Üzlet egyházat alapítani Magyarországon
gondola.hu
Harangi Fülöp
2010. március 1.
A Magyar Népköztársaság utolsó kormánya a Németh-kormány idején ülésező kommunista országgyűlés fogadta el a lelkiismereti, vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.évi IV. törvényt. A törvény lehetővé tette, hogy bírósági bejegyzés mellett önálló önkormányzattal rendelkező egyházi közösség bárki által szabadon alakítható, amihez száz természetes személy aláírása és szabályzat szükséges. A vallási közösségeket a megyei bíróságok, illetve a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, ezáltal egyházi státuszt és jogi személyiséget nyernek. A bejegyzést csak akkor lehet megtagadni, ha a vallási tevékenység ellentétes az Alkotmánnyal.
A törvény elfogadását követően a bejegyzett egyházak száma rohamos mértékben növekedett. Számuk 1991-ben 37, 1992-ben 48, 1996-ban már 73 volt. Jobboldali képviselők az egyházi státuszhoz kapcsolódó előnyökkel való visszaélések korlátozása érdekében az Országgyűlésben 1993-ban és 1996-ban egyaránt módosító indítványokat nyújtottak be, hogy egyházat minimum tízezer fő alapíthasson. Ezen módosító indítványok rendre elbuktak a balliberális oldal ellenkezése miatt.
Pedig akkor is és ma is ismert a balliberális oldal képviselői előtt az a helyzet, hogy több olyan társaság is egyházként vetette magát nyilvántartásba amely nem vallási tevékenységet folytat, hanem üzleti vállalkozást. Ezen helyzetet ismerve joggal várják el a ténylegesen egyházi tevékenységet folytató egyházak az államtól azt, hogy az egyházaknak adott speciális kedvezményeket és védelmet ilyen társulatok ne bitorolják.
Mára már eljutottunk arra a szintre, hogy a bejegyzett egyházak létszámát pontosan már nem is lehet megállapítani. Az Apológiai Kutatóintézet adatai szerint 2009 szeptemberében minimum 206 bejegyzett egyház létezett és 77 olyan vallási közösséget tartanak nyilván, amely nincs bejegyezve.
Az egyházak összeszámolását több tényező is nehezíti. A bejegyeztetés még mindig nincs központosítva, az a helyi önkormányzatoknál folyik. Folyamatosan új egyházak kerülnek bejegyzésre, egyesek megszűnnek, másoknak meg a neve változik meg, de a hatóságoknak még az elérhetőségeik megváltoztatását sem kötelesek jelenteni. Az egyházalapításhoz szükséges száz főről beadott névlistát a hatóságok nem ellenőrzik, hogy egyáltalán valósak-e és a beadott nevek nem szerepelnek-e más egyházak listáján. A létező, a bejegyzett és a technikai számmal rendelkező vallási közösségek száma nem azonos. Sok létező és müködő közösség még nem érte el a bejegyzéshez szükséges százfős létszámot, illetve ha el is érte, nem kívánja magát bejegyeztetni.
A Fidesz-KDNP kétharmados győzelme minden bizonnyal új helyzetet fog teremteni és meg fogja nyitni az utat a valásszabadságról szóló törvénymódosítás előtt. Az új kormány az egyeztetések során valószínűleg meg fog egyezni a bejegyzett egyházak, vallási közösségek vezetőivel abban, hogy a gazdasági céllal létrejött egyesületek ne bitoroljanak egyházi státuszt. Az új szabályozásnak mindenképpen figyelembe kell majd vennie azt is, hogy hazánkban az adott egyház milyen történelmi-társadalmi szerepet tölt be.
A törvény módosításának elengedhetetlen feltétele az, hogy széles körű társadalmi konszenzus alakuljon ki a módosítással kapcsolatban. A törvény módosítására nemcsak azért van szükség, mert bizonyos egyházként bejegyzett társaságok gazdasági tevékenységet folytatnak, hanem azért is, mert a nagyfokú liberalizmus szétválasztotta az államot és a társadalmat. Az államnak és a társadalomnak a módosítást megelöző társadalmi konszenzus során ismét egymásra kell találnia.
gondola.hu
Harangi Fülöp
2010. március 1.
A Magyar Népköztársaság utolsó kormánya a Németh-kormány idején ülésező kommunista országgyűlés fogadta el a lelkiismereti, vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.évi IV. törvényt. A törvény lehetővé tette, hogy bírósági bejegyzés mellett önálló önkormányzattal rendelkező egyházi közösség bárki által szabadon alakítható, amihez száz természetes személy aláírása és szabályzat szükséges. A vallási közösségeket a megyei bíróságok, illetve a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, ezáltal egyházi státuszt és jogi személyiséget nyernek. A bejegyzést csak akkor lehet megtagadni, ha a vallási tevékenység ellentétes az Alkotmánnyal.
A törvény elfogadását követően a bejegyzett egyházak száma rohamos mértékben növekedett. Számuk 1991-ben 37, 1992-ben 48, 1996-ban már 73 volt. Jobboldali képviselők az egyházi státuszhoz kapcsolódó előnyökkel való visszaélések korlátozása érdekében az Országgyűlésben 1993-ban és 1996-ban egyaránt módosító indítványokat nyújtottak be, hogy egyházat minimum tízezer fő alapíthasson. Ezen módosító indítványok rendre elbuktak a balliberális oldal ellenkezése miatt.
Pedig akkor is és ma is ismert a balliberális oldal képviselői előtt az a helyzet, hogy több olyan társaság is egyházként vetette magát nyilvántartásba amely nem vallási tevékenységet folytat, hanem üzleti vállalkozást. Ezen helyzetet ismerve joggal várják el a ténylegesen egyházi tevékenységet folytató egyházak az államtól azt, hogy az egyházaknak adott speciális kedvezményeket és védelmet ilyen társulatok ne bitorolják.
Mára már eljutottunk arra a szintre, hogy a bejegyzett egyházak létszámát pontosan már nem is lehet megállapítani. Az Apológiai Kutatóintézet adatai szerint 2009 szeptemberében minimum 206 bejegyzett egyház létezett és 77 olyan vallási közösséget tartanak nyilván, amely nincs bejegyezve.
Az egyházak összeszámolását több tényező is nehezíti. A bejegyeztetés még mindig nincs központosítva, az a helyi önkormányzatoknál folyik. Folyamatosan új egyházak kerülnek bejegyzésre, egyesek megszűnnek, másoknak meg a neve változik meg, de a hatóságoknak még az elérhetőségeik megváltoztatását sem kötelesek jelenteni. Az egyházalapításhoz szükséges száz főről beadott névlistát a hatóságok nem ellenőrzik, hogy egyáltalán valósak-e és a beadott nevek nem szerepelnek-e más egyházak listáján. A létező, a bejegyzett és a technikai számmal rendelkező vallási közösségek száma nem azonos. Sok létező és müködő közösség még nem érte el a bejegyzéshez szükséges százfős létszámot, illetve ha el is érte, nem kívánja magát bejegyeztetni.
A Fidesz-KDNP kétharmados győzelme minden bizonnyal új helyzetet fog teremteni és meg fogja nyitni az utat a valásszabadságról szóló törvénymódosítás előtt. Az új kormány az egyeztetések során valószínűleg meg fog egyezni a bejegyzett egyházak, vallási közösségek vezetőivel abban, hogy a gazdasági céllal létrejött egyesületek ne bitoroljanak egyházi státuszt. Az új szabályozásnak mindenképpen figyelembe kell majd vennie azt is, hogy hazánkban az adott egyház milyen történelmi-társadalmi szerepet tölt be.
A törvény módosításának elengedhetetlen feltétele az, hogy széles körű társadalmi konszenzus alakuljon ki a módosítással kapcsolatban. A törvény módosítására nemcsak azért van szükség, mert bizonyos egyházként bejegyzett társaságok gazdasági tevékenységet folytatnak, hanem azért is, mert a nagyfokú liberalizmus szétválasztotta az államot és a társadalmat. Az államnak és a társadalomnak a módosítást megelöző társadalmi konszenzus során ismét egymásra kell találnia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése