Szembenézve
Új Magyar Szó
Sike Lajos
2010-08-27
Mostanában, ha református papokkal beszélgetek, elő-előjön a lehallgatás témája, vele meg az a kérdés, hogy milyen bűnöket követett el a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben az az ötven lelkész, akinek „jelentgető múltját” a Brüsszelbe távozó volt püspök nyilvánosságra hozta.
Mondják: a feltáró bizottságtól kapott iratok szerint egyiküknek például az szárad a lelkén, hogy a helyi ortodox pópa durvaságaira hívta fel a belügyesek figyelmét, viszont saját paptársairól, híveiről egyetlen ócsároló sort sem írt.
Nevetséges, hogy egy ilyen lelkészt utólag szekusügynöknek kiálltunk ki! Ki tudja milyen fenyegetések nyomán szervezték be! Azt viszont tudjuk: voltak, akiket nem kellett beszervezni, a jobb pozícióért, a nyugati útlevélért önként jelentgettek. Persze, nem is elsősorban papok.
Minderről természetesen sokat lehetne vitatkozni. Ám a közvéleményt inkább az ügy időzítése foglalkoztatja. Jóllehet a lista már korábban rendelkezésre állt, a nagyobb nyilvánosság csak akkor ismerhette meg, amikor Tőkés Lászlónak át kellett adnia a püspöki széket. Ez sokakban olyan gondolatokat ébreszt, hogy Tőkés Lászlónak nem erőssége a nyílt szembenézés. Kényelmesebb számára Brüsszelből vagy Budapestről üzenni, mint lelkésztársai szemébe nézni, és keresztényhez illően, nyíltan megbeszélni velük a dolgokat.(Van, aki egyszerűen visszarúgást említ.)
A jegyzetíróban akaratlanul felötlik az RMDSZ-ben betöltött tiszteletbeli elnöki tevékenysége. A jelenlévők tanúsíthatják: azon a szatmári kongresszuson elsősorban azért váltották le, pontosabban szüntették meg tisztségét, mert nem járt el az RMDSZ tanácskozásaira, hogy ott mondja el, mi fáj, mivel nem ért egyet, hanem örökösen a sajtón át üzent. Persze, ez sokkal könnyebb volt neki, hisz nem kellett a bíráltak szemébe néznie, netán az ellenérveket hallgatnia.
Miként az autonómiáról is sokkal kényelmesebb a Duna TV-ben, egy székely faluban és templomban értekeznie, ahol természetesen csak tapsot kap, mint azok előtt, akik meg kellene hogy adják nekünk az autonómiát Vagyis a román közvéleményt formáló sajtó, politikusok, de főleg parlamenti képviselők előtt, hisz a román parlament jóváhagyása nélkül nincs semmiféle autonómiánk.
Az RMDSZ listájáról első helyen megválasztott EP-képviselőnk úgy tesz, mintha ezt nem tudná! Ezért inkább cselesen a háttérből üzengetve politizál, mintsem hogy az érintettek elé álljon. Pedig ez nagyobb hitelességet jelentene, főleg a dolgok összefüggéseit jobban ismerő, populista szövegekkel nehezen traktálható emberek előtt.
Új Magyar Szó
Sike Lajos
2010-08-27
Mostanában, ha református papokkal beszélgetek, elő-előjön a lehallgatás témája, vele meg az a kérdés, hogy milyen bűnöket követett el a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben az az ötven lelkész, akinek „jelentgető múltját” a Brüsszelbe távozó volt püspök nyilvánosságra hozta.
Mondják: a feltáró bizottságtól kapott iratok szerint egyiküknek például az szárad a lelkén, hogy a helyi ortodox pópa durvaságaira hívta fel a belügyesek figyelmét, viszont saját paptársairól, híveiről egyetlen ócsároló sort sem írt.
Nevetséges, hogy egy ilyen lelkészt utólag szekusügynöknek kiálltunk ki! Ki tudja milyen fenyegetések nyomán szervezték be! Azt viszont tudjuk: voltak, akiket nem kellett beszervezni, a jobb pozícióért, a nyugati útlevélért önként jelentgettek. Persze, nem is elsősorban papok.
Minderről természetesen sokat lehetne vitatkozni. Ám a közvéleményt inkább az ügy időzítése foglalkoztatja. Jóllehet a lista már korábban rendelkezésre állt, a nagyobb nyilvánosság csak akkor ismerhette meg, amikor Tőkés Lászlónak át kellett adnia a püspöki széket. Ez sokakban olyan gondolatokat ébreszt, hogy Tőkés Lászlónak nem erőssége a nyílt szembenézés. Kényelmesebb számára Brüsszelből vagy Budapestről üzenni, mint lelkésztársai szemébe nézni, és keresztényhez illően, nyíltan megbeszélni velük a dolgokat.(Van, aki egyszerűen visszarúgást említ.)
A jegyzetíróban akaratlanul felötlik az RMDSZ-ben betöltött tiszteletbeli elnöki tevékenysége. A jelenlévők tanúsíthatják: azon a szatmári kongresszuson elsősorban azért váltották le, pontosabban szüntették meg tisztségét, mert nem járt el az RMDSZ tanácskozásaira, hogy ott mondja el, mi fáj, mivel nem ért egyet, hanem örökösen a sajtón át üzent. Persze, ez sokkal könnyebb volt neki, hisz nem kellett a bíráltak szemébe néznie, netán az ellenérveket hallgatnia.
Miként az autonómiáról is sokkal kényelmesebb a Duna TV-ben, egy székely faluban és templomban értekeznie, ahol természetesen csak tapsot kap, mint azok előtt, akik meg kellene hogy adják nekünk az autonómiát Vagyis a román közvéleményt formáló sajtó, politikusok, de főleg parlamenti képviselők előtt, hisz a román parlament jóváhagyása nélkül nincs semmiféle autonómiánk.
Az RMDSZ listájáról első helyen megválasztott EP-képviselőnk úgy tesz, mintha ezt nem tudná! Ezért inkább cselesen a háttérből üzengetve politizál, mintsem hogy az érintettek elé álljon. Pedig ez nagyobb hitelességet jelentene, főleg a dolgok összefüggéseit jobban ismerő, populista szövegekkel nehezen traktálható emberek előtt.
1 megjegyzés:
„egyiküknek például az szárad a lelkén, hogy a helyi ortodox pópa durvaságaira hívta fel a belügyesek figyelmét, viszont saját paptársairól, híveiről egyetlen ócsároló sort sem írt.
Nevetséges, hogy egy ilyen lelkészt utólag szekusügynöknek kiálltunk ki!”
Hm, figyelemreméltó ez az erkölcsi alapállás. Ortodox papot följelenteni az egyházüldöző (az Orthodox Egyházat is üldöző!) kommunista hatóságoknál, az nem bűn. Sokszoros gratuláció a szerzőnek.
Megjegyzés küldése