archívumból kapott dokumentumok alapján beazonosított – volt szekuritátés/belügyes tisztek és tartótisztek listáját is (a listát csatoljuk).
Szabó László a csupán 1999-ben elfogadott átvilágítási törvény „kiherélése” fölött sajnálkozott. Mint mondta, jelen pillanatban ott tartunk, hogy az egyházi vezetők kifejezett kérésére lehet átvilágítani az egyházi embereket – és ebben sajnálatos módos a román ortodox egyháznak nagy felelőssége van, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak tisztségviselői között is találhatunk olyanokat, akik haszonélvezői a törvény gyengítésének.
Bár ez Erdélyi Református Egyházkerület és az Erdélyi Unitárius Egyház tíz év késéssel csatlakozott az átvilágítás kérdésében élenjáró Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, szívós munkával jelenleg „egy ütemben” munkálkodnak a lusztráció kiteljesítésében. Ezért is tartották szükségszerűnek egy olyan egyeztetési fórum kezdeményezését Szakmai Egyeztető Fórum néven, amely – tiszteletben tartva minden résztvevő autonómiáját – nem a módszertani uniformizálásra, hanem a szakmai tapasztalatcserére és konzultálásra helyezné a hangsúlyt. A magyar történelmi egyházak közül négyen válaszoltak pozitívan a kezdeményezésre, a fentebb említettek mellett még a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház csatlakozott. A római katolikusok részvételére vonatkozó újságírói kérdésre Szabó László elmondta: abból indultak ki, hogy minden egyház foglalkozik ezzel a kérdéssel (mert az is foglalkozás, ha nem foglalkoznak vele), és a négy római katolikus püspökség részéről közül pedig ketten jeleztek vissza: azt az utat választották, hogy ezt a problémát nem ebben a formában oldják meg, tehát nem a protestáns egyházak által járt és az állami törvény által biztosított utat választják – ezt ők tiszteletben tartják.
A Szakmai Egyeztető Fórum első ülésére márciusban kerül sor.
Nagyvárad, 2010. február 16.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Forrás: Harangszó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése