2009. október 21., szerda

Akadémikus vita (Heti Válasz)

Akadémikus vita
Megkaptuk a magunkét: íme, a hatalmas vihart kavaró írás!

http://www.hetivalasz.hu/index.php?dloc=showIMG&imgID=6593&oid=1376&class=Lapszam

A. B.
9. évfolyam 42. szám, 2009.10.15

Papp Lajos szívsebész inkvizíciós félelmek kialakulásától tart, bombáztak minket a finnugor rokonságot állítólag elrendelő Trefort Ágoston-i ukázzal, s számos, "valódi" történelmet művelő szerző könyvét ajánlották figyelmünkbe - olvasói reakciók a Heti Válasz két héttel ezelőtti cikkére.

A magyar múlt és a transzcendens iránti érdeklődés: e két tényező miatt lehetett A táltosok már a spájzban vannak című cikkünk az elmúlt időszak egyik legnagyobb vitát kavaró írása. (A cikk itt olvasható: A táltosok már...)

Jóllehet többen üdvözölték a neopogányságot elítélő katolikus püspöki kari körleveléből kiinduló írást, a többség e-mailben, telefonon nehezményezte "akadémikus" egyoldalúságunkat. Úgy tűnik, sokakat nem elégít ki az igazi magyar történelem, s a nyelvészet, a történetírás, a régészet legelemibb szabályait is figyelmen kívül hagyó elméletekkel álmodnak egy szebb múltat - ha már a jelent szürkének érzik.

Alábbi válogatásunkban az újpogány mozgalmakkal kapcsolatos véleményeket idézzük, majd az olvasók által leggyakrabban emlegetett téves elméleteket mutatjuk be. Végül a levelekben gyakran ajánlott szerzőket vesszük górcső alá.



Kereszténység vagy pogányság?

Papp Lajos szívsebész nyílt levelével a püspöki kart szólította meg a Heti Válaszban is ismertetett körlevél ürügyén. A professzor aggódik azon templomjáró, ám az elítélt nézeteket propagáló rendezvényeken részt vevő családokért, akik most döntési helyzetbe kerülnek. Igaz ugyan - írja -, hogy "sokszor önjelölt próféták, "mágusok" beszélnek a szellemvilágról, sokszor alapvető ismeretek nélkül", de "félek attól, hogy az ébredő magyarságban az Istent keresők táborában inkvizíciós félelmek alakulnak ki".

Somogyi István, az Arvisura Színházi Társulás vezetőjeként nevet szerzett táltos lapunknak írott levelében vállalja, hogy a kereszténység nem ad választ számos kérdésére. "Az ősi hagyományban nem szerepelt a hit, helyette tapasztalatokra épülő meggyőződése alakulhatott ki bárkinek. Én magam is, mint megkeresztelt, de nem hívő, és tudományosan képzett ember, ezen az úton járok. Lássuk be, a zsidó-kereszténység alapdogmái a világ keletkezéséről, az eredendő bűnről mint halandóságunk okáról, vagy a testben való föltámadásról és végső ítéletről sok világosan gondolkodó ember számára tarthatatlanok" - fogalmaz.



Érvelésében egyszerre jelenik meg a materialista, a kereszténységet az Ész nevében elutasító szemlélet és az igazán spirituálisnak tartott út. Utóbbi azonban szemben áll a "világosan gondolkodó emberek" racionalitásával. Igaz, Somogyi hozzáteszi: "Azokat a "tanítókat" sem tartom hitelesnek, akik spekulatív úton, a magyarság nagyra hivatottságát alátámasztó elméleteket fabrikálnak, összegyúrva származáselméleteket "fényhozó szeretetmázzal "".

A "valódi" őstörténet

Legtöbben a lapunkban tudománytalanként bemutatott őstörténeti elméletek védelmében írtak. Többször is megkaptuk azt az állítólagos Trefort Ágostonidézetet, amely a magyarságra ráerőltetett finnugor rokonság tényét hivatott bizonyítani. E részlet így szól: "Mint miniszter az ország érdekeit kell néznem és ezért a külső tekintély szempontjából elönyösebb finn-ugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem europai rokonokra van szükségünk.

A kormány a jövőben is csakis a tudomány ama képviselöit fogja támogatni, akik a finnugor elmélet mellett törnek lándzsát." Egyik levelezőnk, Kiss Károly ki is jelenti: "Trefort Ágoston 1877. évi döntése óta a hivatalos akadémiai vélemény csak finnugrista lehet, és aki másképpen gondolkozik a kérdésekről, abból nem lesz hivatalos akadémiai nyelvész vagy történész." Egy másik olvasónk, Pálffy Tibor pedig meg is adja az idézet forrását, Oláh Béla Édes Magyar Anyanyelvünk Szumír Eredete című munkáját.

A gond az, hogy a könyv nem jelzi, honnan vette Trefort Ágoston szövegét. S amint a töriblog című internetes szakportál cikkéből kiderül, még soha egyetlen "alternatív" szerző sem közölte a mondatok lelőhelyét a dualizmus oktatási miniszterének valamely szövegében, felszólalásában. Ettől persze még létezhet az idézet, csakhogy a "finnugrász terror" aligha bizonyítható vele. Ugyanis az 1867-et követő időszak valódi szabadelvű tudományos-kulturális életébe sok minden belefért. Ekkor szervezték meg például a világ egyik első turkológiai tanszékét a budapesti tudományegyetemen. Az állítólagos Trefort-idézettel kapcsolatos tartózkodás azért tűnik jogosnak, mert az alternatív történészek szeretnek szövegeket varázsolni.



A magyarság hun eredetének megdönthetetlen bizonyítékaként említette például a csoka56 nevű fórumozó a Heti Válasz honlapján az "Iszfaháni kódexet". A szöveg egy örmény-hun szószedet, s állítólag a magyar és a hun nyelv rokonságát bizonyítja. A világszenzáció (a hun nyelvről csak néhány szó alapján próbál találgatni a kutatás) erejét gyengíti, hogy "felfedezője", az örmény származású nyugdíjas geológus, Detre Csaba egy gyermekeknek szóló kifestőkönyvben tette közzé a szöveget.

E forrás állítólag az iráni Iszfahán Szurb Khács nevű örmény kolostorából származik. "Mint a legtöbb iráni nagyvárosban, Iszfahánban és környékén is élnek örmények. Ilyen nevű kolostor azonban nem létezik, és a szöveget se fényképen, se fénymásolaton, se mikrofilmen nem látta még senki" - mondja a Heti Válasznak Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.

Kit olvassunk?

Többen a "valódi" magyar múltat és nyelvi-etnikai rokonságot feldolgozó munkákat ajánlották nekünk. Komlóssy István egyszerre érvel amellett, hogy a magyarban számos sumer elem van, és hogy a magyar a világ alighanem legősibb nyelve. Komlóssy hiányolja cikkünkből Varga Csaba műveinek részletesebb felsorolását.

Erre azért nem pazaroltunk helyet, mert a magyart a több tízezer évre visszavezető, az ógöröggel és az angollal egyaránt rokonító szerző ugyanazt a hibát követi el, mint az ezoterikus nyelvészek általában. A mai magyar köznyelvet vetíti vissza évezredekkel ezelőtti időbe - ennek képtelenségét mindenki érezheti, aki elolvasta a XIII. század végén keletkezett Halotti beszéd mai ember számára alig érthető szövegét.

Varga nem vesz tudomást a nyelvtudomány szabályairól - akárcsak Götz László, akit Kiss Károly ajánl figyelmünkbe. Az 1992-ben ausztriai emigrációban elhunyt bőrgyógyász négykötetes munkát szentelt a sumer-magyar rokonságnak, s több írásában próbált egy új nyelvészeti rendszert lefektetni. Götz elutasította a szabályos hangmegfelelések rendszerét, amely az összehasonlító nyelvészetben a nyelvek rokonságának megállapítására szolgál. Kísérlete azonban tudományos anarchiába fulladt: szerinte például a német trümmern (szétver), a latin tero (csépel) és az arab drb (üt, ver) igék mind összefüggésben állnak egymással, s "természetesen" a sumerral.

Olvasóink szintén javasolták okolásunkra a haláláig ausztráliai emigrációjában sumerkodó, amúgy könyvelésből és műszaki rajzból élő Padányi Viktor Dentu-Magyaria című munkáját. Ebben szerepel az az alapigazság, hogy Reguly Antal "két évvel a világosi fegyverletétel után Oroszországba megy a lelkileg és anyagilag teljesen tönkrezúzott Magyarországból a "rokonnépek " tanulmányozására. (...) Még furcsábbá teszi ezt a "tanulmányutat", hogy 1851-ben Magyarországon útlevelet kapni külföldre olyan nehéz volt, hogy ilyenhez csak a legszorosabb kormány-összeköttetésekkel rendelkezők és kormányügynökök jutottak hozzá."

Reguly neoabszolutista ügynöki megbízatása az alternatív őstörténeti front elképzeléseinek tökéletesen megfelel, a valóságnak nem. Reguly ugyanis svédországi és németországi tanulmányok után 1841-ben utazott Szentpétervárra, majd 1843-ba az obi-ugorokhoz. Hosszú kutatómunka után 1846-ban betegen ért haza: három évvel a világosi tragédia előtt. Többé nem járt Oroszországban.

Nincsenek megjegyzések: