Dr. Balla Péter: Hogyan készítsünk exegézist?

Dr. Balla Péter
http://www.peterballa.eoldal.hu

Hogyan készítsünk exegézist?

a. Tanácsok az előkészítésre:

1. Írja ki a görög szöveget – sok helyet hagyva a mondatok között további megjegyzéseknek (pl. egy verset egy A/4-es lapra)!

2. Készítsen egy szó szerinti fordítást (teológus-lelkész szakon)!

3. Jelölje meg a fordítási lehetőségeket ill. nehézségeket! A fordítás már a magyarázat része, már itt elkezdődik az értelmezés!

4. Keresse ki a Biblia-kiadásokban megadott párhuzamos – ill. hasonló tartalmú – helyeket!

5. Írja ki fontosabb ósz-i, úsz-i párhuzamokat (hasznos reformátori alapelv: az Írás maga önmagát magyarázza)!

6. Keresse meg a szöveg kulcsszavait, s keresse ki őket egy konkordanciában!

7. Tartalmaz-e a szöveg magyarázati problémát? Összpontosítson a nehéz részekre!

8. Vessen össze különböző fordításokat!

9. Próbáljon egy parafrázist – körülíró fordítást – is készíteni!

10. Nézzen meg több kommentárt! Figyeljen különösen a fordításokra, ill. a nehéz helyek magyarázatára!

11. Írja ki a főbb variánsokat, s végezzen egy kis szövegkritikát: melyiket tartják a kommentátorok eredetinek, s melyik mellett döntene Ön? (A dolgozatban nem kell minden részletre kitérni, csak a magyarázat szempontjából fontos variánsokra.)

12. Keressen másodlagos irodalmat, pl. lexikonokban, folyóiratokban, esetleg a témáról szóló monográfiában! Dolgozatban ezekből is csak az előrevivő gondolatokat, érveket kell megemlíteni. Egyes kommentárokban - pl. EKK, WBC - külön bibliográfiát adnak meg az egyes úsz-i szakaszokhoz is!

13. Ha kialakult egy saját álláspontja, keresse meg saját gyenge pontjait: hogyan cáfolná a saját tézisét? A dolgozatban nem elég egy álláspontot közölni, hanem több nézet pro és kontra érvei alapján kell egy álláspontot védeni. Természetesen lehet az az eredménye, hogy elfogadja valaki más véleményét, lehet, hogy több lehetőség is nyitva marad az exegézis után is.

b. A megírás főbb szempontjai:

1. Jelezze, hogy mely görög szöveget fogadja el (pl. Nestle-Aland 27, UBS 4). Fűzzön hozzá rövid megjegyzéseket a szövegvariánsok közötti döntéséről! Nem feltétlen kell a teljes szakasz görög szövegét kiírni. Nem kell minden egyes variánst közölni, de amelyiket fontosnak tart megemlíteni, azt röviden értékelje is: melyik lehet az eredeti vagy közelebb az eredetihez (ehhez Bruce Metzgernek van egy nagy segítséget nyújtó könyve angolul: A Textual Commentary on the Greek New Testament).

2. Közöljön fordítást! Ha saját fordítást készít (és én inkább ezt ajánlom!) - vagy akár ha átvesz egy fordítást, amit meg is kell nevezzen! -, fűzzön hozzá rövid megjegyzéseket a különböző fordítás-lehetőségekről!

3. A főbb exegetikai döntések igazolása, nehéz szavak, kifejezések tárgyalása. Fontosak a hasonló helyek a Bibliában és azon kívüli, de korabeli iratokban. Hívja fel a figyelmet a szokatlanra, meglepőre: pl. ritkán előforduló szavak, nevek, egy iratra jellemző kifejezések, - milyen a szakasz, ill. könyv stílusa, - hogyan illik (illetve nem illik) a szakasz a környezetébe, - mi a szakasz gondolatmenete, mik a fő érvei.

4. Térjen ki röviden a magyarázat-történet főbb problémáira, a főbb álláspontokra! Ütköztesse az érveket! Csak fontos idézetet idézzen szó szerint. Úgy az idézetek, mint mások gondolatára való – nem szószerinti – utalások esetében is meg kell adni, hogy honnan veszi azokat!

5. Röviden utaljon a szakasz teológiai, dogmatikai, hitéletre vonatkozó jelentőségére!

6. Felhasznált szakirodalom pontos megadása (könyvnél: szerző, cím, kiadás ideje, helye, esetleg kiadóval,- cikknél: szerző, cím, folyóirat, évfolyam, év, kezdő- és utolsó oldal).

7. Legyen a dolgozat elején egy rövid bevezetés, a végén egy rövid befejezés.

c. Hasznos tanácsok, kérdések:

(Gordon D. Fee: New Testament Exegesis. 19932, Lousville, Kentucky: Westminster/John Knox Press alapján)

1. Az exegézis célja annak megállapítása, hogy mi a bibliai szöveg jelentése, értelme. Mit akart a szerző mondani.

2. Egy bibliai könyv részletének exegézise előtt olvasson el egy „Bevezetést” (bevezetéstani könyvet) a bibliai könyv egészéről (2008-ban megjelent egy bevezetéstanom, mely sok más bevezetéstant is ajánl: Az újszövetségi iratok története). Fontos kérdések: Ki a szerző? Kiknek ír? Milyen kapcsolat van közöttük? Milyen történelmi helyzetben keletkezett az írás? (De ne feledje, hogy ezen kérdésekre adott válaszok is függnek konkrét részek exegézisétől!)

3. Mik az exegetálandó bibliai részlet határai? (Illetve ha pl. egyetlen versről van szó, akkor az a vers melyik perikópába tartozik.)

4. Vannak-e olyan szövegvariánsok, melyek a jelentést (a részlet egészének értelmét) befolyásolják?

5. Van-e gondolatmenet (érvelés) a szövegben?

6. Van-e gondolati elágazás, „törés” a szövegben? Mi lehet az oka?

7. Van-e problematikus nyelvtani jelenség? Lehet-e többféleképpen tagolni a mondatokat? Van-e többértelműség?

8. Melyek a kulcsszavak? Van-e földrajzi helymegjelölés? Vannak-e nevek? Vannak-e idegen szavak (arám, latin)? Vannak-e hebraizmusok, ill. utalások más művekre?

9. Mit tudunk a szerző/címzettek kulturális-szociális helyzetéről, szokásairól, gondolat-világáról?

10. Van-e a részletnek teológiai, dogmatikai, etikai mondanivalója? Hogyan viszonyul a Szentírás más teológiai gondolataihoz (természetesen ugyanabban a témakörben)?

11. Mit akart elérni az író, mi volt a célja (pl. milyen tévtanítást akart helyreigazítani)?

Az exegetált könyv műfajától függően vannak egyes könyvekre specifikusan feltehető kérdések.

1. Levelek

1. A levélnek mely részletéről van szó? (Pl. köszöntés, ima, a fő mondanivaló, vagy záradék.) Összefügg-e a tartalom a formával? (Pl. levélkezdő áldás.)

2. Tartalmaz-e a részlet valamilyen retorikai elemet? (Pl. indulat-kitörés, felszólítás, kérdés, khiazmus.)

3. Mit akar elérni a szerző az olvasók körében? (Pl. helytelen magatartás kijavítása, tanítás, vigasztalás, bátorítás.)

4. Ha valami probléma támadt a címzettek körében, honnan eredt a probléma? (Pl. saját körükből vagy kívülről.)

5. Mi az író fő üzenete? Mik a fő érvei? (Megjegyzendő, hogy nem mindig lehet egy érv-sorozatot felfedeznünk a szövegben.)

2. Evangéliumok

1. Mi a perikópa műfaja? (Pl. elbeszélés, Jézusi mondás.)

2. Ha elbeszélés, akkor azon belül milyen típus? (Pl. csodatörténet, a passiótörténet része.) Mit tudunk meg belőle Jézusról? Mi a helye az evangélium egészében?

3. Ha mondás, akkor azon belül milyen típus? (Pl. hasonlat, apokaliptikus mondás.) Mit tudhatunk a mondás címzettjeiről?

4. Szerepel-e a részlet másik evangéliumban? Mik a hasonlóságok, mik az eltérések? Mi lehet az eltérések magyarázata? (Pl. talán több alkalommal elhangzott mondásról lehet szó, vagy arámból való fordításkor állhatott elő a különbség, vagy az evangélista máshová teszi a hangsúlyt. Térjünk ki arra az elméletre, mely szerint az evangélisták egymás anyagát változtatták meg, tehát irodalmi függőség van közöttük. Tudnunk kell, hogy ma a legelterjedtebb az ún. két-forrás elmélet, azonban ez is csak elmélet, és vannak, akik nem fogadják el. (Erről – az ún. szinoptikus kérdésről – írnak a legtöbb bevezetéstanban; én is tárgyalom a fentebb említett, 2008-ban megjelent művemben.)

3. ApCsel

1. Kik a főszereplők? Vannak-e fontos nevek (melyeknek lexikonban utána lehet nézni)?

2. Mi a helye az exegetált részletnek ApCsel egészében? (Pl. valamely beszédből van, Pál valamely missziói útjának a része.)

3. Történik-e utalás a részletre valamelyik páli levélben?

4. Látjuk-e nyomát annak, hogy Lukács mint szerző maga alakítja az anyagot, ill. hogy forrást használ?

4. Jelenések

1. Hol helyezkedik el a részlet Jelenések egészén belül?

2. A kép vagy motívum szerepel-e az Ósz-ben, vagy más irodalomban?

3. Magyarázza-e maga János a képet?

4. Általános jelentése van-e, vagy van valami konkrét történeti háttere?

5. Mi a kép, látomás fő üzenete?

Exegetikai segédeszközök

1. Bibliai szöveg:

UBS4 = NA27, csak a kritikai apparátusban térnek el. (UBS3 és NA26 szövege is ugyanaz, az újabb kiadásban az apparátus bővült). Egyik sem teljes variáns-anyagot közöl! UBS közöl kevesebb variánst, de azokhoz van magyarázat, arról, hogy egy bizottság melyik variánst tartja eredetiek, és miért: B. M. Metzger: A Textual Commentary on the Greek New Testament.

Károli-nál a dőlt betűs szavak nincsenek benne az eredetiben!

Az ÚjFord Bibliát 1990-ben revideálták, ha lehet ezt használják! (Ajánlott ezen kiadás rövidítésrendszerét használni!)

Van teljes katolikus fordítás, valamint ÚSZ fordítások: Ravasz László (a Károlit revideálta), Budai Gergely, Baranyi József rev. Károli-kiadása (Veritas Kiadó)

Használjanak angol és német fordításokat is, pl.: RSV, NRSV, NIV, Zürcher Bibel, Revidierte Luther-Bibel

Vessenek egybe több fordítást!

2. Szótárak:


Varga Zs. magyar nyelven

W. Bauer (a 6. kiadástól Aland is társszerkesztő): Wörterbuch zum NT. (az óker. irod is) (angol fordításban is, Arndt-Gingrich-Dankerrel együtt szerkesztve)

Klasszikus görög szótár: Liddell-Scott: A Greek-English Lexicon. (Ennek van egy rövidített kiadása is.)

Györkössy et al. (magyar, Akadémia Kiadó – van új kiadása is!)

G. W. H. Lampe: A Patristic Greek Lexicon.

Vigyázni kell arra, hogy a szó jelentése koronként változhatott!

3. Nyelvi segítség:

Kiss Sándor: ÚSz-i görög-magyar szómagyarázat.

Rienecker: Sprachlicher Schlüssel.

M. Zerwick - M. Grosvenor: A Grammatical Analysis of the Greek NT.

4. Nyelvtanok:

Varga Zsigmond (sárospataki új kiadás, Győri István szerk.!)

Blass-Debrunner-Rehkopf: Grammatik des neutestamentlichen Griechisch. (angolul is, Funk-kal)

Moulton-Turner: A Grammar of NT Greek. 4vols.

Lásd még: Balla Péter honlapján, a tárgyleírásoknál, a II. évf. Újsz. görög anyagánál.

5. Bevezetéstanok (hasznos történeti információk):

D. A. Carson - D. J. Moo: Bevezetés az Újszövetségbe. - An Introduction to the NT második kiadásának (2005) fordítása -, magyarul megjelent 2007-ben (Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány = KIA) Ebben van bő szakirodalom felsorolás is!

Balla Péter: Az újszövetségi iratok és kanonikus gyűjteményük kialakulásának története (Bevezetéstani alternatívák). KRE HTK, 2005; második kiadása 2008-ban: Az újszövetségi iratok története. (Károli Egyetemi Kiadó)

Budai-Herczeg: Az Újszövetség története. (Kálvin Kiadó)

Varga Zs.: Újszövetségi bevezetés. (Debreceni jegyzet, új kiadása 2003-ban: Lux Kiadó, Szerk.K Szathmáry Sándor)

Prőhle K.: Újszövetségi bevezetés. (Evangélikus jegyzet; Lásd: Evangélikus Hittudományi Egyetem könyvtára)

W. G. Kümmel: Enleitung in das NT. (angol fordításban is)

Lásd még: Balla Péter honlapján, a tárgyleírásoknál, a II. évf. Újszöv. Bevezetéstan anyagánál.

6. Szövegkritika:

K. Aland - B. Aland: Der Text des NTs.

angol fordítása is van: The Text of the NT.

B. M. Metzger: The Text of the NT. Ennek magyar fordítása megjelent a Harmat Kiadónál 2008-ban: Metzger-Ehrman: Az Újszövetség szövege.

L. Vaganay-C-B. Amphoux: Initiation a la critique textuelle du Nuoveau Testament. (angolul is)

7. Konkordancia:

Aland: Vollständige Konkordanz zum griechischen NT.

Schmoller: Handkonkordanz.

Baranyi József: Konkordancia a Károli Bibliához,

valamint Balázs Károly: Újszöv. Szómutató szótár.

J. Strong: Exhaustive Concordance of the Bible.

8. Bibliai lexikonok:

Kittel (angolul is), Begriffslexikon, Rienecker (német), Unger (angol), Haag (magyar, r.k.),

Ker. Bibliai Lexikon (szerk. Dr. Bartha Tibor, 2 kötet) (régebbi: Czeglédy-Hamar-Kállai)

Balz-Schneider: Exegetisches Wörterbuch zum NT. (németül a Ráday Könyvtárban, angol ford. a Török Pál Szemináriumi Könyvtárban.)

Anchor Bible Dictionary, TRE, RGG (4. kiadás is)

9. Szinopszis:

van magyar is (Kálvin Kiadó),

valamint: Aland (gör., de angolul és németül is, benne Jn ev. és Tamás ev.)

10. Korabeli irodalom:

Septuaginta (ed. Rahlfs, valamint az új göttingeni sorozat-kiadás a Szemi.Könyvtárban)

intertest. irod.: Charlesworth (ed): OT Pseudepigrapha.

ugyanerről Sparks (nem teljes, angol)

Qumran: Vermes (angol), Lohse (német), Burrows (magyar részletek! a Holt-tengeri tekercsek c. mű magyar fordításában), Fröhlich Ida.

Philo, Josephus (Loeb: gör.-angol, létezik külön angol kiadás is)

Hennecke-Schneemelcher: Úsz-i apokrifek németül és angolul

Vanyó L. (szerk.): Ókeresztény írók. (sok kötet, ebből:)

1. kötet: Az ókeresztény egyház és irodalma (ismét megjelent 2007-ben, két kötetben)

2. Apokrifek; 3. Apostoli atyák; 4. Euszebiosz egyháztörténete

11. Kommentár-sorozatok: (lásd SBL Handbook of Style rövidítés-rendszerét!)

Jubileumi (új kiadás is), Stuttgarter Biblia magyarázatai a teljes Bibliához,

Budai G. kéziratai a Ráday Könyvtár Olvasótermében,

A Biblia ismerete – kommentársorozat magyar fordítása (KIA)

néhány kötet magyar evangélikusoktól, pl. Cserháti Sándor professzortól Gal, Fil, Kol,

Prőhle Károly professzortól Lk ev.

németül:

Meyer (ed.): Kritisch-Exegetischer Kommentar, EKK (nem teljes), Wuppertaler Studienbibel,

NTD (új sorozat is!), Barclay (angol, német ford. is), kelet-német nem teljes Handkommentar,

Zürcher nem teljes, Handbuch zum NT

angolul:

Kálvin (van néhány magyar kötet is, pl. Evangéliumi harmónia, Thessz, Fil, Zsid), valamint angol fordításban minden kommentárja megtalálható az interneten.
The New International Commentary on the New Testament = NICNT

New International Greek Testament Commentary = NIGTC

Word Biblical Commentary = WBC
International Critical Commentary = ICC

Hermeneia

W. Hendriksen (majdnem teljes), Pillar-sorozat (nem teljes, benne pl. D. A. Carson János ev. komm.), Baker (új evangelikál sorozat), Tyndale

Holland sorozat: De Prediking van het Nieuwe Testament.

Valamint fontosak a nem sorozatba tartozó kommentárok is, pl. C.K. Barrett János-kommentárja.

Az Osiris Kiadó egy magyar nyelvű sorozatba kezdett, ennek első kötete Bolyki János emer.prof. János-kommentárja, és 2008-ban megjelent tőle a Jánosi levelek kommentárja is.

12. Folyóiratok: (ehhez lásd SBL Handbook of Style rövidítés-rendszerét!)

ZNW, Novum Testamentum, New Testament Studies, Neotestamentica, Journal of Biblical Literature, Journal for the Study of the New Testament, Revue Biblique, European Journal of Theology, Theologische Rundschau, Theologische Literaturzeitung, stb.

• Tanulmányi segédanyagok - Study material (Balla Péter)