Walter Kasper elnöki szolgálata véget ért
szabadsag.ro
2010. augusztus 14.
Életkora miatt lemondott a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának (a továbbiakban: tanács) elnöki tisztségéről Walter Kasper bíboros. Utóda Kurt Koch bázeli püspök, aki ugyanakkor érseki rangot is kapott.
Walter Kasper német bíboros március 5-én lett 77 éves. 1957-ben szentelték pappá. II. János Pál pápa 1989-ben nevezte ki Rottenburg-Stuttgart püspökévé, majd 2001-ben bíborossá kreálta. 2001. március 3-a óta a tanács elnöke. Többször járt Romániában (Bukarestben Gyulafehérváron, Nagyszebenben, Kolozsváron). A Babeş–Bolyai Tudományegyetem díszdoktora, a keresztény egységért kifejtett munkásságáért. Az elnöki tisztségből való visszavonulásáról így nyilatkozott: „Vegyes érzéseim vannak. Egyrészt 77 évesen nyugdíjba menni teljesen normális, sőt üdítő. Másrészt itt hagyok egy munkát, amit lelkesedéssel végeztem, és ami igen fontos a jövő egyházának. Az ökumené nem valamiféle extra luxus, hanem szerves alkotórésze az egyháznak.” A mai viszonyokat jellemezve leszögezte: a dokumentumok ugyan fontosak, de nem lényegesek a párbeszédhez. A dokumentumok halott papírok volnának személyes kapcsolatok, kölcsönös tisztelet és bizalom, barátság nélkül. „Ha az ilyen kapcsolat hiányzik, nem lehetséges semmilyen gyümölcsöző párbeszéd, ami mindig az élet párbeszéde. Az ökumenét nem az asztalnál csinálják. A párbeszéd az egyház életének szerves része. Az élő ökumené lelke a spirituális ökumenizmus. Az egyház egységét nem lehet megtervezni és legyártani” – mondta a bíboros, aki az ökumenét láthatatlan kolostorhoz hasonlította, amelyben az emberek a földön szétszórtan élve imádkoznak, mégis az imában egyesülnek. Nem mély, erős egyházi közösség-e ez? – kérdezi. Walter Kasper felidézte a kopt, a szír, az örmény és etióp ortodox egyházakkal való nehéz kezdeteket, amelyekkel mégis sikerült egyezségre jutni. Az ortodox egyházakkal 2000-ben folytatott baltimore-i találkozót hibának minősítette, miután öt évbe telt, míg figyelmes tárgyalásokon új alapokra helyezték a kapcsolatokat, és ez vezetett a ravennai találkozóhoz, amely nagyszerű, váratlan fordulatot hozott. A bíboros figyelmeztetett: nagyban hozzájárult az ökumenéhez, hogy II. János Pál temetésén és XVI. Benedek beiktatásán jelen voltak a keleti egyházak küldöttei is. A protestáns egyházakkal kapcsolatosan a nemrég kiadott Learatni a gyümölcsöket című dokumentumra emlékeztetett. Végül megjegyezte: keresztény reménnyel távozik hivatalából. „Az új nemzedékek már új szemmel nézik ezt az ökumenikus párbeszédet, és ez teszi lehetővé, hogy túllépjenek a szakadáson.”
Kurt Koch 1950. március 15-én született Svájcban. 1982-ben szentelték pappá, 1996. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké. Több mint 60 mű szerzője. Főpásztori jelmondata: „Krisztusé az elsőség mindenben.” 2002-től tagja a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának. 2007 és 2009 között a Svájci Püspöki Konferencia elnöke volt.
szabadsag.ro
2010. augusztus 14.
Életkora miatt lemondott a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának (a továbbiakban: tanács) elnöki tisztségéről Walter Kasper bíboros. Utóda Kurt Koch bázeli püspök, aki ugyanakkor érseki rangot is kapott.
FOTÓ: FODOR GYÖRGY FELVÉTELEI– Kasper szerint az ökumenét nem lehet megtervezni és legyártani
Walter Kasper német bíboros március 5-én lett 77 éves. 1957-ben szentelték pappá. II. János Pál pápa 1989-ben nevezte ki Rottenburg-Stuttgart püspökévé, majd 2001-ben bíborossá kreálta. 2001. március 3-a óta a tanács elnöke. Többször járt Romániában (Bukarestben Gyulafehérváron, Nagyszebenben, Kolozsváron). A Babeş–Bolyai Tudományegyetem díszdoktora, a keresztény egységért kifejtett munkásságáért. Az elnöki tisztségből való visszavonulásáról így nyilatkozott: „Vegyes érzéseim vannak. Egyrészt 77 évesen nyugdíjba menni teljesen normális, sőt üdítő. Másrészt itt hagyok egy munkát, amit lelkesedéssel végeztem, és ami igen fontos a jövő egyházának. Az ökumené nem valamiféle extra luxus, hanem szerves alkotórésze az egyháznak.” A mai viszonyokat jellemezve leszögezte: a dokumentumok ugyan fontosak, de nem lényegesek a párbeszédhez. A dokumentumok halott papírok volnának személyes kapcsolatok, kölcsönös tisztelet és bizalom, barátság nélkül. „Ha az ilyen kapcsolat hiányzik, nem lehetséges semmilyen gyümölcsöző párbeszéd, ami mindig az élet párbeszéde. Az ökumenét nem az asztalnál csinálják. A párbeszéd az egyház életének szerves része. Az élő ökumené lelke a spirituális ökumenizmus. Az egyház egységét nem lehet megtervezni és legyártani” – mondta a bíboros, aki az ökumenét láthatatlan kolostorhoz hasonlította, amelyben az emberek a földön szétszórtan élve imádkoznak, mégis az imában egyesülnek. Nem mély, erős egyházi közösség-e ez? – kérdezi. Walter Kasper felidézte a kopt, a szír, az örmény és etióp ortodox egyházakkal való nehéz kezdeteket, amelyekkel mégis sikerült egyezségre jutni. Az ortodox egyházakkal 2000-ben folytatott baltimore-i találkozót hibának minősítette, miután öt évbe telt, míg figyelmes tárgyalásokon új alapokra helyezték a kapcsolatokat, és ez vezetett a ravennai találkozóhoz, amely nagyszerű, váratlan fordulatot hozott. A bíboros figyelmeztetett: nagyban hozzájárult az ökumenéhez, hogy II. János Pál temetésén és XVI. Benedek beiktatásán jelen voltak a keleti egyházak küldöttei is. A protestáns egyházakkal kapcsolatosan a nemrég kiadott Learatni a gyümölcsöket című dokumentumra emlékeztetett. Végül megjegyezte: keresztény reménnyel távozik hivatalából. „Az új nemzedékek már új szemmel nézik ezt az ökumenikus párbeszédet, és ez teszi lehetővé, hogy túllépjenek a szakadáson.”
Kurt Koch 1950. március 15-én született Svájcban. 1982-ben szentelték pappá, 1996. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké. Több mint 60 mű szerzője. Főpásztori jelmondata: „Krisztusé az elsőség mindenben.” 2002-től tagja a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának. 2007 és 2009 között a Svájci Püspöki Konferencia elnöke volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése