Szekusszerelem
Blogosz-blog
Örshalmi
2010. február 25.
(67 megjegyzés)
Gondoltam, írok egy bejegyzést arról, milyen jó, hogy Tőkés László közzétette egy csomó szekus listáját. De mire nekiláttam volna, már el is ment a kedvem tőle.
Ugyanis Tőkés néhány órával később már megint egy akkora kamuzással hallatott magáról, amivel ezúttal lenullázta az egészet, börleszket csinálva a szekusügyből, a leleplezésekből, az igazságtételből, magából. Sőt belőlünk, mindenkiből, aki húsz éve folyamatosan híve a szekusmúlt feltárásának és értékeli, várja, elvárja, támogatja az ilyesmit.
Jó rég tudni lehet ugyanis, hogy Tőkést lényegében elhagyta a felesége, a férje házasságtörései és marconáskodásai miatt. De a hír még csak most, késéssel jutott a román bulvársajtó fülébe, s az egyik tabloid meg is kereste az EP-képviselőt, hogy mondjon véleményt az egészről. Hát mondott. Olyat, hogy minket meg a józan ész hagy el tőle.
Oké, román sajtó, meg bulvársajtó, szenzációhajhászok, bleah, persze. Ám a Tőkés reakciója legalább annyira bulváros volt, ha nem méginkább. Nézzük, miről van szó.
A felesége, Edith már rég jelezte, hogy legszívesebben lelépne. Annak idején nyilvánosságra került levelében (a levél első odala itt van, a folytatása meg itt) írta meg, hogy elege van a férje félrelépéseiből, ezért nem akar vele rendezvényeken mutakozni. Ez a - kábé fél évvel ezelőtti - sztori a Tőkés család magánügye.
Volt. Egészen addig, amíg Tőkés László elő nem hozakodott vele egy sajtótájékoztatón, s azt nem állította, hogy a felesége levele hamisítvány, mindenféle körök lejáratási kísérlete, meg ilyenek. Persze kiderült, hogy ez hazugság, s valójában a nej levele igazi, eredeti, senki nem akarta lejáratni vele a családot, csak egyszerűen van egy ilyen levél. Sőt, pár nap múltán a férj maga is elismerte, hogy az írás egyáltalán nem volt hamis: nyilvánosságra került ugyanis nem sokkal később egy másik levél is, amelyben a dühös Tőkés László már elmebetegnek és aljasnak titulálja a hitvesét, amiatt, hogy az megunta a hallgatást…
Hát ezek az előzmények. Tőkés akkor nyilvánosan nézte hülyének a sajtót, amikor azt íratta meg vele, hogy nem igaz az egész. És baleknek nézte a közvéleményt is, amikor azt állította, hogy az egész ügy csak ellene irányuló lejáratási kísérlet. Hazugság volt, rajtacsíptük.
De az ügy még ezzel sem zárult le. Hanem most jött a folytatása, s még sokkal döbbenetesebb.
Ugyanis időközben tovább romlott a viszony a családban, a hölgy félrevonult, elege van. Tudni lehet ezt egy ideje, de hallgatok, hallgatunk róla. Ugyanis ez szigorúan a magánügyük.
Volt. Egészen addig, amíg Tőkés László elő nem hozakodott vele a sajtóban. A fentebb említett újság megkeresésére ugyanis pár napja azt üzente, hogy - fogózkodjunk meg - az általa leleplezett volt szekusok próbálják őt lejáratni és ők keverik szerelmi kalandokba.
Azta!
Egyik munkatása révén így magyarázta a dolgot: “számítottak rá, amikor nyilvánosságra hozták a szekus-listát, hogy »valamilyen úton-módon visszaütnek a leleplezettek. És mivel ezen szocializálódtak, hát ilyen aljas eszközöket vetnek be«”.
Hát elképesztő! Ezt a kártyát egyszer már kijátszotta ugyanebben az ügyben - mint e bejegyzés elején is elmeséltem -, akkor nem jött be. Nagyon nem. Kiderült helyette az igazság. Most mégis hasonlóval próbálkozik.
Mondhatta volna, hogy nem nyilatkozik az ügyben. Jelezhette volna, hogy nemes egyszerűséggel kushadjon mindenki, mert a magánügyeiről nem akar. De nem. Ehelyett most már egyenesen a szekusokkal takarózik. Akiket közben mindegyre leleplez. Holott tudnivaló, hogy a szekusoknak semmi közük ehhez az ügyhöz, nincs semmi lejáratás, viszont válás, az valóban van. Olyannyira, hogy (Tőkésné) Joó Edith már be is adta a válókeresetet. Persze az is lehet, hogy akkor maga Edith asszony a szekus, meg én, meg mindenki, aki nem veszi be a rablómeséket…
És ez aztán már végképp nem magánéletben való vájkálás. Ez már megint a közvélemény átvágása! És ez nemcsak aljasság, hanem igenis ki lehet mondani, hogy ez már fáj. Fáj minden olyan embernek, akiben nem halt meg Temesvár, akiben él a kommunizmusellenesség, aki kegyeletet és szolidaritást érez a Securitate nevű pártállami terrorgépezet megannyi áldozatával kapcsolatban.
És ki sercintett most az ő sírjaikra és a mi szemünkbe is? Maga Tőkés László.
Jókora szembeköpést kaptunk-kaptak ugyanis most még azok is, akik egyébként pár dologban még kicsit egyetértenek Tőkéssel. Például abban, hogy a besúgókról, tisztekről, az egész volt titkosszolgálati gépezet még leleplezhető elemeiről le kell rántani a leplet. Erre mit látunk? Azt, hogy a leleplező épp a leleplezendőkkel igyekszik leplezi saját ügyeit.
Egy félrelépések miatt is elfajult családi konfliktus kapcsán azt állítani, hogy a szekusok állnak a háttérben: merő cinizmus, hogy azt ne mondjam, szekusmódszer. Ezzel teljesen hiteltelenné teszi a saját harcát a szekusok ellen.
Azt sem feledhetjük, hogy épp az a Tőkés László csinál most olcsó paródiát az egész besúgóellenes küzdelemből, aki épp ezekben a hónapokban - nagyon tiszteletreméltó módon - igazságszolgáltatási eszközökkel is igyekszik harcolni az ellen, hogy Marosvásárhelyen szobrot kaphasson Guşă tábornok. Az a tábornok, aki annak idején a legsötétebb pártállami terrorista rendszert védve a foradalmárok közé lövetett Temesváron, majd államcsínyt tervezett végrehajtani.
Továbbá az a Tőkés László igyekszik a saját szennyesét a szekusok mögé rejteni, aki decemberben még kegyeletteljes megemlékezés-sorozattal idézte fel a húsz évvel ezelőtti eseményeket, amelyek vérfürdővé fajulásában szerepe volt a Securitaténak.
S egyáltalán: az a Tőkés László teszi nevetségessé a szekusok elleni minihadjáratot, aki amúgy egész karrierjét, a szekusok, a kommunisták, s az összes ilyen szenny elleni fellépés hangoztatására építette. Ebből csinált magának imázst is.
Most meg komédiázik vele.
Most mit mondjunk? Röhögjünk?
Én röhögök. De valahogy úgy érzem, nem nagyon kacagnak azok, akiket hosszú évtizedek alatt meggyilkolt, tönkretett, megalázott és valóban bajba kevert a Securitate.
Az is tény, hogy Tőkésnek is bőven vannak ellenségei. Még azt sem lehet kizárni, hogy örömmel röppentek rá a sajtót felhasználva egy olyan témára, mint a nevezett egyre zűrösebb magánélete.
De innentől odáig, hogy a szekusokra mutogasson, amikor a nej toporzékol a konyhában, majd csomagol a szobában - ez bűn. És saját maga paródiája.
Eddig is sok volt a színház vele kapcsolatban is. De immár varieté az egész.
Porhintés. A Secu igazi áldozatainak halotti porát hintette most a szemünkbe. És ettől mégis inkább könnyezniük lehet mindazoknak, akik még egy kicsit is tisztán látnak.
Blogosz-blog
Örshalmi
2010. február 25.
(67 megjegyzés)
Gondoltam, írok egy bejegyzést arról, milyen jó, hogy Tőkés László közzétette egy csomó szekus listáját. De mire nekiláttam volna, már el is ment a kedvem tőle.
Ugyanis Tőkés néhány órával később már megint egy akkora kamuzással hallatott magáról, amivel ezúttal lenullázta az egészet, börleszket csinálva a szekusügyből, a leleplezésekből, az igazságtételből, magából. Sőt belőlünk, mindenkiből, aki húsz éve folyamatosan híve a szekusmúlt feltárásának és értékeli, várja, elvárja, támogatja az ilyesmit.
Jó rég tudni lehet ugyanis, hogy Tőkést lényegében elhagyta a felesége, a férje házasságtörései és marconáskodásai miatt. De a hír még csak most, késéssel jutott a román bulvársajtó fülébe, s az egyik tabloid meg is kereste az EP-képviselőt, hogy mondjon véleményt az egészről. Hát mondott. Olyat, hogy minket meg a józan ész hagy el tőle.
Oké, román sajtó, meg bulvársajtó, szenzációhajhászok, bleah, persze. Ám a Tőkés reakciója legalább annyira bulváros volt, ha nem méginkább. Nézzük, miről van szó.
A felesége, Edith már rég jelezte, hogy legszívesebben lelépne. Annak idején nyilvánosságra került levelében (a levél első odala itt van, a folytatása meg itt) írta meg, hogy elege van a férje félrelépéseiből, ezért nem akar vele rendezvényeken mutakozni. Ez a - kábé fél évvel ezelőtti - sztori a Tőkés család magánügye.
Volt. Egészen addig, amíg Tőkés László elő nem hozakodott vele egy sajtótájékoztatón, s azt nem állította, hogy a felesége levele hamisítvány, mindenféle körök lejáratási kísérlete, meg ilyenek. Persze kiderült, hogy ez hazugság, s valójában a nej levele igazi, eredeti, senki nem akarta lejáratni vele a családot, csak egyszerűen van egy ilyen levél. Sőt, pár nap múltán a férj maga is elismerte, hogy az írás egyáltalán nem volt hamis: nyilvánosságra került ugyanis nem sokkal később egy másik levél is, amelyben a dühös Tőkés László már elmebetegnek és aljasnak titulálja a hitvesét, amiatt, hogy az megunta a hallgatást…
Hát ezek az előzmények. Tőkés akkor nyilvánosan nézte hülyének a sajtót, amikor azt íratta meg vele, hogy nem igaz az egész. És baleknek nézte a közvéleményt is, amikor azt állította, hogy az egész ügy csak ellene irányuló lejáratási kísérlet. Hazugság volt, rajtacsíptük.
De az ügy még ezzel sem zárult le. Hanem most jött a folytatása, s még sokkal döbbenetesebb.
Ugyanis időközben tovább romlott a viszony a családban, a hölgy félrevonult, elege van. Tudni lehet ezt egy ideje, de hallgatok, hallgatunk róla. Ugyanis ez szigorúan a magánügyük.
Volt. Egészen addig, amíg Tőkés László elő nem hozakodott vele a sajtóban. A fentebb említett újság megkeresésére ugyanis pár napja azt üzente, hogy - fogózkodjunk meg - az általa leleplezett volt szekusok próbálják őt lejáratni és ők keverik szerelmi kalandokba.
Azta!
Egyik munkatása révén így magyarázta a dolgot: “számítottak rá, amikor nyilvánosságra hozták a szekus-listát, hogy »valamilyen úton-módon visszaütnek a leleplezettek. És mivel ezen szocializálódtak, hát ilyen aljas eszközöket vetnek be«”.
Hát elképesztő! Ezt a kártyát egyszer már kijátszotta ugyanebben az ügyben - mint e bejegyzés elején is elmeséltem -, akkor nem jött be. Nagyon nem. Kiderült helyette az igazság. Most mégis hasonlóval próbálkozik.
Mondhatta volna, hogy nem nyilatkozik az ügyben. Jelezhette volna, hogy nemes egyszerűséggel kushadjon mindenki, mert a magánügyeiről nem akar. De nem. Ehelyett most már egyenesen a szekusokkal takarózik. Akiket közben mindegyre leleplez. Holott tudnivaló, hogy a szekusoknak semmi közük ehhez az ügyhöz, nincs semmi lejáratás, viszont válás, az valóban van. Olyannyira, hogy (Tőkésné) Joó Edith már be is adta a válókeresetet. Persze az is lehet, hogy akkor maga Edith asszony a szekus, meg én, meg mindenki, aki nem veszi be a rablómeséket…
És ez aztán már végképp nem magánéletben való vájkálás. Ez már megint a közvélemény átvágása! És ez nemcsak aljasság, hanem igenis ki lehet mondani, hogy ez már fáj. Fáj minden olyan embernek, akiben nem halt meg Temesvár, akiben él a kommunizmusellenesség, aki kegyeletet és szolidaritást érez a Securitate nevű pártállami terrorgépezet megannyi áldozatával kapcsolatban.
És ki sercintett most az ő sírjaikra és a mi szemünkbe is? Maga Tőkés László.
Jókora szembeköpést kaptunk-kaptak ugyanis most még azok is, akik egyébként pár dologban még kicsit egyetértenek Tőkéssel. Például abban, hogy a besúgókról, tisztekről, az egész volt titkosszolgálati gépezet még leleplezhető elemeiről le kell rántani a leplet. Erre mit látunk? Azt, hogy a leleplező épp a leleplezendőkkel igyekszik leplezi saját ügyeit.
Egy félrelépések miatt is elfajult családi konfliktus kapcsán azt állítani, hogy a szekusok állnak a háttérben: merő cinizmus, hogy azt ne mondjam, szekusmódszer. Ezzel teljesen hiteltelenné teszi a saját harcát a szekusok ellen.
Azt sem feledhetjük, hogy épp az a Tőkés László csinál most olcsó paródiát az egész besúgóellenes küzdelemből, aki épp ezekben a hónapokban - nagyon tiszteletreméltó módon - igazságszolgáltatási eszközökkel is igyekszik harcolni az ellen, hogy Marosvásárhelyen szobrot kaphasson Guşă tábornok. Az a tábornok, aki annak idején a legsötétebb pártállami terrorista rendszert védve a foradalmárok közé lövetett Temesváron, majd államcsínyt tervezett végrehajtani.
Továbbá az a Tőkés László igyekszik a saját szennyesét a szekusok mögé rejteni, aki decemberben még kegyeletteljes megemlékezés-sorozattal idézte fel a húsz évvel ezelőtti eseményeket, amelyek vérfürdővé fajulásában szerepe volt a Securitaténak.
S egyáltalán: az a Tőkés László teszi nevetségessé a szekusok elleni minihadjáratot, aki amúgy egész karrierjét, a szekusok, a kommunisták, s az összes ilyen szenny elleni fellépés hangoztatására építette. Ebből csinált magának imázst is.
Most meg komédiázik vele.
Most mit mondjunk? Röhögjünk?
Én röhögök. De valahogy úgy érzem, nem nagyon kacagnak azok, akiket hosszú évtizedek alatt meggyilkolt, tönkretett, megalázott és valóban bajba kevert a Securitate.
Az is tény, hogy Tőkésnek is bőven vannak ellenségei. Még azt sem lehet kizárni, hogy örömmel röppentek rá a sajtót felhasználva egy olyan témára, mint a nevezett egyre zűrösebb magánélete.
De innentől odáig, hogy a szekusokra mutogasson, amikor a nej toporzékol a konyhában, majd csomagol a szobában - ez bűn. És saját maga paródiája.
Eddig is sok volt a színház vele kapcsolatban is. De immár varieté az egész.
Porhintés. A Secu igazi áldozatainak halotti porát hintette most a szemünkbe. És ettől mégis inkább könnyezniük lehet mindazoknak, akik még egy kicsit is tisztán látnak.
1 megjegyzés:
Nagyot csalodtam a volt püspök urban!!!!!
Megjegyzés küldése