PERSELYPÉNZ
Egyház: az állam ellenőrzése alól kicsúszott vállalkozás?
Transindex
K. E.
2010. szeptember 28.
Miközben a válság cégek ezreit tette tönkre Romániában, az egyházak továbbra is nyereségesek, és adót sem kell fizetniük.
Minden költségvetéssel működő tevékenységet vállalkozásként lehet felfogni, még ha ez nem is a szó szoros értelmében a tulajdonosok meggazdagodását célozza. A megtermelt profitból ugyanis mindenhol nyer a célcsoport, miközben az intézménytől függ, hogy éppen ki tartozik oda. Az egyház esetében beszélhetünk a szegényekről, gyerekekről, árvákról, vagy a hívekről, akik ezentúl kényelmesebb székekben, vagy szebb homlokzat alatt imádkozhatnak. Felmerül azonban a jövedelem elosztásának problémája: igazságos-e, hogy miközben mindenkit megnyomorít a válság, az adományok és az egyház üzleti tevékenységeiből származó jövedelem adómentes maradjon? A vélemények különböznek. Az állam által biztosított privilegizált helyzetet – a törvény szerint – minden hazai egyház élvezi, különbség talán csak az egyes intézményeken átfolyó pénzek volumenében rejlik.
Az egyházat másképp érintette a válság, mint más intézményeket: az ortodox egyház kifejezetten “üzleti fogást” talált a hívei reményvesztettségén, ugyanis miközben mindenki pénzszűkével küzd, az ortodox egyház májusban több pénzt kért a kormánytól templomépítésre. Így kívánnak segíteni a lakosság elkeseredésén, hogy azok „átvészeljék a gazdasági válságból fakadó morális és spirituális válságot” – írta akkor az egyház szóvivője sajtónyilatkozatában.
A pátriárka szerint ezáltal több munkahelyet teremtenének, és erősítenék az emberek közti szolidaritást. Azonban ezt a kérést sokan kritikusan fogadták, tekintve a gazdasági megszorításokat valamint az áfanövelést. Egy tanulmány szerint egyébként 1989 óta körülbelül 4000 templom épült Romániában, miközben az iskolák száma több, mint felére csökkent.
Milyen kedvezményekre jogosult az egyház
Az Adótörvénykönyv szerint az egyházak nem kell profitadót fizessenek a következő jövedelmek után:
– az egyházi tevékenységhez szükséges tárgyak gyártásából és értékesítéséből származó jövedelem
– albérletből származó jövedelem
– gazdasági tevékenységből származó egyéb jövedelmek
– kártérítésből származó pénzjövedelem, amely a tulajdonjogok visszaszolgáltatásából ered
A törvény rendelkezik arról is, hogy az egyházak csak akkor élhetnek a profitadómentesség kedvezményével, ha a bevételezett összegeket a folyó évben, vagy a rákövetkező években az épületek karbantartására, a munkapontok működtetésére – tehát például villany-, gáz- és vízszámlák kifizetésére –, új épületek megépítésére, meglévők felújítására, társadalmi szolgáltatások nyújtására és oktatásra fordítják.
Emellett nem kell jövedéki adót fizessenek azon energetikai termékek után, amelyeket fűtésre használnak. Az ingatlanadó fizetése alól is mentesülnek a templomoknak helyet adó épületek, beleértve a hozzájuk tartozó helyiségeket, kivéve azokat, amelyekben gazdasági tevékenység folynak. Hasonló helyzetben vannak a visszaszolgáltatott ingatlanok, illetve a társadalmi célt szolgáló épületek. Új építkezések vagy bővítések esetén illetékmentes az engedélyek kikérése, továbbá a telekadót sem kell kifizetni, amennyiben az illető terület az egyház tulajdonát képezi, vagy annak egy helyi kirendeltségéhez tartozik.
Az adótörvénykönyv szerint nem jelent gazdasági jellegű tevékenységet a következő tárgyak készítése és árusítása: liturgikus edények, fémikonok, keresztek, a vallásra jellemző jelekkel ellátott medálok, vallási naptárak, továbbá a tevékenység végzéséhez szükséges termékek, mint a füstölő, gyertyák (kivéve a díszgyertyákat).
Szintén az egyházak működéséhez kapcsolódik az a 489/2006-os vallásszabadságról szóló törvény. Egy tanulmány szerint a régióban Romániában fogadták el legkésőbb ezt a törvényt, amely az 1948-as rendelkezéseket hivatott felváltani. A pluralista egyházi rendszert sokan azóta is bírálják mondván, hogy az ortodox egyházat jogtalanul a kisebbségi egyházak fölé, domináns pozícióba helyezi. Az ortodox egyház privilegizált helyzetet élvez az állami pénzek elosztásánál is, noha azt egyértelműen a hívők számának alapján kellene kiszabják. A tanulmány kitér arra is, hogy a Văcăroiu kormány bónuszokat adott az ortodox papoknak, 1994-ben pedig a kormány úgy határozott, hogy az elismert egyházak vezetőinek bérét bizonyos arányban állami forrásokból fedezi. Az ortodox papoknak az átlagbér 4,5-szöröse jutott, mialatt más egyházi személyiségek csak az átlagbér 3,9-szeresét kapták.
Egy másik tanulmány szerint az egyházak tagszámuk függvényében kapnak az államtól támogatást, pénzt templomépítésre, fizetésre és papjaik elszállásolására. Állami iskolában tarthatnak vallásórát, a rádióban és a televízióban szabadon sugározhatnak vallási témájú műsorokat, ezekre licencet kaphatnak, illetve rendelkezhetnek temetővel is. Azonban az országos jogvédő egyesület szerint a kormány nem rendelkezik egy átlátható és világos pénzelosztási mechanizmussal.
A felsorolt adókedvezményeket csak az elismert egyházak élvezik, jelen van azonban számos vallási csoport és egyesület, amelyeket csak részleges kedvezményekre jogosultak és nem kapnak állami támogatást.
Az adománygyűjtés mellett elengedhetetlen maradt az állami forrás az egyházak számára, ugyanis ez fedezi a fizetések és nyugdíjak egy részét, vagy akár a vallástanárok fizetését, az új épületek felhúzását és a meglévők karbantartását.
Kormányzati finanszírozás: államkasszából ki, perselybe be
A Vallásügyi Államtitkárság honlapján található lista szerint összesen 54 569 000 lejjel támogatják idén a romániai egyházakat. Ezen belül például az Erdélyi Református Egyházkerület részére 634 500 lejt különítettek el összesen 13 templom részére, legtöbb esetben karbantartási és felújítási munkálatok finanszírozására. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye összesen 435 000 lejt kapott, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére pedig 673 000 lejt utaltak idén.
A 263/31.03.2010 kormányrendelet szerint továbbá az állam tartalékalapjából 2,15 millió lejt utaltak át a vallásügyi államtitkárság költségvetésébe, hogy megépíthessék belőle a karánsebesi katedrálist. A 417/28.04.2010-es rendelet által további 18,56 millió lejjel pótolták ki az illetékes államtitkárság ez évi büdzséjét.
Szász János, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye gazdasági igazgatója a Transindexnek elmondta, hogy az állami források kiutalásakor nincs számítási képlet, a plébániák pályázati úton kapnak támogatást: költségvetést, árajánlatot, részletes elszámolást kell írjanak az elvégzendő munkálatról. „Ugyanakkor a Vallásügyi Államtitkárságtól, a Helyi Tanácstól és a Megyei Tanácstól is lehet támogatást kérni. A tapasztalatunk szerint ezen intézmények paritást próbálnak megtartani az egyházi intézmények között, de úgy vettük észre, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az ortodox egyház támogatására” – fogalmazott a gazdasági igazgató.
„Az egyházak fizetési pótlékot kapnak az államtól. A civil alkalmazottak fizetését a Megyei Tanács állja, a papok fizetését pedig a Vallásügyi Államtitkárság adja. Ugyanakkor templomépítésre, javításra, felújításra, épületek karbantartására is utalnak pénzt, valamint fizetéspótlékkal is támogat az állam. 2009-ben a Vallásügyi Államtitkárságról bejött 279 000 lej templomrenoválásra. Egyébként a Gyulafehérvári Székesegyház renoválási költségeit, valamint a Püspöki Palota javítási költségeinek egy részét a román állam és a magyar kormány fedezi” – mondta Szász.
Hozzátette, hogy az egyház civil alkalmazottainak fizetésének egy részét – 450 lejt – a Megyei Tanácstól kapják, amelyhez hozzájön a saját alap a fizetési rács szerint. A papok fizetésének egy része a Vallásügyi Államtitkárságtól származik, ehhez adódik a saját alap a fizetési rács szerint. Az alkalmazottak fizetése után társadalombiztosítási járulékok fizetésére köteles az egyház, ezenkívül még fizetik a személygépkocsi adót, valamint a nem-műemlék épületek utáni adót és az ÁFÁ-t.
Hogyan teljesítenek az egyházak?
A Pénzügyminisztérium honlapján elérhetőek információk arról, hogy az egyes egyházak pénzügyileg hogyan is szerepelnek. A katolikus egyház 2008-ban összesen 12 065 029 lej befektetett-, és 3 341 937 lej forgóeszközzel rendelkezett, teljes tőkéje 15 069 512 lejt tett ki. Non-profit tevékenységekből származó bevételük 8 381 180 lejt tett ki, az előzetesen várt 7 096 000 lejjel szemben. Ugyanebből a célból keletkezett kiadásaik 7 988 831 lejre rúgtak, így 392 349 lejnyi nyereségük keletkezett.
Gazdasági tevékenységből sokkal kevesebb pénz folyt be, mint amekkorára kezdetben számítottak. Az előzetesen becsült 151 000 lejjel szemben csak 4 878 lej bevételt könyvelhettek el, 62 842 lej kiadás mellett. Összesen tehát 334 385 lej nyereségük keletkezett. Érdekes módon a non-profit tevékenység – vallási működés – mellett erdőkitermelés szerepel a gazdasági tevékenységnek fenntartott rubrikában.
Szász János elmondása szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegyéhez tartozó plébániák összbevétele 2009-ben 36 000 000 lej volt, amelyből a hívek adománya 29 000 000 lejt tett ki, a rendkívüli segélyek összege 4 400 000 lej volt, állami költségvetésből pedig 2 600 000 lej érkezett.
A befolyó pénzt pedig az intézmény fenntartására, karbantartásra, adminisztrációs költségekre használják fel. Ezen költségek közül a leggyakoribbak: a központ fenntartásával járó költségek, adminisztrációs, javítás-karbantartás, saját alapi fizetésekkel járó költségek, a Hittudományi Főiskola fenntartása, a katolikus iskolák valamint a szórványplébániák támogatása – mondta Szász.
Elmondta még, hogy az egyház által végzett gazdasági tevékenység a földek és erdők működtetése. A plébániák saját fenntartására használják fel a gazdasági tevékenységből származó pénzt, a házbérekből pedig 20%-ot befizetnek az Érsekségnek, szórványtámogatásra.
Hogy mekkora tulajdonképpeni vagyonnal rendelkezik az egyház, Szász elmondta, hogy “az az egyházi épületekből, a plébániákhoz tartozó területekből, templomokból, bérbe adott épületekből és telektulajdonból tevődik össze. Ezen épületeknek azonban, hasonlóan a Gyulafehérvári Székesegyházhoz, „eszmei értékük” van, nem lehet felmérni összegben” – fogalmazott a szóvivő.
Összehasonlítva például az Erdélyi Református Egyházkerülettel, annak befektetett eszközállománya 11 034 932 lejt tett ki 2008-ban, emellett 3 424 121 lejnyi aktívát forgatott, teljes tőkéje 12 828 031 lejt tesz ki. Non-profit tevékenységből származó bevétele 16 889 345 lej volt két éve, ezzel járó kiadásai 16 242 323 lejt tettek ki. Gazdasági tevékenységből származó bevétele 3 668 666 lej volt, gazdasági kiadásai pedig 145 189 lejt tettek ki. Összprofitja 4 170 499 lej volt 2008-ban, gazdasági tevékenységként épületek bérbeadása szerepel.
Ortodox Egyház: gyertyabiznisz, könyvkiadás
Constantin Stoica, a BOR szóvivőjének elmondása szerint az egyház noha szerez jövedelmet, azt mind jótékony célra forgatja vissza, vagy az intézmény fejlesztésébe és modernizálásába fekteti. „A BOR nem könyvel el profitot, a hívőktől érkező adományok fedezik a költségeket és a társadalmi tevékenységeket” – hangsúlyozta a szóvivő a Realitatea.net-nek.
A pénzügyminisztérium adatai szerint 2008-at az illető egyház közel 6 millió lejes többlettel zárta, a non-profit tevékenységekből származó jövedelme 47 797 383 lejt tett ki, miközben a hasonló kiadásai 45 483 754 lejre rúgtak. Ebből származott 2 313 629 lej profit, amelyhez hozzáadódott a gazdasági tevékenységből származó 3 526 245 lejes nyereség. Ezek között figyelemreméltó helyen van a gyertyagyártás és értékesítés, naptárgyártás, könyvek kiadása és egyéb egyházi ereklyék értékesítése. Ezt a nyereséget az egyház szóvivője szerint teljes egészében visszaforgatta, így mentesült az adó- és illetékfizetési kötelezettségektől.
Tavaly filantróp célokra a BOR 44 949 833 lejt költött el, ebből 19 852 076 lej a jótékonysági alapból származott, amelyet a hívők adományai és a parókiák saját alapjai alkotnak. További 7 303 548,37 lejt külső támogatások tettek ki, 11 292 039,68 lejjel pedig az állam támogatta az egyházat, 6 502 168,65 lej szponzorizációból és a 2%-os felejánlásokból tevődött össze.
Az egyház tavaly 263 épületet újított fel, a költségek 43 796 581 lejt és 50 ezer eurót emésztettek fel. Emellett tavaly 750 templom felújítását folytatták, 537-et újrafestettek, és 324-et újraszenteltek.
Honnan jön a bevétel?
A BOR hivatalos honapján közölt adatok szerint az egyház összesen 19 776 ingatlannal rendelkezik, amelyek a lakásokat is magukba foglalják, emellett pedig 16 128 templom várja az ortodox híveket. A BOR a romániai erdők összesen 2%-át birtokolja. Ebbe a vagyonba beépülnek még az 1948-ban, a görög-katolikus egyháztól elkobzott, majd az ortodox egyházhoz átcsoportosított épületek is.
Azonban nem csak az épületek és a telkek képezik az ortodox egyház vagyonát: a BOR monopóliummal bír Romániában a gyertyák piacán, és sok parókia számára ez jelenti az elsődleges jövedelemforrást.
Emellett azonban az egyház számos vállalatban rendelkeznek meghatározó tulajdonrésszel. A Moldvai Érsekséghez tartozik például a Doxologica kiadó is, amely 2008-ban kezdte el működését, a “Ziarul Lumina” újságra kötött bérletek száma 2009 februárja óta 27%-kal növekedett. Emellett a Iaşi Érsekség a Golia SRL-ben résztulajdonos, amely kézzel készített szobrok, festmények és ikonok import-exportjával foglalkozik. Továbbá ő a tulajdonosa a Casa Băltăţeşti hotelnek, a buciumi borraktárnak, TABOR kutatóközpontnak és a “Sf. Apostoli Petru si Pavel” fogorvosi rendelőnek. A neamţi-i kolostor a Szent háromság fűrésztelepet üzemelteti.
Hasonló üzleteket üzemeltetnek még az Olténiai, a Craiovai és a Szebeni érsekségek is, ezek között vannak két csillagos hotelek vagy akár edénygyártó vállalatok (Segesvári VES).
Az ortodox egyház: a sajtó nagyóriása?
A BOR emellett valóságos sajtótrösztöt birtokol, amely tartalmaz egy hírügynökséget, televízióállomást, több rádióállomást és egy újságot is. Constantin Stoica szóvivő szerint ezek a médiatevékenységek nem hoznak profitot, csak hírvivő szerepük van, nem sugároznak reklámot és a hívők pénzéből üzemeltetik.
A moldovai és bukovinai érsekség a Trinitas intézmény tulajdonosa, amely egy kiadót, nyomdát és rádiót is magába foglal. A gyulafehérvári érsekség üzemelteti a Reîntregirea rádiót, ez Szeben, Hunyad, Maros és Kolozs megyében is sugároz. Az Országos Audioviziuális Tanács statisztikái szerint a BOR-nak összesen 36 sugárzási licence van, amelyek közül kettő műholdas.
10 millió euró esküvőkből, keresztelőkből és temetésekből
2009-ben a hivatalos adatok szerint 113 466 keresztelőt, 69 575 esküvőt és 141 416 temetést szerveztek. Átlagosan egy keresztelő 100 lejbe, az utóbbi kettő pedig 150 lejbe kerül. Ha ezeket a számokat összegezzük megkapjuk, hogy csak keresztelőkből 11.346.600 lejt, esküvőkből és temetésekből 31.648.650 lejt szerzett az egyház, amelyekre nem érvényes az újrabefektetés kötelezettsége.
Az egyház szóvivője szerint azonban ez a pénz az illető parókia helyi költségvetésében marad, ezzel egészítik ki az alkalmazottak fizetését és ennek segítségét tartják fenn a működést. Egyébként kérésre számlát is tudnak nyújtani ezekről az adományokról, amely így bekerül a parókia könyvelésébe.
Egyház: az állam ellenőrzése alól kicsúszott vállalkozás?
Transindex
K. E.
2010. szeptember 28.
Miközben a válság cégek ezreit tette tönkre Romániában, az egyházak továbbra is nyereségesek, és adót sem kell fizetniük.
Minden költségvetéssel működő tevékenységet vállalkozásként lehet felfogni, még ha ez nem is a szó szoros értelmében a tulajdonosok meggazdagodását célozza. A megtermelt profitból ugyanis mindenhol nyer a célcsoport, miközben az intézménytől függ, hogy éppen ki tartozik oda. Az egyház esetében beszélhetünk a szegényekről, gyerekekről, árvákról, vagy a hívekről, akik ezentúl kényelmesebb székekben, vagy szebb homlokzat alatt imádkozhatnak. Felmerül azonban a jövedelem elosztásának problémája: igazságos-e, hogy miközben mindenkit megnyomorít a válság, az adományok és az egyház üzleti tevékenységeiből származó jövedelem adómentes maradjon? A vélemények különböznek. Az állam által biztosított privilegizált helyzetet – a törvény szerint – minden hazai egyház élvezi, különbség talán csak az egyes intézményeken átfolyó pénzek volumenében rejlik.
Az egyházat másképp érintette a válság, mint más intézményeket: az ortodox egyház kifejezetten “üzleti fogást” talált a hívei reményvesztettségén, ugyanis miközben mindenki pénzszűkével küzd, az ortodox egyház májusban több pénzt kért a kormánytól templomépítésre. Így kívánnak segíteni a lakosság elkeseredésén, hogy azok „átvészeljék a gazdasági válságból fakadó morális és spirituális válságot” – írta akkor az egyház szóvivője sajtónyilatkozatában.
A pátriárka szerint ezáltal több munkahelyet teremtenének, és erősítenék az emberek közti szolidaritást. Azonban ezt a kérést sokan kritikusan fogadták, tekintve a gazdasági megszorításokat valamint az áfanövelést. Egy tanulmány szerint egyébként 1989 óta körülbelül 4000 templom épült Romániában, miközben az iskolák száma több, mint felére csökkent.
Milyen kedvezményekre jogosult az egyház
Az Adótörvénykönyv szerint az egyházak nem kell profitadót fizessenek a következő jövedelmek után:
– az egyházi tevékenységhez szükséges tárgyak gyártásából és értékesítéséből származó jövedelem
– albérletből származó jövedelem
– gazdasági tevékenységből származó egyéb jövedelmek
– kártérítésből származó pénzjövedelem, amely a tulajdonjogok visszaszolgáltatásából ered
A törvény rendelkezik arról is, hogy az egyházak csak akkor élhetnek a profitadómentesség kedvezményével, ha a bevételezett összegeket a folyó évben, vagy a rákövetkező években az épületek karbantartására, a munkapontok működtetésére – tehát például villany-, gáz- és vízszámlák kifizetésére –, új épületek megépítésére, meglévők felújítására, társadalmi szolgáltatások nyújtására és oktatásra fordítják.
Emellett nem kell jövedéki adót fizessenek azon energetikai termékek után, amelyeket fűtésre használnak. Az ingatlanadó fizetése alól is mentesülnek a templomoknak helyet adó épületek, beleértve a hozzájuk tartozó helyiségeket, kivéve azokat, amelyekben gazdasági tevékenység folynak. Hasonló helyzetben vannak a visszaszolgáltatott ingatlanok, illetve a társadalmi célt szolgáló épületek. Új építkezések vagy bővítések esetén illetékmentes az engedélyek kikérése, továbbá a telekadót sem kell kifizetni, amennyiben az illető terület az egyház tulajdonát képezi, vagy annak egy helyi kirendeltségéhez tartozik.
Az adótörvénykönyv szerint nem jelent gazdasági jellegű tevékenységet a következő tárgyak készítése és árusítása: liturgikus edények, fémikonok, keresztek, a vallásra jellemző jelekkel ellátott medálok, vallási naptárak, továbbá a tevékenység végzéséhez szükséges termékek, mint a füstölő, gyertyák (kivéve a díszgyertyákat).
Szintén az egyházak működéséhez kapcsolódik az a 489/2006-os vallásszabadságról szóló törvény. Egy tanulmány szerint a régióban Romániában fogadták el legkésőbb ezt a törvényt, amely az 1948-as rendelkezéseket hivatott felváltani. A pluralista egyházi rendszert sokan azóta is bírálják mondván, hogy az ortodox egyházat jogtalanul a kisebbségi egyházak fölé, domináns pozícióba helyezi. Az ortodox egyház privilegizált helyzetet élvez az állami pénzek elosztásánál is, noha azt egyértelműen a hívők számának alapján kellene kiszabják. A tanulmány kitér arra is, hogy a Văcăroiu kormány bónuszokat adott az ortodox papoknak, 1994-ben pedig a kormány úgy határozott, hogy az elismert egyházak vezetőinek bérét bizonyos arányban állami forrásokból fedezi. Az ortodox papoknak az átlagbér 4,5-szöröse jutott, mialatt más egyházi személyiségek csak az átlagbér 3,9-szeresét kapták.
Egy másik tanulmány szerint az egyházak tagszámuk függvényében kapnak az államtól támogatást, pénzt templomépítésre, fizetésre és papjaik elszállásolására. Állami iskolában tarthatnak vallásórát, a rádióban és a televízióban szabadon sugározhatnak vallási témájú műsorokat, ezekre licencet kaphatnak, illetve rendelkezhetnek temetővel is. Azonban az országos jogvédő egyesület szerint a kormány nem rendelkezik egy átlátható és világos pénzelosztási mechanizmussal.
A felsorolt adókedvezményeket csak az elismert egyházak élvezik, jelen van azonban számos vallási csoport és egyesület, amelyeket csak részleges kedvezményekre jogosultak és nem kapnak állami támogatást.
Az adománygyűjtés mellett elengedhetetlen maradt az állami forrás az egyházak számára, ugyanis ez fedezi a fizetések és nyugdíjak egy részét, vagy akár a vallástanárok fizetését, az új épületek felhúzását és a meglévők karbantartását.
Romániában működő egyházak
Ahhoz, hogy egy csoportból egyesület váljon, legalább 300 tagja kell legyen. Az elismert egyház státuszához tevékenységének legalább 12 éves, megszakítatlan régisége kell legyen, a tagok száma pedig a lakosság legalább 0,1%-át (körülbelül 22 ezer embert) kell lefedje.
A 489/2006-os vallásszabadságról szóló törvény szerint jelenleg Romániában 18 hivatalosan bejegyzett egyház működik: Román Ortodox Egyház, Temesvári Szerb Ortodox Püspökség, Római-katolikus Egyház, Görög-katolikus egyház, Örmény Érsekség, Óhitű Orosz Ortodox Egyház, Református egyház, Evangélikus Egyház, Evangélikus Luteránus Egyház, Erdélyi Unitárius Egyház, Baptista Egyház, Evangéliumi Keresztyének, Román Evangélikus Egyház, Pünkösdista Egyház, Adventista Egyház, Zsidó Közösségek Szövetsége, Muzulmán Egyház, Jehova Tanúi. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a romániai lakosság 86,8%-a ortodox vallású, római katolikus hitet vall 4,7%, görög-katolikus a lakosság kevesebb, mint 1%. A többi vallás között oszlik meg a lakosság közel 2%-a.
Kormányzati finanszírozás: államkasszából ki, perselybe be
A Vallásügyi Államtitkárság honlapján található lista szerint összesen 54 569 000 lejjel támogatják idén a romániai egyházakat. Ezen belül például az Erdélyi Református Egyházkerület részére 634 500 lejt különítettek el összesen 13 templom részére, legtöbb esetben karbantartási és felújítási munkálatok finanszírozására. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye összesen 435 000 lejt kapott, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére pedig 673 000 lejt utaltak idén.
A 263/31.03.2010 kormányrendelet szerint továbbá az állam tartalékalapjából 2,15 millió lejt utaltak át a vallásügyi államtitkárság költségvetésébe, hogy megépíthessék belőle a karánsebesi katedrálist. A 417/28.04.2010-es rendelet által további 18,56 millió lejjel pótolták ki az illetékes államtitkárság ez évi büdzséjét.
Szász János, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye gazdasági igazgatója a Transindexnek elmondta, hogy az állami források kiutalásakor nincs számítási képlet, a plébániák pályázati úton kapnak támogatást: költségvetést, árajánlatot, részletes elszámolást kell írjanak az elvégzendő munkálatról. „Ugyanakkor a Vallásügyi Államtitkárságtól, a Helyi Tanácstól és a Megyei Tanácstól is lehet támogatást kérni. A tapasztalatunk szerint ezen intézmények paritást próbálnak megtartani az egyházi intézmények között, de úgy vettük észre, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az ortodox egyház támogatására” – fogalmazott a gazdasági igazgató.
„Az egyházak fizetési pótlékot kapnak az államtól. A civil alkalmazottak fizetését a Megyei Tanács állja, a papok fizetését pedig a Vallásügyi Államtitkárság adja. Ugyanakkor templomépítésre, javításra, felújításra, épületek karbantartására is utalnak pénzt, valamint fizetéspótlékkal is támogat az állam. 2009-ben a Vallásügyi Államtitkárságról bejött 279 000 lej templomrenoválásra. Egyébként a Gyulafehérvári Székesegyház renoválási költségeit, valamint a Püspöki Palota javítási költségeinek egy részét a román állam és a magyar kormány fedezi” – mondta Szász.
Hozzátette, hogy az egyház civil alkalmazottainak fizetésének egy részét – 450 lejt – a Megyei Tanácstól kapják, amelyhez hozzájön a saját alap a fizetési rács szerint. A papok fizetésének egy része a Vallásügyi Államtitkárságtól származik, ehhez adódik a saját alap a fizetési rács szerint. Az alkalmazottak fizetése után társadalombiztosítási járulékok fizetésére köteles az egyház, ezenkívül még fizetik a személygépkocsi adót, valamint a nem-műemlék épületek utáni adót és az ÁFÁ-t.
Hogyan teljesítenek az egyházak?
A Pénzügyminisztérium honlapján elérhetőek információk arról, hogy az egyes egyházak pénzügyileg hogyan is szerepelnek. A katolikus egyház 2008-ban összesen 12 065 029 lej befektetett-, és 3 341 937 lej forgóeszközzel rendelkezett, teljes tőkéje 15 069 512 lejt tett ki. Non-profit tevékenységekből származó bevételük 8 381 180 lejt tett ki, az előzetesen várt 7 096 000 lejjel szemben. Ugyanebből a célból keletkezett kiadásaik 7 988 831 lejre rúgtak, így 392 349 lejnyi nyereségük keletkezett.
Gazdasági tevékenységből sokkal kevesebb pénz folyt be, mint amekkorára kezdetben számítottak. Az előzetesen becsült 151 000 lejjel szemben csak 4 878 lej bevételt könyvelhettek el, 62 842 lej kiadás mellett. Összesen tehát 334 385 lej nyereségük keletkezett. Érdekes módon a non-profit tevékenység – vallási működés – mellett erdőkitermelés szerepel a gazdasági tevékenységnek fenntartott rubrikában.
Szász János elmondása szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegyéhez tartozó plébániák összbevétele 2009-ben 36 000 000 lej volt, amelyből a hívek adománya 29 000 000 lejt tett ki, a rendkívüli segélyek összege 4 400 000 lej volt, állami költségvetésből pedig 2 600 000 lej érkezett.
A befolyó pénzt pedig az intézmény fenntartására, karbantartásra, adminisztrációs költségekre használják fel. Ezen költségek közül a leggyakoribbak: a központ fenntartásával járó költségek, adminisztrációs, javítás-karbantartás, saját alapi fizetésekkel járó költségek, a Hittudományi Főiskola fenntartása, a katolikus iskolák valamint a szórványplébániák támogatása – mondta Szász.
Elmondta még, hogy az egyház által végzett gazdasági tevékenység a földek és erdők működtetése. A plébániák saját fenntartására használják fel a gazdasági tevékenységből származó pénzt, a házbérekből pedig 20%-ot befizetnek az Érsekségnek, szórványtámogatásra.
Hogy mekkora tulajdonképpeni vagyonnal rendelkezik az egyház, Szász elmondta, hogy “az az egyházi épületekből, a plébániákhoz tartozó területekből, templomokból, bérbe adott épületekből és telektulajdonból tevődik össze. Ezen épületeknek azonban, hasonlóan a Gyulafehérvári Székesegyházhoz, „eszmei értékük” van, nem lehet felmérni összegben” – fogalmazott a szóvivő.
Összehasonlítva például az Erdélyi Református Egyházkerülettel, annak befektetett eszközállománya 11 034 932 lejt tett ki 2008-ban, emellett 3 424 121 lejnyi aktívát forgatott, teljes tőkéje 12 828 031 lejt tesz ki. Non-profit tevékenységből származó bevétele 16 889 345 lej volt két éve, ezzel járó kiadásai 16 242 323 lejt tettek ki. Gazdasági tevékenységből származó bevétele 3 668 666 lej volt, gazdasági kiadásai pedig 145 189 lejt tettek ki. Összprofitja 4 170 499 lej volt 2008-ban, gazdasági tevékenységként épületek bérbeadása szerepel.
Ortodox Egyház: gyertyabiznisz, könyvkiadás
Constantin Stoica, a BOR szóvivőjének elmondása szerint az egyház noha szerez jövedelmet, azt mind jótékony célra forgatja vissza, vagy az intézmény fejlesztésébe és modernizálásába fekteti. „A BOR nem könyvel el profitot, a hívőktől érkező adományok fedezik a költségeket és a társadalmi tevékenységeket” – hangsúlyozta a szóvivő a Realitatea.net-nek.
A pénzügyminisztérium adatai szerint 2008-at az illető egyház közel 6 millió lejes többlettel zárta, a non-profit tevékenységekből származó jövedelme 47 797 383 lejt tett ki, miközben a hasonló kiadásai 45 483 754 lejre rúgtak. Ebből származott 2 313 629 lej profit, amelyhez hozzáadódott a gazdasági tevékenységből származó 3 526 245 lejes nyereség. Ezek között figyelemreméltó helyen van a gyertyagyártás és értékesítés, naptárgyártás, könyvek kiadása és egyéb egyházi ereklyék értékesítése. Ezt a nyereséget az egyház szóvivője szerint teljes egészében visszaforgatta, így mentesült az adó- és illetékfizetési kötelezettségektől.
Tavaly filantróp célokra a BOR 44 949 833 lejt költött el, ebből 19 852 076 lej a jótékonysági alapból származott, amelyet a hívők adományai és a parókiák saját alapjai alkotnak. További 7 303 548,37 lejt külső támogatások tettek ki, 11 292 039,68 lejjel pedig az állam támogatta az egyházat, 6 502 168,65 lej szponzorizációból és a 2%-os felejánlásokból tevődött össze.
Az egyház tavaly 263 épületet újított fel, a költségek 43 796 581 lejt és 50 ezer eurót emésztettek fel. Emellett tavaly 750 templom felújítását folytatták, 537-et újrafestettek, és 324-et újraszenteltek.
Honnan jön a bevétel?
A BOR hivatalos honapján közölt adatok szerint az egyház összesen 19 776 ingatlannal rendelkezik, amelyek a lakásokat is magukba foglalják, emellett pedig 16 128 templom várja az ortodox híveket. A BOR a romániai erdők összesen 2%-át birtokolja. Ebbe a vagyonba beépülnek még az 1948-ban, a görög-katolikus egyháztól elkobzott, majd az ortodox egyházhoz átcsoportosított épületek is.
Azonban nem csak az épületek és a telkek képezik az ortodox egyház vagyonát: a BOR monopóliummal bír Romániában a gyertyák piacán, és sok parókia számára ez jelenti az elsődleges jövedelemforrást.
Emellett azonban az egyház számos vállalatban rendelkeznek meghatározó tulajdonrésszel. A Moldvai Érsekséghez tartozik például a Doxologica kiadó is, amely 2008-ban kezdte el működését, a “Ziarul Lumina” újságra kötött bérletek száma 2009 februárja óta 27%-kal növekedett. Emellett a Iaşi Érsekség a Golia SRL-ben résztulajdonos, amely kézzel készített szobrok, festmények és ikonok import-exportjával foglalkozik. Továbbá ő a tulajdonosa a Casa Băltăţeşti hotelnek, a buciumi borraktárnak, TABOR kutatóközpontnak és a “Sf. Apostoli Petru si Pavel” fogorvosi rendelőnek. A neamţi-i kolostor a Szent háromság fűrésztelepet üzemelteti.
Hasonló üzleteket üzemeltetnek még az Olténiai, a Craiovai és a Szebeni érsekségek is, ezek között vannak két csillagos hotelek vagy akár edénygyártó vállalatok (Segesvári VES).
Az ortodox egyház: a sajtó nagyóriása?
A BOR emellett valóságos sajtótrösztöt birtokol, amely tartalmaz egy hírügynökséget, televízióállomást, több rádióállomást és egy újságot is. Constantin Stoica szóvivő szerint ezek a médiatevékenységek nem hoznak profitot, csak hírvivő szerepük van, nem sugároznak reklámot és a hívők pénzéből üzemeltetik.
A moldovai és bukovinai érsekség a Trinitas intézmény tulajdonosa, amely egy kiadót, nyomdát és rádiót is magába foglal. A gyulafehérvári érsekség üzemelteti a Reîntregirea rádiót, ez Szeben, Hunyad, Maros és Kolozs megyében is sugároz. Az Országos Audioviziuális Tanács statisztikái szerint a BOR-nak összesen 36 sugárzási licence van, amelyek közül kettő műholdas.
10 millió euró esküvőkből, keresztelőkből és temetésekből
2009-ben a hivatalos adatok szerint 113 466 keresztelőt, 69 575 esküvőt és 141 416 temetést szerveztek. Átlagosan egy keresztelő 100 lejbe, az utóbbi kettő pedig 150 lejbe kerül. Ha ezeket a számokat összegezzük megkapjuk, hogy csak keresztelőkből 11.346.600 lejt, esküvőkből és temetésekből 31.648.650 lejt szerzett az egyház, amelyekre nem érvényes az újrabefektetés kötelezettsége.
Az egyház szóvivője szerint azonban ez a pénz az illető parókia helyi költségvetésében marad, ezzel egészítik ki az alkalmazottak fizetését és ennek segítségét tartják fenn a működést. Egyébként kérésre számlát is tudnak nyújtani ezekről az adományokról, amely így bekerül a parókia könyvelésébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése