Kihúzták az ortodoxokat Kelemen alól
Új Magyar Szó
Parászka Boróka
2009-12-21
A román ortodox egyház még nem lépett be a 21. századba, értékelte jövendő hatáskörének csorbítását Kelemen Hunor, a művelődésügyi minisztérium kijelölt vezetője.
Daniel pátriárka indítványának megfelelően az egyházak felügyelete a továbbiakban nem a kultuszminisztérium, hanem a miniszterelnöki hivatal hatáskörébe tartozik. Miért?
Amint nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ-hez kerül a kulturális tárca, azonnal érezhető volt, hogy ez a terület gondot fog okozni. Úgy tűnik, hogy az ortodox egyház nem lépett be a 21. századba, nem mérte fel, hogyan működik egy laikus kormány. Én személyesen találkoztam a pátriárkával, meghallgattam a véleményét, ő is megismerkedhetett az én álláspontommal, és végül mindketten arra a következtetésre jutottunk, jobb ez így. Szerencsésebb, ha az egyházügyek nem tartoznak az általam vezetett minisztériumhoz.
Milyen hangulatú megbeszélés volt, és miért ragaszkodott az egyházfő ehhez a megoldáshoz?
A pátriárka nagy diplomata. Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnöki hivatal nagyobb függetlenséget tud biztosítani az egyházaknak. Én erre csak azt tudom mondani, hogy laikus államban élünk, és ha úgy gondolja, hogy a miniszterelnök biztosít nagyobb függetlenséget, ám legyen.
1996 és 2001 között sem tartoztak a tárcához az egyházügyek, ez a döntés visszalépést jelent ahhoz az időszakhoz. Az biztos, hogy ha a miniszterelnöki hivatal veszi át ezt a feladatkört, az RMDSZ-nek akkor is rálátása lesz az egyházügyekre.
Mekkora kompromisszumot jelent ez a döntés az RMDSZ számára?
Az, hogy megkaptuk a kulturális tárcát, szimbolikus értékű. Nincs előzménye annak, hogy ezt a területet magyar ember vezeti. És ebből a szemszögből nincs jelentősége annak, hogy a kultuszügyek éppen hova tartoznak. Természetesen a politikában minden alku kérdése, az egyházak felügyeletéért cserébe a környezetvédelmi tárca megkapta az erdőgazgálkodást, és ez is fontos lépés.
A műemlékvédelmi feladatok így is, úgyis az általam vezetett minisztérium mellett maradnak. A továbbiakban azonban a miniszterelnöki hivatal kezeli a klerikális és nem klerikális egyházi személyzet fizetését, itt döntenek az új templomok építésére szánt összegekről. Ezeket a költségvetésből finanszírozzák a jövőben. Természetesen mindent meg fogunk tenni azért, hogy az arányosság elve itt is érvényesüljön, és az ortodox egyház mellett a többi egyház érdekei se csorbuljanak.
Melyek a kulturális minisztérium legfontosabb feladatai?
A költségvetési számokat nézve nehéz esztendő elé nézünk: nagyon sok olyan intézkedést kell meghozni, amelyre az idén nem került sor. Leépítésekre, bérfagyasztásra itt is számítani kell. A megyei művelődési felügyelőségeket biztosan nem viszi tovább a minisztérium, de a kulturális örökség felügyeletéhez ragaszkodunk továbbra is. Jelenleg 240 műemlékvédelmi munkálat folyik, új munkaterületet egészen biztosan nem szeretnénk nyitni. Át kell gondolni a nagy projektek finanszírozását.
Kisebbségi szempontból mit jelenthet a kulturális tárca vezetése?
Szeretném elérni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott projekteknél is érvényesüljön az arányosság elve, persze ez nem csak politikai akarat kérdése. Függ a beérkező projektektől is.
Új Magyar Szó
Parászka Boróka
2009-12-21
A román ortodox egyház még nem lépett be a 21. századba, értékelte jövendő hatáskörének csorbítását Kelemen Hunor, a művelődésügyi minisztérium kijelölt vezetője.
Daniel pátriárka indítványának megfelelően az egyházak felügyelete a továbbiakban nem a kultuszminisztérium, hanem a miniszterelnöki hivatal hatáskörébe tartozik. Miért?
Amint nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ-hez kerül a kulturális tárca, azonnal érezhető volt, hogy ez a terület gondot fog okozni. Úgy tűnik, hogy az ortodox egyház nem lépett be a 21. századba, nem mérte fel, hogyan működik egy laikus kormány. Én személyesen találkoztam a pátriárkával, meghallgattam a véleményét, ő is megismerkedhetett az én álláspontommal, és végül mindketten arra a következtetésre jutottunk, jobb ez így. Szerencsésebb, ha az egyházügyek nem tartoznak az általam vezetett minisztériumhoz.
Milyen hangulatú megbeszélés volt, és miért ragaszkodott az egyházfő ehhez a megoldáshoz?
A pátriárka nagy diplomata. Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnöki hivatal nagyobb függetlenséget tud biztosítani az egyházaknak. Én erre csak azt tudom mondani, hogy laikus államban élünk, és ha úgy gondolja, hogy a miniszterelnök biztosít nagyobb függetlenséget, ám legyen.
1996 és 2001 között sem tartoztak a tárcához az egyházügyek, ez a döntés visszalépést jelent ahhoz az időszakhoz. Az biztos, hogy ha a miniszterelnöki hivatal veszi át ezt a feladatkört, az RMDSZ-nek akkor is rálátása lesz az egyházügyekre.
Mekkora kompromisszumot jelent ez a döntés az RMDSZ számára?
Az, hogy megkaptuk a kulturális tárcát, szimbolikus értékű. Nincs előzménye annak, hogy ezt a területet magyar ember vezeti. És ebből a szemszögből nincs jelentősége annak, hogy a kultuszügyek éppen hova tartoznak. Természetesen a politikában minden alku kérdése, az egyházak felügyeletéért cserébe a környezetvédelmi tárca megkapta az erdőgazgálkodást, és ez is fontos lépés.
A műemlékvédelmi feladatok így is, úgyis az általam vezetett minisztérium mellett maradnak. A továbbiakban azonban a miniszterelnöki hivatal kezeli a klerikális és nem klerikális egyházi személyzet fizetését, itt döntenek az új templomok építésére szánt összegekről. Ezeket a költségvetésből finanszírozzák a jövőben. Természetesen mindent meg fogunk tenni azért, hogy az arányosság elve itt is érvényesüljön, és az ortodox egyház mellett a többi egyház érdekei se csorbuljanak.
Melyek a kulturális minisztérium legfontosabb feladatai?
A költségvetési számokat nézve nehéz esztendő elé nézünk: nagyon sok olyan intézkedést kell meghozni, amelyre az idén nem került sor. Leépítésekre, bérfagyasztásra itt is számítani kell. A megyei művelődési felügyelőségeket biztosan nem viszi tovább a minisztérium, de a kulturális örökség felügyeletéhez ragaszkodunk továbbra is. Jelenleg 240 műemlékvédelmi munkálat folyik, új munkaterületet egészen biztosan nem szeretnénk nyitni. Át kell gondolni a nagy projektek finanszírozását.
Kisebbségi szempontból mit jelenthet a kulturális tárca vezetése?
Szeretném elérni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott projekteknél is érvényesüljön az arányosság elve, persze ez nem csak politikai akarat kérdése. Függ a beérkező projektektől is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése