Czakó István: Néhány gondolat az újfajta pogányság terjedéséről, annak okairól
Nemzeti InternetFigyelő
Protestáns létemre örömmel olvastam a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét, melyben a keresztyénséget fenyegető új pogányság terjedésére, annak veszélyességére hívják fel figyelmünket. A levélben szereplő intelmek nem csak a katolikus hívőknek, hanem minden keresztyén/keresztény embernek fontos intelmeket és útmutatásokat tartalmaznak. Már a keresztyénség kezdetén megjelent a pogányság vallásos köntösbe bújtatott formája. Ezért írt Pál apostol is intelmeket a gyülekezetekhez és hittársaihoz. Célja az volt, hogy figyelmeztesse őket a leselkedő, lopakodó veszélyre, melyet a szinkretizmus és a gnoszticizmus korai formái jelentettek.
A levélben is idézettek mellé hadd említsek még két szövegrészt a Szentírásból:
“Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!
Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek.” (Mt 24:4)
“Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.” (Kol 2:8)
A hitben járatlanok számára nehéz felismerni, mikor igaz, Isten szerinti egy tanítás, és mikor rejt sátáni csapdát, a vallásosság köntösébe bújva. Ahogy a levél is tartalmazza, a ˝vallásos vagyok a magam módján˝ kijelentések valójában azt jelentik, hogy az illető elveti a keresztyén hitet, s valójában inkább a mondákhoz, misztikus jelenségekhez kötődő, vallásosnak látszó magatartást keresi. Ez tipikus esete annak, amikor Krisztus nem kell, de bármi más igen.
Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a Krisztust kerülő emberek menekülnek a felelősség, a kötelesség alól, s elutasítanak mindent, ami számon kérhető, és kötelezettségeket rónak rájuk. Nem mernek szembesülni gyarlóságaikkal, elkövetett bűneikkel, s azt hiszik, hogy ezzel a strucc-politikával elkerülhetik a végső elszámolást. Lelkük rajta! Az azonban súlyos bűnük, hogy menekülésük kreálta tanaikat jónak tüntetik fel, s másokat is félrevezetnek ezekkel. Éppen ezért fontos tisztázni, hogy az ősi hagyományainkat is meggyalázó újfajta pogányság veszedelmes, és hazug felmentést ígér az Istennel való szembesülés ellenében. A valódi megtérés, keresztyén hit a bűneink felismerésével, azok Isten előtti megvallásával, megbánásával kezdődik. Ezt megspórolni nem lehet és nem is ajánlott. Gondolkozzunk el rajta.
(Czakó István, NIF)
Kapcsolódó anyagaink:
Nemzeti InternetFigyelő
Protestáns létemre örömmel olvastam a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét, melyben a keresztyénséget fenyegető új pogányság terjedésére, annak veszélyességére hívják fel figyelmünket. A levélben szereplő intelmek nem csak a katolikus hívőknek, hanem minden keresztyén/keresztény embernek fontos intelmeket és útmutatásokat tartalmaznak. Már a keresztyénség kezdetén megjelent a pogányság vallásos köntösbe bújtatott formája. Ezért írt Pál apostol is intelmeket a gyülekezetekhez és hittársaihoz. Célja az volt, hogy figyelmeztesse őket a leselkedő, lopakodó veszélyre, melyet a szinkretizmus és a gnoszticizmus korai formái jelentettek.
A levélben is idézettek mellé hadd említsek még két szövegrészt a Szentírásból:
“Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!
Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek.” (Mt 24:4)
“Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.” (Kol 2:8)
A hitben járatlanok számára nehéz felismerni, mikor igaz, Isten szerinti egy tanítás, és mikor rejt sátáni csapdát, a vallásosság köntösébe bújva. Ahogy a levél is tartalmazza, a ˝vallásos vagyok a magam módján˝ kijelentések valójában azt jelentik, hogy az illető elveti a keresztyén hitet, s valójában inkább a mondákhoz, misztikus jelenségekhez kötődő, vallásosnak látszó magatartást keresi. Ez tipikus esete annak, amikor Krisztus nem kell, de bármi más igen.
Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a Krisztust kerülő emberek menekülnek a felelősség, a kötelesség alól, s elutasítanak mindent, ami számon kérhető, és kötelezettségeket rónak rájuk. Nem mernek szembesülni gyarlóságaikkal, elkövetett bűneikkel, s azt hiszik, hogy ezzel a strucc-politikával elkerülhetik a végső elszámolást. Lelkük rajta! Az azonban súlyos bűnük, hogy menekülésük kreálta tanaikat jónak tüntetik fel, s másokat is félrevezetnek ezekkel. Éppen ezért fontos tisztázni, hogy az ősi hagyományainkat is meggyalázó újfajta pogányság veszedelmes, és hazug felmentést ígér az Istennel való szembesülés ellenében. A valódi megtérés, keresztyén hit a bűneink felismerésével, azok Isten előtti megvallásával, megbánásával kezdődik. Ezt megspórolni nem lehet és nem is ajánlott. Gondolkozzunk el rajta.
(Czakó István, NIF)
Kapcsolódó anyagaink:
- Árpád Egyház álláspontja a katolikusok körlevelére
- A katolikusok ősmagyar ezotériával szembeni fellépéséről
- Jelenits István: Bálványrombolás
- Üzenet a jóakaratú embereknek
- Keresztény és magyar (Demokrata)
- HVG: Püspöki körlevél az újpogányságról
- Akadémikus vita (Heti Válasz)
- Menekülés az őstörténetbe
- A táltosok már a spájzban vannak
- Barbár mozgalmak Hunniában
- Dr. Papp Lajos nyílt levele a katolikus püspökökhöz
- Az Egyház élő hitével összhangban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése