Leginkább a gyógyítókban, legkevésbé az ufókban és a szellemekben hiszünk
InfoRádió
2010. február 2.
Leginkább a született gyógyító képességek létezésében, legkevésbé a földönkívüliekben és a szellemekben hiszünk - derül ki az Image Factory és a Tárki 12. Társadalmi Klíma Riportjából. Az ezer fő részvételével készült kutatás szerint, míg a korcsoportok között nincs jelentős eltérés a természetfelettire való hajlandóság tekintetében - bár a fiatalok kismértékben érzékenyebbek a témára - addig a nemi hovatartozás döntő: leginkább a nők hisznek az ezoterikus jelenségekben. A választási hajlandósággal az ezotéria sajátos módon függ össze: azok hajlamosabbak a természetfelettivel foglalkozni, akik nem biztosak benne, hogy részt vennének a választásokon.
A köznyelvben ezoterikusnak nevezzük mindazokat a tanokat, hiteket, meggyőződéseket, amelyek a tudományos világképen, a racionálisan megmagyarázhatón túlmutatnak, illetve a - szó görög eredetijének megfelelve - az élet nagy kérdéseire "belül" keresik a választ. Ezoterikus az a tudás, amely a beavatottak, a megvilágosodottak birtokában van, és gyakorta szemben megy a hétköznapi tudomány, vagy a nagy világvallások kánonjával.
Az ezotéria hét különböző formájának elfogadottsága az ötfokú skálán - a gyógyítók kivételével, amely 3-as értéket kapott, illetve az emberek kétötöde inkább elfogadja létezésüket - a lehetséges középérték alatt van. Kisebb mértékben hisznek az emberek a sorsszerűségben (2,8), s az erre épülő szolgáltatásokban - jósok és horoszkópok (2,7 és 2,6), illetve a halálon túli éltben (2,5). Ennél is kevesebben vélik úgy, hogy léteznének ufók és szellemek (2,2 és 2,1).
A demográfiai jellemzők alapján csak a nemek között tapasztalható erős eltérés abban, hogy valaki hisz-e vagy sem az ezotériában (kivétel ez alól az ufó-jelenségekkel szembeni hit).
A korcsoportok között nincs nagy eltérés az ezotéria iránti fogékonyságban, s ami kis eltérés tapasztalható, az inkább azt sejteti, hogy a fiatalabb korcsoportok hajlamosabbak az ezotéria befogadására. Az iskolai végzettség csak négy ezotériafajta esetében hat erősen, s a hatás ezekben az esetekben sem azonos irányú. Míg a sorsba, s a jövendőmondásba vetett hit csökken az iskolai végzettség növekedésével, addig a halál utáni élet és az ufók esetében a közepes szintű iskolázottság (nyilván a nők magas arányával összefüggésben) hajlamosít az ezotériára.
Aki hisz, az nem szavaz?
A választási hajlandósággal az ezotéria sajátos módon függ össze - a kialakulatlan vélemény (akik nem biztosak benne, hogy részt vennének a választásokon) növeli az ezotériára való hajlamot. Ez azt is jelentheti, hogy a határozott vélemény, a szilárd nézetrendszer, kiforrott világnézet csökkenti a nyitottságot a megmagyarázhatatlan jelenségek felé.
A sors erejébe, illetve a jövendőmondásba vetett hit az átlagosnál erősebben van jelen a mintába került kisszámú cigány kisebbségre (3,2 és 3,3 átlagpont), illetve azokra, akik szerint a jövőben sokkal rosszabb lesz családjuk anyagi helyzete, mint jelenleg (3-3 átlagpont).
Az, hogy az ezotéria elfogadása egyfajta világnézet, sejteti az a tény, hogy a hét ezotériatípus elfogadása közötti korreláció erős (0,4 feletti, de egyes esetekben 0,7 körüli - a legmagasabb érték az 1-es).
Az ezotéria a lakosság mindennapjainak nem része. A megkérdezettek negyedével (24 százalék) már történt sorszerű esemény, ötöde (20 százalék) figyeli a horoszkóp alakulását, hetede (14 százalék) járt már jósnál, illetve gyógyítónál, s egy kis csoport (négy, illetve két százalék) találkozott már szellemmel vagy földönkívülivel - vagy viccelődik a kérdezővel.
Jósnál a nők 22, a férfiak csupán öt százaléka fordult már meg, s hogy ez a gyakorlat nem az idősekre jellemző, arra az (is) utal, hogy a jövendőmondót valaha látottak aránya a gyesen lévők körében 23 százalék. Két sors-érte csoport van, kik számára a csapás, s egy, akiknél a szerencse esélye nagyobb az átlagosnál: a cigányok és az ötvenes években születettek körében a csapás aránya (51, illetve 44 százalék), a hetvenes években születettek körében azok aránya, akiknek a sors szerencsét hozott (41 százalék).
Természetesen az új médiában, interneten találhatjuk meg a legtöbb információt az ezoterikáról (itt is különösen a női célcsoport érzékeny a témára: egy 2009-ben végzett kutatás szerint az internetező nők negyede aktívan keresi az ilyen cikkeket).
Az internetes keresők statisztikái az élbolyban jegyzik a téma domináns kifejezéseit: egyes keresőszó kimutatások szerint a legnépszerűbb "szex" keresések számának negyedével egyenlő például az "asztrológia" keresés, de horoszkópra közel annyian keresnek, mint pornográfiára.
InfoRádió
2010. február 2.
Leginkább a született gyógyító képességek létezésében, legkevésbé a földönkívüliekben és a szellemekben hiszünk - derül ki az Image Factory és a Tárki 12. Társadalmi Klíma Riportjából. Az ezer fő részvételével készült kutatás szerint, míg a korcsoportok között nincs jelentős eltérés a természetfelettire való hajlandóság tekintetében - bár a fiatalok kismértékben érzékenyebbek a témára - addig a nemi hovatartozás döntő: leginkább a nők hisznek az ezoterikus jelenségekben. A választási hajlandósággal az ezotéria sajátos módon függ össze: azok hajlamosabbak a természetfelettivel foglalkozni, akik nem biztosak benne, hogy részt vennének a választásokon.
A köznyelvben ezoterikusnak nevezzük mindazokat a tanokat, hiteket, meggyőződéseket, amelyek a tudományos világképen, a racionálisan megmagyarázhatón túlmutatnak, illetve a - szó görög eredetijének megfelelve - az élet nagy kérdéseire "belül" keresik a választ. Ezoterikus az a tudás, amely a beavatottak, a megvilágosodottak birtokában van, és gyakorta szemben megy a hétköznapi tudomány, vagy a nagy világvallások kánonjával.
Az ezotéria hét különböző formájának elfogadottsága az ötfokú skálán - a gyógyítók kivételével, amely 3-as értéket kapott, illetve az emberek kétötöde inkább elfogadja létezésüket - a lehetséges középérték alatt van. Kisebb mértékben hisznek az emberek a sorsszerűségben (2,8), s az erre épülő szolgáltatásokban - jósok és horoszkópok (2,7 és 2,6), illetve a halálon túli éltben (2,5). Ennél is kevesebben vélik úgy, hogy léteznének ufók és szellemek (2,2 és 2,1).
A demográfiai jellemzők alapján csak a nemek között tapasztalható erős eltérés abban, hogy valaki hisz-e vagy sem az ezotériában (kivétel ez alól az ufó-jelenségekkel szembeni hit).
A korcsoportok között nincs nagy eltérés az ezotéria iránti fogékonyságban, s ami kis eltérés tapasztalható, az inkább azt sejteti, hogy a fiatalabb korcsoportok hajlamosabbak az ezotéria befogadására. Az iskolai végzettség csak négy ezotériafajta esetében hat erősen, s a hatás ezekben az esetekben sem azonos irányú. Míg a sorsba, s a jövendőmondásba vetett hit csökken az iskolai végzettség növekedésével, addig a halál utáni élet és az ufók esetében a közepes szintű iskolázottság (nyilván a nők magas arányával összefüggésben) hajlamosít az ezotériára.
Aki hisz, az nem szavaz?
A választási hajlandósággal az ezotéria sajátos módon függ össze - a kialakulatlan vélemény (akik nem biztosak benne, hogy részt vennének a választásokon) növeli az ezotériára való hajlamot. Ez azt is jelentheti, hogy a határozott vélemény, a szilárd nézetrendszer, kiforrott világnézet csökkenti a nyitottságot a megmagyarázhatatlan jelenségek felé.
A sors erejébe, illetve a jövendőmondásba vetett hit az átlagosnál erősebben van jelen a mintába került kisszámú cigány kisebbségre (3,2 és 3,3 átlagpont), illetve azokra, akik szerint a jövőben sokkal rosszabb lesz családjuk anyagi helyzete, mint jelenleg (3-3 átlagpont).
Az, hogy az ezotéria elfogadása egyfajta világnézet, sejteti az a tény, hogy a hét ezotériatípus elfogadása közötti korreláció erős (0,4 feletti, de egyes esetekben 0,7 körüli - a legmagasabb érték az 1-es).
Az ezotéria a lakosság mindennapjainak nem része. A megkérdezettek negyedével (24 százalék) már történt sorszerű esemény, ötöde (20 százalék) figyeli a horoszkóp alakulását, hetede (14 százalék) járt már jósnál, illetve gyógyítónál, s egy kis csoport (négy, illetve két százalék) találkozott már szellemmel vagy földönkívülivel - vagy viccelődik a kérdezővel.
Jósnál a nők 22, a férfiak csupán öt százaléka fordult már meg, s hogy ez a gyakorlat nem az idősekre jellemző, arra az (is) utal, hogy a jövendőmondót valaha látottak aránya a gyesen lévők körében 23 százalék. Két sors-érte csoport van, kik számára a csapás, s egy, akiknél a szerencse esélye nagyobb az átlagosnál: a cigányok és az ötvenes években születettek körében a csapás aránya (51, illetve 44 százalék), a hetvenes években születettek körében azok aránya, akiknek a sors szerencsét hozott (41 százalék).
Természetesen az új médiában, interneten találhatjuk meg a legtöbb információt az ezoterikáról (itt is különösen a női célcsoport érzékeny a témára: egy 2009-ben végzett kutatás szerint az internetező nők negyede aktívan keresi az ilyen cikkeket).
Az internetes keresők statisztikái az élbolyban jegyzik a téma domináns kifejezéseit: egyes keresőszó kimutatások szerint a legnépszerűbb "szex" keresések számának negyedével egyenlő például az "asztrológia" keresés, de horoszkópra közel annyian keresnek, mint pornográfiára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése