A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének rövid története
1. A kezdet 1920-1933
1920. október 27-én Nagyszalontán megalakult a Romániai Magyar Baptista Elismert Gyülekezetek Szövetsége, amelynek elnökévé Vass Sándort választották, főtitkárrá pedig Darabont Gyulát. A Szövetség központja Nagyváradon volt a Bunyitai Liget utca 10 sz. alatt.
Ebben az időben megalakul az El-nemismert Gyülekezetek Szövetsége is, Szilágynagyfaluban. Ide tartoztak a Szilágy megyei és a Bihar megye északi részén fekvő gyülekezetek. Első elnöke Alaffi Zsigmond volt, akit később Szabó László követett.
1920-ban megalakultak a Román és a Német Baptisták szövetségei is.
1922. április 20-án az Elismertek szövetsége alakuló Kongresszusát tartotta Nagyváradon. Megfogalmazták a Szövetség Működési Szabályzatát és a Szövetség tevékenységét szakosztályokra osztották: misszió, tanítványság, Biblia iskola, zene, jótékonyság, építkezés és központi vezetőség. Ebben az évben partneri kapcsolatot kötöttek a Román Baptista Unióval és a Baptista Világszövetségnek is tagjai lettek. A Déli Baptista Szövetség azt javasolta az itt élőknek, hogy alkossanak egy közös testvéri szövetséget, hogy közösen harcoljanak úgy a bűn ellen, mint a teljes vallásszabadságért. Ez utóbbi megszerzéséért a Baptista Világszövetséggel közösen létrehoztak egy Központi Bizottságot, a baptista érdekek védelmére törekedtek az agresszív hatóságokkal szemben és az államegyházi megkülönböztetésnek örvendő Ortodox Egyházzal szemben.
A Központi Bizottság létrehozásakor meglévő etnikai alapon szerveződött Baptista Szövetségek új nevet kaptak. Így alakult meg a Román Baptista Unió Magyar Részlege. Ez nem volt alárendelve a Román Uniónak, hanem azzal egyenlő volt. A Magyar Részleg önállóan szerveződött és rendelkezett: misszió iskolával, nyomdával, ifjúsági szövetséggel és egyéb egységekkel. A Baptista Unió területi egységei még primitív állapotban voltak. Elsőnek alakult meg az aradi hitközség 1930-ban.
2. A második időszak: 1933-1935
A Vallásügyi Miniszter 1933/76647 sz. törvényének 51. cikkelye elismerte a Baptista Uniót, amely magába foglalta a Magyar Szövetséget is, amely 10 területi hitközségre lett felosztva. Ez a szövetség magába foglalta mind az elismert és az el-nemismert gyülekezeteket is. A Magyar Szövetség elnöke Dr. Simonka György lett, Szabó László pedig az alelnöke. A nagyváradi misszióiskola egyesült a bukaresti Teológiai Intézettel, ami a külföldi testvérek segítségével lett felépítve. Dr. Bíró László egyike volt a Teológia első tanárainak.
1920 után a következő folyóiratok jelentek meg: Szeretet, Igazság tanúja, Az Üdv Üzenete, Ifjúsági élet és az Ébresztő.
3. A harmadik időszak: 1935-1940
1935-ben átszerveződött a Romániai Baptista Egyház. A két Magyar Szövetség egymásra talált és 1935. december 7-én létrehozták a Romániai Magyar Baptista Konvenciót. Ennek központja Kolozsváron volt elnöke Szabó László lett, főtitkára pedig Molnár Károly. A Szövetség hivatalos lapja „Az Üdv Üzenete” lett. A Szövetség 10 területi egységgel rendelkezett még az előző időből. Ez egy áldott időszak volt a magyar nyelvű misszió számára.
4. A negyedik időszak: 1945-1948
A második világháború után egy demokratikus rendszer kezdett kialakulni. Kolozsváron ismét megalakították a Magyar Baptista Konvenciót, amelynek elnökévé Bokor Barnabást, főtitkárává Dénes Ferencet választották. A magyar nyelvű újságok ismét megjelentek egy rövid időre.
5. Az ötödik időszak: 1949-1960
1948-ban az állami hatóságok beszüntették a Magyar Baptista Konvenciót és annak területi hitközségeit. Három hitközséget engedélyeztek csupán 1950-1960 között: Nagyváradon, Kolozsváron és Brassóban.
1960-ban beszüntették ezeket a hitközségeket is sok más gyülekezettel együtt. Sok gyülekezeti épületet és tagot veszítettünk el ebben az időben. Ez időben lelkipásztorokat és gyülekezeti vezetőket kínoztak meg és zártak el a hatóságok.
6. Az új időszak: 1990 február 3. –
Az 1989-es „Forradalom” után a Vallásügyi Miniszter lehetőséget adott a Baptista Szövetség újraszervezésére az 1950-es törvény alapján. Ez nem nyújt lehetőséget egy önálló Szövetség létrehozására, csak a Baptista Unió keretén belül. 1990. február 3-án Kolozsváron 152 gyülekezeti küldött elhatározta Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének a létrehozását. Ez évben indult négy folyóiratunk, a SZERETET – a Szövetség hivatalos lapja, a HARMATCSEPPEK – a Vasárnapi Iskolai tanítók lapja, a MUSTÁRMAG – a fiatalok lapja, és AZ ÜDV ÜZENETE – a legrégebbi Magyar Baptista lap. Az első három lap havonta, az utolsó negyedévente jelenik meg.
A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége testvér szövetség a Román Baptista Unióval és szoros kapcsolatokat tart fenn a belföldi és külföldi Baptista szervezetekkel. 1996-ban románul a „Szövetség” nevet „Konvencióra” cseréltük fel, hogy világosabb legyen a különbség közöttünk és a Román Baptista Unió között. Hisszük, hogy a történelmünk új lapja íródik most.
Új időszakot élünk a Baptista Egyházat az állami szervek előtt a Román Baptista Unió elnöke, főtitkára és a Magyar Baptista Szövetség főtitkára képviseli. Mindez megtalálható az új szervezeti szabályzatunkban, amely már életbe lépett, miután az új vallástörvény is született. A gyülekezetek működése, belső élete és gyakorlata három jogszabály kerete között történik: az Egyházak jogállásáról és a lelkiismereti szabadságról szóló 489/2006-os Törvény szerint, a Baptista Vallásfelekezet Szervezti és működési Alapszabályzata szerint, és a magyar baptista gyülekezetek ún. Belső Rendszabályzata szerint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése