2010. január 6., szerda

Feszületbotrányra készül Lengyelország is

Feszületbotrányra készül Lengyelország is

http://nol.hu/_design/image/logo_nol_live.jpg

NOL/MTI
2010. január 6.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának az olaszországi iskolákban kifüggesztett feszületeket jogsértőnek nyilvánító ítélete arra sarkallt egy lengyel állampolgárt, hogy ő is a törvényhez forduljon a saját városának polgármesteri hivatalát díszítő keresztek miatt.

http://static.nol.hu/media/picture/81/52/19/000195281-8612-600f.jpg
A lengyel nagypolitika kiáll a feszületek iskolai jelenléte mellett
fotó: Reuters - Kacper Pempel

Mint a Rzeczpospolita című lengyel lap számában hírül adta, a balti-tengeri Swinoujscie kikötőváros polgári bírósága befogadta Leslaw Maciejewskinek a helyi önkormányzat ellen benyújtott keresetét. Ez lesz az első ilyen per a túlnyomórészt katolikus Lengyelországban. Maciejewski azt követeli, hogy távolítsák el a feszületeket a városházról, mert azok sértik személyiségi jogait. Őt magát is a katolikus vallásban nevelték ugyan, de időközben – mint elmondta a lapnak – megváltozott a világnézete. Továbbra is hívőnek tartja magát, de nem tartozik egyetlen felekezethez sem. Ezért írásban kérte az ügyészséget, hogy utasítsa a polgármestert a keresztek levételére, de az nem foglalkozott az üggyel. Ezután fordult a törvényhez, és fogadkozik, hogy kész akár a strasbourgi fórumig elmenni.

Janusz Zmurkiewicz, Swinoujscie polgármestere válaszul leszögezte, hogy nem hajlandó levenni a feszületeket, mert azokat az önkormányzat képviselőinek döntése alapján helyezték el az ülésteremben. Saját dolgozószobájában is van egy feszület, jóllehet ő baloldali politikus, és korábban tagja volt a kommunista pártnak is, mégis katolikus. Jelezte, ha a bíróság első fokon a felperesnek ad igazat, megfellebbezni a döntést. A közel kilencven százalékban katolikus Lengyelországban kimagasló a vallásukat gyakorló hívők aránya: 2008-ban a lengyelek 40 százaléka ment el vasárnaponként misére.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága novemberben marasztalta el Olaszországot az iskolákban kifüggesztett feszületek miatt. Döntését azzal indokolta, hogy az iskolai kereszt sérti a szülők jogát ahhoz, hogy gyermeküknek saját lelkiismeretük szerinti nevelést biztosítsanak, másfelől sérti a gyermekek vallásszabadsághoz fűződő jogát.

Lengyelországban nem ez az első eset, hogy valaki felsőbb fórumhoz fordul az iskolákban függő feszületek miatt. A strasbourgi öntés nyomán egy elitgimnázium diákjai az igazgatónak írt levélben sérelmezték a keresztek jelenétét a tantermekben. Az ezt követő vita nyomán az igazgató először elrendelte, hogy a hittanórák színhelyéül szolgáló termekből eltávolítsák a vallási jelképeket, ám néhány száz, hívő katolikusoktól származó levéllel és emaillel később visszakozott, és a feszületek újra megjelentek eredeti helyükön.

A lengyel parlament alsóháza, a szejm a strasbourgi ítéletre válaszul december elején határozatot fogadott el, amelyben kiállt amellett, hogy a lengyel iskolákban továbbra is el lehessen helyezni a feszületeket. Az európai bíróság ítélete nem vonatkozik ugyan a lengyel iskolákra, de a varsói képviselők attól tartanak, hogy a tiltást egyszer európai szintre emelik. Bár a nagypolitika és a lengyel katolikus egyház az ítélet ellen foglalt állást – Lech Kaczynski elnök a függetlenség napján, november 11-én kijelentette, Lengyelországban senki nem ismerheti el, hogy a feszületeknek nincs helyük az iskolákban – a média nagyrészt pártfogásába vette Strasbourg döntését.

Nincsenek megjegyzések: