2010. február 16., kedd

Szekus tisztekkel rukkolt elő Tőkés László

Szekus tisztekkel rukkolt elő Tőkés László

http://manna.ro/img/newlayout/mannalogo.gif

manna.ro
2010-02-16

Nyilvánosságra hozta kedden Tőkés László európai parlamenti képviselő azon szekus tisztek nevét, rangját és intézményét, akik a Református Egyház szolgáit és a velük kapcsolatban álló személyeket figyelték meg. A névsorban az első az az Aurel Agache milicista, akit 1989 decemberében Kézdivásárhelyen meglincseltek.

Tőkés hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségrevonását követelik – így Marius Opreával és Herta Müllerrel. Megismételte: a Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával vallja, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.

Úgy véli, „nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A »parancsra tettem« kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel”.

A Nagyváradon tartott keddi sajtótájékoztatón többen is bírálták a romániai átvilágítás nehézkességét. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kabinetfőnöke szerint megtorpant a Tismăneanu-jelentéssel korábban lendületet kapott folyamat. Erre utal szerinte Csendes Lászlónak, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) volt elnökének kényszerű lemondása, Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) vezetője körül kialakult zűr és a nemrégiben a titkosszolgálati ügynökök riasztó számáról napvilágot látó sajtóanyagok.

Az erdélyi protestáns egyházak átvilágító bizottságai Szakmai Egyeztető Fórumot hoznak létre, amely először márciusban fog ülésezni, mondta a fórumot kezdeményező Szabó László unitárius lelkész, az Unitárius Egyház Átvilágítást Koordináló Bizottságának tagja. A fórum tiszteletben tartja minden résztvevő autonómiáját, a szakmai tapasztalatcserére és konzultálásra helyezi a hangsúlyt.

Szabó bírálta az 1999-ben elfogadott átvilágítási törvény „kiherélését”: jelen pillanatban csak az egyházi vezetők kifejezett kérésére lehet átvilágítani az egyházi embereket, "és ebben sajnálatos módos a román ortodox egyháznak nagy felelőssége van, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak tisztségviselői között is találhatunk olyanokat, akik haszonélvezői a törvény gyengítésének".

A római katolikusok részvételére vonatkozó újságírói kérdésre Szabó László elmondta: a négy római katolikus püspökség közül kettő jelzett vissza, miszerint ezt a problémát nem ebben a formában oldják meg.


Nincsenek megjegyzések: