A húsvéttól pünkösdig terjedő 50 (Cselekedetek 2,1) nap alatti vasárnapok jelentős része április hónapjára esik, vagy az egyházi szóhasználat szerinti Szent György havára. Ezek a vasárnapok szintén ökumenikus latin elnevezésűek valamennyi keresztyén felekezet irodalmában. Egymás után így következnek egy-egy bibliai vers első szavának a mintájára:
„Quasi–modo–geniti” = „Mint most született csecsemők a tiszta hamisíthatatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon üdvösségre növekedjetek” (1Péter 2, 2); „Misericordias Domini” = „Az Úr kegyelmével telve a föld” (Zsoltárok 33, 5); „Jubilate” = Imádkozzatok, vagy „az imádság vasárnapja” (dies rogationum). Bod Péter szerint ez az „Imádkozzatok” ünnep eredetileg húsvét harmadnapjára esett mint a „könyörgés és böjt” ideje a nyomorúságban, de mert „a húsvét örömmel meg nem állhatott, azért… általtették az áldozó csütörtök előtt való vasárnapra”.
A vasárnapok közé beiktatódik az „Áldozócsütörtök”, vagy amint mi szívesebben, nevezzük: a Mennybemenetel ünnepe, Krisztus mennybemenetelének az emlékére (Márk 14, 19; Cselekedetek 1, 11), jeléül annak, hogy immár minden hatalom az övé mennyen és földön. Az erre következő vasárnap neve: „Exaudi” = „Halld meg, Uram, hangomat, mert hívlak; irgalmazz nékem, és hallgass meg engem” (Zsoltárok 27, 7).
Már említettük, hogy a felsorolt vasárnapok egy része áprilisra illetve Szent György (Bika) havára esik. Április a latin (deák) „aperio = megnyitok”–ból származik, „mivel a tél, hó, víz, fagy által elzáratván mindenek, ez a hónap megnyitja és kezdi újjítani a természet rendét”.
Szent Györgyről (szobra látható pl. a Kolozsvár–belvárosi – Farkas utcai – református templom előtt) azt mondják, hogy ő volt „egy vitéz kapitány a legendáriusok szerint,… akit keresztyén hitéért Diocletianus igen sokféle kínzásokkal öletett meg 303 esztendőkben… Erről írják, hogy midőn Líbiában Siléna nevű városban, a város mellett lévő tóban lakozó dögletes Sárkánynak sors szerint tartoznának adni embereket a Sárkánnyal való megegyezés szerint, és a sors esett volna a király leányára, akit nagy siralommal kivittenek a városon kívül, hogy a Sárkánynak adják, épp akkor érkezett oda fegyveresen György, s megértvén a dolgot, nagy bátorsággal a Sárkányra rohant, megölte, és a leányt megszabadította. Úgy is festik le lovon ülve, dárdával, vas derékkal, paizzsal, hogy a sárkányt öli, tapodtatja... Ez hát leábrázolása az eklézsiának, melyet mint tiszta szüzet az Ördögnek megöletésével szabadít meg Krisztus; vagy a tanítóknak, kik az Isten beszéde fegyverével rontják el a régi Kígyó erejét, s szabadítják ki annak hatalma alól az idvezülendőket.”
Forrás: Tőkés István: Hétköznapok - ünnepnapok
Magyar Elektronikus Könyvtár
Szent György haváról és abban való INNEPEKRŐL
Szent György havának miért nevezték?
Szent György vitézről, akinek innepe ebben a hónapban szokott megszenteltetni. A rómaiak pedig mondották aprilisnek; a deák szótól aperio, megnyitom, aprilis: mivel a tél, hó, víz, fagy által elzárván mindeneket, ez a hónap megnyitja s kezdi újítani a természet rendét. (...)
Micsoda innepek vagynak ebben a hónapban? (...)
ALBERTRÓL. Ki volt Albert? Albert vagy Adalbert volt egy cseh nemzetből való prágai püspök, aki Gejza idejében Magyarországra menvén megkeresztelte Istvánt, első keresztyén m. királyt, tanította a magyarokat a keresztyén hitre, melyre nézve magyarok apostoloknak s pátrónusoknak is tartatik, sőt első esztergomi érseknek is. De ezek igen bizonytalanok, s az ő életének másutt való folyásával megegyeztetni nem lehet. Bizonyosabb az, hogy Rómából hazájába visszatérvén a csehek nem fogadták bé, hanem ment Lengyelországba s onnan Prussiába; akarván ott a pruszokat keresztyén hitre téríteni, tőlök megöletett aprilisnek 23. napján 992-dik eszt. Mikor kezdették a magyarok innepnek tartani ezt a napot? A régi kalendáriumokban ez nem találtatik, hanem 1560-dik esztendőtől fogva, midőn Oláh Miklós, az esztergomi érsek másokkal együtt kalendáriumba íratta. Testét a pruszok annyi aranyért ígérték, hogy megadják Bóleslausnak, amennyit nyomna a mértékben, de megcsalódtak, mert csudálatosan igen keveset nyomott. Arról a lengyelek úgy tartják, hogy Gneznában vagyon, a csehek ismét, hogy Prágában; melyik fél állatása igaz? kétséges. (...)
Ungarisches Medien und Informationszentrum
Jeles napok:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése