21. századi „Mátyás királyok” – nem hivatalos látogatások a dunántúli lelkipásztoroknál
reformatus.hu
[2009-10-20]
Száműzik a hivatalos jelleget a Dunántúlon egy-egy rövid látogatás erejéig. Az egyházkerület lelkészi vezetése elhatározta, hogy fél év alatt az összes dunántúli lelkipásztort meglátogatja. A beszélgetések „nyakkendő nélküliek”, kötetlenek. A találkozások célja, hogy a hivatalos alkalmak szabályozottsága nélkül, szabadon beszélhessenek a református lelkipásztorok örömeikről, gondjaikról az egyházi vezetésnek. Az új kezdeményezés teljesen szokatlan a református egyházban, több lelkipásztor is megszeppent a hír hallatán, végül azonban egyértelműen jó visszhangra talált a látogatás. – mondta Köntös László az egyházkerület főjegyzője.
Hétfőn Steinbach József püspök, Köntös László egyházkerületi lelkészi főjegyző, Bellai Zoltán püspöki főtanácsos, Tóth András egyházmegyei lelkészi főjegyző és Lentulai Attila esperes hagyták otthon a palástot és a nyakkendőt. Zircre, Szentkirályszabadjára, Tápra, Tápszentmiklósra, Csetényre, Dudarra és Pázmándfaluba látogattak el.
Vegyes tapasztalatokról számolt be érdeklődésünkre Köntös László. A lelkészi főjegyző elmondta: találkoztak jó állapotban lévő gyülekezetekkel, bizakodó lelkipásztorokkal és letargikus helyzetekkel egyaránt. Pozitív példaként említette Zircet, ahol ötszázan vallották magukat reformátusnak, számos család települt be a környező falvakból és jó lehetőség adódik a hatékony missziói munkára.
Szinte minden egyházmegyében találhatók olyan települések, ahol nem biztató, sőt egyenesen elkeserítő a helyzet. Valamikor erős anyaegyházközségek mára a lét-nemlét határán táncolnak. Sok helyen már eleve nincsenek meg az anyaegyházközségi lét feltételei, s amennyiben ebben az ütemben fogy a népesség, tovább romlik a helyzet - tette hozzá Köntös László. Ahhoz ugyanis, hogy stabilan tudjon működni egy anyaegyházközség legalább kettőszázötven-háromszáz egyházfenntartó kellene, s most vannak olyan helyek, ahol még tízen sincsenek.
A dunántúli „Mátyás királyok” legközelebb október 22-én kelnek útra a pápai egyházmegye északi részébe, hogy erősítsék a testvéri szálakat és meghallgassák a lelkipásztorokat, hogy valódi bepillantást nyerjenek mindennapi életükbe.
reformatus.hu
[2009-10-20]
Steinbach József püspök
Fotó: Kalocsai Richárd
Fotó: Kalocsai Richárd
Száműzik a hivatalos jelleget a Dunántúlon egy-egy rövid látogatás erejéig. Az egyházkerület lelkészi vezetése elhatározta, hogy fél év alatt az összes dunántúli lelkipásztort meglátogatja. A beszélgetések „nyakkendő nélküliek”, kötetlenek. A találkozások célja, hogy a hivatalos alkalmak szabályozottsága nélkül, szabadon beszélhessenek a református lelkipásztorok örömeikről, gondjaikról az egyházi vezetésnek. Az új kezdeményezés teljesen szokatlan a református egyházban, több lelkipásztor is megszeppent a hír hallatán, végül azonban egyértelműen jó visszhangra talált a látogatás. – mondta Köntös László az egyházkerület főjegyzője.
Hétfőn Steinbach József püspök, Köntös László egyházkerületi lelkészi főjegyző, Bellai Zoltán püspöki főtanácsos, Tóth András egyházmegyei lelkészi főjegyző és Lentulai Attila esperes hagyták otthon a palástot és a nyakkendőt. Zircre, Szentkirályszabadjára, Tápra, Tápszentmiklósra, Csetényre, Dudarra és Pázmándfaluba látogattak el.
Vegyes tapasztalatokról számolt be érdeklődésünkre Köntös László. A lelkészi főjegyző elmondta: találkoztak jó állapotban lévő gyülekezetekkel, bizakodó lelkipásztorokkal és letargikus helyzetekkel egyaránt. Pozitív példaként említette Zircet, ahol ötszázan vallották magukat reformátusnak, számos család települt be a környező falvakból és jó lehetőség adódik a hatékony missziói munkára.
Szinte minden egyházmegyében találhatók olyan települések, ahol nem biztató, sőt egyenesen elkeserítő a helyzet. Valamikor erős anyaegyházközségek mára a lét-nemlét határán táncolnak. Sok helyen már eleve nincsenek meg az anyaegyházközségi lét feltételei, s amennyiben ebben az ütemben fogy a népesség, tovább romlik a helyzet - tette hozzá Köntös László. Ahhoz ugyanis, hogy stabilan tudjon működni egy anyaegyházközség legalább kettőszázötven-háromszáz egyházfenntartó kellene, s most vannak olyan helyek, ahol még tízen sincsenek.
A dunántúli „Mátyás királyok” legközelebb október 22-én kelnek útra a pápai egyházmegye északi részébe, hogy erősítsék a testvéri szálakat és meghallgassák a lelkipásztorokat, hogy valódi bepillantást nyerjenek mindennapi életükbe.
Fekete Zsuzsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése