Európai félelem a vallási jelképektől
Új Magyar Szó
Gyulay Zoltán
2010-02-04
Sajátos tilalmi hullám söpör végig Európa nyugati végein: egyes kormányok még csak tervezik, mások már meg is lépték – a női testet teljes egészében elfedő burkától kezdve, akár csak az iszlám nők kendőviseléséig – a muzulmán jelképek használatának betiltását. Sokhelyütt mindenféle vallási jelkép felkerül(ne) erre a listára.
A franciák kezdték. Még két éve sincs, hogy a közintézményekben tiltólistára került a muszlim kendő hordása. A felháborodás nyomán sokan vetették fel akkoriban: és mi lesz a keresztény (keresztyén) feszülettel, a Dávid-csillaggal, sőt a kipával? Nos, ezek (feltűnő) viselete ugyanúgy tilos.
Politikailag korrekt?
Tavaly novemberben Olaszországot keresztvita rázta meg. A történet a 2001/02-es tanévre nyúlik vissza, amikor is Solie Lautsi panaszt tett a gyermekei iskolájában kihelyezett feszületek miatt. A harcos anyuka szerint ez „sérti az állam és az egyház szétválasztásának az elvét”, és a szabad vallásgyakorlás jogát is alapjaiban döngöli sárba. Elment egészen Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig, amely neki adott igazat.
Itáliában évszázados hagyomány a tantermekben a keresztény jelkép elhelyezése, és ítélet ide, ítélet oda, a feszületek maradtak. A történések az esztendő fordulójával visszakanyarodtak az iszlámhoz. Franciaország azt tervezi, hogy a muzulmán nők a jövőben nem utazhatnak autóbuszon és vasúton, ha a teljes testüket elfedő öltözéket – burkát – viselnek, de megtiltanák számukra a belépést az iskolákba, a kórházakba, valamint a hatósági épületekbe is.
Hollandiában ennél ravaszabb dolgot fundáltak ki: a teljesen beburkolt asszonyok munkanélküliség esetén búcsút mondhatnak a segélyüknek, miután legtöbbjük épp a ruházata miatt kényszerült megválni állásától. Mint tudjuk, Hollandia Európa egyik legliberálisabb országa.
A hasonlóan szabadelvű Dániában is társadalmi vita bontakozott ki a burkaviseletről, amely egyelőre a tiltók javára billen. Ami nem is csoda, elvégre ebből az országból származnak az iszlámot – és sok jóérzésű, nem muzulmán embert is – sértő, Mohamedet terroristaként ábrázoló karikatúrák. És jaj: most (esztendőkkel később) veszély fenyegeti rajzolójukat, méghozzá természetesen a muszlim terror bosszújának a veszélye. Mellesleg: „muszlim terror” – ez mennyire PC (politikailag korrekt) kifejezés?
Mecsetek és minaretek
Nehogy kimaradjanak a németek, pontosabban a katolikus egyházfőt, a pápát adó bajorok! Tartományi miniszterelnökük, Joachim Hermann dobta be a köztudatba az ötletet: csatlakozzanak a burkát a közszolgálatban tiltók egyre gyarapodó táborához.
Tavaly Kölnben robbant ki vita arról, hogy a híres dómmal szemközt, a Rajna túlpartján nagymecsetet kívánnak emelni; a legfőbb ellenérv még csak nem is vallási, sokkal inkább az, hogy a világörökségként nyilvántartott és Köln jelképének számító dóm látványát igencsak elnyomná.
Február eleji hír, hogy nem sikerült elegendő pénzadományt összegyűjteni az építkezésre. Ehhez képest nehéz földolgozni azt a hírt, hogy németországi hivatalosságok a magánintézmények helyett az állami egyetemek kezébe adnák az imámképzést.
Svájcban népszavazáson derült ki, hogy az állampolgárok zöme nem akarja minaretek építését a mecsetek mellé. Budapesten pedig a XI. kerületben szeretnének a magyarországi muszlimok saját imahelyet építeni; a környéken lakók már szervezik a tiltakozást, mert a tervek meglehetősen szűk, nagyobb forgalomra alkalmatlan területen valósulnának meg.
Mint látjuk, a „vallási türelem” a harmadik évezredben kihajtott ága egyre közelebb nő Európának általunk lakott vidékeihez is, ahol az oszmán évszázadokon keresztül hódított. A vallási türelem – amely ma vitathatatlan európai értéknek számít – épp innen eredeztethető: 1568-ban Erdélyben, a tordai országgyűlésben született meg az Európában elsőként vallásszabadságot hirdető törvény. (Igaz, „csak” négy keresztény vallásra: a katolikus, areformátus, az evangélikus és az unitárius vallásra vonatkozott, de mai eszünkkel már bele kell értenünk az iszlám hitet is.)
Új Magyar Szó
Gyulay Zoltán
2010-02-04
Sajátos tilalmi hullám söpör végig Európa nyugati végein: egyes kormányok még csak tervezik, mások már meg is lépték – a női testet teljes egészében elfedő burkától kezdve, akár csak az iszlám nők kendőviseléséig – a muzulmán jelképek használatának betiltását. Sokhelyütt mindenféle vallási jelkép felkerül(ne) erre a listára.
A franciák kezdték. Még két éve sincs, hogy a közintézményekben tiltólistára került a muszlim kendő hordása. A felháborodás nyomán sokan vetették fel akkoriban: és mi lesz a keresztény (keresztyén) feszülettel, a Dávid-csillaggal, sőt a kipával? Nos, ezek (feltűnő) viselete ugyanúgy tilos.
Politikailag korrekt?
Tavaly novemberben Olaszországot keresztvita rázta meg. A történet a 2001/02-es tanévre nyúlik vissza, amikor is Solie Lautsi panaszt tett a gyermekei iskolájában kihelyezett feszületek miatt. A harcos anyuka szerint ez „sérti az állam és az egyház szétválasztásának az elvét”, és a szabad vallásgyakorlás jogát is alapjaiban döngöli sárba. Elment egészen Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig, amely neki adott igazat.
Itáliában évszázados hagyomány a tantermekben a keresztény jelkép elhelyezése, és ítélet ide, ítélet oda, a feszületek maradtak. A történések az esztendő fordulójával visszakanyarodtak az iszlámhoz. Franciaország azt tervezi, hogy a muzulmán nők a jövőben nem utazhatnak autóbuszon és vasúton, ha a teljes testüket elfedő öltözéket – burkát – viselnek, de megtiltanák számukra a belépést az iskolákba, a kórházakba, valamint a hatósági épületekbe is.
Hollandiában ennél ravaszabb dolgot fundáltak ki: a teljesen beburkolt asszonyok munkanélküliség esetén búcsút mondhatnak a segélyüknek, miután legtöbbjük épp a ruházata miatt kényszerült megválni állásától. Mint tudjuk, Hollandia Európa egyik legliberálisabb országa.
A hasonlóan szabadelvű Dániában is társadalmi vita bontakozott ki a burkaviseletről, amely egyelőre a tiltók javára billen. Ami nem is csoda, elvégre ebből az országból származnak az iszlámot – és sok jóérzésű, nem muzulmán embert is – sértő, Mohamedet terroristaként ábrázoló karikatúrák. És jaj: most (esztendőkkel később) veszély fenyegeti rajzolójukat, méghozzá természetesen a muszlim terror bosszújának a veszélye. Mellesleg: „muszlim terror” – ez mennyire PC (politikailag korrekt) kifejezés?
Mecsetek és minaretek
Nehogy kimaradjanak a németek, pontosabban a katolikus egyházfőt, a pápát adó bajorok! Tartományi miniszterelnökük, Joachim Hermann dobta be a köztudatba az ötletet: csatlakozzanak a burkát a közszolgálatban tiltók egyre gyarapodó táborához.
Tavaly Kölnben robbant ki vita arról, hogy a híres dómmal szemközt, a Rajna túlpartján nagymecsetet kívánnak emelni; a legfőbb ellenérv még csak nem is vallási, sokkal inkább az, hogy a világörökségként nyilvántartott és Köln jelképének számító dóm látványát igencsak elnyomná.
Február eleji hír, hogy nem sikerült elegendő pénzadományt összegyűjteni az építkezésre. Ehhez képest nehéz földolgozni azt a hírt, hogy németországi hivatalosságok a magánintézmények helyett az állami egyetemek kezébe adnák az imámképzést.
Svájcban népszavazáson derült ki, hogy az állampolgárok zöme nem akarja minaretek építését a mecsetek mellé. Budapesten pedig a XI. kerületben szeretnének a magyarországi muszlimok saját imahelyet építeni; a környéken lakók már szervezik a tiltakozást, mert a tervek meglehetősen szűk, nagyobb forgalomra alkalmatlan területen valósulnának meg.
Mint látjuk, a „vallási türelem” a harmadik évezredben kihajtott ága egyre közelebb nő Európának általunk lakott vidékeihez is, ahol az oszmán évszázadokon keresztül hódított. A vallási türelem – amely ma vitathatatlan európai értéknek számít – épp innen eredeztethető: 1568-ban Erdélyben, a tordai országgyűlésben született meg az Európában elsőként vallásszabadságot hirdető törvény. (Igaz, „csak” négy keresztény vallásra: a katolikus, areformátus, az evangélikus és az unitárius vallásra vonatkozott, de mai eszünkkel már bele kell értenünk az iszlám hitet is.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése