2009. november 25., szerda

Lélekben minden rácsok felett járt

Lélekben minden rácsok felett járt

Erdon.ro

Bihar megye – Szombat este óta Érsemjén központi parkjában egymás mellett áll a település (eddigi) leghíresebb szülötteinek szobra: a Kazinczy Ferencé és Fráter Lórándé mellett felavatták a Csiha Kálmánét.

Lélekben minden rácsok felett járt

Zsúfolásig telt szombaton délután Érsemjén református temploma, ahol az ünnepség kezdődött. Ez is bizonyította, pontosabban bizonyította volna, ha még szükség lett volt rá, hogy mennyi tisztelője volt és van az Erdélyi Református Egyházkerület néhai püspökének. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke prédikációjában úgy emlékezett Csiha Kálmánra, mint olyan „fáklyára”, mely a nehéz időkben is mutatta az utat, s aki nyugodtan állhat a Mindenható ítélőszéke elé, mert pályáját hűséggel megfutotta. Fülöp János helyi tiszteletes felelevenítette Csiha Kálmán semjéni szolgálatait, köztük az utolsót, melyre 2007. Pünkösdjén került sor, Újsemjénben. Később a tiszteletes vezetésével konfirmandusok énekeltek, illetve Csiha–verseket mondtak el.


A síron túlról is

Két éve elhunyt püspök–társáról megemlékezett Tempfli József, a Bihari Római Katolikus Egyházmegye ny.püspöke is, majd Balazsi József polgármester köszöntötte a szélrózsa minden irányából érkezett vendégeket. A templomi esemény zárásaként Csűry István áldotta meg a belső felújításon átment istenházát.

Miért kötelességünk Csiha Kálmánnak szobrot állítani? - tette fel a kérdést már a még letakart alkotás előtt Balazsi József, majd meg is adta a választ: mert egyházát, népét, hazáját szerető, és ebben példát adó egyházi vezetőről van szó, aki nyugdíjba vonulása után a világ minden táján élő magyarokhoz vitte az ige üzenetét. Nehéz olyan emberről megemlékezni, akinek lábnyoma még szinte a mienk mellett van, kezdte beszédét Cseke Attila szenátor, majd a szabadság fogalmát értelmezve idézte a püspököt: „Mert fogollyá nem az lesz, akit rácsok mögé zárnak, hanem akinek átnőnek a lelkén a rácsok.” (Csiha Kálmán – Fény a rácsokon, Bevezetés) Kazinczy anyanyelvünket, Fráter jókedvűnket, Csiha lelkünket építette és jobbította, amikor kellett, mondta Szabó Ödön. Az RMDSZ megyei ügyvezetője hozzátette: Csiha Kálmán olyan lelkész, aki a síron túlról is megtöltötte a templomot, ahogy életében is mindig tette, bárhol járt.

Élethű szobor

A néhai püspök sorsa azonos volt közösségének sorsával, vélte Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul. Az egykor fogolytársak nevében Bikfalvi György mondott beszédet, és már sötétedett, mire a két unoka, Nagy Botond és Nagy Kálmán leleplezhette Hunyadi László szobrát, melyről sokan megállapították, hogy igen hitelesen adja vissza Csiha Kálmán arcvonásait. A néhai püspök lánya, Nagy Attiláné Csiha Emese köszönetet mondott elsősorban Érsemjénnek, de az egész Érmelléknek is, hogy édesapja emlékét ápolják, s a család mindig úgy érezheti, hazaérkezik, ha e tájon jár. A beszédek előtt helyi iskolások, utánuk Meleg Vilmos színművész adott elő Csiha–verseket, majd hosszú sorban járultak a szobor talapzatához a koszorúzók, intézmények, hivatalok, szervezetek, egyesületek, egyházak képviselői, és magánemberek egyaránt. Az ünnepség a Himnusz, és a Székely Himnusz éneklésével zárult.

Nincsenek megjegyzések: