Spórolnak a szerzetesrendek
Világgazdaság
Mester Nándor
2009. 12. 17.
Olcsóbbá akarják tenni gazdálkodásukat a legnagyobb magyarországi férfiszerzetesrendek.
Önálló céget hoztak létre egy magyar ingatlanos és befektetési csoport (PBG) támogatásával. Máris több mint tízmillió forintot takarítottak meg azzal, hogy közösen szerezték be a gázt és a villamos energiát.
A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül. Az ELTE által egykor „lakott” Piarista közi épületben – a piaristák intézménye mellett – üzletek, éttermek kapnak helyet, legfelül luxusbérirodák lesznek.
Vagyongazdálkodási céget alapítottak a szerzetesrendek
Alig három hónap alatt több mint tízmillió forintot takarított meg tulajdonosainak a Servitor Pro Multis Kft. A céget négy nagy magyarországi férfiszerzetesrend alapította vagyongazdálkodása hatékonyabb működtetésére. A bencés, a ferences, a jezsuita és a piarista rend, valamint szakmai partnerük, a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Portus Buda Group (PBG) Zrt. azzal a céllal hozta létre ősszel a kft.-t, hogy támogassák a saját és a többi, kisebb szerzetesrend önfenntartó működését.
Az együttműködés gyakorlati hozadéka többek között, hogy együtt kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak beszállítóikkal, és olcsóbban tudják üzemeltetni és működtetni oktatási, szociális, egészségügyi és egyéb célú intézményeiket, ingatlanjaikat. Az idén közösen szereztek be gázt és villamos energiát, a megtakarítás főleg ebből adódott.
A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül a fejlesztő PBG és a piaristák között, akik már öt éve együttműködnek. A pesti belvárosban most is zajlik a korábban az ELTE által „lakott” Piarista közi épület felújítása: alul üzletek, éttermek kapnak helyet, a középső szinteken a piaristák oktatási intézménye, a felső két emeleten pedig luxus bérirodákat alakítanak ki. Eszter Elemér, a PBG vezérigazgatója szerint mind az üzletek, mind az irodák esetében előrehaladott bérlői tárgyalásokat folytatnak. A többmilliárdos beruházást a KDB Bank finanszírozza. Lapunknak azt is elmondta, hogy további, hasonló hasznosításokat készítenek elő más egyházi szervezetekkel közösen, főleg Budapesten.
A vezérigazgató szerint a kft. jövőre más területekre is ki akarja terjeszteni a munkáját, hogy az így megtakarított pénzt a szerzetesrendek vállalt fő feladataikra, az oktatásra, az egészségügyi és a szociális ellátásra tudják fordítani. A kft. más rendek számára is végezne szolgáltatásokat, ezek díjának alacsonyan tartásához is felhasználná az alaptevékenységből származó megtakarítást. Felvetésünkre megerősítette, hogy például az ingatlanok későbbi felújításához vagy állagmegóvásához szükséges építőanyagok közös beszerzése is szóba jöhet. Biztos, hogy a rendek gépjárműflottájának kezelését is megkezdik, valamint ésszerűsítik az informatikai és távközlési megrendeléseket. Biztosítási szerződések kapcsán egyébként néhány egyházi szervezet már eddig is közösen lépett fel, ezt a jövőben is folytatják.
A bencések legfőbb magyarországi központjában, Pannonhalmán évek óta beruházássorozat zajlik. A legutóbbi fejlesztés november végén zárult le: 366 millió forintért biomassza-fűtőművet létesítettek, ehhez 183 millió forintos állami támogatást kaptak. A jelenlegi csúcshőigény mintegy 60 százalékát lefedő biomasszakazán-kapacitással részlegesen kiválthatók a földgázüzemű kapacitások, ezzel a hőtermelés közel 80 százaléka helyeződik át megújuló energiaforrásra. A projekt hosszú távú, közvetlen célja az energiaellátás racionalizálása és a költségcsökkentés.
A gazdasági tevékenység ugyan nem meghatározó a hitéleti, szociális, oktatási munka mellett, de az egyházak szerint segíti gazdálkodásukat. Többen közülük könyveket árulnak, borral kereskednek. Némelyik bérbe adja egyes ingatlanait vagy azok részeit. A szerzetesrendek közül azonban csak kevesek tudnak viszonylag nagyobb pénzösszeggel gazdálkodni, mint például a bencések, az ő évi költségvetésük 1,5 milliárd forint. A többi rend költségvetése ennek a fele-harmada, vagy még kisebb része. Az üzemeltetésre szolgáló pénz pedig a normatív támogatásnak csupán a töredéke.
A történelmi egyházak és intézményeik hátrányos vagyoni helyzetét az 1989 óta zajló kárpótlás csekély mértékben tudta megváltoztatni, ugyanis nem vagy csak elenyésző részben kapták vissza termelőeszközeiket. Eközben ingatlanjaik fenntartása és fő tevékenységeik – oktatás, gyógyítás, szociális ellátás – forrásigényesek. A szaktárca ugyanakkor elkészített egy átfogó elemzést az ingatlanok több cikluson átnyúló rendezéséről, és sikeresnek tartja a folyamatot. Több kisebb egyház (magyar ortodoxok, román ortodoxok, adventisták, metodisták, üdvhadsereg) ingatlanügyei gyakorlatilag teljes mértékben megoldódtak. A kormány a járadékmegállapodások megkötését követően 1999-ben fogadta el a 2011-ig rendezendő ügyek jegyzékét. Az ebben foglaltaknak megfelelően 1998–99-es árakon összesen mintegy 61,55 milliárd forint értékű, 1719 volt egyházi ingatlan ügyét rendezték-rendezik 2011-ig, aktualizált értékeken. A hátralévő bő egy évben 101 ingatlan ügyét kell lezárni, ezek értéke 2,8–4 milliárd forint közé tehető.
A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül a fejlesztő PBG és a piaristák között
A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül a fejlesztő PBG és a piaristák között
Újra egyházi tulajdonban
Az elmúlt években olyan kiemelkedő ingatlanok kerültek az egyházak tulajdonába, mint a Mátyás-templom, az ORFI egy része, az egri Eszterházy Ká-roly Tanárképző Főiskola épülete, Makón több volt református iskola vagy a nyíregyházi evangélikus gimnázium. Rendeződött a magyarországi ortodox zsidóság utolsó igénye (Bp. VII., Kertész u. 32.), valamint a baptista egyházé is (Bp. VIII., József u. 12.), és megindult a jezsuita rend által a közgazdaság-tudományi egyetem Horánszky utcai kollégiumára benyújtott igény rendezése is.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közvetlen megállapodásával 2001-ben került egyházi tulajdonba a budapesti Szent István-bazilika.
Világgazdaság
Mester Nándor
2009. 12. 17.
Olcsóbbá akarják tenni gazdálkodásukat a legnagyobb magyarországi férfiszerzetesrendek.
Önálló céget hoztak létre egy magyar ingatlanos és befektetési csoport (PBG) támogatásával. Máris több mint tízmillió forintot takarítottak meg azzal, hogy közösen szerezték be a gázt és a villamos energiát.
A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül. Az ELTE által egykor „lakott” Piarista közi épületben – a piaristák intézménye mellett – üzletek, éttermek kapnak helyet, legfelül luxusbérirodák lesznek.
Vagyongazdálkodási céget alapítottak a szerzetesrendek
Alig három hónap alatt több mint tízmillió forintot takarított meg tulajdonosainak a Servitor Pro Multis Kft. A céget négy nagy magyarországi férfiszerzetesrend alapította vagyongazdálkodása hatékonyabb működtetésére. A bencés, a ferences, a jezsuita és a piarista rend, valamint szakmai partnerük, a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő Portus Buda Group (PBG) Zrt. azzal a céllal hozta létre ősszel a kft.-t, hogy támogassák a saját és a többi, kisebb szerzetesrend önfenntartó működését.
Rendet vágnak a szerzetesek
Az együttműködés gyakorlati hozadéka többek között, hogy együtt kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak beszállítóikkal, és olcsóbban tudják üzemeltetni és működtetni oktatási, szociális, egészségügyi és egyéb célú intézményeiket, ingatlanjaikat. Az idén közösen szereztek be gázt és villamos energiát, a megtakarítás főleg ebből adódott.
A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül a fejlesztő PBG és a piaristák között, akik már öt éve együttműködnek. A pesti belvárosban most is zajlik a korábban az ELTE által „lakott” Piarista közi épület felújítása: alul üzletek, éttermek kapnak helyet, a középső szinteken a piaristák oktatási intézménye, a felső két emeleten pedig luxus bérirodákat alakítanak ki. Eszter Elemér, a PBG vezérigazgatója szerint mind az üzletek, mind az irodák esetében előrehaladott bérlői tárgyalásokat folytatnak. A többmilliárdos beruházást a KDB Bank finanszírozza. Lapunknak azt is elmondta, hogy további, hasonló hasznosításokat készítenek elő más egyházi szervezetekkel közösen, főleg Budapesten.
A vezérigazgató szerint a kft. jövőre más területekre is ki akarja terjeszteni a munkáját, hogy az így megtakarított pénzt a szerzetesrendek vállalt fő feladataikra, az oktatásra, az egészségügyi és a szociális ellátásra tudják fordítani. A kft. más rendek számára is végezne szolgáltatásokat, ezek díjának alacsonyan tartásához is felhasználná az alaptevékenységből származó megtakarítást. Felvetésünkre megerősítette, hogy például az ingatlanok későbbi felújításához vagy állagmegóvásához szükséges építőanyagok közös beszerzése is szóba jöhet. Biztos, hogy a rendek gépjárműflottájának kezelését is megkezdik, valamint ésszerűsítik az informatikai és távközlési megrendeléseket. Biztosítási szerződések kapcsán egyébként néhány egyházi szervezet már eddig is közösen lépett fel, ezt a jövőben is folytatják.
A bencések legfőbb magyarországi központjában, Pannonhalmán évek óta beruházássorozat zajlik. A legutóbbi fejlesztés november végén zárult le: 366 millió forintért biomassza-fűtőművet létesítettek, ehhez 183 millió forintos állami támogatást kaptak. A jelenlegi csúcshőigény mintegy 60 százalékát lefedő biomasszakazán-kapacitással részlegesen kiválthatók a földgázüzemű kapacitások, ezzel a hőtermelés közel 80 százaléka helyeződik át megújuló energiaforrásra. A projekt hosszú távú, közvetlen célja az energiaellátás racionalizálása és a költségcsökkentés.
A gazdasági tevékenység ugyan nem meghatározó a hitéleti, szociális, oktatási munka mellett, de az egyházak szerint segíti gazdálkodásukat. Többen közülük könyveket árulnak, borral kereskednek. Némelyik bérbe adja egyes ingatlanait vagy azok részeit. A szerzetesrendek közül azonban csak kevesek tudnak viszonylag nagyobb pénzösszeggel gazdálkodni, mint például a bencések, az ő évi költségvetésük 1,5 milliárd forint. A többi rend költségvetése ennek a fele-harmada, vagy még kisebb része. Az üzemeltetésre szolgáló pénz pedig a normatív támogatásnak csupán a töredéke.
A történelmi egyházak és intézményeik hátrányos vagyoni helyzetét az 1989 óta zajló kárpótlás csekély mértékben tudta megváltoztatni, ugyanis nem vagy csak elenyésző részben kapták vissza termelőeszközeiket. Eközben ingatlanjaik fenntartása és fő tevékenységeik – oktatás, gyógyítás, szociális ellátás – forrásigényesek. A szaktárca ugyanakkor elkészített egy átfogó elemzést az ingatlanok több cikluson átnyúló rendezéséről, és sikeresnek tartja a folyamatot. Több kisebb egyház (magyar ortodoxok, román ortodoxok, adventisták, metodisták, üdvhadsereg) ingatlanügyei gyakorlatilag teljes mértékben megoldódtak. A kormány a járadékmegállapodások megkötését követően 1999-ben fogadta el a 2011-ig rendezendő ügyek jegyzékét. Az ebben foglaltaknak megfelelően 1998–99-es árakon összesen mintegy 61,55 milliárd forint értékű, 1719 volt egyházi ingatlan ügyét rendezték-rendezik 2011-ig, aktualizált értékeken. A hátralévő bő egy évben 101 ingatlan ügyét kell lezárni, ezek értéke 2,8–4 milliárd forint közé tehető.
A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül a fejlesztő PBG és a piaristák között
A közös munka egy látványos ingatlanberuházásban is megtestesül a fejlesztő PBG és a piaristák között
Újra egyházi tulajdonban
Az elmúlt években olyan kiemelkedő ingatlanok kerültek az egyházak tulajdonába, mint a Mátyás-templom, az ORFI egy része, az egri Eszterházy Ká-roly Tanárképző Főiskola épülete, Makón több volt református iskola vagy a nyíregyházi evangélikus gimnázium. Rendeződött a magyarországi ortodox zsidóság utolsó igénye (Bp. VII., Kertész u. 32.), valamint a baptista egyházé is (Bp. VIII., József u. 12.), és megindult a jezsuita rend által a közgazdaság-tudományi egyetem Horánszky utcai kollégiumára benyújtott igény rendezése is.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közvetlen megállapodásával 2001-ben került egyházi tulajdonba a budapesti Szent István-bazilika.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése