Vallásrendőrséget akar a Jobbik
Még az istentiszteleteket is ellenőriznék
Újra szektázásba kezdett a hazai szélsőjobb: a Jobbik eddig magáról nem sokat hallató Egyházügyi Bizottsága felülvizsgálná a már bejegyzett egyházakat. Aztán megmondanák, melyik elfogadható és melyik nem.
„A Jobbik szerint fontos, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen fölállítani a magyar társadalomról a vallás területén is, hogy a szellemi, lelki élet gyógyítására is megfelelő lépéseket foganatosíthassunk, ezért fontos, hogy szerepeljen továbbra is a kérdés. Szükséges azt is megtudni, hogy a Magyarországon bejegyzett 231 egyház, amelynek többsége csak az anyagi lehetőségeket kihasználó destruktív szekta (...) pontosan hány állampolgárt tömörít, és annak fejében milyen összegű állami támogatást, adókedvezményt kap" - áll Mirkóczki Ádám közleményében, aki - mint a dokumentumból kiderül - a Jobbik egyházügyi kabinete vezetője. Pártja mindezt annak kapcsán tette fel, hogy a kormány - szerintük elhibázott lépésként - kihagyná a 2011-es népszámlálás kérdőívéből a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést. A Jobbik szerint a már bejegyzett egyházakat is vizsgálat alá kellene vonni, hogy képet kapjanak többek között azok társadalmi-lelki tevékenységéről. A kérdésre, hogy ez pontosan mit jelent, Mirkóczki lapunknak elmondta, ellenőriznék a felekezetek istentiszteleteit és karitatív tevékenységét. Ha valamelyik egyház nem megy át a vizsgálaton, akkor az megszűnne, mint intézmény, de „tagjait a vizsgálat nem érintené közvetlenül".
A szélsőjobboldali párt szerint túlságosan liberálisak az egyházalapítás szabályai, ezért a parlamentbe kerülve azonnal megszigorítanák azokat. „Miért akarna valaki egyházat létrehozni? Miért nem csatlakozik a történelmi egyházakhoz?" - tette fel értetlenkedve a kérdést Mirkóczki, aki egyébként érdeklődésünkre elismerte: klasszikus értelemben nem számít egyházügyi szakembernek, de amint lesz ideje, elvégezi a teológiát. A kabinetfőnök tisztában van azzal, hogy sokan vallásszabadság-ellenes ízt éreznek mondatai mögött. De, mint mondja, „a lényeg az, hogy a Jobbik elkötelezett a keresztény hit, így a keresztény történelmi egyházak iránt".
Gábor György vallástörténész úgy látja, hogy a vallási irányzatok sokszínűségének létjogosultságát megkérdőjelezni nemcsak abszurditás, hanem a vallástörténet ismeretének teljes hiányáról is tanúskodik. „Ezt a mondatot megkaphatta volna egy kétezer évvel ezelőtt, tizenkét plusz egy ember által elindított, underground-mozgalommá kényszerített irányzat is, mely ma világvallás lett és kereszténységnek hívják" - vetette fel Gábor György, aki szerint, ha ez így történt volna, az egész világ egy római kori vallási rendszer szerint élne. A vallás megválasztása alapvető része a lelkiismereti-, és vallásszabadságnak, hivatkozott az Alkotmányban megfogalmazott elvekre a vallástörténész.
„A Jobbik egy olyan mozgalom, amelyben eddig a részletes társadalomelemzésnek nem volt helye. Így semmit nem tudnak a magyar társadalomról, az egyházi szerkezetéről, és másról sem" - mondta megkeresésünkre Tamás Pál szociológus, hozzátéve, hogy a kezdeményezők esetében „mozgalmárokról" beszélhetünk, akiknek „vérben forog a szeme", értesüléseik pedig „a kávéházi pletykák szintjén mozognak." „Svungja van, esze nincs" - összegezte a Jobbik ötletét a szociológus, hozzátéve, hogy ezeket a kijelentéseket nem is lehet komolyan venni. Szerinte az áll a háttérben, hogy a jobbik radikális bázisában nagy a rokonszenv a történelmi egyházak iránt. Csak találgatni lehet, a jobbikos kampánykörúton turnézó ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész a hétvégi rendezvényen miért utalt bizonyos „információs adatbázisra", melynek már birtokában vannak, és „bizonyos szerepvállalók" tevékenységét érinti (lásd keretes írásunkat).
A MIÉP-et otthagyó Hegedűs egyébként korábban még Csurka pártelnök oldalán fejtegetette hasonlóan szélsőséges nézeteit az egyházakról. A szélsőjobb-oldali körökben népszerű, - saját bevallása szerint - több kollégája által is kiközösített református lelkész a Hit Gyülekezetének például azt üzente évekkel ezelőtt, hogy esetleges hatalomra kerülésükkor első dolguk lesz felszámolni. Ez nem valósult meg, de a MIÉP annak idején hasonlóan hergelte a közéletet és a politikusokat a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvény módosítása kapcsán, melyet végül az Országgyűlés nem fogadott el.
Még az istentiszteleteket is ellenőriznék
Újra szektázásba kezdett a hazai szélsőjobb: a Jobbik eddig magáról nem sokat hallató Egyházügyi Bizottsága felülvizsgálná a már bejegyzett egyházakat. Aztán megmondanák, melyik elfogadható és melyik nem.
„A Jobbik szerint fontos, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen fölállítani a magyar társadalomról a vallás területén is, hogy a szellemi, lelki élet gyógyítására is megfelelő lépéseket foganatosíthassunk, ezért fontos, hogy szerepeljen továbbra is a kérdés. Szükséges azt is megtudni, hogy a Magyarországon bejegyzett 231 egyház, amelynek többsége csak az anyagi lehetőségeket kihasználó destruktív szekta (...) pontosan hány állampolgárt tömörít, és annak fejében milyen összegű állami támogatást, adókedvezményt kap" - áll Mirkóczki Ádám közleményében, aki - mint a dokumentumból kiderül - a Jobbik egyházügyi kabinete vezetője. Pártja mindezt annak kapcsán tette fel, hogy a kormány - szerintük elhibázott lépésként - kihagyná a 2011-es népszámlálás kérdőívéből a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést. A Jobbik szerint a már bejegyzett egyházakat is vizsgálat alá kellene vonni, hogy képet kapjanak többek között azok társadalmi-lelki tevékenységéről. A kérdésre, hogy ez pontosan mit jelent, Mirkóczki lapunknak elmondta, ellenőriznék a felekezetek istentiszteleteit és karitatív tevékenységét. Ha valamelyik egyház nem megy át a vizsgálaton, akkor az megszűnne, mint intézmény, de „tagjait a vizsgálat nem érintené közvetlenül".
A szélsőjobboldali párt szerint túlságosan liberálisak az egyházalapítás szabályai, ezért a parlamentbe kerülve azonnal megszigorítanák azokat. „Miért akarna valaki egyházat létrehozni? Miért nem csatlakozik a történelmi egyházakhoz?" - tette fel értetlenkedve a kérdést Mirkóczki, aki egyébként érdeklődésünkre elismerte: klasszikus értelemben nem számít egyházügyi szakembernek, de amint lesz ideje, elvégezi a teológiát. A kabinetfőnök tisztában van azzal, hogy sokan vallásszabadság-ellenes ízt éreznek mondatai mögött. De, mint mondja, „a lényeg az, hogy a Jobbik elkötelezett a keresztény hit, így a keresztény történelmi egyházak iránt".
Gábor György vallástörténész úgy látja, hogy a vallási irányzatok sokszínűségének létjogosultságát megkérdőjelezni nemcsak abszurditás, hanem a vallástörténet ismeretének teljes hiányáról is tanúskodik. „Ezt a mondatot megkaphatta volna egy kétezer évvel ezelőtt, tizenkét plusz egy ember által elindított, underground-mozgalommá kényszerített irányzat is, mely ma világvallás lett és kereszténységnek hívják" - vetette fel Gábor György, aki szerint, ha ez így történt volna, az egész világ egy római kori vallási rendszer szerint élne. A vallás megválasztása alapvető része a lelkiismereti-, és vallásszabadságnak, hivatkozott az Alkotmányban megfogalmazott elvekre a vallástörténész.
„A Jobbik egy olyan mozgalom, amelyben eddig a részletes társadalomelemzésnek nem volt helye. Így semmit nem tudnak a magyar társadalomról, az egyházi szerkezetéről, és másról sem" - mondta megkeresésünkre Tamás Pál szociológus, hozzátéve, hogy a kezdeményezők esetében „mozgalmárokról" beszélhetünk, akiknek „vérben forog a szeme", értesüléseik pedig „a kávéházi pletykák szintjén mozognak." „Svungja van, esze nincs" - összegezte a Jobbik ötletét a szociológus, hozzátéve, hogy ezeket a kijelentéseket nem is lehet komolyan venni. Szerinte az áll a háttérben, hogy a jobbik radikális bázisában nagy a rokonszenv a történelmi egyházak iránt. Csak találgatni lehet, a jobbikos kampánykörúton turnézó ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész a hétvégi rendezvényen miért utalt bizonyos „információs adatbázisra", melynek már birtokában vannak, és „bizonyos szerepvállalók" tevékenységét érinti (lásd keretes írásunkat).
A MIÉP-et otthagyó Hegedűs egyébként korábban még Csurka pártelnök oldalán fejtegetette hasonlóan szélsőséges nézeteit az egyházakról. A szélsőjobb-oldali körökben népszerű, - saját bevallása szerint - több kollégája által is kiközösített református lelkész a Hit Gyülekezetének például azt üzente évekkel ezelőtt, hogy esetleges hatalomra kerülésükkor első dolguk lesz felszámolni. Ez nem valósult meg, de a MIÉP annak idején hasonlóan hergelte a közéletet és a politikusokat a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvény módosítása kapcsán, melyet végül az Országgyűlés nem fogadott el.
Hegedűs gyűlöletkampánya
Szent koronánk óvd, vigyázd hazánk, hajnalcsillag, szép keresztünk, ragyogj fel reánk – üvöltött a Pest megyei Kosd közösségi házában a szélsőjobbos Kárpátia zenekar egyik száma, amely – a pogácsával együtt – a Jobbik kampányrendezvényének valódi kezdetéig hivatott szórakoztatni az időben, délután ötkor megjelenteket. Mire ifj. Hegedűs Lórántot felkonferálták, mintegy hatvan helybéli gyűlt össze.
„A legdöntőbb kérdés a hitelesség” – szögezte le a főszónok, majd sorravette a politikai környezet szereplőit: a Fideszt, mely csak beszél, de akkor sem tudott mit csinálni, mikor megjelent Medgyessy Péter ex-miniszterelnök, „a maga szűk szavával és agyával”; a MIÉP-et, mely a Jobbikkal is összekülönbözött és a lelkész is eltávolodott tőle; végül a Hegedűs által már többször „szociopata állatként” emlegetett jelenlegi miniszterelnököt.
„Ide csendőrség kell. A darutollas kell ide, aki ha végigmegy, akkor mindenki szálljon magába és tudja meg, ki az Úristen! Rend a lelke mindennek!” – jelentett ki a lelkész, többször homályosan említve egy bizonyos nyilvántartást, amely „bizonyos szerepvállalók” tevékenységéről készült. Két brutális bűncselekményre is felhívta a figyelmet, olyanokra, melyeknek „a legnagyobb lélekszámú stigmatizált kisebbség szubkultúra alatti tenyészetének ivói rétegét képviselő, az evolúció prototípusát képező egyed” (értsd: egy cigány ember) volt az elkövetője.
Mikor azon sajnálkozott, hogy a 2007-es zavargásokkor feloszlatták gyülekezetét, Hegedűs egy holokausztra tett utalással is kedveskedett a közönségnek. „Képzeljék el, hogy a Dohány utcai zsinagógába – miközben a vészkorszakra emlékeznek – gázt lőnek be” – mondta sokat sejtetően, a közönségből pedig hangos nevetés hallatszott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése