Október

„Mindszent hava”. Nevének „egyéb okát nem láthatni, mint a következendő hónap első napjáról, mely a Minden Szentek emlékezetekre szenteltetik. A rómaiak mondották Októbernek (a népnyelv szerint Bököly hava), mivel Márciushoz mérten a nyolcadik (octo = nyolc) volt”. Hozzánk – reformátusokhoz – azért is közel áll ez a hónap, mert utolsó napján tartjuk az Október 31-i Reformáció emlékünnepét. Kétségtelen, hogy nevezetes alkalom, ha helyesen élünk vele. A lényeg ma már nem merülhet ki „a pápás egyház” ostorozásában, visszaéléseinek a felsorakoztatásában és hasonlókban, még akkor sem, ha viszonzás nélkül maradna a Krisztus szerinti evangéliumi magatartás. Ugyanígy nem merülhet ki az ünnepély a reformációi atyák és általában a református múlt dicsőítésében. A múltat (reformátorainkkal és gályarabjainkkal együtt) fölöttébb szeretni kell, de az egyház nem belőle él, hanem a Fő–Krisztusból. Keresztyéni alázattal és a helyes ismeretek birtokában minden szükséges dologra lehetőség nyílik, ami valóban épít (1Korinthus 10, 23; Zsidókhoz 13, 7; 1Timóteus 5, 11–12), de a Reformáció igazi öröksége a magunk állandó reformálása, a Krisztus – Főpásztor iránti engedelmesség keskeny ösvényének a keresése, mind elméletben (teológiai síkon), mind gyakorlatban (a mindennapi gyülekezeti életben). Tőről metszett reformációi gondolkozást hordoz az, aki napról napra (tehát a Reformáció előtt és után egyaránt) kérdésessé teszi: vajon a reformáció értelmében re-formátus-e ő maga, a saját helyi közössége, egyházmegyéje és egyházkerülete és az Úr egész földi teste: az Una Sancta Ecclesia, az Anyaszentegyház.

***

Forrás: Tőkés István: Hétköznapok - ünnepnapok
Magyar Elektronikus Könyvtár

***

Mindszent haváról és abban való NAPOKRÓL

Honnan nevezték Mindszent havának? Egyéb okát nem láthatni, hanem a következendő hónap első napjáról, amely a minden szentek emlékezetekre szenteltetik. A rómaiak mondották októbernek; mivelhogy márciushoz nyolcadik volt. (...)

Micsoda napok vagynak ebben a hónapban? (...)

ORSOLYA. Volt Orsolya a Deónokus, Kornubia királyának leánya. Erről így ír Spondánus: Maksimus magát császárrá tétetvén 383. eszt., hogy inkább katonáinak kedveket kereshetné, írt Deónoknak, hogy két légió vitézinek keresnének és választanának szűz leányokat Brittanniában, hogy azokat megházasítsa. Választottanak XI. ezeret, azok között Orsolyát eljegyzették Konánus hadnagynak, s őket erőszakkal Londinumban hajókra rakván elindították; de a szélvész Németország szélére vetvén, ott a hunnusok által, akiket Gráciánus küldött volt oda, megölettettek.

Mások másként írják le, hogy Ursula a XI. ezer szüzekkel processiót járni ment volt Rómába, a holott Ciriák pápa is elhagyván a pápaságot a szüzekhez adta magát, kikkel midőn Kólóniánál ment volna, az Áttilla hunnus katonáitól megöletett. Akik az históriákat meg szokták vizsgálni, ma azok semmit nem kételkednek, hogy ez költött dolog nem volna. (...)

DEMETER. Egy aleksándriai pátriárka. Más Demeter mártír a Szerémségről jött bé Magyarországba, hogy tiszteltessék. Egy régi históriában vagyon, hogy Mátyás király királysága kezdetében ország gyűlését tartott Szegeden, a Sz. Demeter templomában, az hol látván, hogy a Sz. Demeter képén igen rongyos köntös vagyon, a maga felső ruháját, mely megért LX. ezer forintot, emlékezetnek okáért a nyakába vetette s odaajándékozta. (...)

***

Forrás: Bod Péter: Szent Heortokrátes avagy a keresztyének között előforduló innepeknek és a rendes kalendáriomban feljegyeztetett szenteknek rövid históriájok (1757)
Ungarisches Medien und Informationszentrum

***

Jeles napok:

• Reformáció emléknapja