Királyhágómelléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron
A Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedi fel a Kolozsváron bemutatott Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyv. „Ha az 1990-es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak bennünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő csütörtökön a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, Molnár János egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című sorozat első kötetének bemutatóján.
„Az igazság kimondásával nem lehet ártani”
A Partiumi Kiadó gondozásában Nagyváradon nemrég megjelent, négyszáz oldal leírást és kétszáz oldalnyi dokumentum-fakszimilét tartalmazó kötet ugyanis az egykori politikai rendőrség, közismert nevén a Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több, az egyház berkeiben tevékenykedő megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedve fel. Tőkés László megfogalmazása szerint az igazság kimondásával és a megtisztulással nem lehet ártani, éppen ezért azt mondta: „úgy érzem, hogy jó ügyet szolgálunk”, a Szekuritáté működését feltáró könyvsorozat elindításával. Molnár János egy kínai mondást parafrazálva úgy vélekedett: ott ahol a többség bolond, az épeszű kisebbséget tekintik őrültnek, ez történt a kommunizmus idején, de egyben arra figyelmeztetett, hogy „a bűnmegvallásra és bűnbocsánatra soha nem lehet azt mondani, hogy késő”. „Célom nem az volt, hogy a kötetben közölt források nyomán bárki ellen is szankciókat foganatosítson az egyház, mert ez nem fér össze az én erkölcsi nézeteimmel. Az egyház különben is az az intézmény, amely kezelni tudja az ilyen helyzeteket” – fogalmazott.
Leleplezett besúgók
Tőkés László adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont „cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét”. Az európai parlamenti képviselő ehhez kapcsolódva bejelentette: bár már 2008 decemberében biztosan tudták, hogy egykori sógora, a ma Magyarországon élő Bartha Tibor ortopéd orvos a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, ezt akkor mégsem tudták bizonyítani; és dacára annak, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács azóta sem dekonspirálta a Stelian nevű ügynökét, most már rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek alapján egyértelmű: Bartha azonos Steliannal – magyarázta Tőkés. Mint mondta, a CNSAS irattárából azóta előkerült iratokban maga a Szekuritáté „szólja el magát”, felfedve a Stelian nevű besúgó kilétét. „Nem a bosszú, vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. Rémtörténet, dráma ez az egész, és egyszerűen nem találok magyarázatot a motivációjára” – tette hozzá az EP-képviselő.
Szerző(k): Benkő Levente
Krónika
A Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedi fel a Kolozsváron bemutatott Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyv. „Ha az 1990-es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak bennünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő csütörtökön a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, Molnár János egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című sorozat első kötetének bemutatóján.
„Az igazság kimondásával nem lehet ártani”
A Partiumi Kiadó gondozásában Nagyváradon nemrég megjelent, négyszáz oldal leírást és kétszáz oldalnyi dokumentum-fakszimilét tartalmazó kötet ugyanis az egykori politikai rendőrség, közismert nevén a Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több, az egyház berkeiben tevékenykedő megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedve fel. Tőkés László megfogalmazása szerint az igazság kimondásával és a megtisztulással nem lehet ártani, éppen ezért azt mondta: „úgy érzem, hogy jó ügyet szolgálunk”, a Szekuritáté működését feltáró könyvsorozat elindításával. Molnár János egy kínai mondást parafrazálva úgy vélekedett: ott ahol a többség bolond, az épeszű kisebbséget tekintik őrültnek, ez történt a kommunizmus idején, de egyben arra figyelmeztetett, hogy „a bűnmegvallásra és bűnbocsánatra soha nem lehet azt mondani, hogy késő”. „Célom nem az volt, hogy a kötetben közölt források nyomán bárki ellen is szankciókat foganatosítson az egyház, mert ez nem fér össze az én erkölcsi nézeteimmel. Az egyház különben is az az intézmény, amely kezelni tudja az ilyen helyzeteket” – fogalmazott.
Leleplezett besúgók
Tőkés László adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont „cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét”. Az európai parlamenti képviselő ehhez kapcsolódva bejelentette: bár már 2008 decemberében biztosan tudták, hogy egykori sógora, a ma Magyarországon élő Bartha Tibor ortopéd orvos a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, ezt akkor mégsem tudták bizonyítani; és dacára annak, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács azóta sem dekonspirálta a Stelian nevű ügynökét, most már rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek alapján egyértelmű: Bartha azonos Steliannal – magyarázta Tőkés. Mint mondta, a CNSAS irattárából azóta előkerült iratokban maga a Szekuritáté „szólja el magát”, felfedve a Stelian nevű besúgó kilétét. „Nem a bosszú, vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. Rémtörténet, dráma ez az egész, és egyszerűen nem találok magyarázatot a motivációjára” – tette hozzá az EP-képviselő.
Szerző(k): Benkő Levente
Krónika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése