A magyar lélek temploma
Demokrata
2010:35. szám
Gerhát Petra
Száz évvel felszentelése után készült el teljes valójában a magyar népi szecesszió egyetlen egyházi remekműve. A Kós Károly tervezte zebegényi Havas Boldogasszony plébániatemplom végre teljes dicsőségében tündököl.
A festői környezetben megbúvó Zebegény a XIX–XX. század fordulójára vált apró vidéki faluból a fővárosi keresztény értelmiség egyik legkedveltebb vidéki bázisává. A Pest–Vác vasútvonal megépülésével sok akadály hárult el a település elől, megalakult a Zebegényi Nyaraló Társaság, melynek köszönhetően az akkor alig 26 esztendős, friss diplomás Kós Károly is eljutott a Dunakanyarba. A falu lakossága ekkoriban harmadik évtizede gyűjtögetett, hogy templomot építhessen.
Első templomuknak, a saját korában méltán híres Zebegény-hegyi bencés apátságnak a török hódítás lett a végzete, a másodiknak az idő vasfoga. 1907-re sikerült kellő tőkét összegyűjteniük, s a falu vezetése a Fiatalok csoportjának nevezett, frissen végzett építésztársaság két tagját, Jánszky Bélát és Kós Károlyt bízta meg a templom elkészítésével. A terveket megismerve egyre több korabeli, híres művész is csatlakozott, többek között a szecessziós festészet hazai mestere, a gödöllői iskola művésztanára, Kőrösfői-Kriesch Aladár és tanársegédje, Leszkovszky György.
– Harminc évig gyűjtötték rá a pénzt, s így utólag azt kell mondanom, szerencse, hogy így alakult, mert a századfordulón jött az új művészeti irányzat, a szecesszió, és Kós Károly ebben a gondolatban tervezte meg és építette fel a zebegényi templomot – mondja a falu plébánosa, Kapás László. – 1910. július 31-én szentelték fel a Havas Boldogasszony, Szűz Mária tiszteletére, az ő alakja jelenik meg a szentélyablakon is, mellette a két magyar szenttel, a turáni főúrral, félig pogány, félig keresztény Szent Istvánnal és Árpád-házi Szent Erzsébettel, akit kalotaszegi fiatalasszony népviseletébe öltöztetve ábrázolnak.
A századelő viszontagságai a befejezett építkezések ellenére sem biztosították a templom végleges formáját. A háborúk és a folyamatos pénzhiány miatt a templom külseje száz éven át várt arra, hogy eredeti, Kós Károly által tervezett mivoltát elnyerje.
A templombelső hamarabb elkészült, programja szerint a konstantini diadalt, vagyis Nagy Konstantin látomását és a Szent Kereszt megtalálását mutatja be. A vezérfonal végighalad a történelmen, ahogy a szentély felé közelítünk, a diadalíven a Szentháromságot, míg a szentélyboltozaton Krisztus második eljövetelét, az utolsó ítéletet láthatjuk.
Ez utóbbi azonban újdonság, nemrég készült el, az eredeti, népművészeti ornamentikás díszítésről nem maradtak adatok. A kommunizmus évtizedeit lemeszelt szentéllyel átvészelő templombelsőt a mész és a vizesedés is kikezdte, az alsóbb rétegeket már nem sikerült megmenteni.
– Nagyon nedvesedett az épület, azt kellett kívül-belül megszüntetnünk, a restaurátor kicsit igazított. Az egész apszis fehérre lett meszelve, a nedvesség mindent elpusztított alatta, se szín nem maradt, se formát nem találtunk – meséli szomorúan a plébános.
Többek között ezért is vált az újabb felújítás égetően szükségessé, dacára az elmúlt harminc év szinte folyamatos restaurációinak. Négy hónapos szigetelőmunkával sikerült 180 méter mélységig lenyúlva megszüntetni a vizesedést, jelenleg a gázfűtést újítják fel.
A renoválásokkal egy időben döntöttek a templom külsejének befejezéséről is, az ugyanis a múló idő ellenére eddig nem érte el végleges formáját. Harminc évvel ezelőtt, amikor László atya ide került, s éppen megkezdődtek a restaurációk, a külső falak kialakításának tervei eltűntek, így el kellett napolni a teljes befejezést.
Az eredeti tervek alig pár évvel ezelőtt kerültek vissza a plébániára. Ezt követően megpróbáltak állami támogatást szerezni a különleges zebegényi templom felújítására, ám nem jártak sok sikerrel. 2007-ig csak kisebb összeghez juthattak, azóta pedig forráshiányra hivatkozva rendszeresen elutasították kérelmüket. A templomfelújításra létrehozott Kós Károly Templom Közhasznú Alapítvány mostanra mégis mintegy ötvenmillió forintot gyűjtött össze, melynek kisebb hányada állami, illetve a váci püspökség támogatásának, nagyobbrészt a hívek és a művész tisztelőinek segítségének köszönheti.
A Havas Boldogasszony templom több szempontból is a hazai egyházi művészet különlegessége. Kós Károly a zebegényin kívül sehol nem épített katolikus templomot, mindvégig ragaszkodott ugyanis református identitásához. Tisztán a szecesszió stílusában épült templomok pedig még Európa-szerte is ritkák, hasonlóra legközelebb Finnországban bukkanhatunk.
A magyar szecessziós festészet meghonosítója, Kőrösfői-Kriesch Aladár festményei pedig csak még egyedülállóbbá teszik. Az épület külső szigetelése mellett sikerült a főhomlokzatot is átalakítani, a szentély három üvegablakát is restaurálták.
– Dr. Berecz Ferenc, az esztergomi Keresztény Múzeum restaurátora vetette föl a szentély díszítésének gondolatát, a képek fő témája a kereszt diadala, a kupolában és az apszis boltozatán ábrázolja azt, ahogy hitünk szerint vége lesz a világnak, és Jézus Krisztus visszajön a kereszttel. Eredetileg nem ez volt része a díszítésnek – avat be a templom plébánosa.
A teljes helyreállításhoz s a szentély díszítésének befejezéséhez még jó pár millió forintra szüksége volna a plébániának. A közvetlen veszély a szigeteléssel elhárult ugyan a templom felől, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy egyetlen restauráció sem tarthat örökké. Az állapotfenntartással nemcsak az idő múlásával szükségszerűen bekövetkező állapotromlást akadályozhatjuk meg, hanem az eredeti értékek elvesztését is.
Kapás László plébános harminc esztendeje vezeti a zebegényi híveket. Szolgálata alatt immár a harmadik felújításon van túl a templom. Hiába nyugdíjas lassan egy évtizede, fáradhatatlan energiát sugároz, s egyre sorolja a katolikus közösség terveit.
– Más feladatunk is van, itt nem messze, a Kálvárián áll a Nemzeti Tragédiánk Emlékparkja, Magyarország első Trianon-emlékparkja, 1935–38-ban épült. Van ott egy kis barokk kápolna, aminek rossz a tetőzete, azt akarjuk helyreállítani – meséli. – Az eredetit Maróti Géza építész-iparművész tervezte, harmincas évekbeli elképzelések alapján a Nemzeti Tragédiánk Bizottsággal közösen szeretnénk kettős kereszteket és a még fel nem épült díszítményeket elhelyezni.
Rövidre sikerült ismeretségünk ellenére minden mozdulatából érződik, idős kora ellenére ő a közösség motorja, s amibe belekezd, azt véghez is viszi. S ahogy a templom felépült, ha rajta múlik, úgy az emlékpark is újra egész lesz.
* * *
Kós Károly egyetlen katolikus templomának megmentését az alábbi számlaszámon támogathatja:
Kós Károly Templom Közhasznú Alapítvány
11742094-20172688
Demokrata
2010:35. szám
Gerhát Petra
Száz évvel felszentelése után készült el teljes valójában a magyar népi szecesszió egyetlen egyházi remekműve. A Kós Károly tervezte zebegényi Havas Boldogasszony plébániatemplom végre teljes dicsőségében tündököl.
A festői környezetben megbúvó Zebegény a XIX–XX. század fordulójára vált apró vidéki faluból a fővárosi keresztény értelmiség egyik legkedveltebb vidéki bázisává. A Pest–Vác vasútvonal megépülésével sok akadály hárult el a település elől, megalakult a Zebegényi Nyaraló Társaság, melynek köszönhetően az akkor alig 26 esztendős, friss diplomás Kós Károly is eljutott a Dunakanyarba. A falu lakossága ekkoriban harmadik évtizede gyűjtögetett, hogy templomot építhessen.
Első templomuknak, a saját korában méltán híres Zebegény-hegyi bencés apátságnak a török hódítás lett a végzete, a másodiknak az idő vasfoga. 1907-re sikerült kellő tőkét összegyűjteniük, s a falu vezetése a Fiatalok csoportjának nevezett, frissen végzett építésztársaság két tagját, Jánszky Bélát és Kós Károlyt bízta meg a templom elkészítésével. A terveket megismerve egyre több korabeli, híres művész is csatlakozott, többek között a szecessziós festészet hazai mestere, a gödöllői iskola művésztanára, Kőrösfői-Kriesch Aladár és tanársegédje, Leszkovszky György.
– Harminc évig gyűjtötték rá a pénzt, s így utólag azt kell mondanom, szerencse, hogy így alakult, mert a századfordulón jött az új művészeti irányzat, a szecesszió, és Kós Károly ebben a gondolatban tervezte meg és építette fel a zebegényi templomot – mondja a falu plébánosa, Kapás László. – 1910. július 31-én szentelték fel a Havas Boldogasszony, Szűz Mária tiszteletére, az ő alakja jelenik meg a szentélyablakon is, mellette a két magyar szenttel, a turáni főúrral, félig pogány, félig keresztény Szent Istvánnal és Árpád-házi Szent Erzsébettel, akit kalotaszegi fiatalasszony népviseletébe öltöztetve ábrázolnak.
A századelő viszontagságai a befejezett építkezések ellenére sem biztosították a templom végleges formáját. A háborúk és a folyamatos pénzhiány miatt a templom külseje száz éven át várt arra, hogy eredeti, Kós Károly által tervezett mivoltát elnyerje.
A templombelső hamarabb elkészült, programja szerint a konstantini diadalt, vagyis Nagy Konstantin látomását és a Szent Kereszt megtalálását mutatja be. A vezérfonal végighalad a történelmen, ahogy a szentély felé közelítünk, a diadalíven a Szentháromságot, míg a szentélyboltozaton Krisztus második eljövetelét, az utolsó ítéletet láthatjuk.
Ez utóbbi azonban újdonság, nemrég készült el, az eredeti, népművészeti ornamentikás díszítésről nem maradtak adatok. A kommunizmus évtizedeit lemeszelt szentéllyel átvészelő templombelsőt a mész és a vizesedés is kikezdte, az alsóbb rétegeket már nem sikerült megmenteni.
– Nagyon nedvesedett az épület, azt kellett kívül-belül megszüntetnünk, a restaurátor kicsit igazított. Az egész apszis fehérre lett meszelve, a nedvesség mindent elpusztított alatta, se szín nem maradt, se formát nem találtunk – meséli szomorúan a plébános.
Többek között ezért is vált az újabb felújítás égetően szükségessé, dacára az elmúlt harminc év szinte folyamatos restaurációinak. Négy hónapos szigetelőmunkával sikerült 180 méter mélységig lenyúlva megszüntetni a vizesedést, jelenleg a gázfűtést újítják fel.
A renoválásokkal egy időben döntöttek a templom külsejének befejezéséről is, az ugyanis a múló idő ellenére eddig nem érte el végleges formáját. Harminc évvel ezelőtt, amikor László atya ide került, s éppen megkezdődtek a restaurációk, a külső falak kialakításának tervei eltűntek, így el kellett napolni a teljes befejezést.
Az eredeti tervek alig pár évvel ezelőtt kerültek vissza a plébániára. Ezt követően megpróbáltak állami támogatást szerezni a különleges zebegényi templom felújítására, ám nem jártak sok sikerrel. 2007-ig csak kisebb összeghez juthattak, azóta pedig forráshiányra hivatkozva rendszeresen elutasították kérelmüket. A templomfelújításra létrehozott Kós Károly Templom Közhasznú Alapítvány mostanra mégis mintegy ötvenmillió forintot gyűjtött össze, melynek kisebb hányada állami, illetve a váci püspökség támogatásának, nagyobbrészt a hívek és a művész tisztelőinek segítségének köszönheti.
A Havas Boldogasszony templom több szempontból is a hazai egyházi művészet különlegessége. Kós Károly a zebegényin kívül sehol nem épített katolikus templomot, mindvégig ragaszkodott ugyanis református identitásához. Tisztán a szecesszió stílusában épült templomok pedig még Európa-szerte is ritkák, hasonlóra legközelebb Finnországban bukkanhatunk.
A magyar szecessziós festészet meghonosítója, Kőrösfői-Kriesch Aladár festményei pedig csak még egyedülállóbbá teszik. Az épület külső szigetelése mellett sikerült a főhomlokzatot is átalakítani, a szentély három üvegablakát is restaurálták.
– Dr. Berecz Ferenc, az esztergomi Keresztény Múzeum restaurátora vetette föl a szentély díszítésének gondolatát, a képek fő témája a kereszt diadala, a kupolában és az apszis boltozatán ábrázolja azt, ahogy hitünk szerint vége lesz a világnak, és Jézus Krisztus visszajön a kereszttel. Eredetileg nem ez volt része a díszítésnek – avat be a templom plébánosa.
A teljes helyreállításhoz s a szentély díszítésének befejezéséhez még jó pár millió forintra szüksége volna a plébániának. A közvetlen veszély a szigeteléssel elhárult ugyan a templom felől, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy egyetlen restauráció sem tarthat örökké. Az állapotfenntartással nemcsak az idő múlásával szükségszerűen bekövetkező állapotromlást akadályozhatjuk meg, hanem az eredeti értékek elvesztését is.
Kapás László plébános harminc esztendeje vezeti a zebegényi híveket. Szolgálata alatt immár a harmadik felújításon van túl a templom. Hiába nyugdíjas lassan egy évtizede, fáradhatatlan energiát sugároz, s egyre sorolja a katolikus közösség terveit.
– Más feladatunk is van, itt nem messze, a Kálvárián áll a Nemzeti Tragédiánk Emlékparkja, Magyarország első Trianon-emlékparkja, 1935–38-ban épült. Van ott egy kis barokk kápolna, aminek rossz a tetőzete, azt akarjuk helyreállítani – meséli. – Az eredetit Maróti Géza építész-iparművész tervezte, harmincas évekbeli elképzelések alapján a Nemzeti Tragédiánk Bizottsággal közösen szeretnénk kettős kereszteket és a még fel nem épült díszítményeket elhelyezni.
Rövidre sikerült ismeretségünk ellenére minden mozdulatából érződik, idős kora ellenére ő a közösség motorja, s amibe belekezd, azt véghez is viszi. S ahogy a templom felépült, ha rajta múlik, úgy az emlékpark is újra egész lesz.
* * *
Kós Károly egyetlen katolikus templomának megmentését az alábbi számlaszámon támogathatja:
Kós Károly Templom Közhasznú Alapítvány
11742094-20172688
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése