KISS ÁRON:
A XVI. SZÁZADBAN TARTOTT MAGYAR REFORMÁTUS ZSINATOK VÉGZÉSEI.
XXVIII.
FELSŐ-MAGYARORSZÁGI CIKKEK az 1595-dik évből.
(bevezető)
"Ismeretes mindenki előtt, hogy Magyarország felső részében a reformátió kezdete óta nagy számu ref. egyházak voltak, melyek a püspöki igazgatást nem fogadták el, hanem csak esperességekben egyesültek és saját szenioruk vagy esperesök igazgatása alatt éltek. Ezek voltak:
1. Az abauj-torna-sárosi egyházmegye (kassavölgyi esperesség), melynek a tizennyolcadik század elején, 8 körben 108 anya- és számos leányegyháza volt.
2. A borsod-gömör-kishonti egyházmegye, melynek ugyanakkor 6 körben 133 anyaegyháza volt.
3. Az ungi egyházmegye, melynek 117 egyháza volt.
4. A zempléni egyházmegye, melynek 4 körben 83 anya és sok leányegyháza volt.
Ezen egyházmegyék később az 1633. év jun. 20-dikán Bodrog-Kereszturon tartott közös zsinatjokon szorosabb egyeségre, unióra léptek egymással, de tovább is csak espereseik kormányzata mellett maradtak, s noha a szatmárnémeti zsinat is 1646. évben VIII. sz. végzésében a püspökválasztást sürgette, sőt I. Rákóci György fejedelem is ugyanazt követelte tőlök: megmaradtak esperesi kormányzatuk mellett mindaddig, mig nem az 1734-dik évben az egész magyarországi ref. egyház négy kerületre osztatván, királyi parancsolatnál fogva püspöki igazgatás alá kellett magokat bocsátani.
Ezen megyékben, ha meghalt az esperes, levél által értesítették a szomszéd esperest, és az vagy maga, vagy egy másik tiszttársával szedte össze az atyafiak szavazatát, hirdette ki a megválasztottat s ugy eskette és avatta fel azt. "
A XVI. SZÁZADBAN TARTOTT MAGYAR REFORMÁTUS ZSINATOK VÉGZÉSEI.
XXVIII.
FELSŐ-MAGYARORSZÁGI CIKKEK az 1595-dik évből.
(bevezető)
"Ismeretes mindenki előtt, hogy Magyarország felső részében a reformátió kezdete óta nagy számu ref. egyházak voltak, melyek a püspöki igazgatást nem fogadták el, hanem csak esperességekben egyesültek és saját szenioruk vagy esperesök igazgatása alatt éltek. Ezek voltak:
1. Az abauj-torna-sárosi egyházmegye (kassavölgyi esperesség), melynek a tizennyolcadik század elején, 8 körben 108 anya- és számos leányegyháza volt.
2. A borsod-gömör-kishonti egyházmegye, melynek ugyanakkor 6 körben 133 anyaegyháza volt.
3. Az ungi egyházmegye, melynek 117 egyháza volt.
4. A zempléni egyházmegye, melynek 4 körben 83 anya és sok leányegyháza volt.
Ezen egyházmegyék később az 1633. év jun. 20-dikán Bodrog-Kereszturon tartott közös zsinatjokon szorosabb egyeségre, unióra léptek egymással, de tovább is csak espereseik kormányzata mellett maradtak, s noha a szatmárnémeti zsinat is 1646. évben VIII. sz. végzésében a püspökválasztást sürgette, sőt I. Rákóci György fejedelem is ugyanazt követelte tőlök: megmaradtak esperesi kormányzatuk mellett mindaddig, mig nem az 1734-dik évben az egész magyarországi ref. egyház négy kerületre osztatván, királyi parancsolatnál fogva püspöki igazgatás alá kellett magokat bocsátani.
Ezen megyékben, ha meghalt az esperes, levél által értesítették a szomszéd esperest, és az vagy maga, vagy egy másik tiszttársával szedte össze az atyafiak szavazatát, hirdette ki a megválasztottat s ugy eskette és avatta fel azt. "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése