Kitart politikai véleménye mellett a megyéspüspök
Népszava
B.I.M.-G.M.
2010.02.16.
Az MSZP a leghatározottabban visszautasította, hogy Kiss-Rigó László megyéspüspök egy kampánygyűlésen a Fidesz mellett, illetve az MSZP ellen kampányolt. A szocialisták bocsánatkérést vártak a püspöktől és a legnagyobb ellenzéki párttól is, ezt azonban egyik sem tette meg.
A szeged-csanádi megyéspüspök pénteken egy hódmezővásárhelyi Fidesz-rendezvényen a legnagyobb ellenzéki pártot, illetve a város fideszes polgármesterét, Lázár Jánost ajánlotta a szavazók figyelmébe. Ezzel túllépett az eddigi gyakorlaton, amely szerint pártnevet nem említve kérték az egyházi személyek a hívőket a "helyes választásra". A szakértő szerint emögött az ellenzéki párt kedvezőbb finanszírozási modelljének vágyképe állhat, ugyanakkor egy korábbi felmérésből az derül ki, hogy a lakosság többsége szerint az egyháznak nem kellene politikai ügyekben állást foglalnia.
Kampányrendezvényen most először jelent meg és tett egyértelmű politikai állásfoglalást egy püspök. Így Kiss-Rigó László fellépése újdonságnak tekinthető az egyházak politikai szerepvállalásában, még akkoris ha 1998-tól az egyházi szereplők jobboldali elkötelezettsége a különböző megnyilvánulásokban tetten érhető volt - értékelte a hódmezővásárhelyi Fidesz-rendezvényt lapunknak Fazekas Csaba. Az egyháztörténész úgy vélte: előzetes egyeztetés aligha történt a püspök és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vezetői között, ugyanakkor feltehetően létezik egy olyan magabiztos hangulat az egyházi vezetők körében, amely az eddigiekhez képest markánsabb politikai véleménynyilvánítást tesz lehetővé. "A rendszerváltás óta a bal-liberális kormányzatok idején mindig is volt konfliktus egyház és kormány között például a finanszírozás ügyében. A közvélemény-kutatások ismeretében az egyház most azt várhatja el az esetleg kormányra kerülő Fidesztől, hogy az ideológiai támogatás mellett a finanszírozás kérdésében is nagyvonalúbb legyen. Ezért is szorgalmazhatják a hívőknél, hogy oda voksoljanak" - fogalmazott Fazekas Csaba hozzátéve, hogy Kiss-Rigó László megnyilvánulása nem feltétlenül a templomba járókra, sokkal inkább a még bizonytalan szavazókra lehet nagy hatással. Valószínűnek tartja azt is, hogy a katolikus egyház a választások előtt ismét kibocsát majd körlevelet.
Múlt pénteken Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök a hódmezővásárhelyi Fidesz-KDNP kampánygyűlésén azonban már nem finomkodott ennyire, amikor a helyieknek Lázár Jánost, a város polgármesterét ajánlotta. A jobboldali győzelmet a püspök előre borítékolta, amikor (a Népszabadság tudosítása szerint) beszédét azzal kezdte: "ötven-egynéhány nap múlva valamennyien főnixmadárként szárnyalhatunk". Kiss-Rigó László azt is elmondta: Magyarországon ma egy olyan párt van, amely a keresztény egyház értékrendjét méltó módon, eredményesen és hitelesen képviseli. A püspök szerint az utóbbi nyolc év olyan volt, mint a kommunizmus idején tett katonai szolgálata: értelmetlen, elvesztegetett idő.
A hétvégén nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű politikai véleményformálás. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) pontokba szedve tudatosította a hívőkben, hogy mely pártokra ne szavazzanak tavasszal: olyanra például semmiképp, amelyik "internacionálét énekelt kongresszusán", illetve amely "erényként tüntette fel hazugságait, melyeket Balatonöszödön beismert", és "a kárpát-medencei magyar egység ellen kampányolt". Olyan pártot sem ajánlottak, amely "a választások előtt meghamisította az államháztartás adatait, becsapta a választópolgárokat", továbbá amelyik család-, és egyházellenes politikát tanúsít, illetve amelyik meghirdette: "jöjjön el az én országom". Az Osztie Zoltán elnök aláírásával ellenjegyzett felhívás azzal fejeződik be: "a KÉSZ tudja, hogy ma Magyarországon minden, a haza és gyermeke jövőjéért felelősséget vállaló ember csakis olyan pártra szavazhat, amely kétharmados többséggel rendelkezhet, s így képes lesz az ország romlását előidézők felelősségre vonására, és az ország állapotának jobbítására."
Nem új keletű az egyházak politikai aktivitása, igaz korábban felsőbb szinten csak a burkoltabb, pártnév említése nélküli választási buzdítás valósult meg. 2006-ban tíz pontban hívta fel a hívők figyelmét a katolikus egyház arra, hogy "milyen szempontok szerint válasszanak alkalmas személyeket... felelősek vagyunk, hogy olyan képviselőket válasszunk, akik tiszteletben tartják a vallásos emberek egyenlő jogait, és biztosítják az egyházi iskolák és szociális intézmények igazságos támogatását". A "Körlevél a választások elé" címet viselő írásában Gyulai Endre püspök leszögezte: nem kíván egyetlen párt mellett sem kiállni, csupán arra kéri a híveket, mindannyian adják le voksukat, de átgondoltan, felelősséggel tegyék ezt. Hozzátette: ha akarna sem tudna egyetlen olyan pártot sem megnevezni, amely álláspontja szerint maradéktalanul megfelel a keresztényi elveknek. Igaz, 2006-ban is volt olyan, hogy egy pap a Fidesz mellett kampányolt: akkor Rédly Elemér győr-szabadhegyi plébános "Keresztény, magyar választási tanácsadót" adott ki, és úgy vélte: nem szabad a jelenlegi szociál-liberális kormányra szavazni, mert rosszul vezetik az országot. "Akik mégis rájuk szavaznak Isten előtt, lelkiismeretükben felelősek!" - tette hozzá Rédly. Nyolc évvel ezelőtt, 2002-ben Molnár Alajos, Nyergesújfalu-Bajot-Mogyorósbánya plébánosa "lelkibeteg hazánkért" sürgetett összefogást, és az akkor még kormányon lévő Fidesz támogatására buzdított.
De politizálhat-e egy pap? - a parlamenti választások előtt rendszerint felmerül ez a kérdés, amire elvileg világos válaszok vannak. A katolikus egyház papja nem lehet párt tagja, illetve parlamenti képviselő. Ugyanakkor református lelkész lehet képviselő, de amint képviselőjelöltté válik, le kell mondania gyülekezete vezetéséről. Veres András, a katolikus püspöki kar korábbi titkára egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: "az egyház, önmérsékletet gyakorolva, az egyházi személyeknek, papoknak, szerzeteseknek megtiltja a pártpolitikában való részvételt, de nem a véleménynyilvánítást." Ezzel ugyanis - érvelnek a véleménynyilvánítás pártolói - csak segítik a hívők eligazodását a világban, ami kötelességük.
Egyértelműen vállalhatnak szerepet a politikai életben, így a kampányban is az egyházak- vélekedett Kiszelly Zoltán. A politológus szerint minden szervezet, érdekképviselet, így a hitközösségek is kinyilváníthatják véleményüket, ezzel ugyanis tagjaik, követőik számára támpontot, útmutatással szolgáltatnak. Kiszelly azonban kiemelte: fontos, hogy az egyházvezetők ne lépjenek túl az ajánlás, a terelgetés határain. "Útmutatást adhatnak, de retorziókat nem helyezhetnek kilátásba. Ha nyíltan támogatnak valamilyen erőt, akkor azt a megfelelő indoklással tegyék, ne pedig megfélemlítő kijelentésekkel, mint például elkárhozással való fenyegetéssel." Arra a felvetésre, miszerint tekinthető-e közszereplőnek az egyházi személyiség, Kiszelly egyértelműen fogalmazott: az egyházvezető mindig közszereplő, ha szavai bármilyen formában megjelennek a médiában, de a templomban a hitközösségnek, a prédikáció részeként kifejezett véleménye már egyértelműen magánügy. A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy a szélesebb nyilvánosságnak szóló politikai állásfoglalás nem magyar sajátosság. Ez külföldön hasonlóan működik.
Az egyházvezetők megjelenése bizonyos kampányrendezvényeken már bonyolultabb kérdés, hiszen az egyházaknak mindig konszenzuskereső szervezetekként kell működniük, míg a pártok konfliktusos tömörülések. Ezért is véli úgy Kiszelly, hogy egy lelkipásztor megjelenése egy párt oldalán sokkal inkább a személyes érdekeit, egyéni ambícióit szolgálhatja.
Egy másfél évvel ezelőtti felmérés szerint a magyar lakosság 15 százaléka mondja magát vallásosnak, és közűlük mindössze 19 százaléka a tartja magát rendszeres tempolmba járónak. A Medián közvélemény-kutató egy korábbi felméréséből pedig az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége úgy véli: az egyházakat a híveknek kell fenntartaniuk, nem pedig az államnak. Szintén többségi álláspont alakult ki arról, hogy az egyházaknak nem lenne szabad befolyásolniuk politikai jellegű döntéseket.
Nem volt bizonyítható az ügynökmúlt
A Fővárosi Ítélőtábla 2008 szeptemberében olyan jogerős ítéletet hozott, mely szerint nem bizonyítható Kiss-Rigóról, hogy együttműködött a Kádár-rendszer belső elhárításával. Ezért az ezt állító Ungváry Krisztián történészt, az írását közlő Élet és Irodalom című hetilapot és Az Este című televíziós műsort elmarasztalták arra hivatkozva, hogy megsértették a püspök jó hírnevét. A per tárgyalásán meghallgatták Péter-Bartha Gábor hadnagyot - aki Ungváry korábbi állítása szerint Kiss-Rigó beszervezője és tartótisztje volt. A hadnagy viszont azt állította, hogy sosem látta Kiss-Rigó Lászlót, nem is emlékszik rá - mondta lapunknak Ungváry Krisztián. A történész szerint a bíróság úgy adott mindenben igazat a püspöknek, hogy nem vette figyelembe a beszervezés tényét igazoló 6-os kartont és három más dokumentumot. Úgy fogalmazott: a bírói indoklás lénygében kimondta, teljesen mindegy milyen dokumentummal igazolható az ügynöki múlt, ha a szervezőtiszt azt állítja, nem is ismeri Kiss-Rigót. Ungváry szerint a beszervezést igazoló négy dokumentumból kettőn a hadnagy aláírása szerepel, így annak vallomása feltételezi, hogy meghamisították a beszervezésről szóló okiratokat. Péter-Bartha ugyanakkor azt is mondta a tárgyaláson, hogy soha nem hamisítottak 6-os kartont. A bírói ítélet után semmiféle vizsgálat nem indult az ügyben - tette hozzá Ungváry.
Népszava
B.I.M.-G.M.
2010.02.16.
Az MSZP a leghatározottabban visszautasította, hogy Kiss-Rigó László megyéspüspök egy kampánygyűlésen a Fidesz mellett, illetve az MSZP ellen kampányolt. A szocialisták bocsánatkérést vártak a püspöktől és a legnagyobb ellenzéki párttól is, ezt azonban egyik sem tette meg.
A szeged-csanádi megyéspüspök pénteken egy hódmezővásárhelyi Fidesz-rendezvényen a legnagyobb ellenzéki pártot, illetve a város fideszes polgármesterét, Lázár Jánost ajánlotta a szavazók figyelmébe. Ezzel túllépett az eddigi gyakorlaton, amely szerint pártnevet nem említve kérték az egyházi személyek a hívőket a "helyes választásra". A szakértő szerint emögött az ellenzéki párt kedvezőbb finanszírozási modelljének vágyképe állhat, ugyanakkor egy korábbi felmérésből az derül ki, hogy a lakosság többsége szerint az egyháznak nem kellene politikai ügyekben állást foglalnia.
Kampányrendezvényen most először jelent meg és tett egyértelmű politikai állásfoglalást egy püspök. Így Kiss-Rigó László fellépése újdonságnak tekinthető az egyházak politikai szerepvállalásában, még akkoris ha 1998-tól az egyházi szereplők jobboldali elkötelezettsége a különböző megnyilvánulásokban tetten érhető volt - értékelte a hódmezővásárhelyi Fidesz-rendezvényt lapunknak Fazekas Csaba. Az egyháztörténész úgy vélte: előzetes egyeztetés aligha történt a püspök és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vezetői között, ugyanakkor feltehetően létezik egy olyan magabiztos hangulat az egyházi vezetők körében, amely az eddigiekhez képest markánsabb politikai véleménynyilvánítást tesz lehetővé. "A rendszerváltás óta a bal-liberális kormányzatok idején mindig is volt konfliktus egyház és kormány között például a finanszírozás ügyében. A közvélemény-kutatások ismeretében az egyház most azt várhatja el az esetleg kormányra kerülő Fidesztől, hogy az ideológiai támogatás mellett a finanszírozás kérdésében is nagyvonalúbb legyen. Ezért is szorgalmazhatják a hívőknél, hogy oda voksoljanak" - fogalmazott Fazekas Csaba hozzátéve, hogy Kiss-Rigó László megnyilvánulása nem feltétlenül a templomba járókra, sokkal inkább a még bizonytalan szavazókra lehet nagy hatással. Valószínűnek tartja azt is, hogy a katolikus egyház a választások előtt ismét kibocsát majd körlevelet.
Múlt pénteken Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök a hódmezővásárhelyi Fidesz-KDNP kampánygyűlésén azonban már nem finomkodott ennyire, amikor a helyieknek Lázár Jánost, a város polgármesterét ajánlotta. A jobboldali győzelmet a püspök előre borítékolta, amikor (a Népszabadság tudosítása szerint) beszédét azzal kezdte: "ötven-egynéhány nap múlva valamennyien főnixmadárként szárnyalhatunk". Kiss-Rigó László azt is elmondta: Magyarországon ma egy olyan párt van, amely a keresztény egyház értékrendjét méltó módon, eredményesen és hitelesen képviseli. A püspök szerint az utóbbi nyolc év olyan volt, mint a kommunizmus idején tett katonai szolgálata: értelmetlen, elvesztegetett idő.
A hétvégén nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű politikai véleményformálás. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) pontokba szedve tudatosította a hívőkben, hogy mely pártokra ne szavazzanak tavasszal: olyanra például semmiképp, amelyik "internacionálét énekelt kongresszusán", illetve amely "erényként tüntette fel hazugságait, melyeket Balatonöszödön beismert", és "a kárpát-medencei magyar egység ellen kampányolt". Olyan pártot sem ajánlottak, amely "a választások előtt meghamisította az államháztartás adatait, becsapta a választópolgárokat", továbbá amelyik család-, és egyházellenes politikát tanúsít, illetve amelyik meghirdette: "jöjjön el az én országom". Az Osztie Zoltán elnök aláírásával ellenjegyzett felhívás azzal fejeződik be: "a KÉSZ tudja, hogy ma Magyarországon minden, a haza és gyermeke jövőjéért felelősséget vállaló ember csakis olyan pártra szavazhat, amely kétharmados többséggel rendelkezhet, s így képes lesz az ország romlását előidézők felelősségre vonására, és az ország állapotának jobbítására."
Nem új keletű az egyházak politikai aktivitása, igaz korábban felsőbb szinten csak a burkoltabb, pártnév említése nélküli választási buzdítás valósult meg. 2006-ban tíz pontban hívta fel a hívők figyelmét a katolikus egyház arra, hogy "milyen szempontok szerint válasszanak alkalmas személyeket... felelősek vagyunk, hogy olyan képviselőket válasszunk, akik tiszteletben tartják a vallásos emberek egyenlő jogait, és biztosítják az egyházi iskolák és szociális intézmények igazságos támogatását". A "Körlevél a választások elé" címet viselő írásában Gyulai Endre püspök leszögezte: nem kíván egyetlen párt mellett sem kiállni, csupán arra kéri a híveket, mindannyian adják le voksukat, de átgondoltan, felelősséggel tegyék ezt. Hozzátette: ha akarna sem tudna egyetlen olyan pártot sem megnevezni, amely álláspontja szerint maradéktalanul megfelel a keresztényi elveknek. Igaz, 2006-ban is volt olyan, hogy egy pap a Fidesz mellett kampányolt: akkor Rédly Elemér győr-szabadhegyi plébános "Keresztény, magyar választási tanácsadót" adott ki, és úgy vélte: nem szabad a jelenlegi szociál-liberális kormányra szavazni, mert rosszul vezetik az országot. "Akik mégis rájuk szavaznak Isten előtt, lelkiismeretükben felelősek!" - tette hozzá Rédly. Nyolc évvel ezelőtt, 2002-ben Molnár Alajos, Nyergesújfalu-Bajot-Mogyorósbánya plébánosa "lelkibeteg hazánkért" sürgetett összefogást, és az akkor még kormányon lévő Fidesz támogatására buzdított.
De politizálhat-e egy pap? - a parlamenti választások előtt rendszerint felmerül ez a kérdés, amire elvileg világos válaszok vannak. A katolikus egyház papja nem lehet párt tagja, illetve parlamenti képviselő. Ugyanakkor református lelkész lehet képviselő, de amint képviselőjelöltté válik, le kell mondania gyülekezete vezetéséről. Veres András, a katolikus püspöki kar korábbi titkára egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: "az egyház, önmérsékletet gyakorolva, az egyházi személyeknek, papoknak, szerzeteseknek megtiltja a pártpolitikában való részvételt, de nem a véleménynyilvánítást." Ezzel ugyanis - érvelnek a véleménynyilvánítás pártolói - csak segítik a hívők eligazodását a világban, ami kötelességük.
Egyértelműen vállalhatnak szerepet a politikai életben, így a kampányban is az egyházak- vélekedett Kiszelly Zoltán. A politológus szerint minden szervezet, érdekképviselet, így a hitközösségek is kinyilváníthatják véleményüket, ezzel ugyanis tagjaik, követőik számára támpontot, útmutatással szolgáltatnak. Kiszelly azonban kiemelte: fontos, hogy az egyházvezetők ne lépjenek túl az ajánlás, a terelgetés határain. "Útmutatást adhatnak, de retorziókat nem helyezhetnek kilátásba. Ha nyíltan támogatnak valamilyen erőt, akkor azt a megfelelő indoklással tegyék, ne pedig megfélemlítő kijelentésekkel, mint például elkárhozással való fenyegetéssel." Arra a felvetésre, miszerint tekinthető-e közszereplőnek az egyházi személyiség, Kiszelly egyértelműen fogalmazott: az egyházvezető mindig közszereplő, ha szavai bármilyen formában megjelennek a médiában, de a templomban a hitközösségnek, a prédikáció részeként kifejezett véleménye már egyértelműen magánügy. A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy a szélesebb nyilvánosságnak szóló politikai állásfoglalás nem magyar sajátosság. Ez külföldön hasonlóan működik.
Az egyházvezetők megjelenése bizonyos kampányrendezvényeken már bonyolultabb kérdés, hiszen az egyházaknak mindig konszenzuskereső szervezetekként kell működniük, míg a pártok konfliktusos tömörülések. Ezért is véli úgy Kiszelly, hogy egy lelkipásztor megjelenése egy párt oldalán sokkal inkább a személyes érdekeit, egyéni ambícióit szolgálhatja.
Egy másfél évvel ezelőtti felmérés szerint a magyar lakosság 15 százaléka mondja magát vallásosnak, és közűlük mindössze 19 százaléka a tartja magát rendszeres tempolmba járónak. A Medián közvélemény-kutató egy korábbi felméréséből pedig az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége úgy véli: az egyházakat a híveknek kell fenntartaniuk, nem pedig az államnak. Szintén többségi álláspont alakult ki arról, hogy az egyházaknak nem lenne szabad befolyásolniuk politikai jellegű döntéseket.
Nem volt bizonyítható az ügynökmúlt
A Fővárosi Ítélőtábla 2008 szeptemberében olyan jogerős ítéletet hozott, mely szerint nem bizonyítható Kiss-Rigóról, hogy együttműködött a Kádár-rendszer belső elhárításával. Ezért az ezt állító Ungváry Krisztián történészt, az írását közlő Élet és Irodalom című hetilapot és Az Este című televíziós műsort elmarasztalták arra hivatkozva, hogy megsértették a püspök jó hírnevét. A per tárgyalásán meghallgatták Péter-Bartha Gábor hadnagyot - aki Ungváry korábbi állítása szerint Kiss-Rigó beszervezője és tartótisztje volt. A hadnagy viszont azt állította, hogy sosem látta Kiss-Rigó Lászlót, nem is emlékszik rá - mondta lapunknak Ungváry Krisztián. A történész szerint a bíróság úgy adott mindenben igazat a püspöknek, hogy nem vette figyelembe a beszervezés tényét igazoló 6-os kartont és három más dokumentumot. Úgy fogalmazott: a bírói indoklás lénygében kimondta, teljesen mindegy milyen dokumentummal igazolható az ügynöki múlt, ha a szervezőtiszt azt állítja, nem is ismeri Kiss-Rigót. Ungváry szerint a beszervezést igazoló négy dokumentumból kettőn a hadnagy aláírása szerepel, így annak vallomása feltételezi, hogy meghamisították a beszervezésről szóló okiratokat. Péter-Bartha ugyanakkor azt is mondta a tárgyaláson, hogy soha nem hamisítottak 6-os kartont. A bírói ítélet után semmiféle vizsgálat nem indult az ügyben - tette hozzá Ungváry.
MSZP: kérjen bocsánatot Kiss-Rigó
A szocialista párt visszautasítja, hogy Kiss-Rigó László megyéspüspök Hódmezővásárhelyen egy kampánygyűlésen a Fidesz mellett, illetve az MSZP ellen kampányolt; épp ezért bocsánatkérést várnak a püspöktől és a legnagyobb ellenzéki párttól is - jelentette ki Nyakó István. Az MSZP szóvivője szerint vannak baloldali hívek is, akik hisznek Jézus Krisztusban, de nem hisznek Orbán Viktorban. "Senki ne merje politikai hátsó szándékkal lelki zsarolásnak kitenni azokat a baloldali szavazókat, akik nem a Fideszre szavaznak!" - jelentette ki. Kifejtette: támogatják, hogy minden magyar felekezet, egyház hozzászóljon a közügyekhez, azt azonban elutasítják, ha ezeknek a szervezeteknek a képviselői kiközösítéssel sújtják azokat, akik az MSZP tagjaként hitet tesznek a baloldali értékek mellett.
A szocialista oldalon felvetett bocsánatkérés azonban mindeddig elmaradt. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök Nyakó István szavaira azzal reagált: bármely szervezetnek, így az egyháznak is joga van ahhoz, hogy kifejtse, melyik formáció vagy párt vall az övéhez hasonló értékeket.
A szocialista oldalon felvetett bocsánatkérés azonban mindeddig elmaradt. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök Nyakó István szavaira azzal reagált: bármely szervezetnek, így az egyháznak is joga van ahhoz, hogy kifejtse, melyik formáció vagy párt vall az övéhez hasonló értékeket.
- Kiss-Rigó, kontra, Nyakó, kontra Semjén - a szóvivő az 50-es években él? (gondola)
- Politizálhat-e egy pap? (Metropolita)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése