A Studiosus Theologiae blog minden olvasójára
Isten áldását kérjük
az új esztendő alkalmával is!
2009. december 31., csütörtök
B.Ú.É.K.
A Studiosus Theologiae blog minden olvasójára
Isten áldását kérjük
az új esztendő alkalmával is!
Nem érvényesül a restitúciós törvény Romániában
Nem érvényesül a restitúciós törvény Romániában
A rendszerváltás után húsz évvel sem szolgáltatták vissza az összes egyházi ingatlant.
Duna TV
2009.12.29.
A rendszerváltás után húsz évvel sem szolgáltatták vissza az összes, a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlant a történelmi magyar egyházaknak. 1700 kérvényből 867 esetben van végleges határozat, ám az épületeknek csak töredékét tudták birtokba venni az egyházak.
A premontreiek egykori neves váradi főgimnáziumáért immár húsz éve pereskednek a katolikus egyház képviselői. A rend eddig egyetlen ingatlant sem kapott vissza, jelenleg több mint 80 épületért pereskednek a román állammal.
"Ez a templom szintén a román állam tulajdonában van, a per Strassburgig ment, hogyha egyházi szertartás folyik benne, nem adják vissza. Mi birtokon belül maradtunk, de mert használjuk, nem adják vissza" - jelentette ki Fejes Rudolf Anzelm, premontrei főapát.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület több mint 350 ingatlanából eddig csak 210-et kapott vissza. A többi között az egykori nyugdíjpénztár épületét, amelyre a váradi városvezetés is igényt tartott.
"A legtöbb esetben az önkormányzatok nyújták be a fellebezésüket, általában ők támadják meg a restitúciós bizottság, a visszaszolgáltató bizottság döntéseit, és ennek révén az örökös fellebezésekkel legfelsőbb szintekre juthatunk" - mondta el Máthé Edit jogtanácsos.
2009-ben mindössze 60 egyházi ingatlan ügyében döntött a restitúciós bizottság a folyamatos kormányválság miatt. Sok épület esetében hiányosak a dossziék.
Az egykori tulajdont igazoló dokumentumok nagy részét a kommunizmus ideje alatt eltüntették, a telekkönyveket megsemmisítették, ezért bonyolult és nehézkes a visszaszolgáltatás.
A rendszerváltás után húsz évvel sem szolgáltatták vissza az összes egyházi ingatlant.
Duna TV
2009.12.29.
A rendszerváltás után húsz évvel sem szolgáltatták vissza az összes, a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlant a történelmi magyar egyházaknak. 1700 kérvényből 867 esetben van végleges határozat, ám az épületeknek csak töredékét tudták birtokba venni az egyházak.
A premontreiek egykori neves váradi főgimnáziumáért immár húsz éve pereskednek a katolikus egyház képviselői. A rend eddig egyetlen ingatlant sem kapott vissza, jelenleg több mint 80 épületért pereskednek a román állammal.
"Ez a templom szintén a román állam tulajdonában van, a per Strassburgig ment, hogyha egyházi szertartás folyik benne, nem adják vissza. Mi birtokon belül maradtunk, de mert használjuk, nem adják vissza" - jelentette ki Fejes Rudolf Anzelm, premontrei főapát.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület több mint 350 ingatlanából eddig csak 210-et kapott vissza. A többi között az egykori nyugdíjpénztár épületét, amelyre a váradi városvezetés is igényt tartott.
"A legtöbb esetben az önkormányzatok nyújták be a fellebezésüket, általában ők támadják meg a restitúciós bizottság, a visszaszolgáltató bizottság döntéseit, és ennek révén az örökös fellebezésekkel legfelsőbb szintekre juthatunk" - mondta el Máthé Edit jogtanácsos.
2009-ben mindössze 60 egyházi ingatlan ügyében döntött a restitúciós bizottság a folyamatos kormányválság miatt. Sok épület esetében hiányosak a dossziék.
Az egykori tulajdont igazoló dokumentumok nagy részét a kommunizmus ideje alatt eltüntették, a telekkönyveket megsemmisítették, ezért bonyolult és nehézkes a visszaszolgáltatás.
A püspök is elcsodálkozott a falusi összefogáson
A püspök is elcsodálkozott a falusi összefogáson
Tolnai Népújság
2009. december 29.
Hargitai Éva
Murga | Az aprócska, kevesebb mint száz lakosú Murgának két temploma is van. Az ínséges időkben épült római katolikusra különösen büszke lehet, hiszen sok ember munkájának köszönhetően ínséges időben sikerült felújítani is.
Kis faluban is történnek nagy dolgok. Olyanok, amelyek nem csak a helybeliek számára fontosak, hanem a környéken, sőt az ország távolabbi pontjain élő embereket is megmozgatnak, számukra is példaértékűek. Ilyen a murgai római katolikus templom felújítása, amelyhez a helybeliek mellett sokan járultak hozzá. Természetesen ehhez kellett valaki, aki beindítja a gépezetet.
Hol is kezdődött a történet? Másfél évvel ezelőtt Balogh Margit, a történelemtudomány kandidátusa, akinek egyébként Murgán van hétvégi háza, felfigyelt rá, hogy az egyszerű, aprócska épület milyen romos. A tető beázott, az ablakokból sok helyen kitört az üveg, a falak máladoztak, a karzaton is volt mit javítani. Úgy gondolta, hogy nagy kár lenne veszni hagyni egy ilyen templomot. Nem a pezsgő hitélet, nem műemlék jelleg miatt, hanem azért mert érzelmek, esküvők, temetések kötődnek hozzá.
Szóval, egyszerűen csak értéket akart menteni. Aztán a személyes kapcsolatokon keresztül beindult a gépezet. Többek között az engedély kérésben Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát is közreműködött. Amellett, hogy volt aki egy – nem üres – borítékkal, vagy egy eurókkal kibélelt tömjénes dobozzal járult hozzá a felújításhoz, rengetegen segítették azt kétkezi munkájukkal. Kiderült, hogy a sekrestyés szakmája ács, ráadásul szívesen mozgósítja a kollégáit, valamint főnöke is együttműködő volt. Így a tetőszerkezet felújítása oldódott meg.
Aztán ahogy elkezdték az egyik munkát, máris adta magát a következő. Bádogoztak, falat vakoltak, festettek, üvegeket pótoltak, a templomtoronyból fél méternyi galambürüléket távolítottak el, és még sorolhatnánk. Példás volt a jelenlegi önkormányzat hozzáállása a kezdeményezéshez, de Ignácz Imre, korábbi polgármester is kivette a részét a munkából. Meg lehet említeni Adamik Andrásnét, aki a finisben a takarításnál végezte el a munka oroszlánrészét, valamint Ágoston-Papp Mónika keramikust, aki a szenteltvíz-tartót készítette el. Persze így gördülékenynek tűnik a dolog, de valójában nem volt egyszerű.
– Olyan volt mint amikor egy követ dobunk a tó vizébe, a hullámok csak terjedtek, magunk sem gondoltuk, hogy ilyen messzire elérnek – mondta az egyháztörténész, akinek egyébként az evangélikus templom rendbetétele is szívügye. Hozzátette, remélhetően a helybeliek ezután is észreveszik majd, amit helyre kell hozni, és maguk is kezdeményezőkké válnak. Az, hogy Mayer Mihály megyéspüspök is misét tartott a templomban, amelyre környező települések polgármesterei is ellátogattak az alkalomra, jó hatással volt a helybeliek önbecsülésére, akik egyébként is büszkék lehetnek a falura, amely aprósága ellenére, több remek embert adott az országnak.
A település kis közösségére mindenképpen jó hatással van a templom felújítása – véli Felkl Márton polgármester. Hozzátette, várhatóan a jövőben havonta egyszer tartanak misét is a néhány hívőnek. Ha minden igaz, a legközelebbi istentisztelet január 2-án, szombaton lesz. Ugyanakkor a közösség szempontjából a falukép pozitív változása sem elhanyagolható szempont. A központ egyre szebb képet mutat, az összes utcát megnézheti, aki betér a településre, és nem kell pironkodniuk miatta a helybelieknek.
Tolnai Népújság
2009. december 29.
Hargitai Éva
Murga | Az aprócska, kevesebb mint száz lakosú Murgának két temploma is van. Az ínséges időkben épült római katolikusra különösen büszke lehet, hiszen sok ember munkájának köszönhetően ínséges időben sikerült felújítani is.
Mayer Mihály (balról), Balogh Margit és Felkl Márton polgármester az istentisztelet utáni szeretetvendégségen a faluházban (Fotó: Mártonfai Dénes)
Kis faluban is történnek nagy dolgok. Olyanok, amelyek nem csak a helybeliek számára fontosak, hanem a környéken, sőt az ország távolabbi pontjain élő embereket is megmozgatnak, számukra is példaértékűek. Ilyen a murgai római katolikus templom felújítása, amelyhez a helybeliek mellett sokan járultak hozzá. Természetesen ehhez kellett valaki, aki beindítja a gépezetet.
Hol is kezdődött a történet? Másfél évvel ezelőtt Balogh Margit, a történelemtudomány kandidátusa, akinek egyébként Murgán van hétvégi háza, felfigyelt rá, hogy az egyszerű, aprócska épület milyen romos. A tető beázott, az ablakokból sok helyen kitört az üveg, a falak máladoztak, a karzaton is volt mit javítani. Úgy gondolta, hogy nagy kár lenne veszni hagyni egy ilyen templomot. Nem a pezsgő hitélet, nem műemlék jelleg miatt, hanem azért mert érzelmek, esküvők, temetések kötődnek hozzá.
Szóval, egyszerűen csak értéket akart menteni. Aztán a személyes kapcsolatokon keresztül beindult a gépezet. Többek között az engedély kérésben Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát is közreműködött. Amellett, hogy volt aki egy – nem üres – borítékkal, vagy egy eurókkal kibélelt tömjénes dobozzal járult hozzá a felújításhoz, rengetegen segítették azt kétkezi munkájukkal. Kiderült, hogy a sekrestyés szakmája ács, ráadásul szívesen mozgósítja a kollégáit, valamint főnöke is együttműködő volt. Így a tetőszerkezet felújítása oldódott meg.
Aztán ahogy elkezdték az egyik munkát, máris adta magát a következő. Bádogoztak, falat vakoltak, festettek, üvegeket pótoltak, a templomtoronyból fél méternyi galambürüléket távolítottak el, és még sorolhatnánk. Példás volt a jelenlegi önkormányzat hozzáállása a kezdeményezéshez, de Ignácz Imre, korábbi polgármester is kivette a részét a munkából. Meg lehet említeni Adamik Andrásnét, aki a finisben a takarításnál végezte el a munka oroszlánrészét, valamint Ágoston-Papp Mónika keramikust, aki a szenteltvíz-tartót készítette el. Persze így gördülékenynek tűnik a dolog, de valójában nem volt egyszerű.
– Olyan volt mint amikor egy követ dobunk a tó vizébe, a hullámok csak terjedtek, magunk sem gondoltuk, hogy ilyen messzire elérnek – mondta az egyháztörténész, akinek egyébként az evangélikus templom rendbetétele is szívügye. Hozzátette, remélhetően a helybeliek ezután is észreveszik majd, amit helyre kell hozni, és maguk is kezdeményezőkké válnak. Az, hogy Mayer Mihály megyéspüspök is misét tartott a templomban, amelyre környező települések polgármesterei is ellátogattak az alkalomra, jó hatással volt a helybeliek önbecsülésére, akik egyébként is büszkék lehetnek a falura, amely aprósága ellenére, több remek embert adott az országnak.
Még nincs hetven éves a murgai templom épülete
A római katolikus templomot 1941. szeptember 12-én szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az egyhajós, egytornyos téglaépület egyszerűen formált, de jó arányú. Visszafogottsága és befejezetlensége az építés ínséges körülményeiből, a II. világháború idejének pénztelenségéből is következik. A főhomlokzat mellé épített, sisak nélküli zömök torony, és a főbejárat fölé épített árkádos oszlopcsarnok szerény formálásában felismerhetők az 1930-as évek hazai, itáliai ihletésű egyházművészeti tendenciái. A templom belső tere is egyszerűen formált, az oldalt álló padsorok padvégei jellegzetes hullámvonalas barokk profilúak. A neobarokk oltárkép "Szent István országát Mária oltalmába ajánlja" témájú. A jól formált oltártalapzat tardosi vörös keménymészkőből készült. (Forrás: Balogh Margit: Murga.)
A település kis közösségére mindenképpen jó hatással van a templom felújítása – véli Felkl Márton polgármester. Hozzátette, várhatóan a jövőben havonta egyszer tartanak misét is a néhány hívőnek. Ha minden igaz, a legközelebbi istentisztelet január 2-án, szombaton lesz. Ugyanakkor a közösség szempontjából a falukép pozitív változása sem elhanyagolható szempont. A központ egyre szebb képet mutat, az összes utcát megnézheti, aki betér a településre, és nem kell pironkodniuk miatta a helybelieknek.
Mayer Mihály megyéspüspök celebrált ünnepi misét
A római katolikus templom felújítására az tette fel a koronát, hogy Mayer Mihály megyéspüspök elfogadta a felkérést az ünnepi mise celebrálására, s ugyanakkor megpecsételte az áldást. A püspök örömét fejezte ki, hogy ilyen szép számmal gyűltek össze az emberek a templomban. Kiemelte, a kezdeményezés sikere azt jelzi, hogy ha egy településen legalább egy keresztény ember akad, aki kristályosodási pont tud lenni, akkor bizony még ma is ki tud alakulni körülötte a kristály. Ő maga is felidézte egy nagyon régi murgai látogatását. Az 1960-as években egy kelet-német kispappal jártak Murgán a templomban. A vendéget a legjobban a Mária kép ragadta meg, amelyen az alábbi felirat szerepelt: a Murgai Kommunista Párt adománya. Akkoriban Németországban ez elképzelhetetlen lett volna.
2009. december 30., szerda
The Bible Experience (mp3)
The Bible Experience
The Complete Bible A Dramatic Audio Bible
[Audio Book]
Zondervan
2008
http://www.bibleexperience.com
The Complete Bible A Dramatic Audio Bible
[Audio Book]
Zondervan
2008
http://www.bibleexperience.com
Starred Review. This is not your grandmother's recorded Scripture. The Bible Experience breathes new life into the pages of the bestselling book of all time, enthralling the listener with its energy, wit, adventure, romance and power. The New Testament captured the Audiobook of the Year honor in 2007; now with the entire Bible available, the complete work has set the standard for excellence that is maintained across 85 hours. Of the more than 400 cast members, picking out favorites is harder than a rich man going through the eye of a needle, but there are some standouts. Robert Guillaume plays Noah with a wisdom that warrants God's mercy. Faith Evans, MC Lyte and others make the music and lyricism of Psalms come to new life. Cuba Gooding Jr. reminds us why he won an Oscar with his portrayals of the recalcitrant Jonah in the Old Testament and the ultimate traitor Judas in the New Testament. The Song of Solomon soars as Denzel and Pauletta Washington bring the ancient love poetry into the here and now. This is not Charlton Heston declaiming page after page of a dusty tome. The Bible Experience pulls you in and makes you part of what is arguably the greatest story ever told.
Download 4.6 GB MP3:
- http://www.filefactory.com/file/a14bcb8/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part01_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14befe/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part02_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bc8f/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part03_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bc9e/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part04_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bc6b/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part05_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bdag/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part06_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bc8c/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part07_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bc50/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part08_rar
- http://www.filefactory.com/file/a202b8c/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part09_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bcch/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part10_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bcf5/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part11_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bcdc/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part12_rar
- http://www.filefactory.com/file/a18hahf/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part13_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bcb1/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part14_rar
- http://www.filefactory.com/file/a2194ca/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part15_rar
- http://www.filefactory.com/file/a14bcb6/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part16_rar
- http://www.filefactory.com/file/a211gdd/n/b1u3eyes_CW_Bible_Experience_part17_rar
Download torrent
"Meghasadt azok alatt a föld..."
"Akkor ezt mondta Mózes: Ebből tudjátok meg, hogy az ÚR küldött engem ezeknek a dolgoknak a véghezvitelére, és hogy nem magamtól cselekszem: Ha úgy halnak meg ezek, ahogyan más ember hal meg, és ha az lesz a sorsuk, ami minden más embernek, akkor nem az ÚR küldött engem. De ha az ÚR valami csodálatos dolgot visz véghez, és a föld megnyitja száját, és elnyeli őket mindenükkel együtt, és elevenen szállnak le a holtak hazájába, abból megtudjátok, hogy megutálták ezek az emberek az URat. Alig mondta végig Mózes ezeket a szavakat, meghasadt azok alatt a föld. Megnyitotta száját a föld, és elnyelte őket házuk népével együtt, a Kórahhoz tartozó összes embereket minden jószágukkal együtt. Elevenen szálltak le a holtak hazájába mindenükkel együtt, és befödte őket a föld. Így vesztek ki a gyülekezetből. Az egész Izráel pedig, amely körülöttük volt, elfutott kiáltozásukra, mert ezt mondták: Még minket is elnyel a föld! Ezután tűz jött ki az ÚRtól, és megemésztette azt a kétszázötven férfit, akik füstölőszerrel közeledtek hozzá." (4Móz. 16,28-35)
Nemrég geológusok szállták meg egy közelmúltban zajlott földrengés nyomán a hirtelen szétnyílt hasadékot az észak etiópiai Afar-sivatagban, amelyet a jelenlegi feltételezések szerint egyszer majd víz borít el, és a ma Eritreaként és Etiópia keleti részeként ismert földdarab különálló sziget lesz egy új óceánban.
A teljes cikk a Népszabadság oldalán olvasható
Spirituális kalandozások kora (Igen)
Az IGEN legfrissebb, 2009/5-6. számának központi témája:
SPIRITUÁLIS KALANDOZÁSOK KORA.
SPIRITUÁLIS KALANDOZÁSOK KORA.
AGYTAKARÍTÁS - Spirituális kalandozások kora
Kereszteződések a sztyeppe-sztrádán - Útmutató a magyar őstörténet világához
Az újpogányok világáról szóló összeállításunk alapja, hogy az ősvallás-drukkerség és hobbitörténészkedés kéz a kézben jár, csak együtt vitatható. Ám sem az érdeklődőnek, sem a kritikusnak nincs könnyű dolga, ha az őstörténet-elméletekben szeretne tisztán látni, olyannyira áttekinthetetlen terület ez. Az alábbiakban igyekszünk néhány fogódzót adni.
Az alternatív történelem és a felújított ősvallás zsákutcái - interjú Csáji László Koppány kulturális antropológussal
„Nem mindegy, hogy egészséges önértékeléssel a múltunkat szeretném feltérképezni, vagy prekoncepciókkal indítom el az olvasmányaimat és már az elején tudom, hogy mit fogok leírni a kutatás végére.” – mondja az IGEN-nek adott interjúban Csáji László Koppány, aki még arra is választ ad, mi várható el egy XXI. századi sámántól.
Te vagy a Krisztus - támadnak a lelki kreatívak és a mélyencek
Minden újpogány törekvés - akár csak a régi - nagy akar lenni, ősi, mitikus, titokzatos, megvilágosult, felvilágosodott, a nagy összefüggéseket megértő tudás, de nem más, mint felnőttes mesterkedés, bábeli építkezés. Jézus világosan megmondta, hogy ha nem leszünk olyanok, mint a gyerekek, akkor nem kerülünk be Isten országába. Mit akar a gyerek? Minden rezdülése a szülő szeretetére való ráhagyatkozás. Nem akar semmi mást, csak szeretetet.
Visszavágyás édenbe - beszélgetés Veres Krisztával, Avalon papnőjével
Könyves Kálmán tévedett. Boszorkányok vannak. Sőt, interjút is lehet velük készíteni... Nem szúrós a szemük, a szemöldökük nem bozontos, orruk nem horgas és nem lóg le bibircsókos állukig. Rőzsét sem visznek a hátukon, és nem muszáj nekik „adjonistenöreganyámmal” köszönni, bár Veres Kriszta szerint a népmesék vasorrú bábája egyáltalán nem gonosz, sőt, a vele való találkozás a hőst előre segíti útján. Avalon papnőjével az általa alapított Istennő Templomában beszélgettünk.
Gyógyítás, hit, hiszékenység - interjú Hámori Péter klinikai szakpszichológussal
Ember legyen a talpán, aki kiismeri magát az utóbbi évtizedekben elszaporodott alternatív gyógyászati megoldások között. Úton-útfélen hirdetik magukat azok a sokszor megkérdőjelezhető felkészültségű szakemberek, akik biztosan ígérik, hogy testi-lelki bajainkra ők nyújtják majd a megoldást. Közülük sokan azóta többszörös milliomosok, vannak olyanok is, akik már saját iskolát alapítottak, vagyis tömeggyártásban termelik ki utódaikat. A jelenségről Hámori Péter klinikai szakpszichológust kérdeztük.
A felújított ősvallás zsákutcái
Az alternatív történelem és a felújított ősvallás zsákutcái - interjú Csáji László Koppány kulturális antropológussal
Fontolva haladó
2009. november 15.
Borbás Barnabás
Az IGEN 2009/5-6-os számának témája a Katolikus Püspöki Konferencia az újpogányság és a fantasztikus múltig látó magyar történelemszemlélet veszélyeire felhívó körlevele körül kialakult vita. Az ügyről szóló ötletelés közben ugrott be, hogy annak idején egy gimnáziumi előadáson hallottam egy figuráról, aki ázsiai kutatóútjain a fehér hunok származását és sorsát tanulmányozta, és később publikált a sztyeppei népek és a magyar ethnosz kapcsolatáról - és mivel nem könnyű a témában tapasztalható ellentétek/sértettségek miatt rálátással bíró, ugyanakkor "objektív" interjúalanyt találni, Csáji László Koppány jó választásnak tűnt. Az alábbi interjúnak terjedelmi okokból csak rövidített változata került az IGEN-be. (A szöveg a Konzervatóriumon is megjelent, ezúton is köszönet érte.)
Az utóbbi időben a csapból is az őstörténettel, újpogánysággal kapcsolatos vagdalkozás folyik. Mit gondol: inkább hasznos az ügynek ez a nagy nyilvánosság, vagy csak a katyvaszt hizlalja?
Azt semmiképpen sem mondanám, hogy haszontalan, hiszen ha valamilyen ügyet nagy társadalmi érdeklődés kísér, akkor az a kutatást is inspirálja, önreflexióra sarkall. Anyagi szempontból is lehet haszna: inkább adnak az ilyen témákra pályázati pénzeket, például az Országos Tudományos Kutatási Alapból, szponzort is könnyebb találni. Persze van másik oldal: óriási kérdés ugyanis, hogy maga a társadalom mennyire tudja ellenőrizni a könyvpiacról és médiapiacról felé ömlő információkat. Most éppen az látszik: alig tudja kontrollálni. Ez tűnik ki az őstörténeti bulvársajtó és -könyvkiadás sikersorozatain (amelyekről gyakran kiderül, hogy a szerző saját pénzén kiadott tukmálmányok). Minél nagyobb érdekességet, fantasztikumot mond valaki, annál vonzóbb, annál jobban megmarad az emberek fejében: ez a bulvársajtó módszertana.
Az „őstörténeti bulvár" éppen azt mondja, hogy az akadémiai szinten titkolnak, elhallgatnak - vérmérséklettől függően - finnugrász, Habsburg, vagy zsidó hátterű motiváció miatt, és valakinek ki kell mondani az igazságot. Mitől van ilyen elképesztő harag az akadémiai szint és az alternatívok között?
Bár hibát nyilvánvalóan mindenki elkövet, ez emberi tulajdonság, az alternatívoknál nagyon nagy baj, hogy sokszor nem lehet velük vitatkozni, mert a hiányzó adatokat egyszerűen saját fantáziájukkal pótolják. A logikai elveket és a hivatkozási rendet sem tartják be általában (tisztelet a kivételnek). A legjobb példa erre, hogy kering náluk egy anekdota, miszerint Trefort Ágoston 1877-es döntése óta csak az jelenhet meg akadémiai szinten, aki európai rokonságot ad a magyarságnak, tehát - mondják - finnugor származással egyetértő véleményt publikál. Gyanús volt, hogy ilyen „határozott tudománypolitika" csak a kommunizmus időszakát jellemezte, ezért aztán megpróbált utánajárni Veres Péter barátom, az MTA Néprajzi Kutatóintézet munkatársa és - egymástól függetlenül - Erdélyi István régész-történész is, hogy mikor bukkan fel ez a gondolat: nos, úgy tűnik, csak fél évszázad múltán, a XX. század első évtizedeiben jelentkezik először - azelőtt ilyenre senki sem hivatkozott. Ezt valaki kitalálta, és azóta folklór jelleggel terjed. Hivatkoznak a hivatkozás hivatkozására, és már senki sem tudja, igaz-e vagy sem, ellenőrzés nélkül átveszik az adatot, hisz „mindenki" szajkózza. Ha beágyazzuk tudománytörténeti háttérrel ezt a vélt treforti kijelentést, mindjárt kiderül, hogy az ő korában a finnugor elméletet valló Hunfalvy Pál is azt mondta, hogy az ősmagyarság és az obi ugorok is Nyugat-Szibériából származnak; vagyis ő is „ázsiai rokonságot" vallotta. Továbbá nagy baja az alternatívoknak, hogy a finnugor kutatások és kutatók valódi ismerete nélkül vizionálnak finnugrász diktatúrát. Pedig ha megnéznék, látnák, hogy ma a finnugor népek nyelvészeti, néprajzi, zenetörténeti, régészeti kutatását egyáltalán nem, vagy nagyon kevés pályázati pénzzel támogatják; más tudományterületet ennél azért többel - nem merek konkrét példát mondani, nehogy még az ő támogatottságuk is csökkenjen, hiszen számszerűleg még ez is nagyon kevés.
Akkor a finnugorosok diktatúrájából semmi sem igaz?
Talán azok érezhetnek maguk körül ilyen diktatúrát, akik szinte allergiás reakciót kapnak a finnugor szótól, és teljes egészében elutasítják a finnugor népekkel való rokonításunkat, még nyelvészeti alapokon is. Nekik azt tudom javasolni, amit én is tettem: kezdjenek el tanulni törökül is, manysiul is, és ne higgyenek el semmit fenntartás nélkül. A saját bőrükön fogják tapasztalni - még ha nem is válnak nyelvészekké - milyen megdöbbentő hasonlóságok vannak az obi-ugor nyelvek között. Aztán olvassanak hanti, manysi hősepikát, sámándalokat stb., esetleg valamit a kultúrájukról, amely lovas hőseik alakját is megőrizte évszázadokon keresztül, hiába szorultak a történelem viharai elől fel, északra. Engem nyelvünk hanti és manysi rokonsága a gyakorlatban győzött meg, ezt követően a nyelvészek elméleti fejtegetései is hitelesnek tűntek.
Az egyetemi és akadémiai szinten a legtöbben nem hajlandók az alternatívokkal való vitára. Ez hiba?
Az említett módszertani hiányosságok miatt tényleg lehetnek fenntartásai egy egyetemi tanárnak a szakmán kívüliekkel szemben. Mégis, ha már említettem, hogy az árokásásban mindkét fél hibás, akkor az akadémiai szintnél ez általában felróható (kivétel például Veres Péter, a hazai történeti néprajz jeles képviselője). Etikai szempontból azt tartom szerencsésebbnek, hogyha nem tartjuk a tudományt egy elefántcsonttoronyban létező valaminek, ami teljesen független a társadalomtól. Ugyanis akkor miért csináljuk? Miért írunk? Miért dolgozunk? Ha a tudomány öncélú és csak önmaga felé fordulva vitatkozik, annak rossz következményei vannak. Igazabb, egészségesebb önérzetet, önismeretet szeretnénk adni a társdalomnak - mi más célja lenne az őstörténeti kutatásnak? A módszertanilag hibás, vagy dilettáns véleményeket, melyek nagyon elterjednek, meg kell cáfolni. A vita sokszor előremutatóbb, mint egy szent tehénné dogmatizált alapigazság, amihez nem lehet hozzányúlni. A tudomány az én olvasatomban egy kommunikációs folyamat, amihez mindenki hozzáad valamit saját magából, így bekerülve egy végtelen folyamatba. Vajon az alternatívoknál azt hiszik, hogy az akadémiai álláspont nem változik? Vagy az egyes kutatók véleménye nem változik? Ha csak Györffy György Árpád-koros történész véleményváltásait akarnám lekövetni, akkor elég terjedelmes munkát kellene írnom. Persze itt kell megjegyezni (és ez érvényes egyetemi és alternatív kutatóra is), hogy igen nagy erkölcsi nagyság kell ahhoz, hogy az ember néha saját véleményét is felülbírálja.
Ön szerint megfelelően tájékozott a bulvárt előszeretettel fogyasztó társadalom a hivatalos őstörténeti kutatás eredményeiről?
Nem, és éppen ezért lenne szükség arra, hogy akadémiai szinten is szülessenek munkák, amelyek tudományos alapon, mégis a nagyközönségnek szólnak. Itt lehet szó tévés sorozatról, könyvről, folyóiratról (van ellenpélda is: Hidán Csaba régész-történész televíziós sorozata például, a rendhagyó történelemóra). Ha tényleg ennyi embert foglalkoztat ez a téma, akkor a szakértőknek kutya kötelessége elmenni és kiállni a nagyközönség elé, és a tudományos módszertan száraz közlésein túl ismeretterjesztő jelleggel is megosztani az eredményeket. Az ember ilyenkor ne legyen száraz, és ne vesszen el apró részletproblémákon, hanem nagyközönség előtt mondja el, hogy ezek a régészeti, néprajzos és történeti kutatások sokoldalúak és a magyarság érdekeit szolgáló jó szándékú, tudományosan megalapozott munkák.
A korszerű ismeretterjesztéssel tényleg mederbe terelhető az őstörténészkedés, de vajon mi a megoldás a vélt vagy valós őshit(ek) terjedésére?
Magyar ősvallással és magyar őstörténettel együtt foglalkozni szerencsés, mert a kettő alapszituációja elég hasonló: azt látom, hogy olyan korszakot élünk, amikor a templom szerepét felváltja a könyvesbolt, ahová az emberek bemennek, és megkaphatják a „tanítást". Hogy mi ebben a rossz? Az, hogy itt az emberek mindent maguknak válogatnak össze különböző, teljesen kontrollálhatatlan könyvekből, ahol még az alapvető adatok is gyakran tévesek. Barkácsolnak maguknak egy őstörténetet egyiptomi, sumér, vagy bármilyen elemekkel (mindenki addig megy el, ameddig akar), majd válogatunk valamit a valláshoz is, egy kis dobolással, egy kis jézusi tanítással, egy kis szellemgyógyítással. Az egész tragédiája, hogy szélsőségesen individualista világot eredményez, vagyis pont az ellenkezőjét éri el, mint amit szeretne, vagyis hogy nemzeti egység legyen. Ha úgy vesszük, akkor ez a posztmodern individualizmus, hiszen minden egyes ember vallása egyéni kutyulmánya a féligazságoknak és az álmodozásnak. Ez pedig már káros is lehet, bár őszinte híve vagyok a szabad vallásgyakorlásnak és a gondolat szabadságának.
Ön ázsiai útja során találkozott valódi sámánokkal. Ők is masszázstanfolyamot árulnak és adóegyszázaékot gyűjtenek?
Persze, hogy nem. Az alapvető kérdés azonban az, hogy beszélhetünk-e egyáltalán rekonstruálható magyar ősvallásról? Annak idején a Grimm fivérek művének (Deutsche Mythologie) hatására Ipolyi Arnold írta meg 1854-ben a Magyar mythologiát. Már ő sem mondta azt, hogy mindez egységes rendszerré összeállítható. Sőt, pont az a tanulsága az elmúlt idők néprajzi kutatásának, hogy néprajzi csoportonként is rendkívül eltérő hiedelemvilág és alakok jelenhetnek meg a néphagyományban. Ebből rekonstruálni egységes vallást nem lehet. Kálmány Lajos, Pais Dezső vagy Diószegi Vilmos írásaiból is kiderül, hogy népünk a honfoglalás időszakában már ismerte a kereszténységet, de az eurázsiai sámánizmus keretében elhelyezhető világképe volt. Ez a rendszer talán sohasem volt homogén, ráadásul folyamatosan változott. Ezt a sokszínűséget például Dömötör Tekla kutatásai még a kortárs hiedelemvilágra vonatkozóan is jól illusztrálják. A probléma csak az, hogy a sámánizmus nem vallás! Nincs egységes szabályrendszere. Egy jakut sámán, vagy egy lapp sámán vagy kirgiz sámán mind többé-kevésbé eltérően látja a világot. Az, aki ebből most a XXI. században vallást akar csinálni, azt pontosan a sámánizmust hazudtolja meg. Tévedés ne essék, én nem a látók, tudósok, népi bölcsek ellen beszélek, akiknek soha eszük ágában sem volt „újmódi ős-egyházzá" szerveződni.
Amúgy görögkatolikusként mit szól a püspöki körlevélhez és Papp Lajos válaszához?
Ebben a helyzetben Papp Lajost is tökéletesen meg lehet érteni, hiszen hagyományaink ápolása valóban fontos feladat, és az alternatív nézeteket vallók világa valóban tele van jó szándékú, jó magyar emberekkel. Nem lehet nekik megtiltani ezt az elfoglaltságukat, mert az akár a szabad akarat és a gondolatszabadság - rossz emlékeket idéző - béklyójává is válhat. Ráadásul a hatás-ellenhatás törtvénye alapján minél erősebben tiltunk valamit, annál erősebben fogja felütni a fejét. Az embereket megfelelő kritikára kell tanítani, és akkor el fogják tudni dönteni, hogy mi az, amit befogadnak. Igaz, a jó szándékkal is az a helyzet, hogy önmagában bizony édeskevés. Kell hozzá megfelelő mértékű önkritika, önmérséklet és valamilyen módszertani alap is. Ez még egy XXI. századi posztmodern sámántól is elvárható. A „valódi" ázsiai sámánok esetében ezt az alázatot szinte minden alkalommal éreztem (lám, mégis megmaradtam hívő görögkatolikusnak).
A magyarság, mint a szkíta-hun kultúrkör része
Csáji László Koppány 2007-ben megjelent könyvében (A sztyeppei civilizáció és a magyarság) bizonyítja, hogy mind a finnugor, mind a szkíta-hun kapcsolatok megférnek egymás mellett a magyarság eredetében. A „sztyeppei civilizáció" tézisének alapja egy társadalmi hálózatelemzési modell, felhasznált segédanyagként identitáselméleti, régészeti, folklórkutatási, történelemtudományi stb. adatokkal kiegészítve. Csáji az őstörténetünkben a bronzkortól kezdődő szakaszra a „sztyeppei civilizáció" fogalmának bevezetését javasolja, melynek részei mindazok az önmagukat íjfeszítő, vagy kerek-sátor (értsd: jurta) alatt lakónak meghatározó népek, melyek a sztyeppe-zónán a nyelvi, politikai, kulturális sokszínűség ellenére organikus, a szomszédos kultúrköröktől elütő hálózatot hoztak létre Eurázsiában - időszakos eltérésekkel a Kárpát-medencétől Mandzsúriáig -, a bronzkor végétől. Az itt élő, külön népnevek alatt megjelenő népeket (szkíták, hunok, avarok, magyarok, ogur- és oguz-törökök, mongolok, stb.) kultúrájuk, etnikai viszonyaik, szokásaik egy nagy történelmi folyamattá állítják össze. Mindez nem új őshaza-elméletet jelent, hanem eltérő szemléletet, a "rokonság" és "ethnosz" újragondolásával. A szerző szerint az elmúlt évtizedek új kutatási eredményei alig jelennek meg a magyar köztudatban, pedig azok nagyban hozzátesznek modelljéhez. Az orosz területeken zajló munka a magyar őstörténetet közvetlenül érinti: korábban magyarnak tekintett sírok kerültek elő például a Szinyeglázovo tó partján, néhány héttel ezelőtt pedig Délnyugat-Szibéria, az Urál és a kazak sztyeppe kontaktzónájában találtak hatalmas honfoglaláskori temetőt.
Fontolva haladó
2009. november 15.
Borbás Barnabás
Az IGEN 2009/5-6-os számának témája a Katolikus Püspöki Konferencia az újpogányság és a fantasztikus múltig látó magyar történelemszemlélet veszélyeire felhívó körlevele körül kialakult vita. Az ügyről szóló ötletelés közben ugrott be, hogy annak idején egy gimnáziumi előadáson hallottam egy figuráról, aki ázsiai kutatóútjain a fehér hunok származását és sorsát tanulmányozta, és később publikált a sztyeppei népek és a magyar ethnosz kapcsolatáról - és mivel nem könnyű a témában tapasztalható ellentétek/sértettségek miatt rálátással bíró, ugyanakkor "objektív" interjúalanyt találni, Csáji László Koppány jó választásnak tűnt. Az alábbi interjúnak terjedelmi okokból csak rövidített változata került az IGEN-be. (A szöveg a Konzervatóriumon is megjelent, ezúton is köszönet érte.)
Csáji László Koppány
Az utóbbi időben a csapból is az őstörténettel, újpogánysággal kapcsolatos vagdalkozás folyik. Mit gondol: inkább hasznos az ügynek ez a nagy nyilvánosság, vagy csak a katyvaszt hizlalja?
Azt semmiképpen sem mondanám, hogy haszontalan, hiszen ha valamilyen ügyet nagy társadalmi érdeklődés kísér, akkor az a kutatást is inspirálja, önreflexióra sarkall. Anyagi szempontból is lehet haszna: inkább adnak az ilyen témákra pályázati pénzeket, például az Országos Tudományos Kutatási Alapból, szponzort is könnyebb találni. Persze van másik oldal: óriási kérdés ugyanis, hogy maga a társadalom mennyire tudja ellenőrizni a könyvpiacról és médiapiacról felé ömlő információkat. Most éppen az látszik: alig tudja kontrollálni. Ez tűnik ki az őstörténeti bulvársajtó és -könyvkiadás sikersorozatain (amelyekről gyakran kiderül, hogy a szerző saját pénzén kiadott tukmálmányok). Minél nagyobb érdekességet, fantasztikumot mond valaki, annál vonzóbb, annál jobban megmarad az emberek fejében: ez a bulvársajtó módszertana.
Az „őstörténeti bulvár" éppen azt mondja, hogy az akadémiai szinten titkolnak, elhallgatnak - vérmérséklettől függően - finnugrász, Habsburg, vagy zsidó hátterű motiváció miatt, és valakinek ki kell mondani az igazságot. Mitől van ilyen elképesztő harag az akadémiai szint és az alternatívok között?
Bár hibát nyilvánvalóan mindenki elkövet, ez emberi tulajdonság, az alternatívoknál nagyon nagy baj, hogy sokszor nem lehet velük vitatkozni, mert a hiányzó adatokat egyszerűen saját fantáziájukkal pótolják. A logikai elveket és a hivatkozási rendet sem tartják be általában (tisztelet a kivételnek). A legjobb példa erre, hogy kering náluk egy anekdota, miszerint Trefort Ágoston 1877-es döntése óta csak az jelenhet meg akadémiai szinten, aki európai rokonságot ad a magyarságnak, tehát - mondják - finnugor származással egyetértő véleményt publikál. Gyanús volt, hogy ilyen „határozott tudománypolitika" csak a kommunizmus időszakát jellemezte, ezért aztán megpróbált utánajárni Veres Péter barátom, az MTA Néprajzi Kutatóintézet munkatársa és - egymástól függetlenül - Erdélyi István régész-történész is, hogy mikor bukkan fel ez a gondolat: nos, úgy tűnik, csak fél évszázad múltán, a XX. század első évtizedeiben jelentkezik először - azelőtt ilyenre senki sem hivatkozott. Ezt valaki kitalálta, és azóta folklór jelleggel terjed. Hivatkoznak a hivatkozás hivatkozására, és már senki sem tudja, igaz-e vagy sem, ellenőrzés nélkül átveszik az adatot, hisz „mindenki" szajkózza. Ha beágyazzuk tudománytörténeti háttérrel ezt a vélt treforti kijelentést, mindjárt kiderül, hogy az ő korában a finnugor elméletet valló Hunfalvy Pál is azt mondta, hogy az ősmagyarság és az obi ugorok is Nyugat-Szibériából származnak; vagyis ő is „ázsiai rokonságot" vallotta. Továbbá nagy baja az alternatívoknak, hogy a finnugor kutatások és kutatók valódi ismerete nélkül vizionálnak finnugrász diktatúrát. Pedig ha megnéznék, látnák, hogy ma a finnugor népek nyelvészeti, néprajzi, zenetörténeti, régészeti kutatását egyáltalán nem, vagy nagyon kevés pályázati pénzzel támogatják; más tudományterületet ennél azért többel - nem merek konkrét példát mondani, nehogy még az ő támogatottságuk is csökkenjen, hiszen számszerűleg még ez is nagyon kevés.
Akkor a finnugorosok diktatúrájából semmi sem igaz?
Talán azok érezhetnek maguk körül ilyen diktatúrát, akik szinte allergiás reakciót kapnak a finnugor szótól, és teljes egészében elutasítják a finnugor népekkel való rokonításunkat, még nyelvészeti alapokon is. Nekik azt tudom javasolni, amit én is tettem: kezdjenek el tanulni törökül is, manysiul is, és ne higgyenek el semmit fenntartás nélkül. A saját bőrükön fogják tapasztalni - még ha nem is válnak nyelvészekké - milyen megdöbbentő hasonlóságok vannak az obi-ugor nyelvek között. Aztán olvassanak hanti, manysi hősepikát, sámándalokat stb., esetleg valamit a kultúrájukról, amely lovas hőseik alakját is megőrizte évszázadokon keresztül, hiába szorultak a történelem viharai elől fel, északra. Engem nyelvünk hanti és manysi rokonsága a gyakorlatban győzött meg, ezt követően a nyelvészek elméleti fejtegetései is hitelesnek tűntek.
Az egyetemi és akadémiai szinten a legtöbben nem hajlandók az alternatívokkal való vitára. Ez hiba?
Az említett módszertani hiányosságok miatt tényleg lehetnek fenntartásai egy egyetemi tanárnak a szakmán kívüliekkel szemben. Mégis, ha már említettem, hogy az árokásásban mindkét fél hibás, akkor az akadémiai szintnél ez általában felróható (kivétel például Veres Péter, a hazai történeti néprajz jeles képviselője). Etikai szempontból azt tartom szerencsésebbnek, hogyha nem tartjuk a tudományt egy elefántcsonttoronyban létező valaminek, ami teljesen független a társadalomtól. Ugyanis akkor miért csináljuk? Miért írunk? Miért dolgozunk? Ha a tudomány öncélú és csak önmaga felé fordulva vitatkozik, annak rossz következményei vannak. Igazabb, egészségesebb önérzetet, önismeretet szeretnénk adni a társdalomnak - mi más célja lenne az őstörténeti kutatásnak? A módszertanilag hibás, vagy dilettáns véleményeket, melyek nagyon elterjednek, meg kell cáfolni. A vita sokszor előremutatóbb, mint egy szent tehénné dogmatizált alapigazság, amihez nem lehet hozzányúlni. A tudomány az én olvasatomban egy kommunikációs folyamat, amihez mindenki hozzáad valamit saját magából, így bekerülve egy végtelen folyamatba. Vajon az alternatívoknál azt hiszik, hogy az akadémiai álláspont nem változik? Vagy az egyes kutatók véleménye nem változik? Ha csak Györffy György Árpád-koros történész véleményváltásait akarnám lekövetni, akkor elég terjedelmes munkát kellene írnom. Persze itt kell megjegyezni (és ez érvényes egyetemi és alternatív kutatóra is), hogy igen nagy erkölcsi nagyság kell ahhoz, hogy az ember néha saját véleményét is felülbírálja.
Ön szerint megfelelően tájékozott a bulvárt előszeretettel fogyasztó társadalom a hivatalos őstörténeti kutatás eredményeiről?
Nem, és éppen ezért lenne szükség arra, hogy akadémiai szinten is szülessenek munkák, amelyek tudományos alapon, mégis a nagyközönségnek szólnak. Itt lehet szó tévés sorozatról, könyvről, folyóiratról (van ellenpélda is: Hidán Csaba régész-történész televíziós sorozata például, a rendhagyó történelemóra). Ha tényleg ennyi embert foglalkoztat ez a téma, akkor a szakértőknek kutya kötelessége elmenni és kiállni a nagyközönség elé, és a tudományos módszertan száraz közlésein túl ismeretterjesztő jelleggel is megosztani az eredményeket. Az ember ilyenkor ne legyen száraz, és ne vesszen el apró részletproblémákon, hanem nagyközönség előtt mondja el, hogy ezek a régészeti, néprajzos és történeti kutatások sokoldalúak és a magyarság érdekeit szolgáló jó szándékú, tudományosan megalapozott munkák.
A korszerű ismeretterjesztéssel tényleg mederbe terelhető az őstörténészkedés, de vajon mi a megoldás a vélt vagy valós őshit(ek) terjedésére?
Magyar ősvallással és magyar őstörténettel együtt foglalkozni szerencsés, mert a kettő alapszituációja elég hasonló: azt látom, hogy olyan korszakot élünk, amikor a templom szerepét felváltja a könyvesbolt, ahová az emberek bemennek, és megkaphatják a „tanítást". Hogy mi ebben a rossz? Az, hogy itt az emberek mindent maguknak válogatnak össze különböző, teljesen kontrollálhatatlan könyvekből, ahol még az alapvető adatok is gyakran tévesek. Barkácsolnak maguknak egy őstörténetet egyiptomi, sumér, vagy bármilyen elemekkel (mindenki addig megy el, ameddig akar), majd válogatunk valamit a valláshoz is, egy kis dobolással, egy kis jézusi tanítással, egy kis szellemgyógyítással. Az egész tragédiája, hogy szélsőségesen individualista világot eredményez, vagyis pont az ellenkezőjét éri el, mint amit szeretne, vagyis hogy nemzeti egység legyen. Ha úgy vesszük, akkor ez a posztmodern individualizmus, hiszen minden egyes ember vallása egyéni kutyulmánya a féligazságoknak és az álmodozásnak. Ez pedig már káros is lehet, bár őszinte híve vagyok a szabad vallásgyakorlásnak és a gondolat szabadságának.
Ön ázsiai útja során találkozott valódi sámánokkal. Ők is masszázstanfolyamot árulnak és adóegyszázaékot gyűjtenek?
Persze, hogy nem. Az alapvető kérdés azonban az, hogy beszélhetünk-e egyáltalán rekonstruálható magyar ősvallásról? Annak idején a Grimm fivérek művének (Deutsche Mythologie) hatására Ipolyi Arnold írta meg 1854-ben a Magyar mythologiát. Már ő sem mondta azt, hogy mindez egységes rendszerré összeállítható. Sőt, pont az a tanulsága az elmúlt idők néprajzi kutatásának, hogy néprajzi csoportonként is rendkívül eltérő hiedelemvilág és alakok jelenhetnek meg a néphagyományban. Ebből rekonstruálni egységes vallást nem lehet. Kálmány Lajos, Pais Dezső vagy Diószegi Vilmos írásaiból is kiderül, hogy népünk a honfoglalás időszakában már ismerte a kereszténységet, de az eurázsiai sámánizmus keretében elhelyezhető világképe volt. Ez a rendszer talán sohasem volt homogén, ráadásul folyamatosan változott. Ezt a sokszínűséget például Dömötör Tekla kutatásai még a kortárs hiedelemvilágra vonatkozóan is jól illusztrálják. A probléma csak az, hogy a sámánizmus nem vallás! Nincs egységes szabályrendszere. Egy jakut sámán, vagy egy lapp sámán vagy kirgiz sámán mind többé-kevésbé eltérően látja a világot. Az, aki ebből most a XXI. században vallást akar csinálni, azt pontosan a sámánizmust hazudtolja meg. Tévedés ne essék, én nem a látók, tudósok, népi bölcsek ellen beszélek, akiknek soha eszük ágában sem volt „újmódi ős-egyházzá" szerveződni.
Amúgy görögkatolikusként mit szól a püspöki körlevélhez és Papp Lajos válaszához?
Ebben a helyzetben Papp Lajost is tökéletesen meg lehet érteni, hiszen hagyományaink ápolása valóban fontos feladat, és az alternatív nézeteket vallók világa valóban tele van jó szándékú, jó magyar emberekkel. Nem lehet nekik megtiltani ezt az elfoglaltságukat, mert az akár a szabad akarat és a gondolatszabadság - rossz emlékeket idéző - béklyójává is válhat. Ráadásul a hatás-ellenhatás törtvénye alapján minél erősebben tiltunk valamit, annál erősebben fogja felütni a fejét. Az embereket megfelelő kritikára kell tanítani, és akkor el fogják tudni dönteni, hogy mi az, amit befogadnak. Igaz, a jó szándékkal is az a helyzet, hogy önmagában bizony édeskevés. Kell hozzá megfelelő mértékű önkritika, önmérséklet és valamilyen módszertani alap is. Ez még egy XXI. századi posztmodern sámántól is elvárható. A „valódi" ázsiai sámánok esetében ezt az alázatot szinte minden alkalommal éreztem (lám, mégis megmaradtam hívő görögkatolikusnak).
A magyarság, mint a szkíta-hun kultúrkör része
Csáji László Koppány 2007-ben megjelent könyvében (A sztyeppei civilizáció és a magyarság) bizonyítja, hogy mind a finnugor, mind a szkíta-hun kapcsolatok megférnek egymás mellett a magyarság eredetében. A „sztyeppei civilizáció" tézisének alapja egy társadalmi hálózatelemzési modell, felhasznált segédanyagként identitáselméleti, régészeti, folklórkutatási, történelemtudományi stb. adatokkal kiegészítve. Csáji az őstörténetünkben a bronzkortól kezdődő szakaszra a „sztyeppei civilizáció" fogalmának bevezetését javasolja, melynek részei mindazok az önmagukat íjfeszítő, vagy kerek-sátor (értsd: jurta) alatt lakónak meghatározó népek, melyek a sztyeppe-zónán a nyelvi, politikai, kulturális sokszínűség ellenére organikus, a szomszédos kultúrköröktől elütő hálózatot hoztak létre Eurázsiában - időszakos eltérésekkel a Kárpát-medencétől Mandzsúriáig -, a bronzkor végétől. Az itt élő, külön népnevek alatt megjelenő népeket (szkíták, hunok, avarok, magyarok, ogur- és oguz-törökök, mongolok, stb.) kultúrájuk, etnikai viszonyaik, szokásaik egy nagy történelmi folyamattá állítják össze. Mindez nem új őshaza-elméletet jelent, hanem eltérő szemléletet, a "rokonság" és "ethnosz" újragondolásával. A szerző szerint az elmúlt évtizedek új kutatási eredményei alig jelennek meg a magyar köztudatban, pedig azok nagyban hozzátesznek modelljéhez. Az orosz területeken zajló munka a magyar őstörténetet közvetlenül érinti: korábban magyarnak tekintett sírok kerültek elő például a Szinyeglázovo tó partján, néhány héttel ezelőtt pedig Délnyugat-Szibéria, az Urál és a kazak sztyeppe kontaktzónájában találtak hatalmas honfoglaláskori temetőt.
Csáji László Koppány a "sztyeppei civilizáció" fogalmának megalkotója (Ibn Khaldun fogalmát továbbfejlesztve). Tanulmányait az ELTE-n (jogtudomány, filozófia), a BJKMF-en (katonai logisztika, hadtörténet), a Bristol University n (nemzetközi jog, jogfilozófia) és a Pécsi Tudományegyetemen (néprajz, kulturális antropológia) folytatta. Az utóbbi tizenkét évben többek között etnológiai kutatásokat végzett a japán itakók, a nepáli khámok, az afganisztán-pakisztán határán élő hunzai burusók és az uráli tatárok között. Meghívott előadóként oktatott többek között a Kyoto-i Sangyo Császári Egyetemen (2007), a kaliforniai UCLA-n (2008); legutóbb az Orosz Tudományos Akadéma meghívásából az Urál-régióban járt (2009). Utazásait, kutatásait számos cikkben és könyvben (Dzsánkrí 1999, Tündérek kihalófélben I-III. 2004, Ég az út mögöttem 2006, A sztyeppei civilizáció és a magyarság 2007), illetve tizennyolc dokumentumfilmben dolgozta fel, amelyek a Duna Televízióban láthatók (pl. Hunza mítoszok, Lovasnomádok utódai 1.-10., Kasztrendszer az atomkorban).
Rabini: avorturile intarzie sosirea lui Mesia
Sefii rabinilor din Israel sustin ca avorturile fac sa intarzie, conform credintei iudaice, sosirea lui Mesia
Lacasuri Ortodoxe
29.12.2009.
Cei doi şefi rabini din Israel au rostit un cuvânt împotriva avorturilor din Israel, subliniind într-o scrisoare că "acestea sunt motivul întârzierii răscumpărării mesianice", a declarat marţi, 29 decembrie 2009, ziarul on-line Y-Net.
În această scrisoare adresată tuturor comunităţilor evreieşti din Israel, Marele rabin ashkenaz Yona Metzger şi co-discipolul său sefard Shlomo Amar denunţă "această epidemie, care în fiecare an marchează viaţa a zeci de mii de evrei".
Aproximativ 50.000 de avorturi sunt înregistrate anual, în Israel, 20.000 fiind făcute în condiţii ilegale, subliniază cei doi lideri spirituali ai iudeilor din Israel, care inca asteapta venirea lui Mesia.
Rabbis Yona Metzger (L) and Shlomo Amar
Photo: AP
Lacasuri Ortodoxe
29.12.2009.
Cei doi şefi rabini din Israel au rostit un cuvânt împotriva avorturilor din Israel, subliniind într-o scrisoare că "acestea sunt motivul întârzierii răscumpărării mesianice", a declarat marţi, 29 decembrie 2009, ziarul on-line Y-Net.
În această scrisoare adresată tuturor comunităţilor evreieşti din Israel, Marele rabin ashkenaz Yona Metzger şi co-discipolul său sefard Shlomo Amar denunţă "această epidemie, care în fiecare an marchează viaţa a zeci de mii de evrei".
Aproximativ 50.000 de avorturi sunt înregistrate anual, în Israel, 20.000 fiind făcute în condiţii ilegale, subliniază cei doi lideri spirituali ai iudeilor din Israel, care inca asteapta venirea lui Mesia.
Rabbis Yona Metzger (L) and Shlomo Amar
Photo: AP
- Chief rabbis wage war on abortions (Ynetnews)
- Rabbis: Abortion will delay the redemption (Jerusalem Post)
- Chief Jewish Rabbis in Israel: Abortion Delays Coming of Messiah, Back Pro-Life (LifeNews)
A kapitalizmus lenyúlta a karácsonyt az egyháztól? (HVG)
A kapitalizmus lenyúlta a karácsonyt az egyháztól?
HVG
2009. december 23.
Papp László Tamás
Értékválság van – hallani a menetrendszerűen feltűnő okosságot karácsony előtt (és alatt) a beszélgetős műsorokban. Idén talán azért lesz kevesebb az effajta vulgárfilozófiai bölcsességekből, mivel az értékek lehetséges válsága helyett a részvények (és munkahelyek) tényleges válsága kicsit jobban foglalkoztatja a nézőket. De tényleg értékválság lenne? Nem inkább értékváltozás? Amit0 – a maga logikáján belül joggal – értékválságnak tart, akinek a változás jellege nem tetszik. Karácsonyi töprengések a fa alá.
A válság ellopta a karácsony szellemét vagy pont helyreállította azt? Minden attól függ, honnan nézzük. Tény: a nemzetközi hitelkrízis rögtön elérte, amit a tömegkultúrát és fogyasztói társadalmat ostorozó fundamentalista prédikátorok nem tudtak: az előrejelzések szerint csökken a (túl)fogyasztás. A kereskedők szószólói úgy vélik, „a fogyasztás visszaesésének fő oka a gazdasági válság, ezen belül különösen a munkanélküliség növekedése, a fogyasztási hitelfelvételek nehezülése, de az általános forgalmi adókulcs júliusi emelése is visszavetette a vásárlási kedvet.”
Örülhetnénk, hogy az emberek immáron nem verik magukat adósságba, felesleges luxus- és presztízskiadásokba. Csakhogy az öncélú vásárlással a karitatív adakozókedv is hullámvölgybe ment át. Ráadásul azon munkahelyek is veszélybe kerülnek, amelyeket épp az irracionális, bankhitelekből fedezett ajándékőrület vagy státusszimbólum-halmozás tartott fenn. Kétségtelen ugyanakkor: a lehetőségeken való, - boldogságpótlékul szolgáló - mértéktelen túlterjeszkedés hosszú távon többeket tesz tönkre, mint ahány egzisztenciát megteremt.
Ha a dolgot globális, „ünnepfilozófiai” dimenzióba tesszük, akkor felmerül pár kérdés. Konzervatív véleményformálók régóta hangsúlyozzák: a szeretet, a belső értékek időszakaként indult karácsony elüzletisedett. S ebben ők a végromlás jelét látják. Igazuk van-e? Mielőtt erre válaszolni próbálnánk, tegyünk egy kitérőt. Ugyanis az általánosságok szintjén rekedő – jellemzően valláserkölcsi – bírálatok elfednek valamit. Ami a kritikusoknak még jobban fáj. Hogy a karácsony (számos más hagyományos ünneppel együtt) laicizálódott, egyben globalizálódott. Kilúgozódott belőle a hitéleti tartalom, illetve a hollywoodi mozikultúra révén elszakadt a keresztény civilizációtól, világméretű hedonista rituálévá nőtt. A karácsonyfa állítása, az ünnepi dalok éneklése, a gyertyagyújtás az átlagembernél nem kötődik az egyház tanításainak betartásához. Mi több, eme szertartásokat olyanok is gyakorolják, akik zsidók, ateisták, nyugaton élő, elvilágiasodott mozlimok, vagy egyszerűen vallásilag közömbösök.
Manapság a keresztény gyökerű ünnepek (pl. a húsvét) megtartása nem azonos a hit, a világnézet kinyilvánításával. Miként a káromkodásban Istenre vonatkozó sértő szavak sem jelentik feltétlenül azt, hogy az illető vallásos, csak most épp haragban van az Úrral. A keresztény vallás úgy látja, a szekuláris, örömelvű világkultúra lenyúlta az ünnepet, melyet korábban az ő monopóliuma volt. Ironikus amúgy, hogy eredetileg a karácsony is egy pogány – római – ünnep, a Szaturnália „keresztényesítésével” jött létre. Így töltődött fel a pogány ünnep keresztény tartalommal. De szinte az összes jelentős ünnepnapnak (pl. a halottak napjának is) megvolt a pogány előképe/előfutára, melyet aztán az államvallássá lett kereszténység átvett vagy kisajátított. Ehhez hasonlóan itatta át a modern kor populáris világi szellemisége az ünnep hitéleti jellegét.
Visszatérve a karácsony elanyagiasodására: lehet természetesen a véleményszabadság jegyében azt mondani, hogy a karácsony (általában az ünnep) ne legyen, nem lehet üzlet. Csak így, kategorikus kizárólagossággal fogalmazva ez ugyanolyan tarthatatlan, mint az, hogy az egészség(ügy) nem lehet üzlet. Ugyanis egyik sem csak üzlet, de mindkettő az is. Helyesebb úgy fogalmazni: az ünnep nemcsak üzlet vagy elsősorban nem üzlet. Nem tagadható, hogy a szeretet (akár az egészség) pénzkérdés is. Rengeteg ember profitál abból, hogy betegek vagyunk. Gyógyszer-és műszergyártók, kórházi beszállítók, patikusok, a diagnosztikai géppark üzemeltetői. A korszerű gyógyítás haszonszerzés nélkül működésképtelen. Ugyanígy iparág épül a szeretet, a gondoskodás jelképeinek tekintett ajándékokra is. Tulajdonképp, ha kicsit felülről nézzük, akkor valahol minden üzlet. A vallás is. Csak annak követői nem földi, hanem túlvilági nyereségre hajtanak.
Bár azért evilágira is. Hisz a kegytárgyak, vallási kiadványok, televíziós evangélisták haknikörútjai, a csodatévő szentélyek körüli turizmus is szép bevételt hoznak. Nem az üzlet a rossz az ünnepben, hanem az, amennyiben az általa produkált kínálat beszerzése torz öncéllá válik. Plurális és nyitott társadalomban az ünnepnek, a szeretetnek is sokféle – egymással versengő – felfogása lehet. Az egyház akkor jár el bölcsen, ha belátja: nézetei az egyik választható, nem pedig az egyetlen, kizárólagos ideológia a sok közül. A karácsonyon pedig nincs sem egyházi, sem világi copyright. Mindenki úgy értelmezi és ünnepli békésen, ahogy neki tetszik.
HVG
2009. december 23.
Papp László Tamás
Értékválság van – hallani a menetrendszerűen feltűnő okosságot karácsony előtt (és alatt) a beszélgetős műsorokban. Idén talán azért lesz kevesebb az effajta vulgárfilozófiai bölcsességekből, mivel az értékek lehetséges válsága helyett a részvények (és munkahelyek) tényleges válsága kicsit jobban foglalkoztatja a nézőket. De tényleg értékválság lenne? Nem inkább értékváltozás? Amit0 – a maga logikáján belül joggal – értékválságnak tart, akinek a változás jellege nem tetszik. Karácsonyi töprengések a fa alá.
A válság ellopta a karácsony szellemét vagy pont helyreállította azt? Minden attól függ, honnan nézzük. Tény: a nemzetközi hitelkrízis rögtön elérte, amit a tömegkultúrát és fogyasztói társadalmat ostorozó fundamentalista prédikátorok nem tudtak: az előrejelzések szerint csökken a (túl)fogyasztás. A kereskedők szószólói úgy vélik, „a fogyasztás visszaesésének fő oka a gazdasági válság, ezen belül különösen a munkanélküliség növekedése, a fogyasztási hitelfelvételek nehezülése, de az általános forgalmi adókulcs júliusi emelése is visszavetette a vásárlási kedvet.”
Örülhetnénk, hogy az emberek immáron nem verik magukat adósságba, felesleges luxus- és presztízskiadásokba. Csakhogy az öncélú vásárlással a karitatív adakozókedv is hullámvölgybe ment át. Ráadásul azon munkahelyek is veszélybe kerülnek, amelyeket épp az irracionális, bankhitelekből fedezett ajándékőrület vagy státusszimbólum-halmozás tartott fenn. Kétségtelen ugyanakkor: a lehetőségeken való, - boldogságpótlékul szolgáló - mértéktelen túlterjeszkedés hosszú távon többeket tesz tönkre, mint ahány egzisztenciát megteremt.
Ha a dolgot globális, „ünnepfilozófiai” dimenzióba tesszük, akkor felmerül pár kérdés. Konzervatív véleményformálók régóta hangsúlyozzák: a szeretet, a belső értékek időszakaként indult karácsony elüzletisedett. S ebben ők a végromlás jelét látják. Igazuk van-e? Mielőtt erre válaszolni próbálnánk, tegyünk egy kitérőt. Ugyanis az általánosságok szintjén rekedő – jellemzően valláserkölcsi – bírálatok elfednek valamit. Ami a kritikusoknak még jobban fáj. Hogy a karácsony (számos más hagyományos ünneppel együtt) laicizálódott, egyben globalizálódott. Kilúgozódott belőle a hitéleti tartalom, illetve a hollywoodi mozikultúra révén elszakadt a keresztény civilizációtól, világméretű hedonista rituálévá nőtt. A karácsonyfa állítása, az ünnepi dalok éneklése, a gyertyagyújtás az átlagembernél nem kötődik az egyház tanításainak betartásához. Mi több, eme szertartásokat olyanok is gyakorolják, akik zsidók, ateisták, nyugaton élő, elvilágiasodott mozlimok, vagy egyszerűen vallásilag közömbösök.
Manapság a keresztény gyökerű ünnepek (pl. a húsvét) megtartása nem azonos a hit, a világnézet kinyilvánításával. Miként a káromkodásban Istenre vonatkozó sértő szavak sem jelentik feltétlenül azt, hogy az illető vallásos, csak most épp haragban van az Úrral. A keresztény vallás úgy látja, a szekuláris, örömelvű világkultúra lenyúlta az ünnepet, melyet korábban az ő monopóliuma volt. Ironikus amúgy, hogy eredetileg a karácsony is egy pogány – római – ünnep, a Szaturnália „keresztényesítésével” jött létre. Így töltődött fel a pogány ünnep keresztény tartalommal. De szinte az összes jelentős ünnepnapnak (pl. a halottak napjának is) megvolt a pogány előképe/előfutára, melyet aztán az államvallássá lett kereszténység átvett vagy kisajátított. Ehhez hasonlóan itatta át a modern kor populáris világi szellemisége az ünnep hitéleti jellegét.
Visszatérve a karácsony elanyagiasodására: lehet természetesen a véleményszabadság jegyében azt mondani, hogy a karácsony (általában az ünnep) ne legyen, nem lehet üzlet. Csak így, kategorikus kizárólagossággal fogalmazva ez ugyanolyan tarthatatlan, mint az, hogy az egészség(ügy) nem lehet üzlet. Ugyanis egyik sem csak üzlet, de mindkettő az is. Helyesebb úgy fogalmazni: az ünnep nemcsak üzlet vagy elsősorban nem üzlet. Nem tagadható, hogy a szeretet (akár az egészség) pénzkérdés is. Rengeteg ember profitál abból, hogy betegek vagyunk. Gyógyszer-és műszergyártók, kórházi beszállítók, patikusok, a diagnosztikai géppark üzemeltetői. A korszerű gyógyítás haszonszerzés nélkül működésképtelen. Ugyanígy iparág épül a szeretet, a gondoskodás jelképeinek tekintett ajándékokra is. Tulajdonképp, ha kicsit felülről nézzük, akkor valahol minden üzlet. A vallás is. Csak annak követői nem földi, hanem túlvilági nyereségre hajtanak.
Bár azért evilágira is. Hisz a kegytárgyak, vallási kiadványok, televíziós evangélisták haknikörútjai, a csodatévő szentélyek körüli turizmus is szép bevételt hoznak. Nem az üzlet a rossz az ünnepben, hanem az, amennyiben az általa produkált kínálat beszerzése torz öncéllá válik. Plurális és nyitott társadalomban az ünnepnek, a szeretetnek is sokféle – egymással versengő – felfogása lehet. Az egyház akkor jár el bölcsen, ha belátja: nézetei az egyik választható, nem pedig az egyetlen, kizárólagos ideológia a sok közül. A karácsonyon pedig nincs sem egyházi, sem világi copyright. Mindenki úgy értelmezi és ünnepli békésen, ahogy neki tetszik.
Kihúzták az ortodoxokat Kelemen alól
Kihúzták az ortodoxokat Kelemen alól
Új Magyar Szó
Parászka Boróka
2009-12-21
A román ortodox egyház még nem lépett be a 21. századba, értékelte jövendő hatáskörének csorbítását Kelemen Hunor, a művelődésügyi minisztérium kijelölt vezetője.
Daniel pátriárka indítványának megfelelően az egyházak felügyelete a továbbiakban nem a kultuszminisztérium, hanem a miniszterelnöki hivatal hatáskörébe tartozik. Miért?
Amint nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ-hez kerül a kulturális tárca, azonnal érezhető volt, hogy ez a terület gondot fog okozni. Úgy tűnik, hogy az ortodox egyház nem lépett be a 21. századba, nem mérte fel, hogyan működik egy laikus kormány. Én személyesen találkoztam a pátriárkával, meghallgattam a véleményét, ő is megismerkedhetett az én álláspontommal, és végül mindketten arra a következtetésre jutottunk, jobb ez így. Szerencsésebb, ha az egyházügyek nem tartoznak az általam vezetett minisztériumhoz.
Milyen hangulatú megbeszélés volt, és miért ragaszkodott az egyházfő ehhez a megoldáshoz?
A pátriárka nagy diplomata. Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnöki hivatal nagyobb függetlenséget tud biztosítani az egyházaknak. Én erre csak azt tudom mondani, hogy laikus államban élünk, és ha úgy gondolja, hogy a miniszterelnök biztosít nagyobb függetlenséget, ám legyen.
1996 és 2001 között sem tartoztak a tárcához az egyházügyek, ez a döntés visszalépést jelent ahhoz az időszakhoz. Az biztos, hogy ha a miniszterelnöki hivatal veszi át ezt a feladatkört, az RMDSZ-nek akkor is rálátása lesz az egyházügyekre.
Mekkora kompromisszumot jelent ez a döntés az RMDSZ számára?
Az, hogy megkaptuk a kulturális tárcát, szimbolikus értékű. Nincs előzménye annak, hogy ezt a területet magyar ember vezeti. És ebből a szemszögből nincs jelentősége annak, hogy a kultuszügyek éppen hova tartoznak. Természetesen a politikában minden alku kérdése, az egyházak felügyeletéért cserébe a környezetvédelmi tárca megkapta az erdőgazgálkodást, és ez is fontos lépés.
A műemlékvédelmi feladatok így is, úgyis az általam vezetett minisztérium mellett maradnak. A továbbiakban azonban a miniszterelnöki hivatal kezeli a klerikális és nem klerikális egyházi személyzet fizetését, itt döntenek az új templomok építésére szánt összegekről. Ezeket a költségvetésből finanszírozzák a jövőben. Természetesen mindent meg fogunk tenni azért, hogy az arányosság elve itt is érvényesüljön, és az ortodox egyház mellett a többi egyház érdekei se csorbuljanak.
Melyek a kulturális minisztérium legfontosabb feladatai?
A költségvetési számokat nézve nehéz esztendő elé nézünk: nagyon sok olyan intézkedést kell meghozni, amelyre az idén nem került sor. Leépítésekre, bérfagyasztásra itt is számítani kell. A megyei művelődési felügyelőségeket biztosan nem viszi tovább a minisztérium, de a kulturális örökség felügyeletéhez ragaszkodunk továbbra is. Jelenleg 240 műemlékvédelmi munkálat folyik, új munkaterületet egészen biztosan nem szeretnénk nyitni. Át kell gondolni a nagy projektek finanszírozását.
Kisebbségi szempontból mit jelenthet a kulturális tárca vezetése?
Szeretném elérni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott projekteknél is érvényesüljön az arányosság elve, persze ez nem csak politikai akarat kérdése. Függ a beérkező projektektől is.
Új Magyar Szó
Parászka Boróka
2009-12-21
A román ortodox egyház még nem lépett be a 21. századba, értékelte jövendő hatáskörének csorbítását Kelemen Hunor, a művelődésügyi minisztérium kijelölt vezetője.
Daniel pátriárka indítványának megfelelően az egyházak felügyelete a továbbiakban nem a kultuszminisztérium, hanem a miniszterelnöki hivatal hatáskörébe tartozik. Miért?
Amint nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ-hez kerül a kulturális tárca, azonnal érezhető volt, hogy ez a terület gondot fog okozni. Úgy tűnik, hogy az ortodox egyház nem lépett be a 21. századba, nem mérte fel, hogyan működik egy laikus kormány. Én személyesen találkoztam a pátriárkával, meghallgattam a véleményét, ő is megismerkedhetett az én álláspontommal, és végül mindketten arra a következtetésre jutottunk, jobb ez így. Szerencsésebb, ha az egyházügyek nem tartoznak az általam vezetett minisztériumhoz.
Milyen hangulatú megbeszélés volt, és miért ragaszkodott az egyházfő ehhez a megoldáshoz?
A pátriárka nagy diplomata. Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnöki hivatal nagyobb függetlenséget tud biztosítani az egyházaknak. Én erre csak azt tudom mondani, hogy laikus államban élünk, és ha úgy gondolja, hogy a miniszterelnök biztosít nagyobb függetlenséget, ám legyen.
1996 és 2001 között sem tartoztak a tárcához az egyházügyek, ez a döntés visszalépést jelent ahhoz az időszakhoz. Az biztos, hogy ha a miniszterelnöki hivatal veszi át ezt a feladatkört, az RMDSZ-nek akkor is rálátása lesz az egyházügyekre.
Mekkora kompromisszumot jelent ez a döntés az RMDSZ számára?
Az, hogy megkaptuk a kulturális tárcát, szimbolikus értékű. Nincs előzménye annak, hogy ezt a területet magyar ember vezeti. És ebből a szemszögből nincs jelentősége annak, hogy a kultuszügyek éppen hova tartoznak. Természetesen a politikában minden alku kérdése, az egyházak felügyeletéért cserébe a környezetvédelmi tárca megkapta az erdőgazgálkodást, és ez is fontos lépés.
A műemlékvédelmi feladatok így is, úgyis az általam vezetett minisztérium mellett maradnak. A továbbiakban azonban a miniszterelnöki hivatal kezeli a klerikális és nem klerikális egyházi személyzet fizetését, itt döntenek az új templomok építésére szánt összegekről. Ezeket a költségvetésből finanszírozzák a jövőben. Természetesen mindent meg fogunk tenni azért, hogy az arányosság elve itt is érvényesüljön, és az ortodox egyház mellett a többi egyház érdekei se csorbuljanak.
Melyek a kulturális minisztérium legfontosabb feladatai?
A költségvetési számokat nézve nehéz esztendő elé nézünk: nagyon sok olyan intézkedést kell meghozni, amelyre az idén nem került sor. Leépítésekre, bérfagyasztásra itt is számítani kell. A megyei művelődési felügyelőségeket biztosan nem viszi tovább a minisztérium, de a kulturális örökség felügyeletéhez ragaszkodunk továbbra is. Jelenleg 240 műemlékvédelmi munkálat folyik, új munkaterületet egészen biztosan nem szeretnénk nyitni. Át kell gondolni a nagy projektek finanszírozását.
Kisebbségi szempontból mit jelenthet a kulturális tárca vezetése?
Szeretném elérni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott projekteknél is érvényesüljön az arányosság elve, persze ez nem csak politikai akarat kérdése. Függ a beérkező projektektől is.
2009. december 29., kedd
Pokoly József: Az erdélyi református egyház története
Cím: Az erdélyi református egyház története
Szerző: POKOLY JÓZSEF
Megjelenési adatok: I-V. köt., Erdélyi Református Egyházkerület Állandó Igazgatótanácsának megbízásából, Budapest, 1904
Nyelv: magyar
Kategória: ERDÉLYI HONISMERETI KÖNYVTÁR
Témakör: egyháztörténet
Tárgyszó: egyháztörténet, Erdély története
Műfaj: monográfia, adattár
Az erdélyi Ev. Ref. Egyházkerület állandó igazgatótanácsának megbízásából.
Tartalom:
I. KÖTET, 1556—1604. [pdf, 1310k] [dok, 1457.7k]
Előszó
BEVEZETÉS
1. Az erdélyi protestantismus történelmi jelentősége
2. Az erdélyi reformátió előzményei
3. A lutheri reformátió befogadása
ELSŐ KORSZAK.
A nemzeti fejedelmek kora.
4. A református egyház megalakulása
5. Az unitárismus fellépése és a nagy hitviták
6. Az unitárismus hanyatlása
II. KÖTET, 1605—1690. [pdf, 1390k] [dok, 1295.9k]
ELSŐ KORSZAK. A nemzeti fejedelmek kora.
7. Az «orthodoxa ecclesia» megszilárdulása
8/a. A virágzás korszaka. Bethlen Gábor
8/b. A virágzás korszaka. I. Rákóczy György
9. Politika az egyházban
10. Az utolsó orthodoxus fejedelem
III. KÖTET, 1691—1880. [pdf, 1072k] [dok, 1372.2k]
MÁSODIK KORSZAK.
Erdély a Habsburgházi királyok fenhatósága alatt. 1690—1881.
11. A diploma és annak előzményei
12. A diploma fejlesztése
13/a. Az elnyomatás kora
13/b. Az elnyomatás kora. Mária Terézia
14. Türelem a bevett vallásoknak
15. Sub pondere crescit....
16. Az országos egyház végső évei
IV. KÖTET. Az egyházi intézmények története [pdf, 1493.4k] [dok, 1498.6k]
Előszó
ELSŐ KORSZAK.
I. Egyházalkotmány és jog.
A) Egyház és állam
1. A ius reformandi és a négy recepta religio
2. A felekezeti egyházak kialakulása
3. A fejedelem jogviszonya az egyházhoz
B) Egyháziak és egyházi testületek
4. Az egyháziak jogállása
5. Lelkipásztor és egyházközség
6. Az egyházmegye
7. Az anyaszentegyház
C) Az egyházalkotmány változása
8. Independentismus és presbyterianismus
9. Az egyházalkotmány átalakulóban
D) Egyházi vagyon
10. A közegyházi vagyon. Gilányi-hagyaték
II. Kultusz és erkölcsi élet
11. A kultusz
12. Erkölcsi élet
III. Tanügy és irodalom
13. Tanügy
14. A kollégiumok Apafy idejében
15. Népoktatás
16. Egyházi irodalom
V. KÖTET. Az egyházi intézmények története
MÁSODIK KORSZAK.
I. Egyházalkotmány és jog [pdf, 1114.9k] [dok, 1365.5k]
17. Az egyház viszonya az államhoz és az államfőhöz
18. Az egyházalkotmány átalakulása, fejlődése
19. Vagyonügy
II. Kultusz és erkölcsi élet
20. A kultusz
21. Erkölcsi élet
III. Tanügy és irodalom
22. Kollégiumi tanügy
23. Népoktatás
24. Egyházi irodalom
Befejezés
Függelék
Véletlenül égett le karácsonykor egy ír katedrális?
- Longford Cathedral burns down: Is the Irish Church under attack? (Telegraph)
- Longford Cathedral gutted in fire (RTE News)
- Devastating fire at St Mel's Cathedral (Longford Leader) - video
- St. Mel's Cathedral fire destroys Irish national treasures (Irish Central)
2010: Melanchthon-év
2010: Egy év Philipp Melanchthon jegyében
evangelikus.hu
2009. december 29.
Paul Gerhardt (2007), Johann Hinrich Wichern (2008) és Johannes Calvin (Kálvin János) (2009) után 2010-ben Philipp Melanchthonra (Melanchthon Fülöp) emlékeznek a protestánsok. Ő nem csak reformátor volt, hanem kétségtelenül nagy teológus, humanista, tanítómester és Luther Márton egyik legközelebbi barátja is. Forrás: Az ekd.de cikke alapján fordította Horváth-Bolla Zsuzsanna.
„Reformáció és oktatás“ – ez a címe és témája a Luther-évtized következő évének, 2010-nek. Már kortársai is Németország tanítómesterének tartották Melanchthont, akire 2010. április 16-18. között egy ünnepi hétvégén emlékeznek majd meg. Az EKD (Németországi Protestáns Egyház – Evangelische Kirche in Deutschland) április 19-én a reformátor halálának 450. évfordulóját tartja.
Sokáig állt a wittenbergi reformátor Luther árnyékában. Még a 19. században is attól tartottak, hogy ha Melanchthon emlékére szobrot emelnek, azzal Luther hírnevét kisebbítik. Ma azonban már a wittenbergi Piactéren (Marktplatz) állhat Lutherrel együtt és ez arra emlékeztet bennünket, hogy mindketten, kéz a kézben léptek fel a 16. században az egyház megújulásáért. A Kastélytemplomban (Schlosskirche) egymás mellett fekvő sírjaik pedig tanúsítják, hogy kortársaik számára nem csak barátságuk, hanem a reformáció tekintetében vett jelentőségük is ismert volt.
Philipp Schwarzerdt 1497. február 16-án egy fegyverkovács fiaként megszületett a badi Brettenben. Tanulmányai alatt vette fel nevének görög fordítását, a Melanchthon nevet.
1560 április 19-én halt meg és Luther mellé temették el Wittenbergben. 2010-ben, a Melanchthon-évben a németországi protestánsok halálának 450. évfordulóján az ő művéről emlékeznek meg.
Melanchthont manapság csodagyereknek tartanák: 14 évesen baccalaureusi fokozatot szerzett a Heidelbergi Egyetemen. 17 évesen pedig Tübingenben magiszter lett. 1518-ben Bölcs Frigyes választófejedelem hívta meg az akkor 21 éves fiút, hogy görögöt tanítson a Wittenbergi Egyetemen. Itt ismerkedett meg Luther Mártonnal és a reformációban az egyik legfontosabb, Lutherrel együttgondolkodni tudó alakká vált. A professzor, rektor és egyetem reformátora tehát egy évvel később csatlakozott a reformációhoz.
Melanchthon volt Luther legfontosabb munkatársa a Biblia német nyelvre való lefordításában, mivel kiválóan beszélt héberül, görögül és latinul. Az 1521-ben kiadott „Loci Communes”-szel és az 1530-ban megfogalmazott Augsburgi Hitvallással („Confessio Augustana”) Melanchthon az evangélikus hit alapjait fektette le.
Az Augsburgi Hitvallással közös teológiai alapot szeretett volna létrehozni a reformátori és a katolikus tanítás számára, de ez nem sikerült. A legvégsőkig remélte, hogy nem jön létre egyházszakadás. Egészen az Augsburgi Vallási Békéig (1555) a keresztény felekezetek egységéért szállt síkra.
Melanchthon tanítóként is jelentős és ismert volt. A „Confessio Augustana“ ma már a protestantizmus egyik legfontosabb hitvallási irata. Már életében megkapta Melanchthon a „Praeceptor Germaniae” (Németország tanítója) címet. Latin és görög nyelvtankönyveket írt, de fizika-, földrajz és történelem tankönyvet is készített iskolák és egyetemek számára. Iskolai intézményekben és iskolák alapításában is gyakran kértek tanácsot tőle és sok tantervet, tanmenetet is írt.
Minden képzettsége ellenére azonban Melanchthon tudatában volt az emberi gondolkodás és kutatás határainak is. Szép mondat maradt tőle hátra, amely a Szentháromság nehéz teológiai kérdésének boncolgatására így fele: „Az istenség titkait nem kikutatnunk kell, hanem imádságba foglalnunk.”
evangelikus.hu
2009. december 29.
Paul Gerhardt (2007), Johann Hinrich Wichern (2008) és Johannes Calvin (Kálvin János) (2009) után 2010-ben Philipp Melanchthonra (Melanchthon Fülöp) emlékeznek a protestánsok. Ő nem csak reformátor volt, hanem kétségtelenül nagy teológus, humanista, tanítómester és Luther Márton egyik legközelebbi barátja is. Forrás: Az ekd.de cikke alapján fordította Horváth-Bolla Zsuzsanna.
„Reformáció és oktatás“ – ez a címe és témája a Luther-évtized következő évének, 2010-nek. Már kortársai is Németország tanítómesterének tartották Melanchthont, akire 2010. április 16-18. között egy ünnepi hétvégén emlékeznek majd meg. Az EKD (Németországi Protestáns Egyház – Evangelische Kirche in Deutschland) április 19-én a reformátor halálának 450. évfordulóját tartja.
Sokáig állt a wittenbergi reformátor Luther árnyékában. Még a 19. században is attól tartottak, hogy ha Melanchthon emlékére szobrot emelnek, azzal Luther hírnevét kisebbítik. Ma azonban már a wittenbergi Piactéren (Marktplatz) állhat Lutherrel együtt és ez arra emlékeztet bennünket, hogy mindketten, kéz a kézben léptek fel a 16. században az egyház megújulásáért. A Kastélytemplomban (Schlosskirche) egymás mellett fekvő sírjaik pedig tanúsítják, hogy kortársaik számára nem csak barátságuk, hanem a reformáció tekintetében vett jelentőségük is ismert volt.
Philipp Schwarzerdt 1497. február 16-án egy fegyverkovács fiaként megszületett a badi Brettenben. Tanulmányai alatt vette fel nevének görög fordítását, a Melanchthon nevet.
1560 április 19-én halt meg és Luther mellé temették el Wittenbergben. 2010-ben, a Melanchthon-évben a németországi protestánsok halálának 450. évfordulóján az ő művéről emlékeznek meg.
Melanchthont manapság csodagyereknek tartanák: 14 évesen baccalaureusi fokozatot szerzett a Heidelbergi Egyetemen. 17 évesen pedig Tübingenben magiszter lett. 1518-ben Bölcs Frigyes választófejedelem hívta meg az akkor 21 éves fiút, hogy görögöt tanítson a Wittenbergi Egyetemen. Itt ismerkedett meg Luther Mártonnal és a reformációban az egyik legfontosabb, Lutherrel együttgondolkodni tudó alakká vált. A professzor, rektor és egyetem reformátora tehát egy évvel később csatlakozott a reformációhoz.
Melanchthon volt Luther legfontosabb munkatársa a Biblia német nyelvre való lefordításában, mivel kiválóan beszélt héberül, görögül és latinul. Az 1521-ben kiadott „Loci Communes”-szel és az 1530-ban megfogalmazott Augsburgi Hitvallással („Confessio Augustana”) Melanchthon az evangélikus hit alapjait fektette le.
Az Augsburgi Hitvallással közös teológiai alapot szeretett volna létrehozni a reformátori és a katolikus tanítás számára, de ez nem sikerült. A legvégsőkig remélte, hogy nem jön létre egyházszakadás. Egészen az Augsburgi Vallási Békéig (1555) a keresztény felekezetek egységéért szállt síkra.
Melanchthon tanítóként is jelentős és ismert volt. A „Confessio Augustana“ ma már a protestantizmus egyik legfontosabb hitvallási irata. Már életében megkapta Melanchthon a „Praeceptor Germaniae” (Németország tanítója) címet. Latin és görög nyelvtankönyveket írt, de fizika-, földrajz és történelem tankönyvet is készített iskolák és egyetemek számára. Iskolai intézményekben és iskolák alapításában is gyakran kértek tanácsot tőle és sok tantervet, tanmenetet is írt.
Minden képzettsége ellenére azonban Melanchthon tudatában volt az emberi gondolkodás és kutatás határainak is. Szép mondat maradt tőle hátra, amely a Szentháromság nehéz teológiai kérdésének boncolgatására így fele: „Az istenség titkait nem kikutatnunk kell, hanem imádságba foglalnunk.”
- Themenjahr 2010 (450. Todestag Philipp Melanchthons)
- Europäische Melanchthon-Akademie Bretten (melanchthon.com)
- Philipp Melanchthon, Humanist und Reformator (melanchthon.de)
A cigány emberek értékesek, Isten szereti őket
A cigány emberek értékesek, Isten szereti őket
Tolnai Népújság
2009. december 28.
Szekszárd | Csonka József lett az idei Kisebbségekért Díj egyik tulajdonosa. Széleskörű közösségformáló, összetartó tevékenységéért, missziós munkájáért részesült a kitüntetésben.
Huszonhárom éves korában súlyos baleset történt vele. – Isten csodája volt, hogy életben maradtam – mondta. – Attól kezdve arra keresem a választ: mi az értelme az életnek? Ekkor már biztosan tudtam, hogy Jézus szolgája szeretnék lenni egész életemben.
Így is történt. Csonka József ugyan messziről jutott ide – egykoron Moszkvában tanult politológiát, majd a KISZ Tolna megyei első titkári tisztét is megpályázta –, de megérkezett. Ma cigány missziós lelkészként istentiszteleteket, bibliaórákat tart Hosszúpályiban, a Református Egyház cigánymissziós imaházában.
A település Hajdú-Bihar megyében található. – Jómagam viszont Tolna megyében, Nagydorogon születtem 1962-ben – folytatta Csonka József. – Az iskolában nagyon szerettem, ha megdicsérnek. Felső tagozatosként én lettem az osztályban a legjobb tanuló. Az általános iskola befejezése után a gyönki gimnáziumba mentem. Az osztályban egyedül én voltam cigány, de ezt nem éreztették velem.
Első diplomáját a szekszárdi Tanítóképző Főiskolán, a következőt a Pünkösdi Teológiai Főiskola teológia szakán szerezte. Ekkor már házas emberként: felesége, Lakatos Klára óvoda-pedagógus, az első lovári nyelvű óvodai program kidolgozója Hosszúpályiban lakott. Itt telepedtek le, hat év budapesti munka után, miközben fokozatosan felépítették a helyi cigány gyülekezetet.
– Sikerült megszólítanunk a falu cigány lakosait. A gyülekezet lelkészeként közösségem minden egyes tagját segítem. Családokat gondozok, a betegeket beszállítom a kórházba, segítek munkát szerezni. A romológiai egyetemi végzettség után jelenleg a Pécsi Egyetem doktori iskoláján végzem tanulmányaimat. Szeretném bemutatni, hogy a cigány emberek is nagyon értékesek, Isten szereti őket.
Tolnai Népújság
2009. december 28.
Szekszárd | Csonka József lett az idei Kisebbségekért Díj egyik tulajdonosa. Széleskörű közösségformáló, összetartó tevékenységéért, missziós munkájáért részesült a kitüntetésben.
Huszonhárom éves korában súlyos baleset történt vele. – Isten csodája volt, hogy életben maradtam – mondta. – Attól kezdve arra keresem a választ: mi az értelme az életnek? Ekkor már biztosan tudtam, hogy Jézus szolgája szeretnék lenni egész életemben.
Így is történt. Csonka József ugyan messziről jutott ide – egykoron Moszkvában tanult politológiát, majd a KISZ Tolna megyei első titkári tisztét is megpályázta –, de megérkezett. Ma cigány missziós lelkészként istentiszteleteket, bibliaórákat tart Hosszúpályiban, a Református Egyház cigánymissziós imaházában.
A település Hajdú-Bihar megyében található. – Jómagam viszont Tolna megyében, Nagydorogon születtem 1962-ben – folytatta Csonka József. – Az iskolában nagyon szerettem, ha megdicsérnek. Felső tagozatosként én lettem az osztályban a legjobb tanuló. Az általános iskola befejezése után a gyönki gimnáziumba mentem. Az osztályban egyedül én voltam cigány, de ezt nem éreztették velem.
Első diplomáját a szekszárdi Tanítóképző Főiskolán, a következőt a Pünkösdi Teológiai Főiskola teológia szakán szerezte. Ekkor már házas emberként: felesége, Lakatos Klára óvoda-pedagógus, az első lovári nyelvű óvodai program kidolgozója Hosszúpályiban lakott. Itt telepedtek le, hat év budapesti munka után, miközben fokozatosan felépítették a helyi cigány gyülekezetet.
– Sikerült megszólítanunk a falu cigány lakosait. A gyülekezet lelkészeként közösségem minden egyes tagját segítem. Családokat gondozok, a betegeket beszállítom a kórházba, segítek munkát szerezni. A romológiai egyetemi végzettség után jelenleg a Pécsi Egyetem doktori iskoláján végzem tanulmányaimat. Szeretném bemutatni, hogy a cigány emberek is nagyon értékesek, Isten szereti őket.
Numarul episcopiilor si arhiepiscopiilor, in crestere
Numarul episcopiilor si arhiepiscopiilor, in crestere
Romania Libera
Editia Transilvania
18 Decembrie 2009
» Biserica Ortodoxa Romana se confrunta cu adevarata inflatie de noi episcopii ori de ridicari in ranguri.
» Doar in acest an, in ciuda crizei economice, a fost creata o noua episcopie, in Deva, doi episcopi au primit rangul de arhiepiscopi, in Arad si in Baia Mare, iar peste Ocean, in Statele Unite ale Americii, ar urma sa fie creata o noua mitropolie. Toate au loc cu ajutorul banilor alocati de statul roman.
Fiecare ierarh beneficiaza de un salariu corespunzator celui de demnitar. Astfel, un mitropolit castiga aproximativ 1.800 de euro, un arhiepiscop ori un episcop primeste cam 1.700 de euro, iar un episcop-vicar primeste circa 1.500 de euro. Salariile sunt comparabile cu cele pe care le primesc ministrii ori secretarii de stat. Salariile ierarhilor nu sunt singurele cheltuieli. Noile unitati de cult, cum este cea a Devei, presupun costuri suplimentare cu consilierii episcopului, cu sediul, cu infrastructura de la masini la calculatoare si cu organizarea diferitelor evenimente, precum adunarile eparhiale. O parte a costurilor sunt suportate de stat, iar celelalte de catre protopopiate.
Pentru unele dintre unitatile de cult, reorganizarea din acest an nu reprezinta un motiv de bucurie. De pilda, in cazul Arhiepiscopiei Aradului, ridicarea la acest rang a presupus disparitia veniturilor generate de jumatate dintre protopopiate, care au trecut in subordinea noii Episcopii din Deva.
Cum eparhia aradeana si-a pastrat numarul de angajati si celelalte cheltuieli, statul ar urma sa compenseze cu alocatii financiare disparitia veniturilor de la protopopiatele rearondate. "Din punct de vedere economic, am pierdut pentru ca nu mai avem in jurisdictie doua judete, ci doar unul. Deci, in loc de noua protopopiate, avem doar patru", a explicat pr. Vasile Pop, consilierul cultural al Arhiepiscopiei Aradului. Nou-infiintata Episcopie a Devei si Hunedoarei nu are inca un sediu, iar episcopul Gurie Georgiu, intronizat in noiembrie, incearca sa obtina un spatiu in care sa isi desfasoare activitatea. Deocamdata, primul episcop al Devei si Hunedoarei este nevoit sa imparta acelasi spatiu cu protopopiatul din Deva. Reprezentantii episcopiei spera ca problema spatiului sa fie rezolvata cat mai curand de Consiliul Judetean Hunedoara, ori de Primaria Deva, adica tot de institutii de stat.
Tot in acest an, patriarhul Daniel Ciubotea i-a acordat rangul de arhiepiscop onorific episcopului Maramuresului, Justinian Chira, de 88 de ani. "Pentru mine, un nou titlu nu inseamna altceva decat o noua cruce de dus. Eu stiu ca mi se apropie sfarsitul…", a spus IPS Justinian. Ceremonia de acordare a rangului de arhiepiscop a presupus ceremonii fastuoase.
Teologul Radu Preda, profesor la Facultatea de Teologie Ortodoxa a Universitatii Babes-Bolyai, crede ca, pe termen lung, Biserica Ortodoxa Romana ar trebui sa adopte modelul grecesc: o episcopie in fiecare judet, iar fiecare episcop sa fie si mitropolit. "Astfel, ar fi indeplinita mai bine misiunea misionara a Bisericii si ar fi o legatura mai directa intre parohii si episcopie si nu ar mai trebui sa existe atatea ranguri: mitropolit, arhiepiscop, episcop, episcop vicar, pentru ca episcopii au aceeasi hirotonire, au primit acelasi har", a spus Radu Preda. Insa, in privinta cheltuielilor, el crede ca noua reorganizare ar putea, paradoxal, sa le reduca. "In fond, episcopii sunt calugari care au depus juramant de saracie, nu este neaparat sa aiba salarii de ministri", a spus Radu Preda.
Romania Libera
Editia Transilvania
18 Decembrie 2009
BOR are tot mai multe eparhii
» Biserica Ortodoxa Romana se confrunta cu adevarata inflatie de noi episcopii ori de ridicari in ranguri.
» Doar in acest an, in ciuda crizei economice, a fost creata o noua episcopie, in Deva, doi episcopi au primit rangul de arhiepiscopi, in Arad si in Baia Mare, iar peste Ocean, in Statele Unite ale Americii, ar urma sa fie creata o noua mitropolie. Toate au loc cu ajutorul banilor alocati de statul roman.
Fiecare ierarh beneficiaza de un salariu corespunzator celui de demnitar. Astfel, un mitropolit castiga aproximativ 1.800 de euro, un arhiepiscop ori un episcop primeste cam 1.700 de euro, iar un episcop-vicar primeste circa 1.500 de euro. Salariile sunt comparabile cu cele pe care le primesc ministrii ori secretarii de stat. Salariile ierarhilor nu sunt singurele cheltuieli. Noile unitati de cult, cum este cea a Devei, presupun costuri suplimentare cu consilierii episcopului, cu sediul, cu infrastructura de la masini la calculatoare si cu organizarea diferitelor evenimente, precum adunarile eparhiale. O parte a costurilor sunt suportate de stat, iar celelalte de catre protopopiate.
Pentru unele dintre unitatile de cult, reorganizarea din acest an nu reprezinta un motiv de bucurie. De pilda, in cazul Arhiepiscopiei Aradului, ridicarea la acest rang a presupus disparitia veniturilor generate de jumatate dintre protopopiate, care au trecut in subordinea noii Episcopii din Deva.
Cum eparhia aradeana si-a pastrat numarul de angajati si celelalte cheltuieli, statul ar urma sa compenseze cu alocatii financiare disparitia veniturilor de la protopopiatele rearondate. "Din punct de vedere economic, am pierdut pentru ca nu mai avem in jurisdictie doua judete, ci doar unul. Deci, in loc de noua protopopiate, avem doar patru", a explicat pr. Vasile Pop, consilierul cultural al Arhiepiscopiei Aradului. Nou-infiintata Episcopie a Devei si Hunedoarei nu are inca un sediu, iar episcopul Gurie Georgiu, intronizat in noiembrie, incearca sa obtina un spatiu in care sa isi desfasoare activitatea. Deocamdata, primul episcop al Devei si Hunedoarei este nevoit sa imparta acelasi spatiu cu protopopiatul din Deva. Reprezentantii episcopiei spera ca problema spatiului sa fie rezolvata cat mai curand de Consiliul Judetean Hunedoara, ori de Primaria Deva, adica tot de institutii de stat.
Tot in acest an, patriarhul Daniel Ciubotea i-a acordat rangul de arhiepiscop onorific episcopului Maramuresului, Justinian Chira, de 88 de ani. "Pentru mine, un nou titlu nu inseamna altceva decat o noua cruce de dus. Eu stiu ca mi se apropie sfarsitul…", a spus IPS Justinian. Ceremonia de acordare a rangului de arhiepiscop a presupus ceremonii fastuoase.
Teologul Radu Preda, profesor la Facultatea de Teologie Ortodoxa a Universitatii Babes-Bolyai, crede ca, pe termen lung, Biserica Ortodoxa Romana ar trebui sa adopte modelul grecesc: o episcopie in fiecare judet, iar fiecare episcop sa fie si mitropolit. "Astfel, ar fi indeplinita mai bine misiunea misionara a Bisericii si ar fi o legatura mai directa intre parohii si episcopie si nu ar mai trebui sa existe atatea ranguri: mitropolit, arhiepiscop, episcop, episcop vicar, pentru ca episcopii au aceeasi hirotonire, au primit acelasi har", a spus Radu Preda. Insa, in privinta cheltuielilor, el crede ca noua reorganizare ar putea, paradoxal, sa le reduca. "In fond, episcopii sunt calugari care au depus juramant de saracie, nu este neaparat sa aiba salarii de ministri", a spus Radu Preda.
Eszter (film)
Eszter
(Esther)
1996
Esztert, a zsidó árva leányt (Louise Lombard) az istenhívő Márdokeus húgaként nevelte fel. Mikor Ahasvérus, a perzsák királya elrendeli, hogy szűzlányokkal népesítsék be háremét, a szépséges árvát is elhurcolják a katonák. Eszter azonban méltósággal viseli sorsát a perzsa udvarban, s erényessége, éles elméje révén hamar kitűnik a többi háremhölgy közül. A király királynéjává emeli és trónra ülteti az okos leányt, Eszternek pedig sikerül lebeszélnie férjét a kegyetlen tervről, hogy a perzsa birodalomban élő zsidókat értelmetlenül elpusztítsák.
Ábrahám (film)
Ábrahám
(Abraham)
1994
A nagy világvallások közül három is - a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás - az ősatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az első embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerű alakításában tárja elénk a pásztorból lett hős életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá.
Letöltés:
Salamon (film)
Salamon
(Solomon)
1997
Dávid legkedvesebb fiát, a derék és jólelkű Salamont emberfeletti bölcsességgel ruházza fel Isten. Atyja halálakor ő veszi át Izrael vezetését és nem csak bölcsessége miatt lesz messze földön híres, hanem azért is, mert az ő uralkodása alatt épül meg a jeruzsálemi Templom. A Templom elsősorban szent hely, de megépülése azt is jelenti, hogy az évszázadokig húzódó vándorlás után a zsidó nép végre hazát alapított. Salamon okos politikája mellett az ország elkerüli a háborúkat, s nem csak a számtalan feleségből és gyermekeikből álló királyi család, de az egész nép élvezheti az oly régóta várt békét és a jólétet.
Letöltés a megejegyzéseknél
Dávid (film)
Dávid
(David)
1997
Miután Saul méltatlannak bizonyult arra, hogy Izrael királya legyen, Isten az egyszerű pásztorfiút, Dávidot választja új királynak. Az ifjú bátorsága és éles elméje hamarosan megmutatkozik a filiszteusok ellen vívott csatában, mikor legyőzi az óriás Góliátot. Később Saul és fiai odavesznek egy véres ütközetben, és Dávid elfoglalja trónját a pompás Jeruzsálemi palotában. Úgy tervezi, uralkodása békés lesz. Templom építésére készül, mely egyszerre lenne a Frigyláda háza, valamint Isten és az ember találkozásának helyszíne.
Letöltés:
- http://download.hellshare.com/david-1-resz.avi/2341121
- http://download.hellshare.com/david-2-resz.avi/2341739
Sámson és Delila (film)
Sámson és Delila
(Samson and Delilah)
1996
Isten Sámsont (Eric Thal) küldi, hogy Izrael népét felszabadítsa a filiszteusok elnyomása alól. Hosszú időnek kell eltelnie azonban, hogy az emberfeletti erővel megáldott férfi elfogadja küldetését és alávesse magát Isten akaratának. Sámson ifjúkorát ugyanúgy éli, mint a többi júdeai fiatal: a mezei munkákra, szórakozásra és a lányokra fordítja minden figyelmét. Csak akkor fordul a filiszteusok ellen, mikor azok megölik szeretteit. Ám amikor megpillantja az előkelő filiszteus lányt, Delilát (Elizabeth Hurley), a szerelem felülkerekedik a bosszúvágyon. Sámson naiv odaadással kiszolgáltatja magát a szépségnek, aki árulással viszonozza bizalmát. Sámsonra vakság, gyengeség és börtön vár.
Letöltés a megejegyzéseknél
Mózes (film)
Mózes
(Moses)
1995
(Moses)
1995
Az Ótestamentum ősatyái közül Mózes valószínűleg a legellentmondásosabb személyiség. A nehéz beszédű ifjút a zsidók egyiptominak tekintik, de az egyiptomiak közt is idegennek számít. Mégis őt jelöli ki az Úr, hogy Izrael fiait megszabadítsa az egyiptomi fogság nehéz igájából és elvezesse őket az ígéret földjére. Hatalma talán egyik bibliai ősatyáéhoz sem fogható: utat nyit népe előtt a Vörös-tengeren s a sziklából vizet fakaszt. Ő ad kőbe vésett törvényt a zsidónépének, s e törvények máig a nyugati világ erkölcsi értékeinek alapjául szolgálnak.
Letöltés a megjegyzéseknél
Genezis (film)
Genezis - A teremtés és az özönvíz
(Genesis - The Creation And The Flood)
1994
A Föld, a víz és a szárazföld, az ember, a férfi és a nő teremtésének ősi történetét elevenítik meg e film költői szépségű képsorai. Egy vén nomád pásztor valahol a pusztában egyszerű szavakkal mesél a tüzet körülülő gyermekeknek Ádámról és Éváról, a tudás fájáról, az Édenkertből való kiűzetésről, Káin bűnéről, Noé bárkájának történetéről, s legvégül a szivárványról, mely megpecsételi az Isten emberrel kötött szövetségét.
1,15 GB AVI letöltése:
- http://rapidshare.com/files/327642197/BATJ01.part01.rar
- http://rapidshare.com/files/327638647/BATJ01.part02.rar
- http://rapidshare.com/files/327645739/BATJ01.part03.rar
- http://rapidshare.com/files/327649093/BATJ01.part04.rar
- http://rapidshare.com/files/327652770/BATJ01.part05.rar
- http://rapidshare.com/files/327656414/BATJ01.part06.rar
- http://rapidshare.com/files/327660022/BATJ01.part07.rar
- http://rapidshare.com/files/327663716/BATJ01.part08.rar
- http://rapidshare.com/files/327667119/BATJ01.part09.rar
- http://rapidshare.com/files/327670628/BATJ01.part10.rar
- http://rapidshare.com/files/327673981/BATJ01.part11.rar
- http://rapidshare.com/files/327677251/BATJ01.part12.rar
2009. december 28., hétfő
A Názáreti Jézus (film)
A Názáreti Jézus
(Jesus of Nazareth)
Franco Zeffirelli
1977
925 MB + 799 Mb AVI
rar-pass: freizeit
rar-pass: freizeit
Letöltés:
- http://rapidshare.com/files/91595546/nazareti1.part01.rar
- http://rapidshare.com/files/91608541/nazareti1.part02.rar
- http://rapidshare.com/files/91734417/nazareti1.part03.rar
- http://rapidshare.com/files/91746318/nazareti1.part04.rar
- http://rapidshare.com/files/91757764/nazareti1.part05.rar
- http://rapidshare.com/files/91771078/nazareti1.part06.rar
- http://rapidshare.com/files/91785892/nazareti1.part07.rar
- http://rapidshare.com/files/91799898/nazareti1.part08.rar
- http://rapidshare.com/files/91809638/nazareti1.part09.rar
- http://rapidshare.com/files/91824020/nazareti1.part10.rar
- http://rapidshare.com/files/91836295/nazareti1.part11.rar
- http://rapidshare.com/files/91849704/nazareti1.part12.rar
- http://rapidshare.com/files/91858349/nazareti2.part01.rar
- http://rapidshare.com/files/91871333/nazareti2.part02.rar
- http://rapidshare.com/files/91883046/nazareti2.part03.rar
- http://rapidshare.com/files/91893886/nazareti2.part04.rar
- http://rapidshare.com/files/92084734/nazareti2.part05.rar
- http://rapidshare.com/files/92101815/nazareti2.part06.rar
- http://rapidshare.com/files/92116902/nazareti2.part07.rar
- http://rapidshare.com/files/92133593/nazareti2.part08.rar
- http://rapidshare.com/files/92150856/nazareti2.part09.rar
- http://rapidshare.com/files/92165436/nazareti2.part10.rar
- http://rapidshare.com/files/92177416/nazareti2.part11.rar
The Visual Bible (film-set)
Matthew
1993
The Gospel of John
2003
The Book of Acts
1994
1993
The Matthew video series broke new ground by offering the first-ever dramatic portrayal of events in the Bible, presented word for word from the best-selling New International Version® (NIV) translation. Now you can experience this thrilling epic in DVD format, which blends the superior digital surround sound of CDs with crisp, high-resolution digital images.
Download (2,44 GB):
- http://rapidshare.com/files/315839839/TheVisualBibleMathew1993.part01.rar
- http://rapidshare.com/files/315846311/TheVisualBibleMathew1993.part02.rar
- http://rapidshare.com/files/315852753/TheVisualBibleMathew1993.part03.rar
- http://rapidshare.com/files/315859485/TheVisualBibleMathew1993.part04.rar
- http://rapidshare.com/files/315866236/TheVisualBibleMathew1993.part05.rar
- http://rapidshare.com/files/315873020/TheVisualBibleMathew1993.part06.rar
- http://rapidshare.com/files/315880045/TheVisualBibleMathew1993.part07.rar
- http://rapidshare.com/files/315886996/TheVisualBibleMathew1993.part08.rar
- http://rapidshare.com/files/315893761/TheVisualBibleMathew1993.part09.rar
- http://rapidshare.com/files/315915518/TheVisualBibleMathew1993.part10.rar
- http://rapidshare.com/files/316082889/TheVisualBibleMathew1993.part11.rar
- http://rapidshare.com/files/316141805/TheVisualBibleMathew1993.part12.rar
- http://rapidshare.com/files/316147335/TheVisualBibleMathew1993.part13.rar
- http://rapidshare.com/files/316152733/TheVisualBibleMathew1993.part14.rar
- http://rapidshare.com/files/316158258/TheVisualBibleMathew1993.part15.rar
- http://rapidshare.com/files/316163943/TheVisualBibleMathew1993.part16.rar
- http://rapidshare.com/files/316169464/TheVisualBibleMathew1993.part17.rar
- http://rapidshare.com/files/316175213/TheVisualBibleMathew1993.part18.rar
- http://rapidshare.com/files/316181465/TheVisualBibleMathew1993.part19.rar
- http://rapidshare.com/files/316187889/TheVisualBibleMathew1993.part20.rar
- http://rapidshare.com/files/316206051/TheVisualBibleMathew1993.part21.rar
- http://rapidshare.com/files/316212153/TheVisualBibleMathew1993.part22.rar
- http://rapidshare.com/files/316218135/TheVisualBibleMathew1993.part23.rar
- http://rapidshare.com/files/316199776/TheVisualBibleMathew1993.part24.rar
- http://rapidshare.com/files/316136178/TheVisualBibleMathew1993.part25.rar
- http://rapidshare.com/files/315908742/TheVisualBibleMathew1993.part26.rar
- http://rapidshare.com/files/316078207/TheVisualBibleMathew1993.part26.rar
The Gospel of John
2003
The Gospel of John, the best-loved of the four Gospels. The Gospel of John vividly comes to life in a faithful and powerful dramatization of the Biblical text. The Gospel of John meticulously recreates the era of Jesus during a tumultuous period that changed the course of history. Starring Henry Ian Cusick as Jesus, and narrated by Christopher Plummer, and with a cast of 2500, The Gospel of John has been adapted for the screen, word for word, based on the American Bible Society's Good News Bible by Emmy nominated John Goldsmith and is directed by acclaimed British director, Philip Saville. Rated PG-13 (for violence involving the crucifixion), Color, 2002.
Download (1,42 GB):
- http://rapidshare.com/files/60798709/alli-tgoj.part01.rar
- http://rapidshare.com/files/60798776/alli-tgoj.part02.rar
- http://rapidshare.com/files/60799098/alli-tgoj.part03.rar
- http://rapidshare.com/files/60799446/alli-tgoj.part04.rar
- http://rapidshare.com/files/60799784/alli-tgoj.part05.rar
- http://rapidshare.com/files/60800122/alli-tgoj.part06.rar
- http://rapidshare.com/files/60800474/alli-tgoj.part07.rar
- http://rapidshare.com/files/60800817/alli-tgoj.part08.rar
- http://rapidshare.com/files/60801172/alli-tgoj.part09.rar
- http://rapidshare.com/files/60801474/alli-tgoj.part10.rar
- http://rapidshare.com/files/60801794/alli-tgoj.part11.rar
- http://rapidshare.com/files/60802103/alli-tgoj.part12.rar
- http://rapidshare.com/files/60802418/alli-tgoj.part13.rar
- http://rapidshare.com/files/60802731/alli-tgoj.part14.rar
- http://rapidshare.com/files/60802890/alli-tgoj.part15.rar
The Book of Acts
1994
Join with the physician Luke (Dean Jones), as he tells the enthralling story of danger, struggles and triumph that marks the birth of the Christian church. Share the times of mystery and wonder that follow the resurrection of Jesus. Walk with the risen Lord. Watch as He is taken up into heaven. Experience the transforming power of Pentecost and catch the fire as God uses the passion of Peter (James Brolin) and John (Andre Jacobs) to send the flame of faith racing throughout Jerusalem and around the world. Luke's powerful narrative brings to vivid life the compassionate love that unites believes across that ages.
Download (1,80 GB):
- http://rapidshare.com/files/230917300/VisualBibleActs.part01.rar
- http://rapidshare.com/files/230904553/VisualBibleActs.part02.rar
- http://rapidshare.com/files/230875568/VisualBibleActs.part03.rar
- http://rapidshare.com/files/230769007/VisualBibleActs.part04.rar
- http://rapidshare.com/files/230758947/VisualBibleActs.part05.rar
- http://rapidshare.com/files/230722269/VisualBibleActs.part06.rar
- http://rapidshare.com/files/230706519/VisualBibleActs.part07.rar
- http://rapidshare.com/files/230639617/VisualBibleActs.part08.rar
- http://rapidshare.com/files/230639614/VisualBibleActs.part09.rar
- http://rapidshare.com/files/230566742/VisualBibleActs.part10.rar
- http://rapidshare.com/files/230549486/VisualBibleActs.part11.rar
- http://rapidshare.com/files/230540777/VisualBibleActs.part12.rar
- http://rapidshare.com/files/230515931/VisualBibleActs.part13.rar
- http://rapidshare.com/files/230515930/VisualBibleActs.part14.rar
- http://rapidshare.com/files/230501427/VisualBibleActs.part15.rar
- http://rapidshare.com/files/230403625/VisualBibleActs.part16.rar
- http://rapidshare.com/files/230391210/VisualBibleActs.part17.rar
- http://rapidshare.com/files/230379566/VisualBibleActs.part18.rar
- http://rapidshare.com/files/230355282/VisualBibleActs.part19.rar
Apostolok cselekedetei (film)
Apostolok cselekedetei
(Acts, 1994)
The Visual Bible
(Acts, 1994)
The Visual Bible
Letöltés:
- http://data.hu/get/97412/Apostolok_cselekedetei.part01.rar
- http://data.hu/get/97413/Apostolok_cselekedetei.part02.rar
- http://data.hu/get/97414/Apostolok_cselekedetei.part03.rar
- http://data.hu/get/97415/Apostolok_cselekedetei.part04.rar
- http://data.hu/get/97416/Apostolok_cselekedetei.part05.rar
- http://data.hu/get/97417/Apostolok_cselekedetei.part06.rar
- http://data.hu/get/97418/Apostolok_cselekedetei.part07.rar
- http://data.hu/get/97419/Apostolok_cselekedetei.part08.rar
- http://data.hu/get/97420/Apostolok_cselekedetei.part09.rar
- http://data.hu/get/97421/Apostolok_cselekedetei.part10.rar
- http://data.hu/get/97422/Apostolok_cselekedetei.part11.rar
- http://data.hu/get/97423/Apostolok_cselekedetei.part12.rar
- http://data.hu/get/97424/Apostolok_cselekedetei.part13.rar
- http://data.hu/get/97425/Apostolok_cselekedetei.part14.rar
- http://data.hu/get/97426/Apostolok_cselekedetei.part15.rar
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)