Tőkés László Petőfi-díjat kapott
Bajnai Gordon megdicsérte a jobboldali politikust
Heti Válasz
Viland Gabriella
2009.12.18.
A kommunizmus bukásának, a kelet-közép-európai államok szabaddá válásának több kitüntetett mozzanata volt. A vasfüggöny lebontása és a berlini fal leomlása mellett fontos momentumként szerepel Tőkés László helytállása Romániában, mely egy egész ország számára adott erőt ahhoz, hogy lerázza az elnyomást. Egy temesvári lelkész civil ellenállásából nemzeti forradalom lett néhány nap alatt. Tettének jelentőségéhez kapcsolódik kisebbségi léte és magyarságának vállalása is.
A fenti szavakkal mondott köszönetet Bajnai Gordon miniszterelnök Tőkés Lászlóhoz írt levelében, hangsúlyozva: sokat köszönhetnek neki a románok is, és hálás lehet neki mindenki, aki hisz a demokráciában és a szabadságban. Ennek a hálának a töredékét fejezi ki a 2009-ben alapított Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért, melyet a Királyhágó-melléki református egyházkerület korábbi püspökén kívül Gabriel Andreescu író, publicista, politológus, a romániai Nemzeti Megmentési Front korábbi tagja is átvehetett Hernádi Zsolttól, a Mol Zrt. elnök-vezérigazgatójától. A romániai egyetemi tanár az elnyomás ellen és az emberi jogok érvényesítéséért küzdött egész életében, s közéleti tevékenysége hozzájárult a kommunista hatalom megrendítéséhez és a demokratikus átalakuláshoz.
A rendezvényen felszólaló román nagykövet kijelentette: normális dolog, hogy húsz év elteltével a két ország egy közös eredményt ünnepel, s köszönetet mondott Magyarországnak, amiért megértette, mikor és hogyan kell szolidaritást nyilvánítani.
Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója felhívta a figyelmet, hogy Ceausescu reményvesztett országának milyen sokat jelentett egyetlen ember fellépése, s ez elég volt ahhoz, hogy a diktátor „gyűlölt rendszere kártyavárként omoljon össze. Ceausescu államát ugyanis egyedül a félelem tartotta össze, mely beette magát az emberek életébe, igazgatta napjaikat. 1989 telén viszont a fiatal temesvári lelkész úgy döntött, fellép a félelem ellen, s ezzel tömegeket maga mögé állítva döntötte le a félelem falait". Tőkés László bátorsága először csak a gyülekezetét, majd az egész országot lendületbe hozta.
Schmidt Mária a húsz évvel ezelőtti eseményekről történő megemlékezés után Románia és Magyarország egymásra utaltságát hangsúlyozta az új XXI. században. „Annak ellenére, hogy a XX. század eleji nagyhatalmi politikai döntések többnyire Magyarország rovására, s Románia javára születtek, többszörösen bizonyítást nyert, hogy amikor az érdekek úgy kívánták, mindkét országot és az egész régiót áruba bocsátották" - jelentette ki. Szerinte ez egymás ellenségévé tett két ország egyetlen esélye a megbékélés, a jövőbeni szövetségkötés.
A gondolatmenetet Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója azzal folytatta, hogy az összefogás hiánya még pótolható. Sikerként könyvelte el cégének békítő politikáját és terjeszkedését a szomszédban, melynek eredményeként Románia Magyarországra bízta energiaellátásának biztonságát.
Tőkés László európai parlamenti képviselő felidézte 1989. december 16-i emlékeit, amikor büszkeséggel töltötte el magyar léte, hogy a felszabaduló Romániában első ízben egy „magyar református lelkész ablakai előtt csendült fel a román nemzeti dal, az Ébredj román, mely hallgatólagosan be volt tiltva a Ceasescu-érában. Ez a pillanat tudatosította benne, hogy „mennyire lehetséges az átjárás két nép között", mert számára ez az esemény a Talpra magyart juttatta eszébe.
„1988. szeptember 6-án a temesvári egyházmegye református papsága egyöntetűen fellépett a falurombolás ellen, s ugyanekkor Budapesten, az erdélyi tüntetésen, egyesek szerint százezren álltak az erdélyi magyarság oldalára" - idézte fel Tőkés László az akkor történteket a Heti Válasznak. „A kommunizmus gyalázatos folytonosságának vagyunk tanúi még ma is, gondolva itt a 2006-os budapesti emlékező tömeg erőszakos szétkergetésére. Bukarestben mindmáig posztkommunista pártok harcolnak egymás ellen, csupán alakot változtattak, de visszajár Ceausescu szelleme - például egyesek szobrot akarnak állítani neki. Ezért többszörösen fontos a változások folytonosságához tartani magunkat. A kezdeti lelkesedés és öntudat alábbhagyott, de most újból erőre kell kapnunk és továbbvinni az akkor elkezdett ügyet" - jelentette ki a politikus.
Bajnai Gordon megdicsérte a jobboldali politikust
Heti Válasz
Viland Gabriella
2009.12.18.
A kommunizmus szelleme Budapesten és Bukarestben is tovább él - hangoztatta Tőkés László a húsz évvel ezelőtti romániai forradalom évfordulóján. A református püspökből lett európai parlamenti képviselő csütörtökön a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ünnepségén Petőfi-díjat kapott.
A kommunizmus bukásának, a kelet-közép-európai államok szabaddá válásának több kitüntetett mozzanata volt. A vasfüggöny lebontása és a berlini fal leomlása mellett fontos momentumként szerepel Tőkés László helytállása Romániában, mely egy egész ország számára adott erőt ahhoz, hogy lerázza az elnyomást. Egy temesvári lelkész civil ellenállásából nemzeti forradalom lett néhány nap alatt. Tettének jelentőségéhez kapcsolódik kisebbségi léte és magyarságának vállalása is.
A fenti szavakkal mondott köszönetet Bajnai Gordon miniszterelnök Tőkés Lászlóhoz írt levelében, hangsúlyozva: sokat köszönhetnek neki a románok is, és hálás lehet neki mindenki, aki hisz a demokráciában és a szabadságban. Ennek a hálának a töredékét fejezi ki a 2009-ben alapított Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért, melyet a Királyhágó-melléki református egyházkerület korábbi püspökén kívül Gabriel Andreescu író, publicista, politológus, a romániai Nemzeti Megmentési Front korábbi tagja is átvehetett Hernádi Zsolttól, a Mol Zrt. elnök-vezérigazgatójától. A romániai egyetemi tanár az elnyomás ellen és az emberi jogok érvényesítéséért küzdött egész életében, s közéleti tevékenysége hozzájárult a kommunista hatalom megrendítéséhez és a demokratikus átalakuláshoz.
A rendezvényen felszólaló román nagykövet kijelentette: normális dolog, hogy húsz év elteltével a két ország egy közös eredményt ünnepel, s köszönetet mondott Magyarországnak, amiért megértette, mikor és hogyan kell szolidaritást nyilvánítani.
Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója felhívta a figyelmet, hogy Ceausescu reményvesztett országának milyen sokat jelentett egyetlen ember fellépése, s ez elég volt ahhoz, hogy a diktátor „gyűlölt rendszere kártyavárként omoljon össze. Ceausescu államát ugyanis egyedül a félelem tartotta össze, mely beette magát az emberek életébe, igazgatta napjaikat. 1989 telén viszont a fiatal temesvári lelkész úgy döntött, fellép a félelem ellen, s ezzel tömegeket maga mögé állítva döntötte le a félelem falait". Tőkés László bátorsága először csak a gyülekezetét, majd az egész országot lendületbe hozta.
Gabriel Andreescu, Schmidt Mária, Tőkés László és Hernádi Zsolt
fotók: Fűrjes Viktória
fotók: Fűrjes Viktória
Schmidt Mária a húsz évvel ezelőtti eseményekről történő megemlékezés után Románia és Magyarország egymásra utaltságát hangsúlyozta az új XXI. században. „Annak ellenére, hogy a XX. század eleji nagyhatalmi politikai döntések többnyire Magyarország rovására, s Románia javára születtek, többszörösen bizonyítást nyert, hogy amikor az érdekek úgy kívánták, mindkét országot és az egész régiót áruba bocsátották" - jelentette ki. Szerinte ez egymás ellenségévé tett két ország egyetlen esélye a megbékélés, a jövőbeni szövetségkötés.
A gondolatmenetet Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója azzal folytatta, hogy az összefogás hiánya még pótolható. Sikerként könyvelte el cégének békítő politikáját és terjeszkedését a szomszédban, melynek eredményeként Románia Magyarországra bízta energiaellátásának biztonságát.
Tőkés László európai parlamenti képviselő felidézte 1989. december 16-i emlékeit, amikor büszkeséggel töltötte el magyar léte, hogy a felszabaduló Romániában első ízben egy „magyar református lelkész ablakai előtt csendült fel a román nemzeti dal, az Ébredj román, mely hallgatólagosan be volt tiltva a Ceasescu-érában. Ez a pillanat tudatosította benne, hogy „mennyire lehetséges az átjárás két nép között", mert számára ez az esemény a Talpra magyart juttatta eszébe.
„1988. szeptember 6-án a temesvári egyházmegye református papsága egyöntetűen fellépett a falurombolás ellen, s ugyanekkor Budapesten, az erdélyi tüntetésen, egyesek szerint százezren álltak az erdélyi magyarság oldalára" - idézte fel Tőkés László az akkor történteket a Heti Válasznak. „A kommunizmus gyalázatos folytonosságának vagyunk tanúi még ma is, gondolva itt a 2006-os budapesti emlékező tömeg erőszakos szétkergetésére. Bukarestben mindmáig posztkommunista pártok harcolnak egymás ellen, csupán alakot változtattak, de visszajár Ceausescu szelleme - például egyesek szobrot akarnak állítani neki. Ezért többszörösen fontos a változások folytonosságához tartani magunkat. A kezdeti lelkesedés és öntudat alábbhagyott, de most újból erőre kell kapnunk és továbbvinni az akkor elkezdett ügyet" - jelentette ki a politikus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése