Előzmények
Az emlékezet felfrissítéséért kezdjük azzal, hogy a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház fegyelmi bizottsága első és másodfokon is vétkesnek találta az aradi gyülekezet lelkészét az egyház békéjének és egységének megzavarásának, kiszakadási szándék, az egyházi törvények és testületek megtagadásának, hivatali hatalommal való visszaélésnek a vádjában. Tóthpál Bélát hivatalvesztésre ítélték, kizárták a lelkészi karból, az egyházközségben pénzügyi vizsgálatot rendeltek el. Az ítélet végrehajtásának Tóthpál ellenszegült, közvetlen hívei nem engedték be a templomba és a lelkészi hivatalba az esperest, illetve a kinevezett helyettes lelkészt, Kovács Zsombort, egyáltalán: nem fogadja el a fegyelmi bizottság döntését, törvénytelennek tartja a testület összetételét és az egyház működését.
Véleménynyilvánításért feljelentés
Gyurkócza Aranka evangélikus börtönlelkész, az ellenzék szószólója, és néhány gyülekezeti tag – közülük hárman is 80 év felettiek – panaszolta lapunknak, hogy Tóthpál Béla feljelentette őket a rendőrségen. Volt, akit október 8-ra idéztek be, másnak hétfőn, vagy a jövő szerdán kell megjelennie. Körülbelül 14-en kaptak idézést, mondták.
Tudomásuk szerint azért jelentette fel őket, mert tavaly októberben egy panaszlevelet írtak a püspöknek, akitől azt kérték, hogy vizsgálja ki a lelkészük ténykedését; egyebek mellettaz istentiszteletek szertartási módja miatt elégedetlenkedtek a leginkább. „Aláírtam egy papírt, de nem Tóthpál Béla személye ellen, hanem ez ellen, ahogy vezeti az istentiszteleteket – csodálkozott Takács Ilona Melinda. – Véleményem nekem is lehet, hiszen egy olyan országban élünk, ahol kifejezheti az ember a véleményét. S amiért nekem nem tetszik, ahogy az istentiszteleteket tartja, nem kell törvénybe adnia! Épp a Nyugati Jelenben nyilatkozta azt, hogy örül, ha vannak ellenlábasok, és el merik mondani a véleményüket, erre most feljelent bennünket?! Szép dolog egy tiszteletestől!”
Sferle Kata, a gyülekezet egyik idős tagja így nyilatkozott: „Nem számítottam arra, hogy 80 éves koromban visznek a rendőrségre. Nem látok jól, majd a Melindával fogok menni. Azért evangélikus lelkész, hogy prédikáljon, és ne öten-hatan szavaljanak a templomban. Negyven éve itt lakok, de nálam egyszer se volt a tiszteletes családi látogatáson.” Pădurean Erzsébet féltve őrzött kincsként mutatta meg az 1937. április 4-én kiállított konfirmálási oklevelet, ezzel is alátámasztva, milyen régóta hű tagja az egyházközségnek. „Annak ellenére, hogy ilyen a helyzet, minden vasárnap ott vagyok a templomban, mert szeretem az egyházamat. Amikor szóvá tettem, amivel nem értettem egyet, azt mondta, hogy forduljak a püspökhöz. Csak azt tettem, amit tanácsolt” – jegyezte meg. Ő is nehezményezte azt, hogy Tóthpál Béla tiszteletesként még soha nem látogatta meg otthonában. „Ez a rendőrségi idézés az ő látogatása – fűzte hozzá. – A szomszédok tudják, hogy istenfélő ember vagyok, és szégyellem magam előttük, hogy 86 évesen a rendőrségre kell mennem. De ott leszek, tiszta lelkiismerettel, hogy halljam a vádakat. Csak mit mondok majd a dédunokámnak: hogy az, aki őt megkeresztelte, a dédnagyanyját feljelentette a rendőrségen?”
Konyelicska István presbiter, gondnok, felügyelő és zsinati tag is volt régebben. Tősgyökeres evangélikus, aki az esküvőjét, az ezüst- és az aranylakodalmát is az evangélikus templomban tartotta, és mint mondta: „Csak a szükségleteknek éltem, a többletet az egyháznak adtam. Az egykori CEC-könyvekkel ötször nyertem autót, azokat eladtam, és a pénzből újíttattam fel az orgonát, javíttattam meg a tetőt, renováltuk a templomot 1982-ben, és fűtési rendszert is beszereltünk. Ez a köszönet érte!” Konyelicskának 80 évesen először akad dolga a törvénnyel. „A kommunizmusban sem láttam ilyen aljasságot – tört ki belőle. – S annál súlyosabb, hogy egy olyan ember követte el, aki lelkésznek indult.”
Vita az istentiszteleti rend körül
Gyurkócza Arankától azt kérdeztük, mi volt a hívek elégedetlensége, amiért az említett panaszlevelet megírták. „Idegenné tette az evangélikus liturgiát, sok újítást vezetett be egyéni elképzelései alapján – válaszolta. – Például, teljesen felszámolta az oltár előtti szolgálatot, az ősi szertartást a talpáról a feje tetejére állította. Nagyon sok gyülekezeti tagot vont be az istentiszteleti rendbe, de nem is az a baj, hogy világiak olvasták az igét, hanem hogy a nagyimádságot is, ami a lelkész feladata elmondani a prédikáció után, öt-hat gyülekezeti tagra bízta. Egy cetlit adott a kezükbe, nem egy döcögve olvasott, ami visszatetsző volt, és a hívek nem tudtak azonosulni ezzel.” A rendőrségi feljelentésekről ez volt a véleménye: „Egy lelkész, vagyis egy volt lelkész, nem cselekszi ezt idős egyháztagokkal, akik egész életükben templomba jártak, és hűségesen fizetik az egyházfenntartói járulékot. Megbotránkoztató és méltatlan egy lelkésztől, akinek tudnia kellene, hogy ő van a hívekért, és nem a hívek őérte. Le akarja járatni, hiteltelenné akarja tenni azokat, akik föl merik emelni a szavukat.”
Tóthpál Béla szerint három panaszlevél volt ellene, és azt is mondta, hogy nem létezik szabály, amit megsértett volna. Ha valakinek nem tetszett valami, hozzáfordulhattak volna, mielőtt bepanaszolják a püspökségen. „Az ellenem folytatott fegyelmi eljárás vádpontjaiba ebből egy se került be – állította. – 2007-ben a püspök Aradon járt, és Gyurkócza közbenjárásával néhány embert elhívott egy szálloda vendéglőjébe, ahol kérte őket, hogy írjanak akármit ellenem, különben nem tud kitenni, márpedig ez a célja. Elkezdtek mindenféle hülyeséget összehordani, hogy más olvassa fel az episztolát, meg ilyenek. Nem tudták, hogy a gyülekezet részéről 11-en vettek részt a magyarországi evangélikus egyház által szervezett lelkészmunkatárs-képző tanfolyamon, amit átneveztek gyülekezeti munkástanfolyamnak, és képzést kaptak, hogy ezeket a szolgálatokat végezzék. A magyarországi evangélikus egyház Ágendás könyvében megvannak az imádságok, amiket a lelkész kezd, és utána következnek a lektorok. Mi visszatérítjük az egyházi szolgálatot oda, ahol a kommunizmus előtt volt. A protestáns egyház nem egy főnök-lelkésznek a „one man show-ja”, hanem a hívek közös ünnepe az istentisztelet, és mindenkinek meg kell adni a lehetőséget. Azok az országok, ahol nem volt kommunizmus, természetes, hogy a hívek részt vesznek az imádságban, az igeolvasásban, sok helyen még az igehirdetésben is. Klaus Douglass evangélikus lelkész egyik híres mondata: »Aki azt akarja, hogy az egyház megmaradjon olyannak, amilyen, az nem akarja, hogy megmaradjon«. Hogyha a híveket a passzivitásba akarjuk szorítani, az az egyház halálát jelenti.”
Megfélemlítés vagy önvédelem?
Gyurkócza Arankát azért jelentette fel Tóthpál Béla a rendőrségen, mert szerinte hamis oklevéllel végzi egyházi szolgálatát. „Nem lepődtem meg, mert rég elindította ellenem ezt a kampányt. A holdudvarához tartozik 15-20 ember, akik pletykálták a városban, hogy hamis a diplomám. Mindhárom diplomám hiteles, és alig várom, hogy a rendőrségen ezt bebizonyíthassam. Hogy is lehet elképzelni, hogy lelkésszé szentelnek valakit, ha nincs meg a képesítése? A kommunista diktatúra 1959-ben a fiú évfolyamtársaimat börtönbe zárta, minket, lányokat pedig kicsaptak a teológiáról, az utolsó év befejezése előtt néhány hónappal. 1991-ben letettem egy lévitavizsgát, aminek előfeltétele volt a befejezett három egyetemi év, és lévitalelkészként, azaz pap-tanárként szenteltek fel. Ez feljogosít arra, hogy minden lelkészi szolgálatot végezzek. Ennek alapján a Sárospataki Református Teológiai Akadémián vettem részt a kétéves börtönlelkész-képzésen. Ökumenikus képzés volt, és a nem reformátusokat püspöki ajánlással vették fel. Mózes Árpád akkori püspök írt nagyon szép ajánlást rólam.”
A három héttel ezelőtti riportunkban Tóthpál Béla a következőket nyilatkozta: „Nagyon helyes, ha nem mindenki ért egyet velem száz százalékig, mert az olyan lenne, mint a Ceauşescu-féle diktatúra. Örvendek, hogy vannak, akik el merik mondani a nem tetszésüket.” Akkor mégis miért jelentette fel azokat, akik panaszt tettek ellene? – kérdeztük tőle, mire egy tavalyi példát hozott fel: a Semper Reformanda nevű kiadvány (a Jog és Igazság az Evangélikus-Lutheránus Egyházban Egyesület jelentette meg) főszerkesztőjét Adorjáni Dezső Zoltán püspök beperelte rágalmazásért, de az ügyész ejtette a vádat. „Ha a püspök úgy érezte, hogy megsértették, és feljelentette az egyik egyháztagját, akkor ez példa, és a püspöki cselekedet követni kell – érvelt Tóthpál Béla. – Egyébként nemcsak én érzem sértve magam, hanem a gyülekezet és a presbitérium is. A közgyűlés kérte, hogy tegyük meg a rendőrségi feljelentést, nem én, még ha egyet is értettem ezzel.”
Tóthpál Béla szerint, miután az ügyész visszautasította a püspök vádjait, „nem maradt más, mint kicsinálni azt, aki fel meri emelni a hangját”, vagyis őt. Úgy vélte, hogy ennek a megszervezése indult a panaszt tevő embereken keresztül. Tagadta a felvetésünket, hogy meg akarja félemlíteni őket,de „viseljék a következményeket, feleljenek azért, amit írtak”.
Gyurkócza: „Soha nem pályáztam az állására”
A közelmúltban egy levelet kaptak az aradi evangélikus hívek a presbitérium nevében 13 személy aláírásával, akik többek között azt állítják, hogy a püspökség rá akarja tenni a kezét az aradi egyházközség ingatlanjaira, illetve Gyurkócza Aranka a parókus lelkészi állásra pályázik. Utóbbit kérdeztük, hogy mi a véleménye a vádakról: „Törvények vannak ebben az országban, a püspökség nem veheti el az aradi gyülekezet javait! Téboly, amit állítanak. Azt írják rólam, hogy ígéretet kaptam az esperestől, hogy enyém lesz a parókia. Soha nem akartam parókus lelkész lenni, hiszen pedagógus voltam egy életen át, utána hitoktató lelkész, azután megtaláltam életem legszebb hivatását, azt, hogy börtönlelkész lehetek. Az Úristen hívott engem a fogva tartottak között végzett munkára, és azt el nem cserélném semmiért. Abszurdum, hogy az esperes nekem lelkészi állást ígért, hiszen nem az ő kompetenciája ebben dönteni. De Tóthpál Béla teljesen elbutítja a gyülekezetet, ezért jutott ide az egyház, a legnagyobb botrányok, mocskolódások közepébe. A támadással védekezik, épp ő akarja rátenni a kezét az egyház vagyonára. Miért nem akarja átadni a hivatalt? Mert akkor pénzügyi vizsgálatnak is helyt kell adni. Sok minden van, aminek ki kell derülnie.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése