2009. október 29., csütörtök

Átvilágítási Szabályzat

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/3/3b/Pel.jpg

Az Erdélyi Református Egyházkerület

Igazgatótanácsának határozata

Szám: 52-2009


A kommunista titkosszolgálattal való együttműködést vizsgáló
ÁTVILÁGÍTÓ BIZOTTSÁG
működési szabályzata


Preambulum

A kommunizmus emberi drámáinak egyike az informátorok története, aminek különösen súlyos erkölcsi vonatkozásai vannak, amikor az informátor teológiai tanári, lelkipásztori, vagy presbiteri tisztséget töltött be. Ámbár a kollaborálásnak nagyon széles skálája létezett és a Szekuritáté hálójába került lehetett áldozat, de lehetett lelkes kiszolgáló és haszonélvező is, az informátorok történetének tanulmányozásából egyértelműen bizonyítható, hogy a kollaborációt vissza lehetett utasítani, még az után is, hogy az érintett már aláírta a kötelezvényt. A beszervezéssel való szembeszegülés viszont nem érdem és az elbukás nem megbocsáthatatlan bűn. Aki elbukott, kérjen bocsánatot, és vállalja tettei következményét, aki pedig kiállta a próbát, Istennek adjon érte hálát. A bűnre pedig nem hallgatás, vagy a felejtés, hanem csakis a bűnbánat adhat megoldást. Már csak azért is szembe kell néznünk egyházunknak ezzel a korszakával, hogy tudatosodjon bennünk Isten bűnbocsátó kegyelme és a választottakat megtartó szeretete.

Az Igazgatótanács, a zsinati munka támogatása érdekében, saját hatáskörében, Átvilágító Bizottságot hoz létre, a Szekuritátéval való együttműködés kivizsgálása érdekében. A kivizsgálást a Bizottság az Egyház saját belső rendje, erkölcsi normái és törvényei szerint kívánja elvégezni, a lelki-erkölcsi megtisztulás érdekében. Az átvilágítás eredményeit és megállapításait zsinati szinten a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel egyezteti. A Bizottság hatásköre az egyházkerület lelkészi és presbiteri tisztségviselőire terjed ki. A Bizottság tagjainak munkájuk során folyamatosan emlékezniük kell arra, hogy az érintettek Krisztusban testvéreik, akiket a vizsgálat során abban kell segíteniük, hogy Isten anyaszentegyháza és felebarátaik ellen elkövetett vétkeiket felismerjék és beismerjék, tudván azt, hogy „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1Jn 1,9).

A Bizottság megalakulása

1.1. Az Igazgatótanács 5 tagú Bizottságot hoz létre és kijelöl 3 póttagot is. Tagja csak az lehet ennek a bizottságnak, aki bizonyíthatóan nem működött együtt a volt a titkosrendőrséggel. Első ülését az Igazgatótanács jelöli ki, amelyen a tagok megválasztják az elnököt és a jegyzőt. Megalakulása után a Bizottság tagjai esküt tesznek a szabályzatban foglaltak betartására. A bizottság teljes tanácsban dolgozik. Amennyiben a bizottság hiányossá válik, azt az elnök a póttagok sorából behívással egészíti ki.

A bizottság működése, jog- és hatásköre

2.1. Első ülésén a Bizottság megállapítja munkarendjét, és az átvilágítás hatálya alá eső érintettek névsorát az Értesítőben folyamatosan közzéteszi. Az érintettekkel kapcsolatban a megjelölt időpontig bármely egyháztag panasszal fordulhat a Bizottsághoz. Az érintett személyeket a megállapított ütemterv szerint írásban idézi be. A Bizottság értékeli az önkéntes jelentkezést és a kivizsgálást napirendre tűzi.

2.2. A Bizottság minden olyan törvényes eszközzel élhet, amely a titkosrendőrséggel való együttműködés feltárását segíti elő. A bizottság megvizsgálja a rendelkezésére álló bizonyítékokat, szükség szerint használhatja az egyházi, illetve világi levéltárak anyagait, a CNSAS levéltárában fellelhető anyagokról készült fénymásolatokat, illetve a CNSAS által kiállított bizonylatokat, valamint az egyházi választások alkalmával tett nyilatkozatokat. Kötelező módon meghallgatja az érintettet, és az esetleges tanúkat, akiket levélben az időpont megjelölésével beidéz. Szükség szerint szembesít, s bármely érintettet nyilatkozat megtételére szólíthat fel. A kutatásában megbízhat és behívhat más munkatársakat is. Működésének költségeit az Igazgatótanács fedezi.

2.3. Üléseiről jegyzőkönyvet vezet. Határozatát teljes tanácsban, szavazattöbbséggel hozza. A lezárt ügyek ügycsomóit az Igazgatótanács irattárában helyezi el, s a végleges határozatot az Értesítőben nyilvánosságra hozza. Nyilatkozási joga csak a Bizottság elnökének van, akinek jóváhagyásával – rendkívüli esetben – a végleges határozatot a világi sajtóban is közölni lehet.

Az átvilágítás rendje

3.1. A Bizottságnak mérlegelnie kell az enyhítő és súlyosbító körülményeket, valamint azt, hogy a beszervezett személy kényszer alatt állt-e, vagy haszonélvezője volt a rendszernek.

3.2. Enyhítő körülménynek számít a Bizottság előtt történő önkéntes jelentkezés és őszinte bűnvallás, valamint a beszervezés során érzékelhető kényszer alkalmazása, a titkosszolgálattal való együttműködés iránti ellenszegülés, illetve annak bizonyítható megtagadása, az együttműködési és titoktartási kötelezvény („Angajament”) hiánya, vagy alá nem írása, vagy az aláírás ellenére a jelentések gyér volta.

2.5. Súlyosbító körülménynek tekintendő az önkéntes, vagy haszonból történő együttműködés, a felebarát jó hírnevét csorbító, rosszindulatú és sorozatos jelentés, a fedőnévvel történő azonosulás, a felkészítésben való részvétel és a kapott utasítások bizonyítható teljesítése, a kontrainformációs kiképzés és bevetés, valamint a nyilvánvaló bizonyítékok ellenében történő tagadás, ellenszegülés és hazugság. Mindezeket az egyházromboló titkosszolgálattal való tudatos összefogásnak, és a lelkészi eskü megszegéseként kell értékelni.

A Bizottság határozatai

3.1. A fellelhető terhelő adatok tanulmányozása és a személyes meghallgatás után a Bizottság meghozza döntését, a következők szerint:

a). az érintettet felmenti;

b). bizonyítékok hiányában az eljárást szünetelteti, és a kutatás folytatását rendeli el;

c). az érintettet az egyházkerület elnöksége révén szóbeli intésben részesíti;

d). az érintettet az egyházkerület elnöksége révén írásos intésben részesíti;

e). a érintettet elmarasztalja és írásban tett bocsánatkérésre szólítja fel, azok felé akikről jelentést írt;

f). az érintettet elmarasztalja, és a Bizottság előtt megtartott nyilvános bűnvallásra kötelezi;

g). a érintettet elmarasztalja az Egyházkerületi Közgyűlés előtt megtartott nyilvános bűnvallásra szólítja fel;

Az c-g pontokban hozott határozat esetében az elmarasztalt szolgálati helyén marad, választással elnyert tisztségeit megtarthatja.

h). az érintettet elmarasztalja, és felszólítja arra, hogy lelkipásztori tisztségének kivételével, egyházi választott tisztségeiről azonnali hatállyal, írásban mondjon le;

i). amennyiben az érintettet a református egyház bizalmát bíró világi tisztségekre is jelölték, majd megválasztották, vagy kinevezést nyert, az egyházkerület elnöksége révén egyházi megbízatását visszavonja, és a református egyház bizalmát az érintettől megvonja, majd az illetékes testületet (oktatás intézmény, egyesületet, alapítvány, stb.) a határozatáról értesíti;

j). az érintettet elmarasztalja, az illetékes fegyelmi bizottságnál feljelentést tesz és javasolja választói és választhatósági jogának 1-5 évre való felfüggesztését;

k). az érintettet elmarasztalja és panaszosként a fegyelmi eljárás haladéktalan beindítását kéri a Fegyelmi Szabályzat 30 cikkelyében felsorolt vétségek alapján.

Az elbírált eset súlyosságának függvényében az a-k pontok összevonhatóak.

A határozat érvényesítése

4.1. A Bizottság kötelező módon bemutatja az Igazgatótanácsnak határozatát, amely akkor lép érvénybe, ha az Igazgatótanács elfogadta azt. A végleges határozatot közölni kell az érintettel, az egyházkerületi közgyűléssel és a zsinattal.

4.2. A végleges határozatot, az elnökségi intést, az érintett bocsánatkérő nyilatkozatát, a bűnvallás megtörténtét, a választott tisztségekről szóló lemondását, illetve a fegyelmi beindításának tényét és jogerős határozatát az Értesítőben (Közlönyben) közzé kell tenni. Az egyházi megbízatás érvénytelenítését és református egyház bizalmának megvonását a világi sajtóban is meg kell jeleníteni.

4.3. A végleges határozatot egyrészt az érintett, másrészt bármely bizonyítékkal rendelkező egyháztag a közléstől számított egy hónapon belül a Fegyelmi Szabályzat rendtartása szerint az egyházkerületi, majd végső fokon a Zsinati fegyelmi bizottságnál megfellebbezheti. A fellebbezés elbírálásában csak azok a fegyelmi bizottsági tagok vehetnek részt, akik már bemutatták iratgyűjtőjüket. Amennyiben ennek még nincsenek birtokában eskü alatt jelentik ki, hogy nem működtek együtt a titkosszolgálattal.

4.4. Elhunytak esetében a bizottság az Értesítőben, a tényekre hivatkozva nyilvánosságra hozhatja megállapításait.




Az Erdélyi Református Egyházkerület
Igazgatótanácsának határozata

Szám: 53-2009

Végrehajtási utasítás
az Igazgatótanács 52-2009 számú határozatához


1. Jelen határozat megjelenésétől számított 2 hónapon belül minden alkalmazásban lévő lelkipásztor és teológiai tanár, aki 1989. december 31-ig 18. életévét betöltötte, illetve minden jelenleg nyugállományban levő lelkipásztor és teológiai tanár kötelező módon levélben a CNSAS-hoz fordul és kikéri a Szekuritáté által készített, személyes iratgyűjtőjét. A kérés tértivevényét igazolásként felküldi az Esperesi Hivatalba, s amikor iratgyűjtőjét megkapja, átadja az Átvilágító Bizottságnak, amely elhelyezi azt a levéltárban. Az esperes kötelező módon összesítést készít a CNSAS-hoz küldött kérvényekről, s feltünteti azoknak a nevét is, akik a megjelölt határidőig nem tettek eleget a jelen határozatban foglaltaknak.

2. Aki a megjelölt határidőig nem kéri ki, vagy a már kézbesített iratgyűjtőjét nem adja át, a Bizottság a CNSAS-törvény alapján átvilágíttatja. A CNSAS határozata megjelenik a Hivatalos Közlönyben és publikussá válik.

3. A zsinati, egyházkerületi, egyházmegyei szinten megválasztott presbiteri tisztségviselők, illetve a nem lelkészi jellegű egyházi alkalmazottak, a vallástanárok és kollégiumokban tanító tanárok, két hónapon belül kötelező módon benyújtják a CNSAS-hoz személyes iratgyűjtőjük iránti kérelmüket. Az igazoló iratokat az illetékes titkárság (Zsinat, Igazgatótanács, Esperesi Hivatal) gyűjti be és hivatali úton átadja a Bizottságnak. Meghallgatásuk személyes kérésre történik.

4. Az egyházközségek presbiterei a presbitérium előtt írásba foglalt esküt tesznek, amit aláírnak. Az eskü szövegét az elnökség hitelesíti, egy példányát iktatja, a második példányt pedig hivatali úton megküldi a Bizottságnak, amely ennek alapján hozza meg döntését.

5. Azt a zsinati, kerületi, megyei, vagy egyházközségi szinten tisztséget viselő presbitert, valamint nem lelkészi jellegű egyházi alkalmazottat, aki a számára előírtakat vonakodik teljesíteni, az illetékes elnökség lemondásra szólítja fel, s ha ennek sem tesz eleget, beindítja ellene a fegyelmi eljárást, amit közöl a Bizottsággal. A tanárok esetében Bizottság a Működési Szabályzat 3i cikkelye szerint jár el.

6. Azon lelkészi és presbiteri tisztségviselők, akik a rájuk háruló feltételeknek eleget tettek, de iratgyűjtőjüket az éppen esedékes egyházi választásokig sem kapták meg - így nem tudják írásos dokumentumokkal igazolni, hogy nem működtek együtt a kommunista titkosszolgálattal -, az illetékes elnökség előtt írásba foglalt esküt tesznek, amit aláírnak. A hitelesített példányt az elnökség megküldi a Bizottságnak. A kerületi és zsinati fegyelmi bizottsági tagok munkájuk megkezdése előtt teszik le az esküt a kerület elnöksége előtt.

7. A Bizottság a saját kutatási anyaga, az érintett személyes iratgyűjtője, illetve ennek hiányában a CNSAS átvilágítási határozata, a tanúk vallomása, valamint az érintett személyes meghallgatása illetve esküje alapján hozza meg döntését.

8. A 2012-es választásokon csak azok a lelkészi és presbiteri jelöltek vehetnek részt, akik jelen feltételeknek eleget tettek.


Forrás: reformatus.ro


1 megjegyzés:

szigoruanellenorzottevangelium írta...

http://docs.google.com/leaf?id=0B-ypK74hAkncY2ZiNzRiMTUtNDMxNy00MjM5LTgyOGYtZDE3ZjhjMGJiNjA1&hl=en