2010. szeptember 30., csütörtök
A délvidéki reformátusok rendet akarnak az egyházban
Megfogadtam az egyházi törvények betartását és betartatását
reformatus.hu
2010. szeptember 30.
Mi rendet akarunk az egyházban, egyházjogot – állítja Kiss Nándor olvasói levelében. A vajdasági Nagybecskerek református lelkipásztora egyike azoknak a lelkészeknek, akik a két éve össze nem hívott délvidéki zsinat megtartását kérték a nyáron egy nyilatkozatban. Kiss Nándor a Csete-Szemesi István püspökkel nemrégiben készült interjúra kívánt reagálni.
Áldás, békesség!
Kiss Nándor nagybecskereki református lelkipásztor vagyok Délvidékről. Gyülekezetem a szerbiai Református Keresztyén Egyház második legkisebb anyaegyházközsége. Egyike vagyok azon hét lelkésznek, akik 2010.07.29-én aláírták a Zsinat Kezdeményezés nevezetű nyilatkozatot. Az Önök szerkesztősége által megjelentetett "Háborúban állunk az alvilággal" című cikkre szeretnék reagálni, mivel abban az interjúban én is meg vagyok szólítva.
Nem szeretnék nagy feneket keríteni a reagálásomnak, csak tényekre hivatkoznék. Először is a legfontosabb észrevételem az, hogy a szerbiai Református Keresztyén Egyház (a továbbiakban RKE) Zsinati Tanácsa tagjainak hatéves mandátuma 2009.08.18-án lejárt. A választásokat nem írták ki. A fő gond nem a Zsinat nem összehívása, hanem a választások elmaradása, ami Zsinat megtartása nélkül lehetetlen. Az ok, amire a RKE lejárt mandátumú tisztviselői hivatkoznak, nincs definiálva az egyházjog szerint. Az Újvidéki Református Egyházközségben előállt ügyek miatt vis maior helyzetre hivatkozni a RKE zsinat-presbiteri elvének felborítását jelenti.
Az egyházjog mellőzésének vagyunk tanúi a RKE-ban, melyre indokként az Újvidéken előállt állapotok rendezetlenségét hozza fel a lejárt mandátumú Zsinati Tanács. Tény az is, hogy két Zsinat között a RKE "ügyeit" a Zsinati Tanács "intézi", de jogerőre azok csak akkor emelkednek, ha a Zsinat elfogadja a Zsinati Tanács határozatait. Mivel Zsinat 2008 ősze óta nem tartatott, így a Zsinati Tanács azóta hozott határozatai még nem tekinthetők jogerőre emelkedetteknek. Ezt bárki kihasználhatja, és így a Zsinat halasztása csak növeli a lehetőséget a jogtalanságok előfordulására magában a RKE-ben.
A lejárt mandátumú Zsinati Tanács ülésezett augusztusban és jegyzőkönyvbe foglalta Molnár András ügyész javaslatait a RKE Alkotmányának és Szabályrendeletének módosítására. Ezt a jegyzőkönyvet szétküldték a gyülekezetekbe és belőle megtudhattuk, hogy a módosításokkal katolikus és ortodox egyházjogi jellegeket szeretnének bevinni a RKE Alkotmányába és Szabályrendeletébe. A fent említett nyilatkozatot aláíró hét lelkész szerint, mivel a RKE úgy sem rendelkezik szakképzett egyházjogásszal, a legcélszerűbb lenne a Generális Konvent egyházjogi bizottságát megkérni egyházjogi segítségre, mely segítség abból állna, hogy végre szakképzett egyházjogászok szerkesztenének a RKE számára egy helyes Alkotmányt. Ezt a javaslatot mi többször előadtuk a RKE-ban, de nyilván egyeseknek nem felel meg, hogy a RKE-ben végre helyreálljon az egyházjogi rend.
A javasolt nyolcvanéves püspöki nyugdíjkorhatár képtelenség, mint javaslat és oly személytől származik, aki fülem hallatára ezt a javaslatot a Szerb Pravoszláv Egyház püspökeinek korával és a római katolikus egyházfő korával támasztotta alá. Köztudott, hogy a református egyháztestekben általános gyakorlat a 65 éves nyugdíjkorhatár. Így az összehívandó Zsinat az első napirendi pontok között a lelkészek nyugdíjaztatásával is kell, hogy foglalkozzon.
A cikk végén nagyon sok pontatlanságot közöl az interjúalany, és semmiféleképpen nem dicsekvésre való, hogy egy egyházkerületben nem működik nőszövetség, presbiteri szövetség és az IKE. De egy oly személytől nem várok más megállapítást, aki a Lelkészegyesületet is kommunista tákolmánynak és hagyatéknak tartja.
A 2009-es év végén a lelkészek kaptak 2000 eurós fizetéskiegészítést személyenként, de az nem a szerbiai Református Keresztyén Egyháztól érkezett. Mivel magam is érintve vagyok a fizetéskiegészítés-megvonás ügyében, ebben is nyilatkozom: Akik aláírták a Zsinat megtartását kezdeményező iratot, azok közül négyen az esetben, ha nyolc napon belül visszavonják aláírásukat öthavi (2010.08.01.-2010.12.31.) juttatásuk (havonta ötven euró) ötven százalékát megkapják, más három lelkész, ha visszavonja aláírását, ha nem, 5 havi fizetéskiegészítésének teljes megvonását kapja büntetésként. Én eme másik három lelkész közé tartozom. Ha nem zsaroltak volna így a Partnerhilfe és Kollegenshilfe eszközeinek megvonásával, akkor sem vontam volna vissza aláírásomat, hisz a Zsinat megtartását, a választások kiírását és az egyházjog gyakorlását kérem. A lelkészi fogadalmamban megfogadtam az egyházi törvények betartását és betartatását. Ne kérje tőlem senki lelkészi fogadalmam megszegését, főleg ne olyanok, akik ugyanazokat a törvényeket félretolják, általhágják.
Én Isten kegyelméből lettem lelkész, karrierre nem vágyok, sem egyházi tisztségre. Vagyonom eddig sem volt, ezután is megleszek nélküle. A lelkészi fizetésem 110 euró havonta és a külföldről érkező ötven euró havonta. A Nagybecskereki Református Egyházközség nem gazdag, a rezsiköltségekből biztosítja a fűtést, a villanyáram díját, a szemétkihordást és az évi 475 eurós nyugdíjbiztosítást. Egészségügyi biztosításom, autóm, munkaruhám (öltönyöm) nincs.
Fizetéskiegészítés-megvonás mert ragaszkodom az egyházjoghoz? Ám legyen, Isten gondot visel. Soli Deo Gloria.
Zárszóként: Azzal vádolnak, hogy nem választást, Zsinatot akarunk a szerbiai RKE-ban, hanem az újvidéki lelkészt megvédeni és állítólagos vagyoneltulajdonításban segédkezünk. Nem igaz, ezek hamis vádak. Mi rendet akarunk az egyházban, egyházjogot. Személy szerint a lejárt mandátumú Zsinati Tanács tagok egyike ellen sincs személyes gondom. Szeretnénk egy Zsinatot, amelyen a Generális Konvent garantálja, hogy az egyházjognak adnak érvényt mindenben.
Soli Deo Gloria.
Tisztelettel,
Kiss Nándor
nagybecskereki református lelkész
reformatus.hu
2010. szeptember 30.
Mi rendet akarunk az egyházban, egyházjogot – állítja Kiss Nándor olvasói levelében. A vajdasági Nagybecskerek református lelkipásztora egyike azoknak a lelkészeknek, akik a két éve össze nem hívott délvidéki zsinat megtartását kérték a nyáron egy nyilatkozatban. Kiss Nándor a Csete-Szemesi István püspökkel nemrégiben készült interjúra kívánt reagálni.
Áldás, békesség!
Kiss Nándor nagybecskereki református lelkipásztor vagyok Délvidékről. Gyülekezetem a szerbiai Református Keresztyén Egyház második legkisebb anyaegyházközsége. Egyike vagyok azon hét lelkésznek, akik 2010.07.29-én aláírták a Zsinat Kezdeményezés nevezetű nyilatkozatot. Az Önök szerkesztősége által megjelentetett "Háborúban állunk az alvilággal" című cikkre szeretnék reagálni, mivel abban az interjúban én is meg vagyok szólítva.
Nem szeretnék nagy feneket keríteni a reagálásomnak, csak tényekre hivatkoznék. Először is a legfontosabb észrevételem az, hogy a szerbiai Református Keresztyén Egyház (a továbbiakban RKE) Zsinati Tanácsa tagjainak hatéves mandátuma 2009.08.18-án lejárt. A választásokat nem írták ki. A fő gond nem a Zsinat nem összehívása, hanem a választások elmaradása, ami Zsinat megtartása nélkül lehetetlen. Az ok, amire a RKE lejárt mandátumú tisztviselői hivatkoznak, nincs definiálva az egyházjog szerint. Az Újvidéki Református Egyházközségben előállt ügyek miatt vis maior helyzetre hivatkozni a RKE zsinat-presbiteri elvének felborítását jelenti.
A délvidéki lelkipásztorok a Generális Konvent elnökségének 2010 február végi, bácsfeketehegyi ülésén is beszámoltak problémáikról (Kiss Nándor a kép közepén, az ajtó bal szárnya előtt látható), fotó: Barcza János
Az egyházjog mellőzésének vagyunk tanúi a RKE-ban, melyre indokként az Újvidéken előállt állapotok rendezetlenségét hozza fel a lejárt mandátumú Zsinati Tanács. Tény az is, hogy két Zsinat között a RKE "ügyeit" a Zsinati Tanács "intézi", de jogerőre azok csak akkor emelkednek, ha a Zsinat elfogadja a Zsinati Tanács határozatait. Mivel Zsinat 2008 ősze óta nem tartatott, így a Zsinati Tanács azóta hozott határozatai még nem tekinthetők jogerőre emelkedetteknek. Ezt bárki kihasználhatja, és így a Zsinat halasztása csak növeli a lehetőséget a jogtalanságok előfordulására magában a RKE-ben.
A lejárt mandátumú Zsinati Tanács ülésezett augusztusban és jegyzőkönyvbe foglalta Molnár András ügyész javaslatait a RKE Alkotmányának és Szabályrendeletének módosítására. Ezt a jegyzőkönyvet szétküldték a gyülekezetekbe és belőle megtudhattuk, hogy a módosításokkal katolikus és ortodox egyházjogi jellegeket szeretnének bevinni a RKE Alkotmányába és Szabályrendeletébe. A fent említett nyilatkozatot aláíró hét lelkész szerint, mivel a RKE úgy sem rendelkezik szakképzett egyházjogásszal, a legcélszerűbb lenne a Generális Konvent egyházjogi bizottságát megkérni egyházjogi segítségre, mely segítség abból állna, hogy végre szakképzett egyházjogászok szerkesztenének a RKE számára egy helyes Alkotmányt. Ezt a javaslatot mi többször előadtuk a RKE-ban, de nyilván egyeseknek nem felel meg, hogy a RKE-ben végre helyreálljon az egyházjogi rend.
A javasolt nyolcvanéves püspöki nyugdíjkorhatár képtelenség, mint javaslat és oly személytől származik, aki fülem hallatára ezt a javaslatot a Szerb Pravoszláv Egyház püspökeinek korával és a római katolikus egyházfő korával támasztotta alá. Köztudott, hogy a református egyháztestekben általános gyakorlat a 65 éves nyugdíjkorhatár. Így az összehívandó Zsinat az első napirendi pontok között a lelkészek nyugdíjaztatásával is kell, hogy foglalkozzon.
A cikk végén nagyon sok pontatlanságot közöl az interjúalany, és semmiféleképpen nem dicsekvésre való, hogy egy egyházkerületben nem működik nőszövetség, presbiteri szövetség és az IKE. De egy oly személytől nem várok más megállapítást, aki a Lelkészegyesületet is kommunista tákolmánynak és hagyatéknak tartja.
A 2009-es év végén a lelkészek kaptak 2000 eurós fizetéskiegészítést személyenként, de az nem a szerbiai Református Keresztyén Egyháztól érkezett. Mivel magam is érintve vagyok a fizetéskiegészítés-megvonás ügyében, ebben is nyilatkozom: Akik aláírták a Zsinat megtartását kezdeményező iratot, azok közül négyen az esetben, ha nyolc napon belül visszavonják aláírásukat öthavi (2010.08.01.-2010.12.31.) juttatásuk (havonta ötven euró) ötven százalékát megkapják, más három lelkész, ha visszavonja aláírását, ha nem, 5 havi fizetéskiegészítésének teljes megvonását kapja büntetésként. Én eme másik három lelkész közé tartozom. Ha nem zsaroltak volna így a Partnerhilfe és Kollegenshilfe eszközeinek megvonásával, akkor sem vontam volna vissza aláírásomat, hisz a Zsinat megtartását, a választások kiírását és az egyházjog gyakorlását kérem. A lelkészi fogadalmamban megfogadtam az egyházi törvények betartását és betartatását. Ne kérje tőlem senki lelkészi fogadalmam megszegését, főleg ne olyanok, akik ugyanazokat a törvényeket félretolják, általhágják.
Én Isten kegyelméből lettem lelkész, karrierre nem vágyok, sem egyházi tisztségre. Vagyonom eddig sem volt, ezután is megleszek nélküle. A lelkészi fizetésem 110 euró havonta és a külföldről érkező ötven euró havonta. A Nagybecskereki Református Egyházközség nem gazdag, a rezsiköltségekből biztosítja a fűtést, a villanyáram díját, a szemétkihordást és az évi 475 eurós nyugdíjbiztosítást. Egészségügyi biztosításom, autóm, munkaruhám (öltönyöm) nincs.
Fizetéskiegészítés-megvonás mert ragaszkodom az egyházjoghoz? Ám legyen, Isten gondot visel. Soli Deo Gloria.
Zárszóként: Azzal vádolnak, hogy nem választást, Zsinatot akarunk a szerbiai RKE-ban, hanem az újvidéki lelkészt megvédeni és állítólagos vagyoneltulajdonításban segédkezünk. Nem igaz, ezek hamis vádak. Mi rendet akarunk az egyházban, egyházjogot. Személy szerint a lejárt mandátumú Zsinati Tanács tagok egyike ellen sincs személyes gondom. Szeretnénk egy Zsinatot, amelyen a Generális Konvent garantálja, hogy az egyházjognak adnak érvényt mindenben.
Soli Deo Gloria.
Tisztelettel,
Kiss Nándor
nagybecskereki református lelkész
Katolikusok és ortodoxok a hívek imádságát kérik a keresztények egységéért
Katolikusok és ortodoxok a hívek imádságát kérik a keresztények egységéért
Magyar Kurír
2010. szeptember 30.
Szeptember 20. és 27. között Bécsben tanácskozott a katolikus és az ortodox egyház közötti teológiai párbeszédért létrehozott nemzetközi vegyes bizottság. Katolikus részről 23 fő képviselte az egyházat, és a bolgár patriarkátuson kívül minden ortodox egyház képviselője jelen volt.
Két társelnök – Kurt Koch érsek, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke és Ioannisz pergamoni metropolita – vezette a bizottság munkáját. Ismertették XVI. Benedek pápa buzdítását a keresztény hívekhez, hogy imádkozzanak a találkozóért, és felolvasták I. Bartolomaiosz pátriárka üzenetét. Bécs polgármestere is fogadta a résztvevőket.
25-én, szombaton a bécsi Szent István-székesegyházban a katolikus képviselők celebráltak szentmisét Christoph Schönborn bíboros vezetésével, az ortodox képviselők jelenlétében. A bíboros homíliájában a keresztény szeretet elsőségét hirdette. Ezt a szeretetet szolgálja az egyházi kánon minden rendelkezése – fogalmazott.
26-án, vasárnap az ortodox résztvevők a Szentháromság-székesegyházban muttanak be istentiszteletet Ioannisz pergamoni metropolita vezetésével, a katolikus képviselők jelenlétében.
A találkozó „a barátság és a bizalomteljes együttműködés szellemében zajlott” – jelentették a résztvevők. Elmondták továbbá, hogy „minden résztvevő nagyra értékelte a fogadó egyház nagylelkű vendégszeretetét, és a párbeszéd művének előmozdítása érdekében a hívek buzgó imádságát kérik”.
Magyar Kurír
2010. szeptember 30.
Szeptember 20. és 27. között Bécsben tanácskozott a katolikus és az ortodox egyház közötti teológiai párbeszédért létrehozott nemzetközi vegyes bizottság. Katolikus részről 23 fő képviselte az egyházat, és a bolgár patriarkátuson kívül minden ortodox egyház képviselője jelen volt.
Két társelnök – Kurt Koch érsek, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke és Ioannisz pergamoni metropolita – vezette a bizottság munkáját. Ismertették XVI. Benedek pápa buzdítását a keresztény hívekhez, hogy imádkozzanak a találkozóért, és felolvasták I. Bartolomaiosz pátriárka üzenetét. Bécs polgármestere is fogadta a résztvevőket.
25-én, szombaton a bécsi Szent István-székesegyházban a katolikus képviselők celebráltak szentmisét Christoph Schönborn bíboros vezetésével, az ortodox képviselők jelenlétében. A bíboros homíliájában a keresztény szeretet elsőségét hirdette. Ezt a szeretetet szolgálja az egyházi kánon minden rendelkezése – fogalmazott.
26-án, vasárnap az ortodox résztvevők a Szentháromság-székesegyházban muttanak be istentiszteletet Ioannisz pergamoni metropolita vezetésével, a katolikus képviselők jelenlétében.
A találkozó „a barátság és a bizalomteljes együttműködés szellemében zajlott” – jelentették a résztvevők. Elmondták továbbá, hogy „minden résztvevő nagyra értékelte a fogadó egyház nagylelkű vendégszeretetét, és a párbeszéd művének előmozdítása érdekében a hívek buzgó imádságát kérik”.
2010. szeptember 28., kedd
Egyház: az állam ellenőrzése alól kicsúszott vállalkozás?
PERSELYPÉNZ
Egyház: az állam ellenőrzése alól kicsúszott vállalkozás?
Transindex
K. E.
2010. szeptember 28.
Miközben a válság cégek ezreit tette tönkre Romániában, az egyházak továbbra is nyereségesek, és adót sem kell fizetniük.
Minden költségvetéssel működő tevékenységet vállalkozásként lehet felfogni, még ha ez nem is a szó szoros értelmében a tulajdonosok meggazdagodását célozza. A megtermelt profitból ugyanis mindenhol nyer a célcsoport, miközben az intézménytől függ, hogy éppen ki tartozik oda. Az egyház esetében beszélhetünk a szegényekről, gyerekekről, árvákról, vagy a hívekről, akik ezentúl kényelmesebb székekben, vagy szebb homlokzat alatt imádkozhatnak. Felmerül azonban a jövedelem elosztásának problémája: igazságos-e, hogy miközben mindenkit megnyomorít a válság, az adományok és az egyház üzleti tevékenységeiből származó jövedelem adómentes maradjon? A vélemények különböznek. Az állam által biztosított privilegizált helyzetet – a törvény szerint – minden hazai egyház élvezi, különbség talán csak az egyes intézményeken átfolyó pénzek volumenében rejlik.
Az egyházat másképp érintette a válság, mint más intézményeket: az ortodox egyház kifejezetten “üzleti fogást” talált a hívei reményvesztettségén, ugyanis miközben mindenki pénzszűkével küzd, az ortodox egyház májusban több pénzt kért a kormánytól templomépítésre. Így kívánnak segíteni a lakosság elkeseredésén, hogy azok „átvészeljék a gazdasági válságból fakadó morális és spirituális válságot” – írta akkor az egyház szóvivője sajtónyilatkozatában.
A pátriárka szerint ezáltal több munkahelyet teremtenének, és erősítenék az emberek közti szolidaritást. Azonban ezt a kérést sokan kritikusan fogadták, tekintve a gazdasági megszorításokat valamint az áfanövelést. Egy tanulmány szerint egyébként 1989 óta körülbelül 4000 templom épült Romániában, miközben az iskolák száma több, mint felére csökkent.
Milyen kedvezményekre jogosult az egyház
Az Adótörvénykönyv szerint az egyházak nem kell profitadót fizessenek a következő jövedelmek után:
– az egyházi tevékenységhez szükséges tárgyak gyártásából és értékesítéséből származó jövedelem
– albérletből származó jövedelem
– gazdasági tevékenységből származó egyéb jövedelmek
– kártérítésből származó pénzjövedelem, amely a tulajdonjogok visszaszolgáltatásából ered
A törvény rendelkezik arról is, hogy az egyházak csak akkor élhetnek a profitadómentesség kedvezményével, ha a bevételezett összegeket a folyó évben, vagy a rákövetkező években az épületek karbantartására, a munkapontok működtetésére – tehát például villany-, gáz- és vízszámlák kifizetésére –, új épületek megépítésére, meglévők felújítására, társadalmi szolgáltatások nyújtására és oktatásra fordítják.
Emellett nem kell jövedéki adót fizessenek azon energetikai termékek után, amelyeket fűtésre használnak. Az ingatlanadó fizetése alól is mentesülnek a templomoknak helyet adó épületek, beleértve a hozzájuk tartozó helyiségeket, kivéve azokat, amelyekben gazdasági tevékenység folynak. Hasonló helyzetben vannak a visszaszolgáltatott ingatlanok, illetve a társadalmi célt szolgáló épületek. Új építkezések vagy bővítések esetén illetékmentes az engedélyek kikérése, továbbá a telekadót sem kell kifizetni, amennyiben az illető terület az egyház tulajdonát képezi, vagy annak egy helyi kirendeltségéhez tartozik.
Az adótörvénykönyv szerint nem jelent gazdasági jellegű tevékenységet a következő tárgyak készítése és árusítása: liturgikus edények, fémikonok, keresztek, a vallásra jellemző jelekkel ellátott medálok, vallási naptárak, továbbá a tevékenység végzéséhez szükséges termékek, mint a füstölő, gyertyák (kivéve a díszgyertyákat).
Szintén az egyházak működéséhez kapcsolódik az a 489/2006-os vallásszabadságról szóló törvény. Egy tanulmány szerint a régióban Romániában fogadták el legkésőbb ezt a törvényt, amely az 1948-as rendelkezéseket hivatott felváltani. A pluralista egyházi rendszert sokan azóta is bírálják mondván, hogy az ortodox egyházat jogtalanul a kisebbségi egyházak fölé, domináns pozícióba helyezi. Az ortodox egyház privilegizált helyzetet élvez az állami pénzek elosztásánál is, noha azt egyértelműen a hívők számának alapján kellene kiszabják. A tanulmány kitér arra is, hogy a Văcăroiu kormány bónuszokat adott az ortodox papoknak, 1994-ben pedig a kormány úgy határozott, hogy az elismert egyházak vezetőinek bérét bizonyos arányban állami forrásokból fedezi. Az ortodox papoknak az átlagbér 4,5-szöröse jutott, mialatt más egyházi személyiségek csak az átlagbér 3,9-szeresét kapták.
Egy másik tanulmány szerint az egyházak tagszámuk függvényében kapnak az államtól támogatást, pénzt templomépítésre, fizetésre és papjaik elszállásolására. Állami iskolában tarthatnak vallásórát, a rádióban és a televízióban szabadon sugározhatnak vallási témájú műsorokat, ezekre licencet kaphatnak, illetve rendelkezhetnek temetővel is. Azonban az országos jogvédő egyesület szerint a kormány nem rendelkezik egy átlátható és világos pénzelosztási mechanizmussal.
A felsorolt adókedvezményeket csak az elismert egyházak élvezik, jelen van azonban számos vallási csoport és egyesület, amelyeket csak részleges kedvezményekre jogosultak és nem kapnak állami támogatást.
Az adománygyűjtés mellett elengedhetetlen maradt az állami forrás az egyházak számára, ugyanis ez fedezi a fizetések és nyugdíjak egy részét, vagy akár a vallástanárok fizetését, az új épületek felhúzását és a meglévők karbantartását.
Kormányzati finanszírozás: államkasszából ki, perselybe be
A Vallásügyi Államtitkárság honlapján található lista szerint összesen 54 569 000 lejjel támogatják idén a romániai egyházakat. Ezen belül például az Erdélyi Református Egyházkerület részére 634 500 lejt különítettek el összesen 13 templom részére, legtöbb esetben karbantartási és felújítási munkálatok finanszírozására. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye összesen 435 000 lejt kapott, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére pedig 673 000 lejt utaltak idén.
A 263/31.03.2010 kormányrendelet szerint továbbá az állam tartalékalapjából 2,15 millió lejt utaltak át a vallásügyi államtitkárság költségvetésébe, hogy megépíthessék belőle a karánsebesi katedrálist. A 417/28.04.2010-es rendelet által további 18,56 millió lejjel pótolták ki az illetékes államtitkárság ez évi büdzséjét.
Szász János, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye gazdasági igazgatója a Transindexnek elmondta, hogy az állami források kiutalásakor nincs számítási képlet, a plébániák pályázati úton kapnak támogatást: költségvetést, árajánlatot, részletes elszámolást kell írjanak az elvégzendő munkálatról. „Ugyanakkor a Vallásügyi Államtitkárságtól, a Helyi Tanácstól és a Megyei Tanácstól is lehet támogatást kérni. A tapasztalatunk szerint ezen intézmények paritást próbálnak megtartani az egyházi intézmények között, de úgy vettük észre, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az ortodox egyház támogatására” – fogalmazott a gazdasági igazgató.
„Az egyházak fizetési pótlékot kapnak az államtól. A civil alkalmazottak fizetését a Megyei Tanács állja, a papok fizetését pedig a Vallásügyi Államtitkárság adja. Ugyanakkor templomépítésre, javításra, felújításra, épületek karbantartására is utalnak pénzt, valamint fizetéspótlékkal is támogat az állam. 2009-ben a Vallásügyi Államtitkárságról bejött 279 000 lej templomrenoválásra. Egyébként a Gyulafehérvári Székesegyház renoválási költségeit, valamint a Püspöki Palota javítási költségeinek egy részét a román állam és a magyar kormány fedezi” – mondta Szász.
Hozzátette, hogy az egyház civil alkalmazottainak fizetésének egy részét – 450 lejt – a Megyei Tanácstól kapják, amelyhez hozzájön a saját alap a fizetési rács szerint. A papok fizetésének egy része a Vallásügyi Államtitkárságtól származik, ehhez adódik a saját alap a fizetési rács szerint. Az alkalmazottak fizetése után társadalombiztosítási járulékok fizetésére köteles az egyház, ezenkívül még fizetik a személygépkocsi adót, valamint a nem-műemlék épületek utáni adót és az ÁFÁ-t.
Hogyan teljesítenek az egyházak?
A Pénzügyminisztérium honlapján elérhetőek információk arról, hogy az egyes egyházak pénzügyileg hogyan is szerepelnek. A katolikus egyház 2008-ban összesen 12 065 029 lej befektetett-, és 3 341 937 lej forgóeszközzel rendelkezett, teljes tőkéje 15 069 512 lejt tett ki. Non-profit tevékenységekből származó bevételük 8 381 180 lejt tett ki, az előzetesen várt 7 096 000 lejjel szemben. Ugyanebből a célból keletkezett kiadásaik 7 988 831 lejre rúgtak, így 392 349 lejnyi nyereségük keletkezett.
Gazdasági tevékenységből sokkal kevesebb pénz folyt be, mint amekkorára kezdetben számítottak. Az előzetesen becsült 151 000 lejjel szemben csak 4 878 lej bevételt könyvelhettek el, 62 842 lej kiadás mellett. Összesen tehát 334 385 lej nyereségük keletkezett. Érdekes módon a non-profit tevékenység – vallási működés – mellett erdőkitermelés szerepel a gazdasági tevékenységnek fenntartott rubrikában.
Szász János elmondása szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegyéhez tartozó plébániák összbevétele 2009-ben 36 000 000 lej volt, amelyből a hívek adománya 29 000 000 lejt tett ki, a rendkívüli segélyek összege 4 400 000 lej volt, állami költségvetésből pedig 2 600 000 lej érkezett.
A befolyó pénzt pedig az intézmény fenntartására, karbantartásra, adminisztrációs költségekre használják fel. Ezen költségek közül a leggyakoribbak: a központ fenntartásával járó költségek, adminisztrációs, javítás-karbantartás, saját alapi fizetésekkel járó költségek, a Hittudományi Főiskola fenntartása, a katolikus iskolák valamint a szórványplébániák támogatása – mondta Szász.
Elmondta még, hogy az egyház által végzett gazdasági tevékenység a földek és erdők működtetése. A plébániák saját fenntartására használják fel a gazdasági tevékenységből származó pénzt, a házbérekből pedig 20%-ot befizetnek az Érsekségnek, szórványtámogatásra.
Hogy mekkora tulajdonképpeni vagyonnal rendelkezik az egyház, Szász elmondta, hogy “az az egyházi épületekből, a plébániákhoz tartozó területekből, templomokból, bérbe adott épületekből és telektulajdonból tevődik össze. Ezen épületeknek azonban, hasonlóan a Gyulafehérvári Székesegyházhoz, „eszmei értékük” van, nem lehet felmérni összegben” – fogalmazott a szóvivő.
Összehasonlítva például az Erdélyi Református Egyházkerülettel, annak befektetett eszközállománya 11 034 932 lejt tett ki 2008-ban, emellett 3 424 121 lejnyi aktívát forgatott, teljes tőkéje 12 828 031 lejt tesz ki. Non-profit tevékenységből származó bevétele 16 889 345 lej volt két éve, ezzel járó kiadásai 16 242 323 lejt tettek ki. Gazdasági tevékenységből származó bevétele 3 668 666 lej volt, gazdasági kiadásai pedig 145 189 lejt tettek ki. Összprofitja 4 170 499 lej volt 2008-ban, gazdasági tevékenységként épületek bérbeadása szerepel.
Ortodox Egyház: gyertyabiznisz, könyvkiadás
Constantin Stoica, a BOR szóvivőjének elmondása szerint az egyház noha szerez jövedelmet, azt mind jótékony célra forgatja vissza, vagy az intézmény fejlesztésébe és modernizálásába fekteti. „A BOR nem könyvel el profitot, a hívőktől érkező adományok fedezik a költségeket és a társadalmi tevékenységeket” – hangsúlyozta a szóvivő a Realitatea.net-nek.
A pénzügyminisztérium adatai szerint 2008-at az illető egyház közel 6 millió lejes többlettel zárta, a non-profit tevékenységekből származó jövedelme 47 797 383 lejt tett ki, miközben a hasonló kiadásai 45 483 754 lejre rúgtak. Ebből származott 2 313 629 lej profit, amelyhez hozzáadódott a gazdasági tevékenységből származó 3 526 245 lejes nyereség. Ezek között figyelemreméltó helyen van a gyertyagyártás és értékesítés, naptárgyártás, könyvek kiadása és egyéb egyházi ereklyék értékesítése. Ezt a nyereséget az egyház szóvivője szerint teljes egészében visszaforgatta, így mentesült az adó- és illetékfizetési kötelezettségektől.
Tavaly filantróp célokra a BOR 44 949 833 lejt költött el, ebből 19 852 076 lej a jótékonysági alapból származott, amelyet a hívők adományai és a parókiák saját alapjai alkotnak. További 7 303 548,37 lejt külső támogatások tettek ki, 11 292 039,68 lejjel pedig az állam támogatta az egyházat, 6 502 168,65 lej szponzorizációból és a 2%-os felejánlásokból tevődött össze.
Az egyház tavaly 263 épületet újított fel, a költségek 43 796 581 lejt és 50 ezer eurót emésztettek fel. Emellett tavaly 750 templom felújítását folytatták, 537-et újrafestettek, és 324-et újraszenteltek.
Honnan jön a bevétel?
A BOR hivatalos honapján közölt adatok szerint az egyház összesen 19 776 ingatlannal rendelkezik, amelyek a lakásokat is magukba foglalják, emellett pedig 16 128 templom várja az ortodox híveket. A BOR a romániai erdők összesen 2%-át birtokolja. Ebbe a vagyonba beépülnek még az 1948-ban, a görög-katolikus egyháztól elkobzott, majd az ortodox egyházhoz átcsoportosított épületek is.
Azonban nem csak az épületek és a telkek képezik az ortodox egyház vagyonát: a BOR monopóliummal bír Romániában a gyertyák piacán, és sok parókia számára ez jelenti az elsődleges jövedelemforrást.
Emellett azonban az egyház számos vállalatban rendelkeznek meghatározó tulajdonrésszel. A Moldvai Érsekséghez tartozik például a Doxologica kiadó is, amely 2008-ban kezdte el működését, a “Ziarul Lumina” újságra kötött bérletek száma 2009 februárja óta 27%-kal növekedett. Emellett a Iaşi Érsekség a Golia SRL-ben résztulajdonos, amely kézzel készített szobrok, festmények és ikonok import-exportjával foglalkozik. Továbbá ő a tulajdonosa a Casa Băltăţeşti hotelnek, a buciumi borraktárnak, TABOR kutatóközpontnak és a “Sf. Apostoli Petru si Pavel” fogorvosi rendelőnek. A neamţi-i kolostor a Szent háromság fűrésztelepet üzemelteti.
Hasonló üzleteket üzemeltetnek még az Olténiai, a Craiovai és a Szebeni érsekségek is, ezek között vannak két csillagos hotelek vagy akár edénygyártó vállalatok (Segesvári VES).
Az ortodox egyház: a sajtó nagyóriása?
A BOR emellett valóságos sajtótrösztöt birtokol, amely tartalmaz egy hírügynökséget, televízióállomást, több rádióállomást és egy újságot is. Constantin Stoica szóvivő szerint ezek a médiatevékenységek nem hoznak profitot, csak hírvivő szerepük van, nem sugároznak reklámot és a hívők pénzéből üzemeltetik.
A moldovai és bukovinai érsekség a Trinitas intézmény tulajdonosa, amely egy kiadót, nyomdát és rádiót is magába foglal. A gyulafehérvári érsekség üzemelteti a Reîntregirea rádiót, ez Szeben, Hunyad, Maros és Kolozs megyében is sugároz. Az Országos Audioviziuális Tanács statisztikái szerint a BOR-nak összesen 36 sugárzási licence van, amelyek közül kettő műholdas.
10 millió euró esküvőkből, keresztelőkből és temetésekből
2009-ben a hivatalos adatok szerint 113 466 keresztelőt, 69 575 esküvőt és 141 416 temetést szerveztek. Átlagosan egy keresztelő 100 lejbe, az utóbbi kettő pedig 150 lejbe kerül. Ha ezeket a számokat összegezzük megkapjuk, hogy csak keresztelőkből 11.346.600 lejt, esküvőkből és temetésekből 31.648.650 lejt szerzett az egyház, amelyekre nem érvényes az újrabefektetés kötelezettsége.
Az egyház szóvivője szerint azonban ez a pénz az illető parókia helyi költségvetésében marad, ezzel egészítik ki az alkalmazottak fizetését és ennek segítségét tartják fenn a működést. Egyébként kérésre számlát is tudnak nyújtani ezekről az adományokról, amely így bekerül a parókia könyvelésébe.
Egyház: az állam ellenőrzése alól kicsúszott vállalkozás?
Transindex
K. E.
2010. szeptember 28.
Miközben a válság cégek ezreit tette tönkre Romániában, az egyházak továbbra is nyereségesek, és adót sem kell fizetniük.
Minden költségvetéssel működő tevékenységet vállalkozásként lehet felfogni, még ha ez nem is a szó szoros értelmében a tulajdonosok meggazdagodását célozza. A megtermelt profitból ugyanis mindenhol nyer a célcsoport, miközben az intézménytől függ, hogy éppen ki tartozik oda. Az egyház esetében beszélhetünk a szegényekről, gyerekekről, árvákról, vagy a hívekről, akik ezentúl kényelmesebb székekben, vagy szebb homlokzat alatt imádkozhatnak. Felmerül azonban a jövedelem elosztásának problémája: igazságos-e, hogy miközben mindenkit megnyomorít a válság, az adományok és az egyház üzleti tevékenységeiből származó jövedelem adómentes maradjon? A vélemények különböznek. Az állam által biztosított privilegizált helyzetet – a törvény szerint – minden hazai egyház élvezi, különbség talán csak az egyes intézményeken átfolyó pénzek volumenében rejlik.
Az egyházat másképp érintette a válság, mint más intézményeket: az ortodox egyház kifejezetten “üzleti fogást” talált a hívei reményvesztettségén, ugyanis miközben mindenki pénzszűkével küzd, az ortodox egyház májusban több pénzt kért a kormánytól templomépítésre. Így kívánnak segíteni a lakosság elkeseredésén, hogy azok „átvészeljék a gazdasági válságból fakadó morális és spirituális válságot” – írta akkor az egyház szóvivője sajtónyilatkozatában.
A pátriárka szerint ezáltal több munkahelyet teremtenének, és erősítenék az emberek közti szolidaritást. Azonban ezt a kérést sokan kritikusan fogadták, tekintve a gazdasági megszorításokat valamint az áfanövelést. Egy tanulmány szerint egyébként 1989 óta körülbelül 4000 templom épült Romániában, miközben az iskolák száma több, mint felére csökkent.
Milyen kedvezményekre jogosult az egyház
Az Adótörvénykönyv szerint az egyházak nem kell profitadót fizessenek a következő jövedelmek után:
– az egyházi tevékenységhez szükséges tárgyak gyártásából és értékesítéséből származó jövedelem
– albérletből származó jövedelem
– gazdasági tevékenységből származó egyéb jövedelmek
– kártérítésből származó pénzjövedelem, amely a tulajdonjogok visszaszolgáltatásából ered
A törvény rendelkezik arról is, hogy az egyházak csak akkor élhetnek a profitadómentesség kedvezményével, ha a bevételezett összegeket a folyó évben, vagy a rákövetkező években az épületek karbantartására, a munkapontok működtetésére – tehát például villany-, gáz- és vízszámlák kifizetésére –, új épületek megépítésére, meglévők felújítására, társadalmi szolgáltatások nyújtására és oktatásra fordítják.
Emellett nem kell jövedéki adót fizessenek azon energetikai termékek után, amelyeket fűtésre használnak. Az ingatlanadó fizetése alól is mentesülnek a templomoknak helyet adó épületek, beleértve a hozzájuk tartozó helyiségeket, kivéve azokat, amelyekben gazdasági tevékenység folynak. Hasonló helyzetben vannak a visszaszolgáltatott ingatlanok, illetve a társadalmi célt szolgáló épületek. Új építkezések vagy bővítések esetén illetékmentes az engedélyek kikérése, továbbá a telekadót sem kell kifizetni, amennyiben az illető terület az egyház tulajdonát képezi, vagy annak egy helyi kirendeltségéhez tartozik.
Az adótörvénykönyv szerint nem jelent gazdasági jellegű tevékenységet a következő tárgyak készítése és árusítása: liturgikus edények, fémikonok, keresztek, a vallásra jellemző jelekkel ellátott medálok, vallási naptárak, továbbá a tevékenység végzéséhez szükséges termékek, mint a füstölő, gyertyák (kivéve a díszgyertyákat).
Szintén az egyházak működéséhez kapcsolódik az a 489/2006-os vallásszabadságról szóló törvény. Egy tanulmány szerint a régióban Romániában fogadták el legkésőbb ezt a törvényt, amely az 1948-as rendelkezéseket hivatott felváltani. A pluralista egyházi rendszert sokan azóta is bírálják mondván, hogy az ortodox egyházat jogtalanul a kisebbségi egyházak fölé, domináns pozícióba helyezi. Az ortodox egyház privilegizált helyzetet élvez az állami pénzek elosztásánál is, noha azt egyértelműen a hívők számának alapján kellene kiszabják. A tanulmány kitér arra is, hogy a Văcăroiu kormány bónuszokat adott az ortodox papoknak, 1994-ben pedig a kormány úgy határozott, hogy az elismert egyházak vezetőinek bérét bizonyos arányban állami forrásokból fedezi. Az ortodox papoknak az átlagbér 4,5-szöröse jutott, mialatt más egyházi személyiségek csak az átlagbér 3,9-szeresét kapták.
Egy másik tanulmány szerint az egyházak tagszámuk függvényében kapnak az államtól támogatást, pénzt templomépítésre, fizetésre és papjaik elszállásolására. Állami iskolában tarthatnak vallásórát, a rádióban és a televízióban szabadon sugározhatnak vallási témájú műsorokat, ezekre licencet kaphatnak, illetve rendelkezhetnek temetővel is. Azonban az országos jogvédő egyesület szerint a kormány nem rendelkezik egy átlátható és világos pénzelosztási mechanizmussal.
A felsorolt adókedvezményeket csak az elismert egyházak élvezik, jelen van azonban számos vallási csoport és egyesület, amelyeket csak részleges kedvezményekre jogosultak és nem kapnak állami támogatást.
Az adománygyűjtés mellett elengedhetetlen maradt az állami forrás az egyházak számára, ugyanis ez fedezi a fizetések és nyugdíjak egy részét, vagy akár a vallástanárok fizetését, az új épületek felhúzását és a meglévők karbantartását.
Romániában működő egyházak
Ahhoz, hogy egy csoportból egyesület váljon, legalább 300 tagja kell legyen. Az elismert egyház státuszához tevékenységének legalább 12 éves, megszakítatlan régisége kell legyen, a tagok száma pedig a lakosság legalább 0,1%-át (körülbelül 22 ezer embert) kell lefedje.
A 489/2006-os vallásszabadságról szóló törvény szerint jelenleg Romániában 18 hivatalosan bejegyzett egyház működik: Román Ortodox Egyház, Temesvári Szerb Ortodox Püspökség, Római-katolikus Egyház, Görög-katolikus egyház, Örmény Érsekség, Óhitű Orosz Ortodox Egyház, Református egyház, Evangélikus Egyház, Evangélikus Luteránus Egyház, Erdélyi Unitárius Egyház, Baptista Egyház, Evangéliumi Keresztyének, Román Evangélikus Egyház, Pünkösdista Egyház, Adventista Egyház, Zsidó Közösségek Szövetsége, Muzulmán Egyház, Jehova Tanúi. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a romániai lakosság 86,8%-a ortodox vallású, római katolikus hitet vall 4,7%, görög-katolikus a lakosság kevesebb, mint 1%. A többi vallás között oszlik meg a lakosság közel 2%-a.
Kormányzati finanszírozás: államkasszából ki, perselybe be
A Vallásügyi Államtitkárság honlapján található lista szerint összesen 54 569 000 lejjel támogatják idén a romániai egyházakat. Ezen belül például az Erdélyi Református Egyházkerület részére 634 500 lejt különítettek el összesen 13 templom részére, legtöbb esetben karbantartási és felújítási munkálatok finanszírozására. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye összesen 435 000 lejt kapott, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére pedig 673 000 lejt utaltak idén.
A 263/31.03.2010 kormányrendelet szerint továbbá az állam tartalékalapjából 2,15 millió lejt utaltak át a vallásügyi államtitkárság költségvetésébe, hogy megépíthessék belőle a karánsebesi katedrálist. A 417/28.04.2010-es rendelet által további 18,56 millió lejjel pótolták ki az illetékes államtitkárság ez évi büdzséjét.
Szász János, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye gazdasági igazgatója a Transindexnek elmondta, hogy az állami források kiutalásakor nincs számítási képlet, a plébániák pályázati úton kapnak támogatást: költségvetést, árajánlatot, részletes elszámolást kell írjanak az elvégzendő munkálatról. „Ugyanakkor a Vallásügyi Államtitkárságtól, a Helyi Tanácstól és a Megyei Tanácstól is lehet támogatást kérni. A tapasztalatunk szerint ezen intézmények paritást próbálnak megtartani az egyházi intézmények között, de úgy vettük észre, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az ortodox egyház támogatására” – fogalmazott a gazdasági igazgató.
„Az egyházak fizetési pótlékot kapnak az államtól. A civil alkalmazottak fizetését a Megyei Tanács állja, a papok fizetését pedig a Vallásügyi Államtitkárság adja. Ugyanakkor templomépítésre, javításra, felújításra, épületek karbantartására is utalnak pénzt, valamint fizetéspótlékkal is támogat az állam. 2009-ben a Vallásügyi Államtitkárságról bejött 279 000 lej templomrenoválásra. Egyébként a Gyulafehérvári Székesegyház renoválási költségeit, valamint a Püspöki Palota javítási költségeinek egy részét a román állam és a magyar kormány fedezi” – mondta Szász.
Hozzátette, hogy az egyház civil alkalmazottainak fizetésének egy részét – 450 lejt – a Megyei Tanácstól kapják, amelyhez hozzájön a saját alap a fizetési rács szerint. A papok fizetésének egy része a Vallásügyi Államtitkárságtól származik, ehhez adódik a saját alap a fizetési rács szerint. Az alkalmazottak fizetése után társadalombiztosítási járulékok fizetésére köteles az egyház, ezenkívül még fizetik a személygépkocsi adót, valamint a nem-műemlék épületek utáni adót és az ÁFÁ-t.
Hogyan teljesítenek az egyházak?
A Pénzügyminisztérium honlapján elérhetőek információk arról, hogy az egyes egyházak pénzügyileg hogyan is szerepelnek. A katolikus egyház 2008-ban összesen 12 065 029 lej befektetett-, és 3 341 937 lej forgóeszközzel rendelkezett, teljes tőkéje 15 069 512 lejt tett ki. Non-profit tevékenységekből származó bevételük 8 381 180 lejt tett ki, az előzetesen várt 7 096 000 lejjel szemben. Ugyanebből a célból keletkezett kiadásaik 7 988 831 lejre rúgtak, így 392 349 lejnyi nyereségük keletkezett.
Gazdasági tevékenységből sokkal kevesebb pénz folyt be, mint amekkorára kezdetben számítottak. Az előzetesen becsült 151 000 lejjel szemben csak 4 878 lej bevételt könyvelhettek el, 62 842 lej kiadás mellett. Összesen tehát 334 385 lej nyereségük keletkezett. Érdekes módon a non-profit tevékenység – vallási működés – mellett erdőkitermelés szerepel a gazdasági tevékenységnek fenntartott rubrikában.
Szász János elmondása szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegyéhez tartozó plébániák összbevétele 2009-ben 36 000 000 lej volt, amelyből a hívek adománya 29 000 000 lejt tett ki, a rendkívüli segélyek összege 4 400 000 lej volt, állami költségvetésből pedig 2 600 000 lej érkezett.
A befolyó pénzt pedig az intézmény fenntartására, karbantartásra, adminisztrációs költségekre használják fel. Ezen költségek közül a leggyakoribbak: a központ fenntartásával járó költségek, adminisztrációs, javítás-karbantartás, saját alapi fizetésekkel járó költségek, a Hittudományi Főiskola fenntartása, a katolikus iskolák valamint a szórványplébániák támogatása – mondta Szász.
Elmondta még, hogy az egyház által végzett gazdasági tevékenység a földek és erdők működtetése. A plébániák saját fenntartására használják fel a gazdasági tevékenységből származó pénzt, a házbérekből pedig 20%-ot befizetnek az Érsekségnek, szórványtámogatásra.
Hogy mekkora tulajdonképpeni vagyonnal rendelkezik az egyház, Szász elmondta, hogy “az az egyházi épületekből, a plébániákhoz tartozó területekből, templomokból, bérbe adott épületekből és telektulajdonból tevődik össze. Ezen épületeknek azonban, hasonlóan a Gyulafehérvári Székesegyházhoz, „eszmei értékük” van, nem lehet felmérni összegben” – fogalmazott a szóvivő.
Összehasonlítva például az Erdélyi Református Egyházkerülettel, annak befektetett eszközállománya 11 034 932 lejt tett ki 2008-ban, emellett 3 424 121 lejnyi aktívát forgatott, teljes tőkéje 12 828 031 lejt tesz ki. Non-profit tevékenységből származó bevétele 16 889 345 lej volt két éve, ezzel járó kiadásai 16 242 323 lejt tettek ki. Gazdasági tevékenységből származó bevétele 3 668 666 lej volt, gazdasági kiadásai pedig 145 189 lejt tettek ki. Összprofitja 4 170 499 lej volt 2008-ban, gazdasági tevékenységként épületek bérbeadása szerepel.
Ortodox Egyház: gyertyabiznisz, könyvkiadás
Constantin Stoica, a BOR szóvivőjének elmondása szerint az egyház noha szerez jövedelmet, azt mind jótékony célra forgatja vissza, vagy az intézmény fejlesztésébe és modernizálásába fekteti. „A BOR nem könyvel el profitot, a hívőktől érkező adományok fedezik a költségeket és a társadalmi tevékenységeket” – hangsúlyozta a szóvivő a Realitatea.net-nek.
A pénzügyminisztérium adatai szerint 2008-at az illető egyház közel 6 millió lejes többlettel zárta, a non-profit tevékenységekből származó jövedelme 47 797 383 lejt tett ki, miközben a hasonló kiadásai 45 483 754 lejre rúgtak. Ebből származott 2 313 629 lej profit, amelyhez hozzáadódott a gazdasági tevékenységből származó 3 526 245 lejes nyereség. Ezek között figyelemreméltó helyen van a gyertyagyártás és értékesítés, naptárgyártás, könyvek kiadása és egyéb egyházi ereklyék értékesítése. Ezt a nyereséget az egyház szóvivője szerint teljes egészében visszaforgatta, így mentesült az adó- és illetékfizetési kötelezettségektől.
Tavaly filantróp célokra a BOR 44 949 833 lejt költött el, ebből 19 852 076 lej a jótékonysági alapból származott, amelyet a hívők adományai és a parókiák saját alapjai alkotnak. További 7 303 548,37 lejt külső támogatások tettek ki, 11 292 039,68 lejjel pedig az állam támogatta az egyházat, 6 502 168,65 lej szponzorizációból és a 2%-os felejánlásokból tevődött össze.
Az egyház tavaly 263 épületet újított fel, a költségek 43 796 581 lejt és 50 ezer eurót emésztettek fel. Emellett tavaly 750 templom felújítását folytatták, 537-et újrafestettek, és 324-et újraszenteltek.
Honnan jön a bevétel?
A BOR hivatalos honapján közölt adatok szerint az egyház összesen 19 776 ingatlannal rendelkezik, amelyek a lakásokat is magukba foglalják, emellett pedig 16 128 templom várja az ortodox híveket. A BOR a romániai erdők összesen 2%-át birtokolja. Ebbe a vagyonba beépülnek még az 1948-ban, a görög-katolikus egyháztól elkobzott, majd az ortodox egyházhoz átcsoportosított épületek is.
Azonban nem csak az épületek és a telkek képezik az ortodox egyház vagyonát: a BOR monopóliummal bír Romániában a gyertyák piacán, és sok parókia számára ez jelenti az elsődleges jövedelemforrást.
Emellett azonban az egyház számos vállalatban rendelkeznek meghatározó tulajdonrésszel. A Moldvai Érsekséghez tartozik például a Doxologica kiadó is, amely 2008-ban kezdte el működését, a “Ziarul Lumina” újságra kötött bérletek száma 2009 februárja óta 27%-kal növekedett. Emellett a Iaşi Érsekség a Golia SRL-ben résztulajdonos, amely kézzel készített szobrok, festmények és ikonok import-exportjával foglalkozik. Továbbá ő a tulajdonosa a Casa Băltăţeşti hotelnek, a buciumi borraktárnak, TABOR kutatóközpontnak és a “Sf. Apostoli Petru si Pavel” fogorvosi rendelőnek. A neamţi-i kolostor a Szent háromság fűrésztelepet üzemelteti.
Hasonló üzleteket üzemeltetnek még az Olténiai, a Craiovai és a Szebeni érsekségek is, ezek között vannak két csillagos hotelek vagy akár edénygyártó vállalatok (Segesvári VES).
Az ortodox egyház: a sajtó nagyóriása?
A BOR emellett valóságos sajtótrösztöt birtokol, amely tartalmaz egy hírügynökséget, televízióállomást, több rádióállomást és egy újságot is. Constantin Stoica szóvivő szerint ezek a médiatevékenységek nem hoznak profitot, csak hírvivő szerepük van, nem sugároznak reklámot és a hívők pénzéből üzemeltetik.
A moldovai és bukovinai érsekség a Trinitas intézmény tulajdonosa, amely egy kiadót, nyomdát és rádiót is magába foglal. A gyulafehérvári érsekség üzemelteti a Reîntregirea rádiót, ez Szeben, Hunyad, Maros és Kolozs megyében is sugároz. Az Országos Audioviziuális Tanács statisztikái szerint a BOR-nak összesen 36 sugárzási licence van, amelyek közül kettő műholdas.
10 millió euró esküvőkből, keresztelőkből és temetésekből
2009-ben a hivatalos adatok szerint 113 466 keresztelőt, 69 575 esküvőt és 141 416 temetést szerveztek. Átlagosan egy keresztelő 100 lejbe, az utóbbi kettő pedig 150 lejbe kerül. Ha ezeket a számokat összegezzük megkapjuk, hogy csak keresztelőkből 11.346.600 lejt, esküvőkből és temetésekből 31.648.650 lejt szerzett az egyház, amelyekre nem érvényes az újrabefektetés kötelezettsége.
Az egyház szóvivője szerint azonban ez a pénz az illető parókia helyi költségvetésében marad, ezzel egészítik ki az alkalmazottak fizetését és ennek segítségét tartják fenn a működést. Egyébként kérésre számlát is tudnak nyújtani ezekről az adományokról, amely így bekerül a parókia könyvelésébe.
Vörösmarty Mihály - megfilmesítve
Csongor és Tünde
tündéri színjáték
2010.04.08.
tündéri színjáték
2010.04.08.
Vörösmarty a 16. századi Árgírus királyfi széphistóriájából megalkotta a magyar romantikus drámairodalom legnagyobb művét. Színpadra szánt művei közül a Csongor és Tünde a kevés remekművel dicsekvő magyar drámairodalom egyik legremekebb főműve, és a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték Kezdjük tehát az elején.– Csongor: „Minden országot bejártam, Minden messze tartományt, S aki álmaimban él, A dicsőt, az égi szépet Semmi földön nem találtam. Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél.”
Szereplők
Horváth Illés (Csongor, ifjú hős)
Gidró Katalin (Tünde, tündérlány)
Gömöri Krisztián (Balga)
Szilágyi Annamária (Balga hitvese)
Poroszlay Kristóf (Kurrah)
Lazók Mátyás (Berreh)
Barnák László (Duzzog)
Fekete Gizi (Mirigy, boszorkány)
Erdélyi Tímea (Ledér, a leánya)
Balogh Erika (az Éj)
1,5 GB AVI letöltése:
- http://rapidshare.com/files/420496544/Csongor__s_T_nde100R.part01.rar
- http://rapidshare.com/files/420496547/Csongor__s_T_nde100R.part02.rar
- http://rapidshare.com/files/420497411/Csongor__s_T_nde100R.part03.rar
- http://rapidshare.com/files/420497414/Csongor__s_T_nde100R.part04.rar
- http://rapidshare.com/files/420497421/Csongor__s_T_nde100R.part05.rar
- http://rapidshare.com/files/420494302/Csongor__s_T_nde100R.part06.rar
- http://rapidshare.com/files/420494301/Csongor__s_T_nde100R.part07.rar
- http://rapidshare.com/files/420494300/Csongor__s_T_nde100R.part08.rar
- http://rapidshare.com/files/420495481/Csongor__s_T_nde100R.part09.rar
- http://rapidshare.com/files/420495480/Csongor__s_T_nde100R.part10.rar
- http://rapidshare.com/files/420495482/Csongor__s_T_nde100R.part11.rar
- http://rapidshare.com/files/420496014/Csongor__s_T_nde100R.part12.rar
- http://rapidshare.com/files/420496012/Csongor__s_T_nde100R.part13.rar
- http://rapidshare.com/files/420496013/Csongor__s_T_nde100R.part14.rar
- http://rapidshare.com/files/420496540/Csongor__s_T_nde100R.part15.rar
- http://rapidshare.com/files/420499010/Csongor__s_T_nde100R.part16.rar
- http://rapidshare.com/files/420499013/Csongor__s_T_nde100R.part17.rar
2010. szeptember 27., hétfő
Templom a plázában
Templom a plázában
MTI / erdely.ma
2010. szeptember 24.
Olaszországban nyitottak először templomot kereskedelmi központ területén. Dolgozóknak és vásárlóknak napi kétszer mutatnak be misét a kétszáz főt befogadni képes templomban.
A pláza sem idegen az imádságtól – olvasható az olasz csizma orrában, a calabriai Catanzaro hatalmas kereskedelmi központja, a Le Fontane egyik plakátján. A templomépítés ötlete a plázát működtető helyi vállalkozótól, Floriano Calabresétől származik: „Tudomásom szerint Európában, és talán az egész világon, a mi kereskedelmi központunkban nyílt a legelső templom. Az, hogy helyet adtunk a léleknek és a hitnek, szolgáltatásaink minőségét növeli" – nyilatkozta.
A szentté avatott lengyel vértanúról, Maximilian Kolbéról elnevezett templomot és a mellette álló plébánia épületét Catanzaro püspöke, Antonio Ciliberti szentelte fel. „Tetszik vagy nem tetszik, a kereskedelmi központok már a katolikus Olaszországban is társadalmi találkozóhelyekké léptek elő. Szülők és gyerekek vasárnaponként a kereskedelmi központba járnak. Ha ennek a területén van a templom, hátha shoppingolás előtt vagy után ide is betérnek" – hangoztatta a püspök. Hozzátette, reméli a catanzarói kezdeményezést újabb templomok követik Olaszország többi kereskedelmi központjában.
A templom irányításának feladatát a fiatal Giovanni Scarpone atya kapta meg, aki máris viszonyítási pont lett a plázában találkozó fiatalok számára. Reggel és este celebrál misét.
A templomnak nevet adó Kolbe szerzetes egyébként a mérsékletességre intő védőszentként is ismert. „A templomba járás a céltalan fogyasztásnak is határt tud szabni, még egy kereskedelmi központban is" – jegyezte meg Scarpone atya.
MTI / erdely.ma
2010. szeptember 24.
Olaszországban nyitottak először templomot kereskedelmi központ területén. Dolgozóknak és vásárlóknak napi kétszer mutatnak be misét a kétszáz főt befogadni képes templomban.
A pláza sem idegen az imádságtól – olvasható az olasz csizma orrában, a calabriai Catanzaro hatalmas kereskedelmi központja, a Le Fontane egyik plakátján. A templomépítés ötlete a plázát működtető helyi vállalkozótól, Floriano Calabresétől származik: „Tudomásom szerint Európában, és talán az egész világon, a mi kereskedelmi központunkban nyílt a legelső templom. Az, hogy helyet adtunk a léleknek és a hitnek, szolgáltatásaink minőségét növeli" – nyilatkozta.
A szentté avatott lengyel vértanúról, Maximilian Kolbéról elnevezett templomot és a mellette álló plébánia épületét Catanzaro püspöke, Antonio Ciliberti szentelte fel. „Tetszik vagy nem tetszik, a kereskedelmi központok már a katolikus Olaszországban is társadalmi találkozóhelyekké léptek elő. Szülők és gyerekek vasárnaponként a kereskedelmi központba járnak. Ha ennek a területén van a templom, hátha shoppingolás előtt vagy után ide is betérnek" – hangoztatta a püspök. Hozzátette, reméli a catanzarói kezdeményezést újabb templomok követik Olaszország többi kereskedelmi központjában.
A templom irányításának feladatát a fiatal Giovanni Scarpone atya kapta meg, aki máris viszonyítási pont lett a plázában találkozó fiatalok számára. Reggel és este celebrál misét.
A templomnak nevet adó Kolbe szerzetes egyébként a mérsékletességre intő védőszentként is ismert. „A templomba járás a céltalan fogyasztásnak is határt tud szabni, még egy kereskedelmi központban is" – jegyezte meg Scarpone atya.
2010. szeptember 25., szombat
Politikusok, papok a besúgók listáján
Politikusok, papok a besúgók listáján
Krónika
Rostás Szabolcs
2010. szeptember 24.
Újabb RMDSZ-es, valamint a szövetséghez közel álló politikusokról, illetve egyházi személyiségekről állapította meg a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács, hogy együttműködtek a kommunista titkosszolgálattal. Besúgónak nyilvánították Portik Csaba gyergyószentmiklósi vállalkozót, az RMDSZ 2008-as parlamenti képviselőjelöltjét és Papp Ştefan konstancai honatyajelöltet, továbbá fennakadt az átvilágításon két nyugalmazott református esperes is: Seres Géza, az aradi, valamint Sipos Miklós, a szatmári egyházmegye volt vezetője.
Új nevekkel bővült a kommunista titkosszolgálattal együttműködő erdélyi magyar egyházi személyiségek listája. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a Nicolae Ceauşescu egykori diktátor elnyomó gépezete besúgójának nyilvánította Seres Gézát, az Aradi Református Egyházmegye, valamint Sipos Miklóst, a Szatmári Református Egyházmegye volt esperesét.
Mindketten idén nyáron, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben augusztusban lezajlott egyházmegyei választások előtt vonultak nyugalomba, a kánon alapján ugyanis már nem pályázhattak meg újabb mandátumot. Sipos Miklós, a Szatmárnémeti Németi Egyházközség lelkészének – aki a KREK esperesi kollégiuma elnöki tisztségét is betöltötte – ügyében a bukaresti táblabíróság szeptember elején hozott határozata megerősítette a CNSAS verdiktjét, és kimondta: a tiszteletes együttműködött a Szekuritátéval.
Seres Géza angyalkúti lelkipásztorról már korábban megszületett az azonos bírósági döntés, amely ellen ő nem fellebbezett a legfelsőbb bíróságon. Mint arról már beszámoltunk, Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KREK volt püspöke nemrég élesen bírálta az egyházkerület választási bizottságát amiatt, hogy a frissen lebonyolított belső megmérettetésből nem zárta ki a Szekuritátéval együttműködő papokat. Tőkés felháborodását egyebek mellett az váltotta ki, hogy újrajelöltette magát Mikló Ferenc bihari és Nagy Sándor nagykárolyi esperes is; utóbb mindkettőjüket megerősítették az egyházi tisztségben. Mikló Ferencről tavaly állapította meg a CNSAS, hogy 1974-ben Fineşan Ioan és Feri fedőnéven beszervezte a hírszerzés, jelentéseket is írt, ám az átvilágítók nem nyilvánították a Szekuritáté besúgójának/kollaboránsának. Hasonló döntés született idén Nagy Sándor ügyében is, aki 1985-ben írt alá beszervezési nyilatkozatot Moldovan Ilie fedőnéven.
Ezzel egy időben fennakadt az átvilágításon Portik Csaba gyergyószentmiklósi vállalkozó, az RMDSZ egykori városi tanácsosa is, aki 2008-ban a szövetség Neamţ megyei képviselőjelöltjeként indult a parlamenti választáson. Az ügyében született CNSAS-ítéletet a bukaresti táblabíróság ugyancsak megerősítette. Esete különben azért is kényes az RMDSZ számára, mivel a turisztikai vállalkozókat és vendéglátókat tömörítő Gyilkostó Egyesület elnökeként is tevékenykedő Portik „bejelentkezett” a gyergyószentmiklósi tanácsosi mandátumáról néhány hónapja lemondott Gál Árpád helyére.
A polgári párti többségű helyi képviselő-testület egyébként júniusban el is vetette Portik mandátumigazolását, ám nem az akkor még nem ismert besúgói múltja miatt, hanem azért, mert az RMDSZ kizárt soraiból négy másik tanácsost, akik a közigazgatási bírósághoz fordultak, és a testület meg kívánja várni az igazságszolgáltatás ítéletét. Portikhoz hasonlóan kollaboránsnak nyilvánították a két évvel ezelőtti parlamenti választáson az RMDSZ színeiben indult Papp Ştefant is, aki Konstanca egyik választókerületében pályázott – sikertelenül – mandátumra. Eközben Sógor Csaba EP-képviselő Szász Jenő MPP-elnök lapunkban megjelent nyilatkozata kapcsán leszögezte: vele kapcsolatban évekkel ezelőtt csak vádak láttak napvilágot, ezek azonban többszöri átvilágítása során rendre alaptalannak bizonyultak.
Krónika
Rostás Szabolcs
2010. szeptember 24.
Újabb RMDSZ-es, valamint a szövetséghez közel álló politikusokról, illetve egyházi személyiségekről állapította meg a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács, hogy együttműködtek a kommunista titkosszolgálattal. Besúgónak nyilvánították Portik Csaba gyergyószentmiklósi vállalkozót, az RMDSZ 2008-as parlamenti képviselőjelöltjét és Papp Ştefan konstancai honatyajelöltet, továbbá fennakadt az átvilágításon két nyugalmazott református esperes is: Seres Géza, az aradi, valamint Sipos Miklós, a szatmári egyházmegye volt vezetője.
Új nevekkel bővült a kommunista titkosszolgálattal együttműködő erdélyi magyar egyházi személyiségek listája. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a Nicolae Ceauşescu egykori diktátor elnyomó gépezete besúgójának nyilvánította Seres Gézát, az Aradi Református Egyházmegye, valamint Sipos Miklóst, a Szatmári Református Egyházmegye volt esperesét.
Mindketten idén nyáron, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben augusztusban lezajlott egyházmegyei választások előtt vonultak nyugalomba, a kánon alapján ugyanis már nem pályázhattak meg újabb mandátumot. Sipos Miklós, a Szatmárnémeti Németi Egyházközség lelkészének – aki a KREK esperesi kollégiuma elnöki tisztségét is betöltötte – ügyében a bukaresti táblabíróság szeptember elején hozott határozata megerősítette a CNSAS verdiktjét, és kimondta: a tiszteletes együttműködött a Szekuritátéval.
Seres Géza angyalkúti lelkipásztorról már korábban megszületett az azonos bírósági döntés, amely ellen ő nem fellebbezett a legfelsőbb bíróságon. Mint arról már beszámoltunk, Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KREK volt püspöke nemrég élesen bírálta az egyházkerület választási bizottságát amiatt, hogy a frissen lebonyolított belső megmérettetésből nem zárta ki a Szekuritátéval együttműködő papokat. Tőkés felháborodását egyebek mellett az váltotta ki, hogy újrajelöltette magát Mikló Ferenc bihari és Nagy Sándor nagykárolyi esperes is; utóbb mindkettőjüket megerősítették az egyházi tisztségben. Mikló Ferencről tavaly állapította meg a CNSAS, hogy 1974-ben Fineşan Ioan és Feri fedőnéven beszervezte a hírszerzés, jelentéseket is írt, ám az átvilágítók nem nyilvánították a Szekuritáté besúgójának/kollaboránsának. Hasonló döntés született idén Nagy Sándor ügyében is, aki 1985-ben írt alá beszervezési nyilatkozatot Moldovan Ilie fedőnéven.
Ezzel egy időben fennakadt az átvilágításon Portik Csaba gyergyószentmiklósi vállalkozó, az RMDSZ egykori városi tanácsosa is, aki 2008-ban a szövetség Neamţ megyei képviselőjelöltjeként indult a parlamenti választáson. Az ügyében született CNSAS-ítéletet a bukaresti táblabíróság ugyancsak megerősítette. Esete különben azért is kényes az RMDSZ számára, mivel a turisztikai vállalkozókat és vendéglátókat tömörítő Gyilkostó Egyesület elnökeként is tevékenykedő Portik „bejelentkezett” a gyergyószentmiklósi tanácsosi mandátumáról néhány hónapja lemondott Gál Árpád helyére.
A polgári párti többségű helyi képviselő-testület egyébként júniusban el is vetette Portik mandátumigazolását, ám nem az akkor még nem ismert besúgói múltja miatt, hanem azért, mert az RMDSZ kizárt soraiból négy másik tanácsost, akik a közigazgatási bírósághoz fordultak, és a testület meg kívánja várni az igazságszolgáltatás ítéletét. Portikhoz hasonlóan kollaboránsnak nyilvánították a két évvel ezelőtti parlamenti választáson az RMDSZ színeiben indult Papp Ştefant is, aki Konstanca egyik választókerületében pályázott – sikertelenül – mandátumra. Eközben Sógor Csaba EP-képviselő Szász Jenő MPP-elnök lapunkban megjelent nyilatkozata kapcsán leszögezte: vele kapcsolatban évekkel ezelőtt csak vádak láttak napvilágot, ezek azonban többszöri átvilágítása során rendre alaptalannak bizonyultak.
Pázmány Péter: Betegekért
Pázmány Péter
Hatalmas Isten, emberi gyarlóságnak erős gyámola és oltalmazója, ki kezében vannak életünk határi: könyörgünk felségednek a te beteg szolgáidért: vigasztald őket, bátorítsad és erősítsed, hogy jó néven vegyék és csendesen szenvedjék látogatásidat. Gyógyítsd meg őket, szent nevedért, a reájok bocsátott csapásból, hogy megismérvén hozzájok való jóvoltodat, méltó hálát adjanak irgalmasságodért, és atyai ostorozásod által öregbüljenek szerelmedben és félelmedben.
Ha pedig véghetetlen bölcsességed szerént hasznosbnak látod az ő mostani kimúlásokat: adj Szentlelket nékik, hogy az igaz penitencia által, bűnök bocsánatját nyerhessék, és teelőtted kedves kimúlások légyen e világból. Adjad szent malasztodat nékik, hogy megismérjék a testi nyavalyáknak és csapásoknak ostorit atyai kezedből származni. Mivel akaratod nélkül csak hajunk szála sem eshetik el, és azért ostorozsz minket, hogy bűneinkből tehozzád térjünk, ki igaz élet és igaz boldogság vagy. Oh áldott Jézus, ki meggyőzted a halál fulákját, légy segétséggel beteg szolgáidnak. Ki az Atya és Szentlélek Istennel egyetemben élsz és uralkodol. Amen.
Forrás: Keresztyéni imádságoskönyv, melyben szép, ájtatos könyörgések, hálaadások és tanúságok foglaltatnak (1606)
Betegekért
Hatalmas Isten, emberi gyarlóságnak erős gyámola és oltalmazója, ki kezében vannak életünk határi: könyörgünk felségednek a te beteg szolgáidért: vigasztald őket, bátorítsad és erősítsed, hogy jó néven vegyék és csendesen szenvedjék látogatásidat. Gyógyítsd meg őket, szent nevedért, a reájok bocsátott csapásból, hogy megismérvén hozzájok való jóvoltodat, méltó hálát adjanak irgalmasságodért, és atyai ostorozásod által öregbüljenek szerelmedben és félelmedben.
Ha pedig véghetetlen bölcsességed szerént hasznosbnak látod az ő mostani kimúlásokat: adj Szentlelket nékik, hogy az igaz penitencia által, bűnök bocsánatját nyerhessék, és teelőtted kedves kimúlások légyen e világból. Adjad szent malasztodat nékik, hogy megismérjék a testi nyavalyáknak és csapásoknak ostorit atyai kezedből származni. Mivel akaratod nélkül csak hajunk szála sem eshetik el, és azért ostorozsz minket, hogy bűneinkből tehozzád térjünk, ki igaz élet és igaz boldogság vagy. Oh áldott Jézus, ki meggyőzted a halál fulákját, légy segétséggel beteg szolgáidnak. Ki az Atya és Szentlélek Istennel egyetemben élsz és uralkodol. Amen.
Forrás: Keresztyéni imádságoskönyv, melyben szép, ájtatos könyörgések, hálaadások és tanúságok foglaltatnak (1606)
Pázmány Péter: A betegségnek békességgel való szenvedéséért
Pázmány Péter
Én Istenem, e világon ostorozz, e világon látogass csapásiddal, csak az örökkévaló jóktúl meg ne fossz, és az örök kárhozatra ne vess. Meg szoktad Uram ostorozni, akit kedvedbe fogadsz, és a nyavalyának kemencéjében próbálod a tiéidet. Légyek azért, én Istenem, azok közül én is, kiket te szeretsz: mivel azok közül vagyok, kiket ostorozsz.
Te vagy, Uram, háborúságinknak vigasztalása, gyarlóságunknak erőssége. Azért vagy könnyebbítsd nyavalyáimat, vagy Szentlelked által erősítsed szívemet, hogy békességgel szenvedjem látogatásidat. Megvallom, én Istenem, hogy bűneim szerént nemcsak evilági ostoridat, de az örök kárhozatot is megérdemlettem; de ne cselekedjél énvelem bűneim szerént, hanem a te véghetetlen irgalmasságod szerént.
Hála néked, Uram, hogy az örökkévaló büntetést, melyet érdemlettem, ideigvaló fájdalmokra változtattad, és mint szerelmes Atyám s jó gondviselő orvosom, ostorozsz engem: hogy a büdös testhez és csalárd világhoz ne bízzam, hanem hozzád térítsem minden kívánságimat, ki igaz erőssége és bátorítója vagy betegidnek. Adjad, én Istenem, hogy a te látogatásidat oly csendesen szenvedjem, mint te hív szolgáid: Jób, Tóbiás, József, Dávid; és az bátorítson engem minden nyavalyáimban, aki énérettem nagy békességgel szenvedé a keresztfának iszonyú kínját, a mi Urunk, Jézus Krisztus. Amen.
Forrás: Keresztyéni imádságoskönyv, melyben szép, ájtatos könyörgések, hálaadások és tanúságok foglaltatnak (1606)
A betegségnek békességgel való szenvedéséért
Én Istenem, e világon ostorozz, e világon látogass csapásiddal, csak az örökkévaló jóktúl meg ne fossz, és az örök kárhozatra ne vess. Meg szoktad Uram ostorozni, akit kedvedbe fogadsz, és a nyavalyának kemencéjében próbálod a tiéidet. Légyek azért, én Istenem, azok közül én is, kiket te szeretsz: mivel azok közül vagyok, kiket ostorozsz.
Te vagy, Uram, háborúságinknak vigasztalása, gyarlóságunknak erőssége. Azért vagy könnyebbítsd nyavalyáimat, vagy Szentlelked által erősítsed szívemet, hogy békességgel szenvedjem látogatásidat. Megvallom, én Istenem, hogy bűneim szerént nemcsak evilági ostoridat, de az örök kárhozatot is megérdemlettem; de ne cselekedjél énvelem bűneim szerént, hanem a te véghetetlen irgalmasságod szerént.
Hála néked, Uram, hogy az örökkévaló büntetést, melyet érdemlettem, ideigvaló fájdalmokra változtattad, és mint szerelmes Atyám s jó gondviselő orvosom, ostorozsz engem: hogy a büdös testhez és csalárd világhoz ne bízzam, hanem hozzád térítsem minden kívánságimat, ki igaz erőssége és bátorítója vagy betegidnek. Adjad, én Istenem, hogy a te látogatásidat oly csendesen szenvedjem, mint te hív szolgáid: Jób, Tóbiás, József, Dávid; és az bátorítson engem minden nyavalyáimban, aki énérettem nagy békességgel szenvedé a keresztfának iszonyú kínját, a mi Urunk, Jézus Krisztus. Amen.
Forrás: Keresztyéni imádságoskönyv, melyben szép, ájtatos könyörgések, hálaadások és tanúságok foglaltatnak (1606)
Evangélikus levéltári útmutató (pdf)
Útmutató az egyházközségi gyűjtemények kezeléséhez – A Gyűjteményi Tanács kiadványa megjelent az interneten
evangelikus.hu
2010. szeptember 24.
Budapest – 2009. decemberében a Pro Cultura Lutherana kiadványaként jelent meg a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsa által szerkesztett kötet, amelyben az egyes gyűjteménytípusok kezelési útmutatóiról lehet olvasni. A 61 oldalas kiadvány, amely főleg lelkészeknek és gyülekezeti felügyelőknek készült, most már az interneten is elérhető, az alábbi linken:
http://gyt.lutheran.hu/szovegek/Utmutato.pdf/view
A bevezetőben Ittzés János elnök-püspök, dr. Fabiny Tamás püspök, Gáncs Péter püspök, valamint Prőhle Gergely országos felügyelő a következőképpen írtak a gyűjteménykezelés fontosságáról:
„Történeti örökségünk megóvása és gondozása egyházunk minden tagjának feladata, de különösen nagy e téren espereseink, lelkészeink és felügyelőink felelőssége. Az ő munkájukat segítendő készült ez az útmutató. Adja Isten, hogy egyházunk és nemzetünk jövő nemzedékei számára megőrződjenek pótolhatatlan értékű levéltáraink, könyvtáraink, műtárgyaink és épített örökségünk!”
evangelikus.hu
2010. szeptember 24.
Budapest – 2009. decemberében a Pro Cultura Lutherana kiadványaként jelent meg a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsa által szerkesztett kötet, amelyben az egyes gyűjteménytípusok kezelési útmutatóiról lehet olvasni. A 61 oldalas kiadvány, amely főleg lelkészeknek és gyülekezeti felügyelőknek készült, most már az interneten is elérhető, az alábbi linken:
http://gyt.lutheran.hu/szovegek/Utmutato.pdf/view
A bevezetőben Ittzés János elnök-püspök, dr. Fabiny Tamás püspök, Gáncs Péter püspök, valamint Prőhle Gergely országos felügyelő a következőképpen írtak a gyűjteménykezelés fontosságáról:
„Történeti örökségünk megóvása és gondozása egyházunk minden tagjának feladata, de különösen nagy e téren espereseink, lelkészeink és felügyelőink felelőssége. Az ő munkájukat segítendő készült ez az útmutató. Adja Isten, hogy egyházunk és nemzetünk jövő nemzedékei számára megőrződjenek pótolhatatlan értékű levéltáraink, könyvtáraink, műtárgyaink és épített örökségünk!”
14. sz-i freskókat találtak egy budapesti templomban
ANJOU-KORI FRESKÓT TALÁLTAK
Horváth Péter Gyula képriportja
Magyar Hírlap
2010-09-23
A belvárosi főplébánia-templomban éppen a szentélyt akarták kifesteni, amikor feltűnt a gótikus ülőfülkék közötti, szokatlan formájú falmélyedés. Hamarosan kiderült: a téglasor mögött egy 1350 körül, az itáliai trecento stílusában készült freskó rejtőzik. A képet Erdő Péter bíboros szenteli meg vasárnap este hat órakor.
Horváth Péter Gyula képriportja
Magyar Hírlap
2010-09-23
A belvárosi főplébánia-templomban éppen a szentélyt akarták kifesteni, amikor feltűnt a gótikus ülőfülkék közötti, szokatlan formájú falmélyedés. Hamarosan kiderült: a téglasor mögött egy 1350 körül, az itáliai trecento stílusában készült freskó rejtőzik. A képet Erdő Péter bíboros szenteli meg vasárnap este hat órakor.
De 50 de ani construieste singur o catedrala
De 50 de ani, construieşte singur o catedrală
eBihoreanul
22.09.2010
Spaniolul Justo Gallego Martinez a început construcţia catedralei în 12 octombrie 1961, după ce a fost expulzat din mănăstirea cisterciană pentru că avea tuberculoză.
Catedrala lui Justo este o clădire de mari proporţii, asemănătoare unei catedrale creştine, situată în Mejorada del Campo (Madrid). De cincizeci de ani un singur om munceşte pe şantierul bisericii.
Juan Gallego Martinez, care a împlinit recent 85 de ani, este un fost călugăr din ordinul cistercian. În 1961 a fost expulzat din mănăstirea Santa Maria de Huerta pentru că era bolnav de tuberculoză. Surprinzător, Justo a învins boala, iar drept mulţumire lui Dumnezeu, a început construcţia catedralei pe terenul familiei în 12 octombrie al aceluiaşi an.
Justo a vândut terenurile şi bunurile rămase de la familia sa, iar banii i-a investit toţi în construcţia catedralei. Periodic, primeşte şi donaţii care îl ajută să-şi ducă munca mai departe.
În afară de câte un ajutor sporadic, Justo munceşte singur la construirea catedralei, în fiecare zi, de dimineaţa până seara. Bărbatul nu e arhitect, nici zidar şi nu are nicio pregătire în domeniu. Nu are planuri, nici proiect pentru biserica pe care o construieşte, dar spune că are foarte clar în minte cum trebuie să arate construcţia finală.
eBihoreanul
22.09.2010
Spaniolul Justo Gallego Martinez a început construcţia catedralei în 12 octombrie 1961, după ce a fost expulzat din mănăstirea cisterciană pentru că avea tuberculoză.
Catedrala lui Justo este o clădire de mari proporţii, asemănătoare unei catedrale creştine, situată în Mejorada del Campo (Madrid). De cincizeci de ani un singur om munceşte pe şantierul bisericii.
Juan Gallego Martinez, care a împlinit recent 85 de ani, este un fost călugăr din ordinul cistercian. În 1961 a fost expulzat din mănăstirea Santa Maria de Huerta pentru că era bolnav de tuberculoză. Surprinzător, Justo a învins boala, iar drept mulţumire lui Dumnezeu, a început construcţia catedralei pe terenul familiei în 12 octombrie al aceluiaşi an.
Justo a vândut terenurile şi bunurile rămase de la familia sa, iar banii i-a investit toţi în construcţia catedralei. Periodic, primeşte şi donaţii care îl ajută să-şi ducă munca mai departe.
În afară de câte un ajutor sporadic, Justo munceşte singur la construirea catedralei, în fiecare zi, de dimineaţa până seara. Bărbatul nu e arhitect, nici zidar şi nu are nicio pregătire în domeniu. Nu are planuri, nici proiect pentru biserica pe care o construieşte, dar spune că are foarte clar în minte cum trebuie să arate construcţia finală.
Women of the Bible (pdf)
Ann Spangler & Jean E. Syswerda
Women of the Bible
A One-Year Devotional Study of Women in Scripture
Updated & Expanded
Zondervan
2007
Women of the Bible
A One-Year Devotional Study of Women in Scripture
Updated & Expanded
Zondervan
2007
Women of the Bible focuses on fifty-two remarkable women in Scripture - women whose struggles to live with faith and courage are not unlike your own. And now this bestselling devotional study book has been updated and expanded to enhance its flexibility, usefulness, and relevance for both individuals and groups.
Small groups will especially welcome the way the Bible studies have been streamlined to fit the unique needs of the group setting.
Important additions include:
* A list of all the women of the Bible
* Timeline of the women of the Bible
* A list of women in Jesus’ family tree
* A list of women in Jesus’ life and ministry
Vital and deeply human, the women in this book encourage you through their failures as well as their successes. You’ll see how God acted in surprising and wonderful ways to draw them—and you—to himself. This year-long devotional offers a unique method to help you slow down and savor the story of God’s unrelenting love for his people, offering a fresh perspective that will nourish and strengthen your personal communion with him.
Download 2,8 MB PDF
Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (színházi felvétel)
Sütő András
Egy lócsiszár virágvasárnapja
színes, magyar színházi közvetítés, 133 perc
Győri Nemzeti Színház
2010. február 8.
Egy lócsiszár virágvasárnapja
színes, magyar színházi közvetítés, 133 perc
Győri Nemzeti Színház
2010. február 8.
rendező: Ács János
szereplő(k):
Kolhaas Mihály, lócsiszár Csankó Zoltán
Lisbeth, a felesége Botos Éva
Nagelschmidt Horváth Lajos Ottó
Mária Gyöngyössy Katalin
Henrik, Kolhaas fia Márkus Krisztián
Müller Ferenc Rupnik Károly
Luther Márton Maszlai István
Vámos Szikra József
Herse Sárközi József
Tronkai Vencel báró Török András
Günther báró Posonyi Takács László
Várnagy Venczel-Kovács Zoltán
Antónia nővér Bartha Alexandra
Az előadás Ács János Kleist kisregényéből vett kiegészítéseivel készült.A tizenhatodik század dereka táján élt a Havel partján egy Kohlhaas Mihály nevű lócsiszár, aki a maga korában a legjóravalóbb s egyúttal a legszörnyűbb emberek közé tartozott. Gazdasága volt egy faluban, amely még most is az ő nevét viseli, s itt nyugton éldegélt mesterségéből; a gyermeket, akivel felesége megajándékozta, istenfélelemben nevelte szorgalomra és tisztességre; egy sem akadt szomszédai között, aki ne élvezte volna jótékonyságát vagy igazságszeretetét; egyszóval, a világnak áldania kellett volna emlékezetét, ha egyik erénye nem hatalmasodik el fölötte. Jogérzete azonban rablóvá és gyilkossá tette.
1,52 GB AVI letöltése:
- http://data.hu/get/2998405/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part01.rar
- http://data.hu/get/2998416/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part02.rar
- http://data.hu/get/2998423/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part03.rar
- http://data.hu/get/2998438/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part04.rar
- http://data.hu/get/2998414/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part05.rar
- http://data.hu/get/2998432/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part06.rar
- http://data.hu/get/2998420/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part07.rar
- http://data.hu/get/2998446/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part08.rar
- http://data.hu/get/2998448/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part09.rar
- http://data.hu/get/2998444/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part10.rar
- http://data.hu/get/2998407/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part11.rar
- http://data.hu/get/2998409/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part12.rar
- http://data.hu/get/2998430/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part13.rar
- http://data.hu/get/2998412/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part14.rar
- http://data.hu/get/2998436/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part15.rar
- http://data.hu/get/2998441/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part16.rar
- http://data.hu/get/2998427/Egy_locsiszar_viragvasarnapja100R.part17.rar
password: sanyo66
2010. szeptember 24., péntek
2010. szeptember 23., csütörtök
Valóban kettéválhatott Mózes előtt a tenger
Királyhágómelléken tárgyalt a Generális Konvent elnöksége
Királyhágómelléken tárgyalt a Generális Konvent elnöksége
reformatus.hu
2010. szeptember 21.
A Nagyvárad melletti Félixfürdőn találkoztak szeptember 20-21-én a Kárpát-medence református püspökei és főgondnokai.
Csűry István, a vendéglátó Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a kerületben zajló tisztújítási folyamatról számolt be. A tavaly őszi presbiterválasztások után augusztus végén egyházmegyei szinten is új tisztségviselőket választottak, az egyházkerületi választói közgyűlést – amikor egyebek mellett az új püspök és főgondnok személyéről is döntenek – október 22-én tartják. Az ősszel tisztújításra kerül sor a Kárpátaljai Református Egyházban is. A Szerbiai Református Keresztyén Egyházban kiírandó választások menetrendjéről várhatóan az október végére tervezett zsinati ülés dönt, ahol meghívottként részt vesznek a Generális Konvent elnökségének képviselői.
A tanácskozás értékelte a Generális Konvent révkomáromi ülését. A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete májusban első alkalommal gyűlt össze határon túli helyszínen, melynek jó visszhangja és kedvező fogadtatása volt Felvidéken.
Az elnökségi ülésen elfogadták a Kárpát-medencei Református Közoktatási Alap szabályzatát. A református iskolák szolidaritására építő kezdeményezés első támogatási céljaként a nehéz helyzetben levő kárpátaljai oktatást javasolták.
A megbeszélésen tájékoztatás hangzott el a magyar EU elnökséggel kapcsolatos egyházi lehetőségekről és kihívásokról, továbbá döntés született a Kálvin műveit megjelentető könyvsorozat, a Parókiális Könyvtár Kárpát-medencei terjesztésével kapcsolatban is.
A megbeszélésen további egyeztetés folyt a november 16-ra tervezett Bethlen Gábor-ünnepségről. A Generális Konvent elnöksége születésének 430. évfordulóján emléktáblával kíván megemlékezni a református fejedelemről a gyulafehérvári székesegyházban.
Csűry István
Az előttünk álló időszak főbb eseményei között elhangzott még, hogy hamarosan megjelenik a Magyar Református Egyház magazinja, a Kálvincsillag első száma. Az egyházkerületi delegáltak szerkesztésében készülő lapot októberben, a reformáció havában vehetik kézbe az olvasók. 2011. május 21-22-én, a református egység létrejöttének második évfordulójára kulturális fesztivállal készülnek a részegyházak. A Református Kulturális Napok néven meghirdetett eseményt Pécsen tartják.
A következő elnökségi ülés november 15-én Kolozsváron lesz.
Czanik András
Fotó: Barcza János
reformatus.hu
2010. szeptember 21.
A Nagyvárad melletti Félixfürdőn találkoztak szeptember 20-21-én a Kárpát-medence református püspökei és főgondnokai.
Csűry István, a vendéglátó Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a kerületben zajló tisztújítási folyamatról számolt be. A tavaly őszi presbiterválasztások után augusztus végén egyházmegyei szinten is új tisztségviselőket választottak, az egyházkerületi választói közgyűlést – amikor egyebek mellett az új püspök és főgondnok személyéről is döntenek – október 22-én tartják. Az ősszel tisztújításra kerül sor a Kárpátaljai Református Egyházban is. A Szerbiai Református Keresztyén Egyházban kiírandó választások menetrendjéről várhatóan az október végére tervezett zsinati ülés dönt, ahol meghívottként részt vesznek a Generális Konvent elnökségének képviselői.
A tanácskozás értékelte a Generális Konvent révkomáromi ülését. A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete májusban első alkalommal gyűlt össze határon túli helyszínen, melynek jó visszhangja és kedvező fogadtatása volt Felvidéken.
Az elnökségi ülésen elfogadták a Kárpát-medencei Református Közoktatási Alap szabályzatát. A református iskolák szolidaritására építő kezdeményezés első támogatási céljaként a nehéz helyzetben levő kárpátaljai oktatást javasolták.
A megbeszélésen tájékoztatás hangzott el a magyar EU elnökséggel kapcsolatos egyházi lehetőségekről és kihívásokról, továbbá döntés született a Kálvin műveit megjelentető könyvsorozat, a Parókiális Könyvtár Kárpát-medencei terjesztésével kapcsolatban is.
A megbeszélésen további egyeztetés folyt a november 16-ra tervezett Bethlen Gábor-ünnepségről. A Generális Konvent elnöksége születésének 430. évfordulóján emléktáblával kíván megemlékezni a református fejedelemről a gyulafehérvári székesegyházban.
Csűry István
Az előttünk álló időszak főbb eseményei között elhangzott még, hogy hamarosan megjelenik a Magyar Református Egyház magazinja, a Kálvincsillag első száma. Az egyházkerületi delegáltak szerkesztésében készülő lapot októberben, a reformáció havában vehetik kézbe az olvasók. 2011. május 21-22-én, a református egység létrejöttének második évfordulójára kulturális fesztivállal készülnek a részegyházak. A Református Kulturális Napok néven meghirdetett eseményt Pécsen tartják.
A következő elnökségi ülés november 15-én Kolozsváron lesz.
Czanik András
Fotó: Barcza János
2010. szeptember 22., szerda
Az erdélyi magyar protestáns lelkészképzés magyar örökség
Az erdélyi magyar protestáns (református, unitárius, evangélikus) lelkészképzés magyar örökség
reformatus.hu
2010. szeptember 22.
Az a teológiai akadémia, amelynek most a dísztermében vagyunk, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona, de otthont ad a két református egyházkerület, az Unitárius Egyház és az Evangélikus Egyház tanárainak és hallgatóinak, s így tápláló anyja a mintegy másfélmillió erdélyi magyarságnak.
Mi, erdélyiek nem tudunk megszabadulni egy bizonyos térképszemlélettől, mert a természetes határok (Kárpátok) és a mesterségesek (trianoniak) befolyásolták életünket, nem utolsó sorban a kolozsvári teológiáét. Eltekintve attól, hogy a 16. században az ország háromba szakadt, minket háromszor lépett át a határ: az első világháború után Erdélyt Romániához csatolták, Kolozsvár 1940-ben visszakerült az anyaországhoz, majd 1945 után újból Románia része lett. Azzal, hogy elszakítottak természetes életközegünktől, végvárrá és peremvidékké váltunk.(1) Végvárrá, mert mi lettünk a nyugati keresztyén világ legkeletibb teológiája, ahova a szellemi áramlatok csak szivárogva érkeztek el, s peremvidékké, ahol a keleti bizantinizmussal és a babonaságig elmenő miszticizmussal szemben védekeznünk kellett. Így teológiai akadémiánk lelki-szellemi szigetté vált. Az utolsó majdnem száz esztendő alatt ezt a „földrajzot” meg kellett tanulnunk.
Az első erdélyi protestáns teológia tulajdonképpen az 1568-ban alakult kolozsvári unitárius akadémia volt, amelyen olyan jeles tudósok tanultak és tanítottak, mint Szentábrahámi Lombard Mihály. Református teológia csak több mint 50 év után, Bethlen Gábor uralkodása idején jöhetett létre.(2) Az erdélyi országgyűlés 1622-ben határozta el egy collegium academicum felállítását Gyulafehérváron. A fejedelem birtokadományokkal és pénztőkével látta el, külföldi tanárokat hozatott, majd itt tanított teológiát Keresztúri Bíró Pál, Geleji Katona István, Apáczai Csere János is. Az 1658-as tatárdúlás után, 1659–1661 között az akadémiának Kolozsvár ad otthon, majd, 1661-ben visszakerül Gyulafehérvárra.
1662-ben Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre viteti. Megkezdődik a több mint 200 éves „enyedi korszak”, amely korántsem békés: az épületet 1704-ben Tiege, császári zsoldosvezér labancai, majd 1849 januárjában lázadó román csapatok gyújtották fel. A Habsburg uralom a szabadságharc leverése után megtiltotta az akadémia újraindítását. 1854-től ismét Kolozsvár lesz otthona, s 1862-ben kerül vissza Nagyenyedre. 1895-ben, heves egyházpolitikai harcok után, az Erdélyi Evangélikus-Református Egyházkerület Theologiai Fakultása néven Kolozsvárra települ át, ahol a református központi egyházkormányzat is székelt, s ahol már működött az 1872-ben megalakult Ferenc József Tudományegyetem. Ezzel megkezdődik a máig tartó nagyobb időszak. A két világháború, az uralomváltozás és más akadályok ellenére a lelkészképzés folyamatos. 1920-tól a reformátusokkal együtt tanulnak a magyar evangélikus hallgatók is. 1948-tól a szász evangélikus egyház teológusai is itt tanultak, majd 1954-től ez a tagozat Nagyszebenbe költözik.
Az 1948-as tanügyi reform után a román állam a protestáns egyházakat választás elé állította: vagy közös intézetbe egyesítik a két, több száz éves teológiát, s akkor megkapja az egyetemi rangot, vagy megmarad a két intézet, de csak középiskolai szinten működhet. Az öt protestáns püspök az egyesítés mellett döntött, s megalakult az Egyetemi Fokú Protestáns Theologiai Intézet, amely református, evangélikus és unitárius tagozatban működött s megkapta az egyetemi rangot. 1959-ben a Kultuszminisztériumtól új rendelet érkezik, mely szerint megszűnnek a tagozatok, s a Teológia felveszi az egységes jelzőt. Az elnyomás éveiben egyházaink és Teológiánk testén két nagy érvágás történt. Az 1956-os forradalom utáni években több református, unitárius és evangélikus tanárt és teológust tartóztattak le, akik 5-6 évet töltöttek börtönben. 1980 és 1989 között az állam drasztikusan korlátozta a teológusok létszámát, évente csak 8 református, 2 unitárius és 1 evangélikus hallgatót vehettünk fel. A numerus clausus csak az 1989-es változások után szűnt meg. Ekkor lehetőség volt arra is, hogy a Teológia tagozódjék, s az egyház felállította a Református-Evangélikus, az Unitárius és a Nagyszebenben működő német Evangélikus fakultást. Ez utóbbi kiszakadt az Intézetből és a nagyszebeni universitashoz csatlakozott. Bár Teológiánk is megsínylette a diktatúra éveit, de az „ahogy lehet” korszakot átvészeltük.
Jelenleg az akadémia neve: Protestáns Teológiai Intézet, amelynek egyetemi rangját az állam újból elismerte. Két fakultása van: református-evangélikus és unitárius. Ez az egyedi struktúra (nincs tudomásunk, hogy máshol lenne ilyen) nem az általános értelemben vett ökumenizmus modellje – sokan ezt látják benne –, hanem a négy és fél évszázados erdélyi együtt élést tükrözi. A középkori egyetemek közösségi modelljét követve, egy fedél alatt történik az istentisztelet, az oktatás-nevelés, a tanulás, a szállás és az étkezés. Ezen belül megvalósul az universitas eszménye, a háromlábú tanintézet: diákok, tanárok, könyvtár.
Teológiánk egyházi intézmény, s bár bizonyos fokú autonómiát élvez, szorosan kapcsolódik a fenntartókhoz: a Református Egyházhoz, az Unitárius Egyházhoz és a Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházhoz. Ez azt is jelenti, hogy – részarányosan – költségeinknek kb. 90 %-át az egyházak fedezik (55 %-át a hívek, 35 %-át a diákok). Az autonom mellé tehát oda kell tennünk a bibliai autark (önellátó) jelzőt is. Amikor Pál apostol erről beszél, így folytatja: Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít. Egyházhoz kötöttsége határozza meg szellemi arcélét is: biblikus, hitvallásos és gyakorlati kitekintésű.
Eltérően az ország többi teológiájától, az állammal szemben független, s ezt a helyzetét meg is akarja tartani.
Az erdélyi közéletben betöltött szerepét a két akadémián tanult és tanított, vagy az azokhoz szorosan kapcsolódó tudós személyiségek jelzik: a református Ravasz László püspök, Tavaszy Sándor teológus, filozófus, Makkai Sándor püspök, szépíró, Szabó T. Attila nyelvész, az unitárius Brassai Sámuel filozófus, polihisztor, Kriza János püspök, népköltészet-kutató, Varga Béla teológus, filozófus. Éppen ilyen jelentősnek tartjuk, hogy akadémiánk kolozsvári 115 éve alatt több mint háromezer diák ment ki lelkipásztorként gyülekezetbe, s ma is mintegy 1200 szószékén majdnem ezer református, unitárius, evangélikus lelkipásztor szolgál. Egyetlen feladatuk van: Isten igéjének igazságát a hívek életében keresztyén valósággá tenni, hogy magyar népünk Isten szerinti, igazabb, emberibb életet éljenek. Már ebben az értelemben is népnevelők voltak, s ez különösen úgy igaz, hogy tiszta, szabatos magyar nyelven prédikáltak, legtöbbször szórványhelyeken. Amikor pedig részt vettek népünk mindennapjaiban, amikor bekapcsolódtak a falvak, városok művelődési életébe, nem hivatásos tanárokként, néprajzosokként tették, hanem amatőrökként, a latin kifejezés értelmében, hogy ti. szerették azt, amit képességeik szerint tettek és főleg, szerették népünket. Az ingázó falusi értelmiségiektől eltérően, ők az övéik között éltek, parókiájuk verandáján minden este égett a villany, állandóan felkereshetők, megkérdezhetők voltak.
Tudatosan őrizzük történelmi örökségünket, miközben tudjuk, hogy historia Dei est magistra vitae. A Protestáns Teológiai Intézet nemcsak hagyományokat őriz, nemcsak igyekszik korszerűnek lenni, de Istenbe vetett reménységgel várja holnapját is.
reformatus.hu
2010. szeptember 22.
Kozma Zsolt
Az a teológiai akadémia, amelynek most a dísztermében vagyunk, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona, de otthont ad a két református egyházkerület, az Unitárius Egyház és az Evangélikus Egyház tanárainak és hallgatóinak, s így tápláló anyja a mintegy másfélmillió erdélyi magyarságnak.
Mi, erdélyiek nem tudunk megszabadulni egy bizonyos térképszemlélettől, mert a természetes határok (Kárpátok) és a mesterségesek (trianoniak) befolyásolták életünket, nem utolsó sorban a kolozsvári teológiáét. Eltekintve attól, hogy a 16. században az ország háromba szakadt, minket háromszor lépett át a határ: az első világháború után Erdélyt Romániához csatolták, Kolozsvár 1940-ben visszakerült az anyaországhoz, majd 1945 után újból Románia része lett. Azzal, hogy elszakítottak természetes életközegünktől, végvárrá és peremvidékké váltunk.(1) Végvárrá, mert mi lettünk a nyugati keresztyén világ legkeletibb teológiája, ahova a szellemi áramlatok csak szivárogva érkeztek el, s peremvidékké, ahol a keleti bizantinizmussal és a babonaságig elmenő miszticizmussal szemben védekeznünk kellett. Így teológiai akadémiánk lelki-szellemi szigetté vált. Az utolsó majdnem száz esztendő alatt ezt a „földrajzot” meg kellett tanulnunk.
Az első erdélyi protestáns teológia tulajdonképpen az 1568-ban alakult kolozsvári unitárius akadémia volt, amelyen olyan jeles tudósok tanultak és tanítottak, mint Szentábrahámi Lombard Mihály. Református teológia csak több mint 50 év után, Bethlen Gábor uralkodása idején jöhetett létre.(2) Az erdélyi országgyűlés 1622-ben határozta el egy collegium academicum felállítását Gyulafehérváron. A fejedelem birtokadományokkal és pénztőkével látta el, külföldi tanárokat hozatott, majd itt tanított teológiát Keresztúri Bíró Pál, Geleji Katona István, Apáczai Csere János is. Az 1658-as tatárdúlás után, 1659–1661 között az akadémiának Kolozsvár ad otthon, majd, 1661-ben visszakerül Gyulafehérvárra.
1662-ben Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre viteti. Megkezdődik a több mint 200 éves „enyedi korszak”, amely korántsem békés: az épületet 1704-ben Tiege, császári zsoldosvezér labancai, majd 1849 januárjában lázadó román csapatok gyújtották fel. A Habsburg uralom a szabadságharc leverése után megtiltotta az akadémia újraindítását. 1854-től ismét Kolozsvár lesz otthona, s 1862-ben kerül vissza Nagyenyedre. 1895-ben, heves egyházpolitikai harcok után, az Erdélyi Evangélikus-Református Egyházkerület Theologiai Fakultása néven Kolozsvárra települ át, ahol a református központi egyházkormányzat is székelt, s ahol már működött az 1872-ben megalakult Ferenc József Tudományegyetem. Ezzel megkezdődik a máig tartó nagyobb időszak. A két világháború, az uralomváltozás és más akadályok ellenére a lelkészképzés folyamatos. 1920-tól a reformátusokkal együtt tanulnak a magyar evangélikus hallgatók is. 1948-tól a szász evangélikus egyház teológusai is itt tanultak, majd 1954-től ez a tagozat Nagyszebenbe költözik.
Az 1948-as tanügyi reform után a román állam a protestáns egyházakat választás elé állította: vagy közös intézetbe egyesítik a két, több száz éves teológiát, s akkor megkapja az egyetemi rangot, vagy megmarad a két intézet, de csak középiskolai szinten működhet. Az öt protestáns püspök az egyesítés mellett döntött, s megalakult az Egyetemi Fokú Protestáns Theologiai Intézet, amely református, evangélikus és unitárius tagozatban működött s megkapta az egyetemi rangot. 1959-ben a Kultuszminisztériumtól új rendelet érkezik, mely szerint megszűnnek a tagozatok, s a Teológia felveszi az egységes jelzőt. Az elnyomás éveiben egyházaink és Teológiánk testén két nagy érvágás történt. Az 1956-os forradalom utáni években több református, unitárius és evangélikus tanárt és teológust tartóztattak le, akik 5-6 évet töltöttek börtönben. 1980 és 1989 között az állam drasztikusan korlátozta a teológusok létszámát, évente csak 8 református, 2 unitárius és 1 evangélikus hallgatót vehettünk fel. A numerus clausus csak az 1989-es változások után szűnt meg. Ekkor lehetőség volt arra is, hogy a Teológia tagozódjék, s az egyház felállította a Református-Evangélikus, az Unitárius és a Nagyszebenben működő német Evangélikus fakultást. Ez utóbbi kiszakadt az Intézetből és a nagyszebeni universitashoz csatlakozott. Bár Teológiánk is megsínylette a diktatúra éveit, de az „ahogy lehet” korszakot átvészeltük.
Jelenleg az akadémia neve: Protestáns Teológiai Intézet, amelynek egyetemi rangját az állam újból elismerte. Két fakultása van: református-evangélikus és unitárius. Ez az egyedi struktúra (nincs tudomásunk, hogy máshol lenne ilyen) nem az általános értelemben vett ökumenizmus modellje – sokan ezt látják benne –, hanem a négy és fél évszázados erdélyi együtt élést tükrözi. A középkori egyetemek közösségi modelljét követve, egy fedél alatt történik az istentisztelet, az oktatás-nevelés, a tanulás, a szállás és az étkezés. Ezen belül megvalósul az universitas eszménye, a háromlábú tanintézet: diákok, tanárok, könyvtár.
Teológiánk egyházi intézmény, s bár bizonyos fokú autonómiát élvez, szorosan kapcsolódik a fenntartókhoz: a Református Egyházhoz, az Unitárius Egyházhoz és a Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházhoz. Ez azt is jelenti, hogy – részarányosan – költségeinknek kb. 90 %-át az egyházak fedezik (55 %-át a hívek, 35 %-át a diákok). Az autonom mellé tehát oda kell tennünk a bibliai autark (önellátó) jelzőt is. Amikor Pál apostol erről beszél, így folytatja: Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít. Egyházhoz kötöttsége határozza meg szellemi arcélét is: biblikus, hitvallásos és gyakorlati kitekintésű.
Eltérően az ország többi teológiájától, az állammal szemben független, s ezt a helyzetét meg is akarja tartani.
Az erdélyi közéletben betöltött szerepét a két akadémián tanult és tanított, vagy az azokhoz szorosan kapcsolódó tudós személyiségek jelzik: a református Ravasz László püspök, Tavaszy Sándor teológus, filozófus, Makkai Sándor püspök, szépíró, Szabó T. Attila nyelvész, az unitárius Brassai Sámuel filozófus, polihisztor, Kriza János püspök, népköltészet-kutató, Varga Béla teológus, filozófus. Éppen ilyen jelentősnek tartjuk, hogy akadémiánk kolozsvári 115 éve alatt több mint háromezer diák ment ki lelkipásztorként gyülekezetbe, s ma is mintegy 1200 szószékén majdnem ezer református, unitárius, evangélikus lelkipásztor szolgál. Egyetlen feladatuk van: Isten igéjének igazságát a hívek életében keresztyén valósággá tenni, hogy magyar népünk Isten szerinti, igazabb, emberibb életet éljenek. Már ebben az értelemben is népnevelők voltak, s ez különösen úgy igaz, hogy tiszta, szabatos magyar nyelven prédikáltak, legtöbbször szórványhelyeken. Amikor pedig részt vettek népünk mindennapjaiban, amikor bekapcsolódtak a falvak, városok művelődési életébe, nem hivatásos tanárokként, néprajzosokként tették, hanem amatőrökként, a latin kifejezés értelmében, hogy ti. szerették azt, amit képességeik szerint tettek és főleg, szerették népünket. Az ingázó falusi értelmiségiektől eltérően, ők az övéik között éltek, parókiájuk verandáján minden este égett a villany, állandóan felkereshetők, megkérdezhetők voltak.
Tudatosan őrizzük történelmi örökségünket, miközben tudjuk, hogy historia Dei est magistra vitae. A Protestáns Teológiai Intézet nemcsak hagyományokat őriz, nemcsak igyekszik korszerűnek lenni, de Istenbe vetett reménységgel várja holnapját is.
Aurora Borealis (live online)
Now Showing: The Northern Lights Live Online
Longueuil, Quebec, September 20, 2010 - Starting tonight, the world-wide web will have a new window on the Universe when the AuroraMAX online observatory begins streaming Canada's northern lights live over the Internet.
AuroraMAX, a new web portal dedicated to the science and the splendour of the aurora borealis, is a collaborative public engagement initiative between the Canadian Space Agency (CSA), the University of Calgary, the City of Yellowknife and Astronomy North. In addition to nightly broadcasts of the aurora, AuroraMAX will help demystify the science behind the phenomenon, offer tips for seeing and photographing auroras, and highlight Canadian research on the Sun-Earth relationship. The website will also include an image gallery with still photos and movies from previous nights.
"Armchair skywatchers everywhere can now discover the wonder of the northern lights live on their home computer screen," says CSA President Steve MacLean. "We hope that watching the dance of the northern lights will make you curious about the science of the sky and the relationship we have with our own star, the Sun."
Auroras occur as charged particles from the Sun collide with gases in Earth's upper atmosphere. The launch of AuroraMAX coincides with the beginning of aurora season in northern Canada, which generally begins in late August or early September and ends in May. Aurora enthusiasts will be able to follow AuroraMAX through solar maximum, the most active period of the Sun's 11-year cycle, which should produce more frequent and intense auroras on Earth. Solar maximum is currently expected in 2013.
Enjoy tonight's performance at http://www.asc-csa.gc.ca/auroramax
Longueuil, Quebec, September 20, 2010 - Starting tonight, the world-wide web will have a new window on the Universe when the AuroraMAX online observatory begins streaming Canada's northern lights live over the Internet.
AuroraMAX, a new web portal dedicated to the science and the splendour of the aurora borealis, is a collaborative public engagement initiative between the Canadian Space Agency (CSA), the University of Calgary, the City of Yellowknife and Astronomy North. In addition to nightly broadcasts of the aurora, AuroraMAX will help demystify the science behind the phenomenon, offer tips for seeing and photographing auroras, and highlight Canadian research on the Sun-Earth relationship. The website will also include an image gallery with still photos and movies from previous nights.
"Armchair skywatchers everywhere can now discover the wonder of the northern lights live on their home computer screen," says CSA President Steve MacLean. "We hope that watching the dance of the northern lights will make you curious about the science of the sky and the relationship we have with our own star, the Sun."
Auroras occur as charged particles from the Sun collide with gases in Earth's upper atmosphere. The launch of AuroraMAX coincides with the beginning of aurora season in northern Canada, which generally begins in late August or early September and ends in May. Aurora enthusiasts will be able to follow AuroraMAX through solar maximum, the most active period of the Sun's 11-year cycle, which should produce more frequent and intense auroras on Earth. Solar maximum is currently expected in 2013.
Enjoy tonight's performance at http://www.asc-csa.gc.ca/auroramax
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)