Régészeti szenzáció a Szent Pál-év végén
XVI. Benedek pápa szenzációs kutatási eredményt jelentett be a Szent Pál-évet lezáró ünnepi vesperás alkalmával június 28-án. Régészeti vizsgálatok szerint valóban A Népek Apostolának földi maradványait tartalmazza a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika alatt található római szarkofág, melyet a keresztény hagyomány az apostol sírjának tartott.
Pál apostol szarkofágja
Pál apostolt Néró császár fejeztette le Krisztus után 67-ben. Sírját kezdettől fogva a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika alatt található római szarkofágban tisztelte a keresztény hagyomány; már a IV. században zarándokhely volt. Minthogy a bazilikát többször átépítették, s egyszer tűzvész pusztította el, és kétséges volt, hogy a sír egyáltalán megmaradt-e.
A Szent Pál-év alkalmából tudományos vizsgálatnak vetették alá a pápai oltár alatt őrzött szarkofágot. Az évszázadok során fel nem nyitott kőbe apró lyukat vágtak, s e kis nyíláson keresztül különleges szondát juttattak a szarkofágba. A műszer segítségével szövet- és apró csontdarabokat azonosítottak – jelentette be a Szentatya a páli év ünnepélyes lezárásának napján, június 28-án.
A kormeghatározáshoz szükséges (C-14) radiokarbonos vizsgálat kimutatta, hogy az itt eltemetett ember a Krisztus utáni I. vagy a II. században élt. „Ez megerősíteni látszik azt az általánosan és elfogadott, töretlen hagyományt, hogy Pál apostol földi maradványairól van szó” – mondta megindultan XVI. Benedek pápa a vesperáson elhangzott szentbeszéde kezdetén.
A szonda segítségével arannyal átszőtt, bíborszín lenszövetet és egy lenszálakkal szőtt azúrkék vászonszövet nyomait fedezték fel; továbbá vörös tömjént, szerves és mészkőtartalmú anyagokat azonosították a sírban.
A Szent Pál-bazilika alatt található szarkofágot már korábban, 2006-ban feltárták, ám mindeddig nem sikerült megvizsgálni annak belsejét, 25 cm-es falai ugyanis túl vastagnak bizonyultak ahhoz, hogy röntgenvizsgálattal lehessen megállapítani, kinek a földi maradványait rejti.
Magyar Kurír
A Szent Pál-év alkalmából tudományos vizsgálatnak vetették alá a pápai oltár alatt őrzött szarkofágot. Az évszázadok során fel nem nyitott kőbe apró lyukat vágtak, s e kis nyíláson keresztül különleges szondát juttattak a szarkofágba. A műszer segítségével szövet- és apró csontdarabokat azonosítottak – jelentette be a Szentatya a páli év ünnepélyes lezárásának napján, június 28-án.
A kormeghatározáshoz szükséges (C-14) radiokarbonos vizsgálat kimutatta, hogy az itt eltemetett ember a Krisztus utáni I. vagy a II. században élt. „Ez megerősíteni látszik azt az általánosan és elfogadott, töretlen hagyományt, hogy Pál apostol földi maradványairól van szó” – mondta megindultan XVI. Benedek pápa a vesperáson elhangzott szentbeszéde kezdetén.
A szonda segítségével arannyal átszőtt, bíborszín lenszövetet és egy lenszálakkal szőtt azúrkék vászonszövet nyomait fedezték fel; továbbá vörös tömjént, szerves és mészkőtartalmú anyagokat azonosították a sírban.
A Szent Pál-bazilika alatt található szarkofágot már korábban, 2006-ban feltárták, ám mindeddig nem sikerült megvizsgálni annak belsejét, 25 cm-es falai ugyanis túl vastagnak bizonyultak ahhoz, hogy röntgenvizsgálattal lehessen megállapítani, kinek a földi maradványait rejti.
Magyar Kurír
Pál apostol legrégebbi képmása
A mai Törökország területén, az antik világ egyik legvirágzóbb városában, az Égei-tengerparti Efezusban egy barlangban megtalálták Szent Pál legrégibb képmását. Az apostolról a IV-V. században készült képet az efezusi ásatások helyszínétől nem messze, Friedrich Krinzinger és Renate Pillinger, a bécsi archeológiai intézet régészei fedezték fel. A tengerszint fölött 80 méternyire emelkedő domb barlangját eddig azért nem kutatták át, mert érdeklődésüket a nem messze található, híres Mária házának nevezett Panaya Kapulu-ásatás kötötte le. A barlang belsejében a kereszténység első századaiból származó, sziklába vésett rövid imádságokat, a rárakódott mészréteg alatt pedig Paulus felírást találtak, Szent Pál képmásával. Az apostol képe mellett a barlang festményein felfedezték a görög egyházban népszerű Tekla szűz, valamint Szent Ambrus és Ágoston ábrázolását. (VR/MK)
Új Ember
A pápa szerint is Rómában lehet eltemetve Szent Pál
Egy részleges tudományos kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy valóban Szent Pál apostol földi maradványait tartalmazza az a római szarkofág, amelyet még soha nem nyitottak fel, de amely a keresztény hagyomány szerint az apostol sírja.
A most felfedezett freskó
Ezt XVI. Benedek pápa jelentette be vasárnap a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, amikor a vesperást végezte, bezárva a Szent Pál-év ünnepségeit.
"Egy apró nyíláson keresztül egy különleges szondát juttattak be a szarkofágba", amelynek segítségével apró csontdarabokat hoztak ki belőle. Ennek radiokarbon (C-14) kormeghatározásos vizsgálata kimutatta, hogy az az ember, akit itt eltemettek, az 1. és a 2. század között élt - mondta a pápa. "Ez megerősíteni látszik azt az egyöntetű és soha nem vitatott hagyományt, hogy Pál apostol földi maradványairól van szó" - szögezte le XVI. Benedek.
A szonda segítségével a sírból egy értékes, arannyal átszőtt bíbor színű lenvászon és egy lenszálakkal szőtt kékszínű szövet maradványai is előkerültek. Andrea Cordero Lanza dui Montezemolo, a bazilika plébánosa egy pénteki sajtóértekezleten jelezte, a pápa nem zárta ki, hogy "egy napon utasítást ad a szarkofág beható vizsgálatára". Ez azonban nem lesz könnyű feladat, tekintettel arra, hogy a szarkofág éppen a főoltár alatt helyezkedik el. Az i.sz. 67-ben Rómában lefejezett Pál apostol sírjának autentikusságához "nem fér semmilyen kétség" - jelentette ki a prelátus.
A vatikáni régészek ezzel párhuzamosan a Róma alatti katakombák lézeres szkennelése során felfedezték Szent Pál legrégibb képi ábrázolását is, amelyet az i.sz. 4. században készíthettek. Az Osservatore Romano vasárnapi számában bemutatott kép vörös háttér előtt egy fekete szakállú férfit ábrázol: az ikon a szakértők szerint az apostol kultuszának egyik legkorábbi bizonyítéka lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése