2010. február 12., péntek

Darwin-nap: elmélet vagy világnézet az evolúció?

Darwin-nap: elmélet vagy világnézet az evolúció?

http://www.mr1-kossuth.hu/images/mr_logo2.png

Magyar Rádió
2010.02.12.

Az elmúlt százötven évben a darwinizmusra nemcsak mint tudományos elméletre tekintettek, hanem mint a vallással szembenálló eszmerendszerre is. A nemzetközi Darwin-napon megkérdeztük a történelmi egyházakat, miként viszonyulnak a 201 éve született természettudós evolúcióelméletéhez.

http://www.mr1-kossuth.hu/image.php?w=600&kep=http://foto.radio.hu/modules/photos/publicphoto.php?item=4797
Fotó: Flickr/celerrimus


Charles Darwin születésének tavalyi kerek, kétszáz éves évfordulóján szembetűnő volt, hogy a galápagosi teknősök sorsa helyett az evolúció és a vallás közötti konfliktus volt a legnagyobb visszhangot kiváltó kérdéskör. A vita egy évvel később sem kevésbé hangos, és az idei február 12-i nemzetközi Darwin-napon is úgy tűnhet, mintha az evolúciót csakis úgy lehetne elfogadni, hogy közben tagadjuk isten létét, vagy, hogy a vallás létjogosultsága azon múlik, hogy az evolúció megtörtént-e vagy sem. Vallásos és ateista természettudósok vették fel a kesztyűt, hogy harcoljanak az igazukért, mintegy igazolva a Nobel-díjas James Watsonnak, a DNS szerkezetének társfelfedezője kijelentését: „Charles Darwint végül az emberi gondolkodás történetében sokkal befolyásosabb személyiségnek fogjuk látni, mint akár Jézus Krisztust vagy Mohamedet”.

Darwin nem a konfliktust látta

Az elmúlt százötven évben a darwinizmusra nemcsak mint tudományos elméletre tekintettek, hanem mint a vallással szembenálló eszmerendszerre is. De mennyire volt vallásos Darwin? A status quót alapjaiban rengette meg, de a nyilvánosság előtt soha nem tagadta meg istent, sőt többször is nyilvánvalóvá tette, hogy hisz egy teremtőben. Sőt orvosi tanulmányait megszakítva egy éles váltással úgy döntött: papnak készül.

A Beagle vitorláson eltöltött idő alatt azonban valami átalakult benne. Mindenekelőtt felismerte, hogy bár hitt istenben, a vallás több olyan elemével nem értett egyet, amely viszont a papi munkaköri leírás elengedhetetlen tartozéka volt. Különösen zavarta az a keresztény doktrína, amelynek értelmében a nem keresztények örök kárhozatra vannak ítélve. Ehhez a belső vívódáshoz hozzájárulhatott ateista édesapja, valamint kislánya halála is. A fajok eredetének publikálása után már agnosztikusnak nevezte magát.

Az evolúció elmélete azonban talán mégsem a vallásosság, hanem az emberek énképe miatt talált eleinte meg nem értésre. A darwinizmussal szembeni fenntartások egyik szemléletes példája az anekdota, amely a Darwin bulldogjaként emlegetett Thomas Henry Huxley és Oxford püspöke, Samuel Wilbeforce közötti vitából született. Wilbeforce lényegre törően megkérdezte a Darwin elméletét szenvedélyesen támogató és népszerűsítő Huxley-t, hogy nagyapai vagy nagyanyai ágon származik-e majomtól, mire Huxley csak annyit mondott: inkább egy majom legyen az őse, mint egy püspök.

A tudomány és a vallás közötti konfliktus abban a korban, amikor Nagy-Britannia fejlődését és nagyszerűségét isteni elrendeltetésnek tekintették sokkal kevésbé volt éles, mint napjainkban. Darwin sem a konfliktust látta: a vallást szigorúan személyes ügynek tekintette, a tudományt pedig a teljesen elválasztotta a vallástól. Alapvetően úgy gondolta, hogy isten létezésének a kérdése nem tartozik a tudományos kutatások kérdéskörébe. Ismét csak a kor szellemének tudható be ugyanakkor, hogy meggyőződése szerint az evolúció elmélete megfér az istenhittel, az evolúció törvényeit azonban nem isten alkotta. Élete vége felé ezt írta: „Nem tudjuk megfejteni a dolgok kezdetének a misztériumát, éppen ezért meg kell elégednem azzal, hogy agnosztikus legyek”.

Ismeretterjesztés magas hőfokon

Minthogy a darwinizmus sok vallást érzékenyen érintett, nehezen lehetett megkerülni. A szakirodalomnak mindenesetre sikerült egy figyelemre méltó felismeréssel közelebb hoznia egymáshoz a vallást és Darwin elméletét, mégpedig úgy, hogy az evolúciós biológia gondolatmenetével magyarázták a vallásos hitet. A The New York Times tudományos szakírója egy egész kötetet szentelt annak, hogy megmagyarázza, az emberi fajnak miért volt szüksége a vallásra a túléléshez. Nicholas Wade The Faith Instinct (A hit ösztön) című könyvének alapvetése értelmében a darwinizmus a kulcsa a vallás megértésének. E nézet szerint ugyanis a vallás nem maradt volna fenn több ezer generáción át, ha nem segítette volna az emberi fajt a túlélésben.

Az evolúciós elmélet egyébként komoly ismeretterjesztő iparágat alapozott meg a pró és a kontra álláspont oldalán is. A témában megkerülhetetlen a Darwin rottweilerének becézett Richard Dawkins, az evolúció rettenthetetlen védelmezője, aki számos, nagysikerű könyvet szentelt annak a felismerésnek, hogy az evolúciós elméletből szükségszerűen és kizárólagosan következik az ateista világnézet. Dawkins könyvei – nemcsak a tudományos eszmefuttatások, hanem a harcias vallásellenességük miatt is – hozzájárultak a vita szenvedélyességéhez. Dawkins ráadásul nem elégszik meg a kutatással és az írással, hanem mozgalmat is indított az ateizmus védelmében. Ennek egyik nagy visszhangot kiváltó akciója volt az a hirdetés, amely buszokon jelent meg Nagy-Britanniában. A felirat ennyi volt: „Isten valószínűleg nem létezik. Ezért hát ne aggódj, és élvezd az életet”.

http://foto.radio.hu/modules/photos/publicphoto.php?item=4800
Az ateizmus, mint reklámanyag
Fotó: Flickr/Atheist Bus Canada

Miközben Dawkinsnak mindenről ugyanaz – az evolúció – jut eszébe, a különösen az Egyesült Államokban népszerű kreacionisták a szó szerint vett teremtéstörténettel vannak így. A képzelőerő támogatására 2007-ben a Kentucky államban lévő Petersburgben egy teljes múzeumot szenteltek a teremtés bemutatásának, és nem sok helyet hagytak a metaforáknak vagy szimbólumoknak például a Noé bárkájának élethű rekonstrukciójával.

http://foto.radio.hu/modules/photos/publicphoto.php?item=4799
A Teremtés Múzeuma Kentucky államban.
Fotó: Flickr/keeping it real

Dawkinsnak tudományos végzettségű vitapartnerei is akadtak – a többi között Alister McGrath biofizikus és teológus –, akik azt vetik az ateisták szószólójaként fellépő Dawkins szemére, hogy Darwin evolúciós elméletét nem egyszerűen egy tudományos elméletnek tekinti, hanem világképnek is, amely nemcsak leírja, hanem meg is magyarázza a világot.

Egyébként az anglikán egyház Darwin halálnak idején több-kevésbé már elfogadta az elméleteit, és állami ceremóniával temették el a Westminsteri Apátságban.

Mit gondolnak a történelmi egyházak?

A Darwin-nap alkalmából körkérdést intéztünk a magyarországi történelmi egyházakhoz, hogy választ kapjunk arra, miként viszonyulnak az evolúcióhoz és a darwinizmushoz.

Az evangélikus egyház az evolúcióelméletre úgy tekint, mint a természettudományok által a jelenleg legalkalmasabbnak tartott tudományos elméletre a fajok kialakulására és fejlődésére nézve – annak minden esetlegességével és hiányosságával együtt – derül ki Fabiny Tamás evangélikus püspök válaszából. Ugyanakkor az evangélikus álláspont szerint a hit kérdéseivel sem alátámasztani, sem megcáfolni nem lehet ezeket a tapasztalati megfigyelésekre épülő hipotetikus és teoretikus állításokat. Éppen ezért teológiailag nem tartják helyénvalónak azt, hogy a tudomány által felállított elmélet egészének helyébe vagy a jelenleg megválaszolatlan kérdéseinek körébe önkényes bibliaértelmezésen alapuló áltudományos elméleteket állítsanak.

Az evolúciót alátámasztó tudományos megfigyelések és a belőlük levont következtetések nem rendíthetik meg vagy helyettesíthetik a hit alapjait, vagyis azt, hogy a „a földi életnek, és benne az embernek Isten a Teremtője és Gondviselője” – derül ki a Kodácsy-Simon Eszternek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatójának a segítségével ismertetett álláspontból. Darwinnal együtt az evangélikusok azt vallják, hogy felemelő élmény abban a hatalmas csodában gyönyörködni, hogy „a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörű forma bontakozott ki- és teszi ma is.”

A „darwinizmus” terminológia alatt ismertté vált gondolkodási rendszert és ideológiát azonban – amely olyan filozófiai és gazdasági irányzatoknak alapjául is szolgált, mint a marxizmus vagy a materializmus, (és amelyek egyébként Charles Darwin munkájával nincsenek közvetlen kapcsolatban) – nem tartják elfogadhatónak az evangélium üzenetére épülő keresztény etika alapján.

A Magyar Református Egyház zsinati szóvivője megkeresésünkre azt mondta: miközben a természettudományok komoly sikereket, felfedezéseket értek el az elmúlt századokban, és ezzel segítették a világ megismerését, Darwin evolúciós elmélete világnézetté és ideológiává lett. A darwini elméletre is vonatkozik mindaz, ami minden tudományos elméletre, hogy nem mondja ki a végleges igazságot. Az elmúlt századok arra is túl sok bizonyítékot szolgáltattak – tette hozzá a szóvivő, hogy mivel jár, ha az egyház a tudomány ellen van, és ha a tudomány a saját elméleteit, eredményeit a kereszténység, a hit ellen igyekszik használni. „A tudományos gondolkodást és a keresztyén hitet nem lehet egymással szembefordítani. Darwin evolúciós elmélete nem rendítette meg hitünket abban, hogy az embernek és a világnak Isten a teremtője és gondviselő szeretete következtében küldte el Jézus Krisztust a világba” – fogalmazott Csoma Áron.

A Magyar Katolikus Egyház álláspontját Dr. Harsányi Pál Ottó erkölcsteológus fejtette ki szerkesztőségünknek. Mivel ragaszkodott az írása szó szerinti közléséhez, ezt itt olvashatják.

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora, Schőner Alfréd rabbi olvasmányai között szerepelt A fajok eredete, és elismerte, hogy a könyv több eleme hívő emberként sokkolta, hozzátette azonban, hogy az egyházaknak szembe kell nézniük a darwini evolúcióelmélettel, amely szerinte ideológiára való tekintet nélkül izgatja a gondolkodó ember fantáziáját. Neológ rabbiként tudomásul veszi az evolúcióelméletet, mint tudományos tényt, de a hittel nem állítja szembe, hiszen „egzakt módon semmilyen hitet nem lehet bizonyítani: ettől hit a hit”.

Mélyen hívő emberként – akinek a hit egy fontos életforma – a Mózes első könyvében leírt teremtéstörténetet tartja mérvadónak – mondta a rabbi, és hangsúlyozta: a világképében nagyon fontos, megdönthetetlen axióma, hogy „isten saját szellemi képmására teremtette az embert”, aki alapvetően abban különbözik az állatvilágtól, hogy önálló szellemiséggel rendelkezik, és nemcsak ösztönéletet él.

Schőner Alfréd hangsúlyozta, a zsidóság vallási rendszerének sokszínűsége megnyilvánul a tudományos elméletekkel szembeni viszonyban is. A darwinizmust a modernkori tudománytörténet egyik érdekes, analizálandó hipotézisének, diszciplínájának tartja, hozzátette azonban, hogy az elmélet bizonyos kulcsszavai – a természetes kiválasztódást, a fajok közötti küzdelmet a túlélésért – „nem kifejezetten építőleg hatottak a későbbi korok történelmére”. A darwinizmus viharos utóéletéhez tartozik az is, hogy „drámai, bántó ideológiák beépítették az elmélet bizonyos elemeit a világképükbe”.


Nincsenek megjegyzések: