2009. október 29.
Az egymással párbeszédet folytató hit és az értelem, mint két szárny, felemeli az ember lelkét, hogy szemlélni tudja az igazságot – idézte a Szentatya II. János Pál szavait a szerdai általános kihallgatáson.A Szent Péter téren összegyűlt mintegy 30 ezer zarándok előtt mondott katekézisét Benedek pápa a XII. századi Európa két nagy latin teológia irányzatának, a monasztikus és a skolasztikus teológia vizsgálatának szentelte. Közkinccsé kell tenni e rendkívüli spirituális és szellemi örökséget. A hit nyitott arra, hogy megértse az értelem igyekezetét; az értelem elismeri, hogy a hit nem szegi szárnyát az értelemnek, hanem még szélesebb és magasabb rendű horizontok felé segíti – értelmezte a Szentatya a skolasztikus teológia örök tanítását.
Aquinói Szent Tamás és Bagnoregiói Szent Bonaventura századában a teológia fellendülése két nagy helyszínen történt: a monostorokban és városi iskolákban, amelyek közül néhány a későbbi egyetemek alapja lett. A keresztény középkor e két meghatározó környezetéből, a monostorokból és a scholából, az iskolából kiindulva beszélhetünk két egymástól eltérő teológiai módszerről, azaz a monasztikus és a skolasztikus teológiáról – hangzott el a XVI. Benedek katekézisében. A monasztikus teológia képviselői a szerzetesek, az apátok voltak, akik az Isten iránti áhítat és vágyódás felszítására törekedtek. A skolasztikus teológia művelői nagyműveltségű személyek voltak, magiszterek, akik arra törekedtek, hogy értelmi megközelítésben mutassák be az isteni misztériumot, amelyet a hit által vallunk, de az emberi értelem is képes felfogni – olvasható a Szentatya tanítása a Vatikáni Rádió honlapján.
Az elérendő cél és a módszer szempontjából a két irányzat eltérő módon közelített a teológiai kérdésekhez. A XII. századi monostorokban a teológiai módszer elsősorban a Szentírás magyarázatához fűződött, főként biblikus teológia volt. A skolasztikus teológia elsősorban a székesegyházak mellett létesített iskolákban alakult ki, egy tanítómester és tanítványai körül; célja főként a papok képzése és művelődésben elkötelezettek formálása volt. Képviselői arra törekedtek, hogy bemutassák a keresztény kinyilatkoztatás egységét és harmóniáját. A grammatika, a filozófia és a logika egyaránt a teológiai tudás szolgálatában álltak. A skolasztikus summákat olvasva még ma is csodálattal tölt el bennünket a rendezettség, az átláthatóság és az érvek logikai sorrendje – hangsúlyozta a Szentatya.
„A tudás csak akkor tud gyarapodni, ha szereti az igazságot. A szeretet értelemmé válik, és az igazi teológia a szívek bölcsessége, amely irányítja és alátámasztja a hitet és a hívek életét. Imádkozzunk azért, hogy a megismerés útját és az Isten misztériumaiban való elmélyedést mindig az isteni szeretet fénye világítsa meg – zárta gondolatait XVI. Benedek pápa az október 28-án mondott katekézisében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése