Bibliaolvasó - július

július 1. :	Jób 28-29; ApCsel 24
július 2. :	Jób 30-31; ApCsel 25
július 3. :	Jób 32-34; ApCsel 26
július 4. :	Jób 35-37; ApCsel 27
július 5. :	Jób 38-39; ApCsel 28,1-10
július 6. :	Jób 40-42; ApCsel 28,11-31
július 7. :	Zsolt 1-3; Róm 1,1-17
július 8. :	Zsolt 4-6; Róm 1,18-32
július 9. :	Zsolt 7-9; Róm 2
július 10. :	Zsolt 10-12; Róm 3
július 11. :	Zsolt 13-15; Róm 4
július 12. :	Zsolt 16-17; Róm 5,1-11
július 13. :	Zsolt 18-19; Róm 5,12-21
július 14. :	Zsolt 20-21; Róm 6
július 15. :	Zsolt 22-23; Róm 7,1-13
július 16. :	Zsolt 24-26; Róm 7,14-25
július 17. :	Zsolt 27-29; Róm 8,1-27
július 18. :	Zsolt 30-32; Róm 8,1-28
július 19. :	Zsolt 33-34; Róm 9,1-16
július 20. :	Zsolt 35-36; Róm 9,17-33
július 21. :	Zsolt 37-38; Róm 10
július 22. :	Zsolt 39-41; Róm 11,1-21
július 23. :	Zsolt 42-43; Róm 11,22-36
július 24. :	Zsolt 44-45; Róm 12
július 25. :	Zsolt 46-48; Róm 13,1-7
július 26. :	Zsolt 49-50; Róm 13,8-14
július 27. :	Zsolt 51-52; Róm 14,1-9
július 28. :	Zsolt 53-55; Róm 14,10-23
július 29. :	Zsolt 56-58; Róm 15,1-13
július 30. :	Zsolt 59-60; Róm 15,14-33
július 31. :	Zsolt 61-63; Róm 16

Bibliaolvasó 2 - július

1.	Mt 26,1-16	ApCsel 1,1-9
2.	Mt 26,17-30	ApCsel 1,10-14
3.	Mt 26,31-46	ApCsel 1,15-26
4.	Mt 26,47-56	ApCsel 2,1-11
5.	Mt 26,57-69	ApCsel 2,12-21
6.	Mt 26,69-75	ApCsel 2,22-36
7.	Mt 27,1-14	ApCsel 2,37-47
8.	Mt 27,15-26	ApCsel 3,1-8
9.	Mt 27,27-38	ApCsel 3,12-18
10.	Mt 27,39-56	ApCsel 3,19-26
11.	Mt 27,57-66	ApCsel 4,1-12
12.	Mt 28,1-10	ApCsel 4,13-22
13.	Mt 28,11-15	ApCsel 4,23-30
14.	Mt 28,16-20	ApCsel 4,31-37
15.	Mk 1,1-11	ApCsel 5,17-26
16.	Mk 1,12-20	ApCsel 5,27-32
17.	Mk 1,21-28	ApCsel 5,33-42
18.	Mk 1,29-34	ApCsel 6,1-8
19.	Mk 1,35-45	ApCsel 6,9-15
20.	Mk 2,1-12	ApCsel 7,51-60
21.	Mk 2,13-17	ApCsel 8,1-8
22.	Mk 2,18-22	ApCsel 8,26-40
23.	Mk 2,23-27	ApCsel 9,1-9
24.	Mk 3,1-12	ApCsel 9,10-18
25.	Mk 3,13-20	ApCsel 9,23-31
26.	Mk 3,21-30	ApCsel 9,36-43
27.	Mk 3,31-35	ApCsel 10,1-18
28.	Mk 4,1-20	ApCsel 10,19-33
29.	Mk 4,21-29	ApCsel 10,34-48
30.	Mk 4,30-34	ApCsel 11,1-18
31.	Mk 4,35-41	ApCsel 11,19-26

(Forrás: William Barclay: The Plain Man’s Book of Prayers, London 1959.)

Július

Július a Szent Jakab hava… Jakab apostolról, kinek neve (Máté 3, 17; Cselekedetek 12, 2) ebben a hónapban fordul elő… A római tanács nevezte Juliusnak (Oroszlán hava) a Julius császár tisztességére, aki ebben a hónapban született volt”.

Jakab apostolról tudjuk – írja Bod Péter –, hogy „hatalmas volt a tanításban, úgyannyira, hogy Krisztus nevezi őt mennydörgés fiának, Jánossal együtt” (Márk 3, 17), akivel testvér volt. „A zsidók addig vádolták Jakabot, amíg Heródes megszentenciáztatta; s mikor vitetnék halálra, egy guttaütött embert az útban meggyógyított. Ezt látván Jósiás, a Heródes íródéákja, megtért a Krisztushoz, és ezt mondotta: Jakab, bocsáss meg nékem. Jakab pedig ezt felelte: Atyámfia, békesség néked. Együtt mindketten megölettek”.

***

Forrás: Tőkés István: Hétköznapok - ünnepnapok
Magyar Elektronikus Könyvtár

***

Szent Jakab haváról és abban való INNEPEKRŐL

Miért neveztetik ez a hónap Sz. Jakab havának? Jakab apostolról, akinek neve ebben az hónapban fordul elő és innepe. A rómaiak mondották quintilisnek, mivel márciushoz, amely első hónap volt akkor nálok, renddel ötödik volt. De azután a római tanács nevezte juliusnak a Julius császár tisztességére, aki abban az hónapban született volt. (...)

***

Forrás: Bod Péter: Szent Heortokrátes avagy a keresztyének között előforduló innepeknek és a rendes kalendáriomban feljegyeztetett szenteknek rövid históriájok (1757)
Ungarisches Medien und Informationszentrum

***

Jeles napok:

• Jakab apostol

Pál apostol - régészeti leletek

Régészeti szenzáció a Szent Pál-év végén

XVI. Benedek pápa szenzációs kutatási eredményt jelentett be a Szent Pál-évet lezáró ünnepi vesperás alkalmával június 28-án. Régészeti vizsgálatok szerint valóban A Népek Apostolának földi maradványait tartalmazza a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika alatt található római szarkofág, melyet a keresztény hagyomány az apostol sírjának tartott.

Pál apostol szarkofágja

Pál apostolt Néró császár fejeztette le Krisztus után 67-ben. Sírját kezdettől fogva a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika alatt található római szarkofágban tisztelte a keresztény hagyomány; már a IV. században zarándokhely volt. Minthogy a bazilikát többször átépítették, s egyszer tűzvész pusztította el, és kétséges volt, hogy a sír egyáltalán megmaradt-e.

A Szent Pál-év alkalmából tudományos vizsgálatnak vetették alá a pápai oltár alatt őrzött szarkofágot. Az évszázadok során fel nem nyitott kőbe apró lyukat vágtak, s e kis nyíláson keresztül különleges szondát juttattak a szarkofágba. A műszer segítségével szövet- és apró csontdarabokat azonosítottak – jelentette be a Szentatya a páli év ünnepélyes lezárásának napján, június 28-án.

A kormeghatározáshoz szükséges (C-14) radiokarbonos vizsgálat kimutatta, hogy az itt eltemetett ember a Krisztus utáni I. vagy a II. században élt. „Ez megerősíteni látszik azt az általánosan és elfogadott, töretlen hagyományt, hogy Pál apostol földi maradványairól van szó” – mondta megindultan XVI. Benedek pápa a vesperáson elhangzott szentbeszéde kezdetén.

A szonda segítségével arannyal átszőtt, bíborszín lenszövetet és egy lenszálakkal szőtt azúrkék vászonszövet nyomait fedezték fel; továbbá vörös tömjént, szerves és mészkőtartalmú anyagokat azonosították a sírban.
A Szent Pál-bazilika alatt található szarkofágot már korábban, 2006-ban feltárták, ám mindeddig nem sikerült megvizsgálni annak belsejét, 25 cm-es falai ugyanis túl vastagnak bizonyultak ahhoz, hogy röntgenvizsgálattal lehessen megállapítani, kinek a földi maradványait rejti.

Magyar Kurír

Pál apostol legrégebbi képmása

A mai Törökország területén, az antik világ egyik legvirágzóbb városában, az Égei-tengerparti Efezusban egy barlangban megtalálták Szent Pál legrégibb képmását. Az apostolról a IV-V. században készült képet az efezusi ásatások helyszínétől nem messze, Friedrich Krinzinger és Renate Pillinger, a bécsi archeológiai intézet régészei fedezték fel. A tengerszint fölött 80 méternyire emelkedő domb barlangját eddig azért nem kutatták át, mert érdeklődésüket a nem messze található, híres Mária házának nevezett Panaya Kapulu-ásatás kötötte le. A barlang belsejében a kereszténység első századaiból származó, sziklába vésett rövid imádságokat, a rárakódott mészréteg alatt pedig Paulus felírást találtak, Szent Pál képmásával. Az apostol képe mellett a barlang festményein felfedezték a görög egyházban népszerű Tekla szűz, valamint Szent Ambrus és Ágoston ábrázolását. (VR/MK)

Új Ember

A pápa szerint is Rómában lehet eltemetve Szent Pál

Egy részleges tudományos kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy valóban Szent Pál apostol földi maradványait tartalmazza az a római szarkofág, amelyet még soha nem nyitottak fel, de amely a keresztény hagyomány szerint az apostol sírja.

A most felfedezett freskó

Ezt XVI. Benedek pápa jelentette be vasárnap a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, amikor a vesperást végezte, bezárva a Szent Pál-év ünnepségeit.

"Egy apró nyíláson keresztül egy különleges szondát juttattak be a szarkofágba", amelynek segítségével apró csontdarabokat hoztak ki belőle. Ennek radiokarbon (C-14) kormeghatározásos vizsgálata kimutatta, hogy az az ember, akit itt eltemettek, az 1. és a 2. század között élt - mondta a pápa. "Ez megerősíteni látszik azt az egyöntetű és soha nem vitatott hagyományt, hogy Pál apostol földi maradványairól van szó" - szögezte le XVI. Benedek.

A szonda segítségével a sírból egy értékes, arannyal átszőtt bíbor színű lenvászon és egy lenszálakkal szőtt kékszínű szövet maradványai is előkerültek. Andrea Cordero Lanza dui Montezemolo, a bazilika plébánosa egy pénteki sajtóértekezleten jelezte, a pápa nem zárta ki, hogy "egy napon utasítást ad a szarkofág beható vizsgálatára". Ez azonban nem lesz könnyű feladat, tekintettel arra, hogy a szarkofág éppen a főoltár alatt helyezkedik el. Az i.sz. 67-ben Rómában lefejezett Pál apostol sírjának autentikusságához "nem fér semmilyen kétség" - jelentette ki a prelátus.

A vatikáni régészek ezzel párhuzamosan a Róma alatti katakombák lézeres szkennelése során felfedezték Szent Pál legrégibb képi ábrázolását is, amelyet az i.sz. 4. században készíthettek. Az Osservatore Romano vasárnapi számában bemutatott kép vörös háttér előtt egy fekete szakállú férfit ábrázol: az ikon a szakértők szerint az apostol kultuszának egyik legkorábbi bizonyítéka lehet.

Múlt-Kor

Kálvin-bélyeg (Magyar Posta)

500 éve született Kálvin János

Megjelenési időpont: 2009. május 22.

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Kálvin János születésének 500. évfordulóját.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata 2006-ban hozott határozatával a 2009-2014 (születésének 500. és halálának 450. évfordulója) közötti időszakot Kálvin Emlékéveknek nyilvánította. A Kálvin János Emlékbizottság a „Kálvin János 500 éve” kiállítás létrehozásával a XXI. század magyar emberéhez szeretné közel hozni azt az értékvilágot, amelyet Kálvin János és az ő tanítása szerinti Krisztuskövetők 500 éven keresztül adtak a világnak. A kiállítás bemutatja a francia származású genfi reformátor életművének az európai és a magyar kultúrára gyakorolt hatását és az évszázadokon át fennmaradt tárgyi emlékek sokaságát. A kiállítás Debrecenben kerül megrendezésre, ahol 1567-ben a reformáció magyarországi, kálvini ága elfogadta a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást, mint alapiratokat. Innen számítjuk a magyarországi reformátusság kezdeteit. Forrás: Magyarországi Református Egyház

A bélyegképen Kálvin János portréja látható. A hozzátartozó alkalmi borítékon a megvilágosodó Kálvin János szimbolikus alakja tűnik elő. Az alkalmi bélyegzőn a Kálvin Emlékévek hivatalos emblémája szerepel.

TM

Megrendelési cikkszám: 2009120010011 (bélyeg) - 2009120060012 (FDC)
Megjelenési időpont: 2009. május 22.
Gyártó nyomda: Állami Nyomda
Tervezőművész: Oláh György
Perforációs méret: 30 x 40 mm, 50 bélyeg/ív
A bélyeg 350.000 példányban jelent meg.

Magyar Posta

Legaturile ecumenice ale BOR

Situaţia Bisericii Ortodoxe Române şi legăturile ei ecumenice în contextul noii Europe (1989-2009)

Diploma de Protector al Fundaţiei „Pro Oriente“ a fost înmânată Preafericitului Daniel de domnul Johann Marte, preşedintele fundaţiei

În perioada 12-15 iunie 2009, Părintele Patriarh Daniel a efectuat o vizită pastorală în Austria, prilej cu care a sfinţit două noi biserici româneşti şi s-a întâlnit cu membri ai comunităţilor ortodoxe româneşti.

În timpul vizitei pastorale în Austria, Patriarhul Daniel s-a întâlnit şi cu reprezentanţi ai Bisericilor Ortodoxe surori şi ai altor Biserici creştine, cu preşedintele Austriei, alte autorităţi de stat şi membri ai corpului diplomatic. Pe 15 iunie 2009 Fundaţia„Pro Oriente“ a organizat la Viena un moment festiv în onoarea Bisericii Ortodoxe Române şi a Preafericitului Părinte Patriarh Daniel, căruia i s-a conferit Diploma de Protector al Fundaţiei „Pro Oriente“. Fundaţia „Pro Oriente“ a fost înfiinţată în anul 1964 de cardinalul Vienei Franz König (1956-1985), cu scopul dezvoltării relaţiilor dintre Biserica Romano-Catolică şi Bisericile Ortodoxe. Cu acest prilej, Întâistătătorul Bisericii noastre a susţinut o prelegere - pe care o prezentăm integral, în cele ce urmează - în care a vorbit despre situaţia Bisericii Ortodoxe Române şi a descris legăturile ei ecumenice în contextul noii Europe (1989-2009). [...]

Citeste intregul articol:

Colaborari

Colaborari

Biserica Ortodoxa Libera

„(...) Un merit deosebit al dlui Nicolae Ceausescu, larg apreciat in intreaga lume, este acela ca, pe baza analizei stiintifice facute epocii contemporane si vietii internationale, a dezvoltat creator si a imbogatit teza potrivit careia masele populare...”

Prea Fericitul Patriarh Iustin, la inchiderea lucrarilor adunarii pacifiste din Romania - Pentru dezarmare si Pace, a III-a Adunare a Cultelor din Romania (eveniment despre care se spune ca a fost controlat si organizat de agenti KGB)


Ierarhi, protoierei, universitari, directori

Printre cei care au servit cauza Miscarii pacifiste din Romania (organizata si controlata de agentii de influenta ai Moscovei) exista si cativa ierarhi ai BOR, cativa protoierei („grad” ierarhic, prescurtat mai jos prin Prot.). Anumite personaje din aceste categorii de pacifisti (dresati de agentii URSS) au beneficiat de promovari ierarhice si administrative spectaculoase.

Iata numele acestor prelati care au preaslavit, in cuvantarile lor „duhovnicesti”, pe dictatorul Ceausescu si dictatura RSR - URSS:

• P.S. Emilian Birdas - Episcop de Alba-Iulia;

• P.S. Arhiereu Vicar Gherasim Hunedoreanul;

• P.S. Timotei Seviciu - Episcopul Aradului;

• IPS Nestor Vornicescu - Mitropolitul Olteniei (cel care a cerut „organelor de militie” sa intervina in forta impotriva unor maicute care nu-i mai suportau apucaturile dictatoriale, invatate la Securitatea din Craiova; a fost promovat, in ierarhia bisericeasca, ocupa nd in Sf. Sinod postul de sef „Comisie canonizare”, unde s-a opus permanent ca BOR sa canonizeze, ca sfinti, pe anumiti martiri si mucenici romani care s-au luptat cu ateismul comunist!);

• P.S. Gherasim Cristea - Episcopul Ramnicului si Argesului;

• P.S. Epifanie Norocel - Episcopul Buzaului (un ierarh al BOR virulent contestat de preoti si de mireni imediat dupa Decembrie 1989);

• prot. Dumitru Stanei - Protoieria Constant a;

• prot. Dumitru Raduna - Protoieria II Bucuresti;

• prot. Dumitru Iordache - Protoieria I Bucuresti;

• prot. Ion Purcarea - Protoieria Calarasi;

• prot. Constantin Buzdugan - consilier Arhiepiscopia Iasilor;

• pr. Teofil Dumitrescu - vicar administrativ Episcopia Buza u;

• pr. Flor Teodorescu - vicar administrativ Episcopia Aradului;

• pr. Ioan Negroiu - consilier Episcopia Oradiei;

• pr. prof. Stefan Resceanu - directorul Seminarului Teologic Craiova;

• Arhidiacon Dumitru Dan - consilier Arhiepiscopia Sibiului;

• pr. Petru Plesa - consilier Episcopia Alba;

• prof. Mihai Platica - Seminarul Teologic Bucuresti;

• diac. prof. Bel Valer - Seminarul Caransebes (cu osanale si pentru Nicu Ceausescu!);

• pr. prof. Lazar Remus - Seminarul Teologic Cluj;

• prot. Aurel Samargitan - Protoieria Tg. Mures;

• prot. Ioan Ioanicescu - Protoieria Bailesti;

• prot. Alex. Hotaran - Protoieria Deva;

• pr. prof. Ioan Ica - Institutul Teologic Sibiu;

• prot. Vasile Hrestic - Protoieria Falticeni;

• pr. prof. Mihai Vizitiu - directorul Seminarului Neamtu;

• pr. prof. Dumitru Abrudan - prorectorul Institutului Teologic Sibiu;

• prot. Vitalie Pereteatcu - Protoieria Lipova;

• prof. Ilie Moldovan - Institutul Teologic Sibiu;

• Diac. lector Ioan Popescu - Institutul Teologic Sibiu;

• pr. prof. Manea Cristisor - directorul Seminarului Buzau;

• Arhidiacon prof. Ioan Floca - Institutul Teologic Sibiu;

• pr. prof. Sebastian Sebu - Institutul Teologic Sibiu;

• pr. Constantin Mosor - Seminarul Teologic Neamt;

• prot. Ilie T. Vasile - Protoieria Valenii de Munte;

• pr. Ilie Maier - vicar administrativ Arhiepiscopia Timisoara;

• pr. prof. Nicolae Abaza - Seminarul Buzau.

„Pastori” si „Eminente”

Spicuim mai jos unele linguseli si osanale proceausiste si pro-URSS, manifestate de multi, chiar foarte multi reprezentant i ai celorlalte 15 culte religioase din RSR. Spatiul publicistic fiind limitat, ne vom rezuma a cita cate un reprezentant al fiecarui cult.

• P.S. Episcop Jakab Antal - conducatorul Episcopiei Romano- Catolice Alba-Iulia: „( ...) Pentru noi, preotii si credinciosii romano-catolici din Episcopia Alba-Iulia, in calitatea noastra de cetateni romani si de fii ai unei patrii crestine, este o mandrie patriotica faptul ca Romania si presedintele Nicolae Ceausescu acorda importanta deosebita transformarii luptei pentru realizarea etc., etc. ...".

• Eminenta sa Episcopul Lajos Kovacs - conducatorul Bisericii Unitariene: „(...) Si Biserica noastra, conduca torii ei, impreuna cu credinciosii s-au atasat cu toata inima, cu toata fiinta lor, la apelurile pentru pace initiate de presedintele Nicolae Ceausescu (...). Ascultand si insusind cele curpinse in expunerea presedintelui Nicolae Ceausescu etc. ...".

• Eminenta sa Albert Klein - conducatorul Bisericii Evanghelice C.A. Sibiu: „( ...) Folosesc acest prilej pentru a arata ca toti credincios ii si preotii Bisericii noastre dau o inalta apreciere politicii de pace a Romaniei si bogatei activitati internationale desfasurate in ultimii 20 de ani de dl Nicolae Ceausescu etc. ...".

• Imam Halil Ismet - Geamia Musulmana, Constanta: „ (...) Suntem alaturi de presedintele Nicolae Ceausescu in lupta pentru pace si noi, Cultul musulman, si vom face totul etc., etc. ...".

• Dl Zsigmond Iosif - vicar al Episcopiei Reformate Oradea: „(...) Poporul nostru - sub conducerea inteleapta si sigura a dlui Presedinte Nicolae Ceausescu - si-a exprimat etc., etc., etc. ...".

• Dl Gheorghe Scheau - Cultul Crestin dupa Evanghelie: „(...) Noi, crestinii dupa Evanghelie, sprijinim politica (...) d-lui Nicolae Ceausescu, nu numai in calitatea noastra de cetateni, dar si de credincios i, deoarece dispunem de toate conditiile pentru a ne ruga si a duce o viata religioasa in colectiv si in individual (...)".

„Initiativele iubitului nostru conducator"

• Pastor Ioan Ciocan - presedintele Comunitatii Baptiste din Brasov: „(...) Un merit deosebit al d-lui Nicolae Ceausescu, larg apreciat in intreaga lume, este acela ca, pe baza analizei stiintifice facute epocii contemporane si vietii interna- tionale, a dezvoltat creator si a imbogatit teza potrivit careia masele populare, ca adeva- rate fauritoare ale istoriei, au rolul hotarator de a determina etc.".

• Prof. Pentek Arpad - rectorul Institutului Teologic Protestant Unic din Cluj-Napoca: „(...) Bisericile protestante din tara noastra accepta si-si exprima adeziunea la acele initiative si forme ale luptei pentru pace si dezarmare in care Romania si Dl presedinte Nicolae Ceausescu s-au angajat in mod deosebit etc., etc. ...".

• Pastor Pavel Bochian - presedintele Cultului Penticostal: „ (...) La plenara Consiliului National al FDUS, din 23 mai 1985, dl Presedinte Nicolae Ceausescu a pus, din nou, in evidenta situatia deosebit de grava existenta astazi in viata internationala etc. ...".

• Pastor Dumitru Popa - presedintele Cultului Adventist de Ziua a Saptea: „ (...) Ne facem o datorie de constiinta in a sustine din adancul fiintei noastre pozitia Romaniei, a presedintelui Nicolae Ceausescu in problema pacii si dezarmarii etc., etc. ...".

• Arbim. Aramais Slughian - parohia Armeana din Suceava: „ (...) Vocatia pasnica, constructiva a poporului roman (...) isi gaseste o stralucita expresie in activitatea prodigioasa, in propunerile si initiativele de puternic rasunet pe toate meridianele lumii, ale resedintelui RSR, Nicolae Ceausescu".

• Eminenta Sa Moses Rosen - Sef Rabinul Cultului Mozaic: „ (...) Sprijin deci cu toate fortele noastre politica inteleapta si umanitara de pace a presedintelui tarii, dl Nicolae Ceausescu (...)".

• IPS Mitropolit Timotei Gavrila - conducatorul Cultului Crestin de Rit Vechi: „(...) De la pescarul din Delta la agricultorul din Baragan sau din tara lui Stefan cel Mare, noi, toti cei care imbraisam credinta ritului vechi, ca fii liberi ai noii Romanii, sustinem din toata inima si fiinta noastra initiaivele si propunerile iubitului nostru conducator, dl Nicolae Ceausescu".

--------------------------------------------------------------------------------

IPS Nicolae Corneanu, Mitropolitul Banatului, singurul cleric ce a avut curajul sa recunoasca public colaborarea cu Securitatea. O sinceritate ce a fost primita cu „pietre” din partea breslei.

Catedrala Mantuirii Neamului

Catedrala Patriarhului Daniel e aproape gata pe hârtie

Viitoarea Catedrală a Mântuirii Neamului va avea dotări de ultimă oră. Biserica va fi înţesată de camere de luat vederi şi slujba va putea fi văzută din toate cotloanele, pe plasme.

La Patriarhie s-au întrunit vineri mai mulţi arhitecţi care au contribuit la proiectul Catedralei Mântuirii Neamului, în cadrul unui simpozion dedicat acestui edificiu. Astfel, a fost prezentată o machetă care va reprezenta în proporţie de 95% viitoarea clădire, ce va fi amplasată la intersecţia străzilor 13 Septembrie şi Izvor. Ea va avea 110 metri înălţime şi, cu cei 38.000 de metri pătraţi, va fi de zece ori mai mică decât Casa Poporului ca suprafaţă. Crucea va putea fi însă văzută din Piaţa Unirii, în spatele clădirii Parlamentului.

“Slujba din Catedrală va putea fi văzută şi de cei care se vor afla la cele trei niveluri inferioare, demisol şi subsol, fie pentru că nu au mai avut loc sus, fie pentru că se afla, de exemplu, în librărie, ca să-şi cumpere o carte”, descrie proiectul Constantin Stoica, purtătorul de cuvânt al Patriarhiei.

Afară, de asemenea, vor fi amplasate permanent două mari ecrane pe care se va putea urmări ceremonia din interior. Pentru a face legătura între cele cinci niveluri ale Catedralei, vor fi amplasate 12 ascensoare, iar subteran vor fi amenajate 250 de locuri de parcare. Pentru construcţia bisericii propriu-zise, costurile au fost estimate la circa 400 de milioane de euro. “Donaţii deja au fost făcute, deşi nu a fost deschisă încă o colectă. Unul dintre donatori a fost Papa Ioan Paul al II-lea, care a donat în două rânduri câte o sută de mii de euro”, spune preotul Constantin Stoica.

Stilul arhitectural va fi bizantin românesc astfel încât, văzută de sus, va avea forma unui potir răsturnat. Alături de Catedrală vor mai fi construite o clădire administrativă, Casa ,,Sfântul Andrei’’, precum şi Casa Pelerinul, cu o capacitate de cazare de 500 de locuri. Cinci din cele 11 hectare de teren obţinute de Patriarhie pentru Catedrală vor fi transformate în parc public. Construcţia Catedralei va începe, probabil, în toamnă, până când trebuie finalizat proiectul şi obţinută autorizaţia de construcţie. Durata construcţiei e estimată la şase-şapte ani, din care primii trei pentru faza la roşu. Capacitatea bisericii este de 5.000 de persoane, iar în curte vor putea sta încă 120.000.

Cotidianul

Békefy Lajos: Református párhuzamok?

REFORMÁTUS PÁRHUZAMOK?

Ha azt mondom, május 22, erről minden reformátusnak, de sok nem reformátusnak vagy kárpát-medencei magyarnak – éppen a média révén is! - rögtön beugrik, hogy az egységes Magyar Református Egyház (alkotmányjogi) születésnapja ez.

Ha azt mondom, 2010. június 18-28. Grand Rapids, Michigan, USA - akkor már alig akad közöttünk, akinek erre beugrana bármi is a fejében, netán a szívében. Pedig legalább ilyen jelentőségű eseményre kerül majd sor jövőre a világ reformátussága életében, amikor több évtizedes, nem egyszer fájdalmas ütközést is felmutató megosztottság után egyesül a világ reformátussága egyetlen nagy felekezeti családdá. Mi lenne ez más, hogy is lehetne ezt nevezni másként, mint a Szentlélek hatalmas konvergáló, összetartó erő-megnyilvánulásának? És hogy ne lehetne látni, hogy a két egységesülésben valóban a hatalmas mennyei erők történelmi megnyilatkozásának lehetünk tanúi? Minden fájó előzmény ellenére: Trianon és 2004. december 5-e mélységes szomorúsága, a Református Világszövetség és a Református Ökumenikus Tanács évtizedeken át tartó külön utassága ellenére, a XX. századi nemzeti és egyéni sorstragédiák, könnyek és vér által jelzett nemzeti és nemzetközi drámák ellenére a 21. század elején új pünkösdi erő-megnyilvánulásnak vagyunk átélői a Kárpát-medencében és a református világcsaládban. Igen, végre Szentháromságos Istenünk kegyelmes jóvoltából valami különös csoda töltheti be lelkünket, egyházainkat, gyülekezeteinket. És nem csak az Alkotmányt aláíró 9 kárpát-medencei és amerikai magyar református közösségét, hanem a mintegy 80 millió, nemzeti egyházakban élőkét is. Hiszen a minden emberi határon és megosztottságon felülemelkedő, ám ezek között is millióknak erőt, összetartó lelkületet és egymásra gondolást ajándékozó Szentlélek pneumatikus csodájának lehetünk megélői és továbbadói. Nem véletlen, hanem pneumatikus Szentlélek-csoda, hogy a megalakult Magyar Református Egyház május 22-i jelmondata ez: „Krisztus a jövő, együtt követjük Őt”. Az sem véletlen, hanem Istenünk előre látó időzítése, hogy a jövőre megalakuló új református világközösség, a REFORMÁTUS EGYHÁZAK VILÁGKÖZÖSSÉGE alakuló ülésének jelmondata meg ez: „A Lélek egysége a békesség kötelékében” (Ef 4,3). Milyen egyháztörténelmi egybeesések! Ezek csak a Szentlélek egyesítő erejének pneumatikus erőterében születhetnek meg. Pedig, pedig mennyi erőfeszítés történt arra, hogy a dolgok ne alakuljanak így! Mennyi félremagyarázás, belemagyarázás, rosszindulat előzte meg május 22-t. Sandaságok, máig ható megosztó politikai reflexek, nacionalizmustól felhangolt frivol magyarságkomplexusok, és még sok minden más. De Isten Lelke tiszta és egyértelmű választ adott. És érdekes, szinte kivételes módon, ezt még Moszkvában (meg Genfben és talán a Vatikánban) is jól értették! I. Kyrill pátriárka, minden orosz ortodox lelki feje akart és tudott is május 22-re küldött üzenetében reménységgel és pozitívan fogalmazni: „Őszintén remélem, hogy az Önök együttes erőfeszítése újabb erőt ad a keresztyének közötti párbeszédnek”. És a köztársasági elnök is meglátta benne azt, aminek Isten Lelke a mai nemzedékek vágyának beteljesüléseként az alkotmányozó zsinatot szánta, hiszen Sólyom László fogalmazása szerint a magyar igazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű lépés.

És persze a jövőre megalakuló új református világközösség útját sem kísérte csak egyetértés. Önmagában az a tény, hogy a hidegháborús időkben az ateista és kommunista világrendszerrel még egyházi szinten sem akart semmiféle közösséget vállalni a Református Ökumenikus Tanács, s a falak és a szögesdrótok leomlása után 20 évvel mégis elkezdtek másként gondolkodni, ez is a Szentlélek csodája. Meg az is, hogy a magyar-ajkú reformátusságban és teológiában, hogy ne mondjam oktatásban, az ökumené című tantárgyban évtizedeken át agyonhallgatott másik református nemzetközi közösségről ma már lassanként elkezdünk beszélni, mert hallgatni már nem illő, ez sem kisebb csoda, mint az előbbi jó néhány. És ha még azt is hozzáveszem, hogy a megalakuló új református világcsalád legfontosabb feladatai közé sorolta a következőket: a református identitás, teológia és közösség ápolása, a keresztyén egység előmozdítása világ,- és nemzeti szinten, a gazdasági igazságosság segítése, a spirituális megújulás minden eszközzel történő szolgálata, a református vezetői stílus továbbfejlesztése, a misszió erőteljessé tétele, valamint a béke, és a megbékélés munkálása. Nos, ezek olyan célok, amelyekben a legteljesebb összhangban lehetünk a Szentlélek vezetésével, és sok milliónyi református testvérünkkel.

Nem kétséges, hogy a magyar református alkotmányozó zsinat célkitűzései már nem csak párhuzamot mutatnak, hanem konvergenciát is, azaz összetartást, sőt az egységesülő szándékot, akaratot, hitet és reményt jelzik a nagyobb testvér, a református világközösség szándékaival. Hadd idézzem ennek alátámasztására a 22-i magyar református Alkotmányt:

· Egyházunk tagja minden keresztyén, aki a magyar református egyházhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban, és legyen magyar vagy más anyanyelvű.

· Egyházunk a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely törvényt alkot és megnyilatkozik mindazokban a kérdésekben, melyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák.

· Egyházunk alkotmánya biztosítja és szabályozza a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak csatlakozását is…

· Belső szervezeti rendszerük kialakításában a részegyházak önállóak és függetlenek. Kivételt képeznek ez alól mindazon kérdések, amelyek a közös alkotmányba vagy közös szabályzásra tartoznak.

Hisszük, hogy ha Őt követjük, a megbékélés eszközei lehetünk minden körülmények között. Hisszük, hogy a magyar reformátusság összefogása Jézus Krisztus egyetemes egyházának egységét és hiteles bizonyságtételét szolgálja, melynek mindnyájan tagjai vagyunk.

Igen, Isten Szentlelke korszakos mennyei erőhatásának, hatóerejének vagyunk nem csak tanúi, hanem átélői, s lehetünk hasznos munkásai a Kárpát-medencében, meg a nagyvilágban is. S ez már nem pusztán református párhuzamok létezését jelzi, amelyről bárki kárörvendve azt mondhatná: ezek is csak a végtelenben találkoznak majd egymással, hanem ennél sokkal-sokkal többet! Pneumatikusan, Szentlelkesen összefutó, egybetartó, találkozó és egyesülő mennyei erőnyalábok építő, megújító sodrásában élhetünk, s ez nem kevés! A magyar reformátusság és világ reformátusságának jelmondata így szervesen hangolódhat össze lelkünkben új, erős inspirációvá: „Krisztus a jövő – a Lélek egységben és a békesség kötelékében követjük Őt!”. Bárcsak minél többen meghallanák a maguk nyelvén, és a maguk lelki háza tájékán, mit üzen ez a Lélek ma! Az egységesítő Szentlélek egységet áhító lelkünknek, gyülekezetünknek, egyházunknak, az egyházak közösségének. Régi, szép énekünk szavaival mondjuk/énekeljük együtt: „Jövel, Szentlélek Úristen, Töltsd be szíveinket éppen./Mennyei szent ajándékkal, Szívbéli szent buzgósággal,/Melynek szentséges ereje, nyelveket egyező hitre,/Egybe gyűjte sok népeket…”.

Dr. Békefy Lajos

Reformatus.hu

Keresztény szolidaritás felekezeti színek nélkül

Keresztény szolidaritás felekezeti színek nélkül

A MEÖT hozzájárulása a „Szociális igazságosság IV” c. heidelbergi évkönyvhöz - a magyarországi szociális válságra való tekintettel

Lejegyezte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága
Elnök: dr. Fazakas Sándor
Főtitkár: dr. Bóna Zoltán

Dokumentum letöltése a MEÖT honlapjáról

Molnár János egyháztörténész

Molnár János
egyetemi docens
oktatói oldala

Királyhágómelléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron

Királyhágómelléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron

A Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedi fel a Kolozsváron bemutatott Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyv. „Ha az 1990-es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak bennünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő csütörtökön a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, Molnár János egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című sorozat első kötetének bemutatóján.

„Az igazság kimondásával nem lehet ártani”

A Partiumi Kiadó gondozásában Nagyváradon nemrég megjelent, négyszáz oldal leírást és kétszáz oldalnyi dokumentum-fakszimilét tartalmazó kötet ugyanis az egykori politikai rendőrség, közismert nevén a Szekuritáté munkájába nyújt betekintést, több, az egyház berkeiben tevékenykedő megfigyelt személy, besúgó, illetve szekus tiszt nevét fedve fel. Tőkés László megfogalmazása szerint az igazság kimondásával és a megtisztulással nem lehet ártani, éppen ezért azt mondta: „úgy érzem, hogy jó ügyet szolgálunk”, a Szekuritáté működését feltáró könyvsorozat elindításával. Molnár János egy kínai mondást parafrazálva úgy vélekedett: ott ahol a többség bolond, az épeszű kisebbséget tekintik őrültnek, ez történt a kommunizmus idején, de egyben arra figyelmeztetett, hogy „a bűnmegvallásra és bűnbocsánatra soha nem lehet azt mondani, hogy késő”. „Célom nem az volt, hogy a kötetben közölt források nyomán bárki ellen is szankciókat foganatosítson az egyház, mert ez nem fér össze az én erkölcsi nézeteimmel. Az egyház különben is az az intézmény, amely kezelni tudja az ilyen helyzeteket” – fogalmazott.

Leleplezett besúgók

Tőkés László adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont „cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét”. Az európai parlamenti képviselő ehhez kapcsolódva bejelentette: bár már 2008 decemberében biztosan tudták, hogy egykori sógora, a ma Magyarországon élő Bartha Tibor ortopéd orvos a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, ezt akkor mégsem tudták bizonyítani; és dacára annak, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács azóta sem dekonspirálta a Stelian nevű ügynökét, most már rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek alapján egyértelmű: Bartha azonos Steliannal – magyarázta Tőkés. Mint mondta, a CNSAS irattárából azóta előkerült iratokban maga a Szekuritáté „szólja el magát”, felfedve a Stelian nevű besúgó kilétét. „Nem a bosszú, vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. Rémtörténet, dráma ez az egész, és egyszerűen nem találok magyarázatot a motivációjára” – tette hozzá az EP-képviselő.

Szerző(k): Benkő Levente


Krónika

Megtisztulást az erkölcsi válságból

Megtisztulást az erkölcsi válságból

Molnár János, a református lelkészek szekus dossziéit kutató, jelenleg Szegeden élő egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének első kötetét mutatták be tegnap dél után a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményének székházában. A négyszáz oldal szöveget és kétszáz oldal dokumentum-mellékletet tartalmazó kötet Tőkés László EP-képviselő, valamint a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-frakciójának támogatásával készült, és a nagyváradi Partium Kiadó gondozásában a napokban jelent meg. A könyvbemutatón a szerző mellett Tőkés László és Demeter Szilárd, a Partium Kiadó igazgatója is jelen volt.

Demeter Szilárd szerint a kötet a kommunizmus emberi drámáiról beszél

– Amikor Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének kéziratát először olvastam, nemigen tudtam, hogyan viszonyuljak hozzá: lezárom a gépet, kilépek az ajtón, köszönök XY-nak, s vigyázok, ne lássa rajtam, hogy őt olvasom, ő is benne van. – mondta bevezetőjében Demeter Szilárd. A Partium Kiadó igazgatója szerint a Szigorúan ellenőrzött evangéliumban Molnár János a kommunizmus emberi drámáiról beszél, s megmutatja: „még a rossz választások esetében is létezett olyan megoldás, amikor aránylag tiszta lelkiismerettel ki lehetett szabadulni a csapdahelyzetekből”. Demeter így fogalmazott: nem érti, hogy a rendszerváltás után miért nem menesztették a hatalomba és köz életbe „visszaszivárgó kommunistákat”. – Egyházi emberekről lévén szó bűnről és bűnbocsánatról kellene beszélnünk, ehelyett azonban leleplezésekről szólunk – mondta, hozzátéve: az átvilágítási folyamatot folytatni kell, hogy „legalább a szégyent ne hagyjuk örökül utódainkra”.

Molnár János elsőként egy kínai mondást idézett: abban az országban, ahol a többség bolond, az épeszű kisebbséget tekintik őrültnek. – A Szigorúan ellenőrzött evangélium valaminek a kezdete, kiindulópont. A kutatás során összegyűlt anyagok alapján méltán állíthatom, hogy amint egy csepp magában őrzi a tenger valamennyi jellemzőjét, úgy ebben a kötetben is benne lesznek a legfontosabb dolgok a református lelkészek Szekuritáté-dossziéival kapcsolatban – mondta a szerző, majd hozzátette: a bűnvallás és a bűnbocsánat ma sem késő, az egyházi életében is eljött az idő, hogy az erkölcsi válságból az erkölcsi megújulás útjára kell lépni.

Tőkés László így fogalmazott: Molnár János számára a történészi kutatómunka önmagában nem lett volna elegendő indok e kötet elkészítésére, ehhez hozzájárult a társadalom erkölcsi megtisztulásra, illetve a „múlt továbbélésének leállítására” való törekvés is. – A kommunista rendszer besúgói továbbra is ott settenkednek egyházi struktúráinkban, közéletünkben, és mindaddig a pillanatig, amíg ez így van, az egyház sem újulhat meg igazán – mondta. Megtudtuk: ő maga is kockázatosnak tartja ezt a fajta munkát, azonban szerinte is „jó ügyet szolgálnak”, mivel tisztulást szeretnének, nem fejvadászatot.

Az EP-képviselő kitért arra, hogy a rendelkezésükre álló titkosszolgálati dokumentumok alapján másfél évvel ezelőtt leplezték le először Bartha Tibort alias Steliant, Kolozsvárról Budapestre kitelepedett ortopéd főorvost. Bár a CNSAS nem erősítette meg mindezt, „Bartha doktor beazonosításával azóta is adósok”.

Ferencz Zsolt

Szabadság

Az átvilágítási folyamatot folytatni kell

OLVASÓI LEVÉL
Nincs k

"Az átvilágítási folyamatot (...) folytatni kell. Egyéb haszna mellett: legalább a szégyent ne hagyjuk örökül utódainkra."

Talán mindannyian emlékszünk még Esterházy Péter esetére. Befejezi a Harmonia Caelestist, pontosabban kiadás alatt a – most maradjunk ennél – családregény, még javítgatja a kefelevonatot, amikor szembesül azzal, hogy apja Csanádi fedőnéven „titkos megbízott” volt, ügynök, ha úgy tetszik, mi úgy mondjuk: besúgó.

Esterházy megírja ezt is, a Javított kiadás című könyvében mássalhangzóval jelzi, ahol sír, elerednek a könnyei, k, ennyi: k.

Amikor Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének kéziratát először olvastam, nemigen tudtam, hogyan viszonyuljak hozzá: lezárom a gépet, kilépek az ajtón, köszönök XY-nak, vigyázok, ne lássa rajtam, hogy őt olvasom, ő is benne van; mert tudom, hogy szűkebb környezetemben, Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben ezt a könyvet így fogják olvasni, benne vagy, nem vagy benne, benne leszel a további kötetekben, ha ebben nem vagy benne – így kérdezik tovább ezt a történetet, ezeket a történeteket.

Mondhatjuk, persze, hogy mindenki benne van, benne volt, aki akkor élt, ilyen volt a rendszer, és ez is egy álláspont, megérteni a rendszert, mintha az felmentené az egyént, nincs akkora egyéni felelősség, a rendszer volt a bűnös, nem ő, elmúlt, lejárt, felejtsük el, ne foglalkozzunk vele, hiszen azóta mennyi jót tett, jó ember.

„…Az informátor – idézzük Molnár Jánost – a legritkább esetben elkötelezett kommunista, sőt, rendszerint egy ellenségesnek, vagy legalábbis gyanúsnak minősített csoport, társadalmi réteg tagjaként épp azért szemelték ki, hogy feltűnésmentesen informálódhasson övéi között. Volt lehetősége a választásra. És innentől, a választás aspektusainak sokrétűségétől kezdve válik az informátorok története a kommunizmus emberi drámájává…” (Kiemelés – D. Sz.)

Volt lehetősége a választásra tehát.

Igen ám, viszont Demeter M. Attila a Magyar Kisebbség „A pártállami diktatúra titoktalanításáról” szóló, 2007/1–2-es számában rámutat: „A totalitárius rendszerekre az volt jellemző, hogy nem választható alternatívákat kínáltak fel a polgároknak. Sokan, feltételezhetően Szilágyi Domokos is, kényszerhelyzetben lettek besúgókká. És pontosan ez a rendszer specifikuma: olyan választási helyzetek elé állítja a polgárait, amelyek nem valódi választási helyzetek, embertelen választási helyzetek stb.” (Kiemelés az eredetiben.) Tegyük hozzá, a filozófus szerint „ez ugyan nem menti fel az egyént a felelősség alól, de megmutat valamit a rendszer természetéből”. A továbbiakban azt írja: „Kivételesen jellemes, erős erkölcsi meggyőződésű emberek mondhatják ilyen helyzetben, hogy: inkább a halál, csakhogy többnyire nem vagyunk kivételesen jellemes emberek, s az »inkább a halál« pedig nem épeszű választási alternatíva.”

Molnár János a következőképpen fogalmaz: „A dráma erkölcsi vonatkozásait kihangsúlyozza az a helyzet, amikor az informátor egy vallási közösség bármilyen szintű vezetője (lelkész, pap, rabbi, imám, presbiter stb.), vagyis tisztségénél fogva, eskü terhe alatt, emberi titkok tudója és őrzője. Amikor tisztségénél fogva a rábízott egyén és közösség emberi integritásának védelmezője kellene legyen. Vizsgálódásom ezt a szempontot tekinti a legmérvadóbbnak, mert arra a kutatói tapasztalatra épül, hogy a lelkész-informátorok igen kis része az, akit karrier- vagy hatalomvágy motivál, aki örömét leli a kiszolgáltatottak kiszolgáltatásában, vagy konkurenciának tekintett kollégáinak a befeketítésében. Többségük emberi gyengeségek, szenvedélyek rabjai, akik a túlélési életstratégia részeként vállalták, hogy valamilyen szinten információt szolgáltatnak kollégáikról, vagy a rájuk bízott hívekről. Illetve többnyire valóban többre érdemes személyiségek, akik felvállalják, hogy tehetségük kibontakoztatását akár valamilyen szintű informátori szolgáltatás árán is megvalósítsák. Félreértés ne essék, ez a megközelítés nem ment fel senkit a felelősség alól, de biztosítja egyrészt azt a minimális objektivitást, ami a tudományos kutatás egyik elengedhetetlen feltétele, másrészt azt az empátiát, ami nélkül emberi sorsokat ábrázolni torzító egyoldalúsághoz vezet.”

Nézzük csak: két ember – A és B – utaznak a vonaton. A kétkezi munkás, B lelkipásztor. A a rendszer ideológiai kedvezettje, elvileg az „ő országa” Románia Szocialista Köztárság, neki találták ki, B országa „nem evilágról való”, hivatásszerűen adagolja a „nép ópiumát”, eleve a rendszer ellenségének van kikiáltva. A és B beszélgetnek. Nem tudjuk, hogy B elmondta-e A-nak, mivel foglalkozik, vagy csak elnyerte A bizalmát, mindenesetre B – adatolja Molnár János e könyv 255. oldalán – „egy fiatalemberről is jelent, akinek a nevét is megjegyezte, akit a vonatban ismert meg. Az illető panaszkodott, hogy leszerelt a milíciától, mert nem akarták figyelembe venni, hogy szeretne Bihar megyébe kerülni. Asztalosként dolgozik Nagyváradon, hallgatja a SZER-t, és igazat ad nekik. A [most maradjunk ennél] A nevű fiatalembert beazonosítják, és felhívják a Bihari Felügyelőséget, kísérjék figyelemmel.”

Ezt magyarázza meg nekem valaki. Nincs k.

Hiába, hogy ilyen a totalitárius rendszerek természete, hiába, hogy a lelkész is emberből van – B ez esetben a rosszat választotta. Merthogy, mondja Schelling, az emberi szabadság lényege éppen abban áll, hogy képesek vagyunk a jóra és a rosszra, és itt a hangsúly az és-en van. B tudta, hogy a jelentésével árt A-nak, belülről ismerte a rendszert, tisztában lehetett az információ következményeivel. B-nek A az égadta világon semmit nem ártott, ha fogalmazhatunk így, B-nek nem ez volt a dolga, nem erre szervezték be (kollégájáról kellett volna „informálódjon”).

De nézzük másképp: tegyük fel, B azt hitte, hogy A besúgó (volt milicista, ugye), és magát védendő jelentette fel őt (a foganatosított intézkedésekről nem tudhatott, nem előtte hozták meg a döntéseket). Merthogy ilyen volt a rendszer, a legegyszerűbb emberi kapcsolatokat is megmérgezte, családtagok jelentgették fel egymást, senki nem bízott senkiben, és pont ez volt a Szekuritáté célja.

Csökkenti-e B felelősségét a második verzió?

Nem. Molnár János ebben a könyvében megmutatja, hogy még a rossz választások esetében is létezett olyan megoldás, amikor aránylag tiszta lelkiismerettel ki lehetett szabadulni a csapdahelyzetekből: például ugyan aláírtál egy jelentési kötelezvényt, utána viszont teljesen érdektelen információkat szolgáltattál mindaddig, amíg használhatatlannak nem minősítettek, és le nem zárták a „megfigyelői” dossziédat (és többnyire áttettek a „megfigyeltek” közé). Fentebb, B történetében nem az „inkább a halál” dilemmáról volt szó, legfeljebb egy kis kényelmetlenségről, amennyiben A szintén informátor lett volna.

Ha mélyen magunkba nézünk, sejtjük, valószínűleg az első variáns igaz, B túlteljesített, megemlítette ezt is.

Ezért nincs k.

Pedig szerettem volna, hogy legyen, hiszen személyesen érint ez az egész. Nekem csak életem első tizenhárom évét „vitte el” az a világ, viszont gyermekként az élet szép, ezért túl sok ilyen irányú tapasztalatom nincs. Ellenben végignézem a szüleim generációját, akik legszebb és megismételhetetlen éveiket töltötték ilyen körülmények között, emlékszem nagyapámra, aki büszkén mutogatta, mi volt a miénk még az államosítás előtt, és látom, mennyire akarnak felejteni.

Semmi heroikusat nem találnak abban, hogy túlélték a kommunizmust. Valószínűleg semmi heroikus nem volt benne. Sőt, kissé mintha szégyenkeznének is. Idősebb írókkal beszélgetve éreztem, kényelmetlen a téma, hazudni kellett, hát dicséretet hazudtak, tömjént, szép jelent.

Piti kis történeteik vannak, emiatt elmaradt a katarzis kilencven után. Talán ezt szégyellik.

De akkor sem értem, hogy miért nem téma többmillió ember megnyomorított élete, nem beszélve a deportáltakról, a bebörtönzöttekről, a kivégzettekről.

Nem értem, hogy kilencventől errefelé miért nem hajtották el dühödten a hatalomba, közéletbe stb. visszaszivárgó kommunistákat, hiszen igazán tudhatták, mire képesek.

Ráadásul jelen esetünkben egyházi emberekről van szó, tehát bűnről és bűnbocsánatról kellene, hogy beszéljünk. Ehelyett „leleplezésekről” szólunk, arról, hogy a kommunizmus hazugságra épülő világa után további húsz évet hazudoztunk. Mert fogadjuk el, hogy a totalitárius rendszerek valóban nem biztosítanak valódi választási lehetőséget. De hogyan magyarázzuk az azóta eltelt húsz évet?

Molnár János „a kommunizmus emberi drámáiról” beszél.

Nos, sikerült kilúgozni szenvedéseikből mindent, ami nemes, ami katartikus erővel bírhatott volna, ami áteszményítette volna nyomorúságukat.

Az empátiámat hazudták el.
Ezért nincs k.

Az átvilágítási folyamatot ennek ellenére folytatni kell. Egyéb haszna mellett: legalább a szégyent ne hagyjuk örökül utódainkra.

A szerző a Partium Kiadó igazgatója, a Molnár János: Szigorúan ellenőrzött evangélium c. könyvének kiadója.


Transindex.ro

Hogyan választ püspököt a KREK

Hogyan választ püspököt a KREK

Bihar megye - Az idén ősszel a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben (KREK) esedékes püspökválasztás okán Máthé Editnek, a KREK jogásáznak segítségével idézzük fel a püspökválasztás ügymenetét.

A református püspöki tisztségre jelölhető minden önálló lelkészi állással rendelkező lelkipásztor, akinek legalább tizenöt évnyi szolgálati ideje van. Mindazon gyülekezetek presbitériumai jelölhetnek püspököt, amelyek napirenden vannak a járulékok befizetésével. Minden gyülekezet csak egy lelkészt jelölhet. Alapvetően csak a királyhágómelléki és az erdélyi egyházkerületből lehet jelölni püspököket, de mivel a kánon nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat, ezért elméletileg az is elképzelhető, hogy Románián kívüli református egyházkerületekből is érkezzenek jelölések, de erre mindeddig nem volt precedens, jelezte Máthé Edit jogász. „A jelölés egy jog, tehát a gyülekezeteknek nem kötelező jelölniük, de valószinűleg minden gyülekezet élni fog ezzel a jogával”- tette hozzá Máthé Edit. A jelöléseket az egyházkerületben összesítik és az első három legtöbb jelölést megszerző lelkészek közül választ püspököt a püspökválasztó közsgyűlés. Máthé Edit felhívta a figyelmet arra, hogy háromnál több személy is a közgyűlés elé kerülhet, amennyibben töb személy is egyforma számú jelölést kap. Előfordulhat például az, hogy a legtöbb jelölést - például huszat - egyszerre három személy is kap, ők mindannyian bekerülnek jelöltként a püspökválasztó közgyűlésre. De ugyanez a szabály érvényes a második, és a harmadik legtöbb jelölést megszerző lelkészek esetében is. Amennyiben péládul három jelölt is megszerez például tizennyolc jelölést, akkor mindhárman - a példánkból kiindulva a legtöb jelölést megszerzett három lelkész mellett - szintén bekerülnek a "döntőbe", és ugyanígy a harmadik legtöbb jelölést megszerző lelkészek esetében is. A jelölési procedúra lezárulta után kezdődik a kampány, a jelöltek a tévében, rádióban, az egyházi és a világi sajtóban és más fórumokon mutatkozhatnak be. Három nappal a választási közgyűlés előtt beáll a kampánycsend. A közgyűlésen minden jelölt bemutatkozik, majd a közgyűlés megválasztja a püspököt. Máthé Edit elmondta, hogy a kánon nem határozza meg azt, hogy egy személy hány püspöki mandátumot tölthet le, csak arra van előírás, hogy egy személy két egymást követő mandátumra választható püspöknek, ezt követően ki kell hagyjon egy püspöki ciklust, ha ismét jelöltetni akarja magát a püspöki tisztségre. Máthé Edit hangot adott azon jogászi véleményének is, miszerint minden olyan püspöki szolgálat, mely rövidebb a kánonban megszabott mandátum időtartamánál, csonka ciklusnak számít, és mint ilyen, nem tekinthető letöltött püspöki mandátumnak.

Pap István

Erdon.ro

Az átvilágítás egészséges folyamat

Az átvilágítás egészséges folyamat

Bihar megye - Csűry István helyettes püspök is megszólalt a Királyhágómelléki Református Egyeházkerületet érintő két aktuális kérdésben: Tőkés Lálszó lemondása és az átvilágítási folyamat ügyében.

„Nagyon becsületes és tisztességes döntés volt az, hogy Tőkés László lemondott, ugyanis neki szándéka volt az erdélyi magyarság érdekképviseletéért EP-mandátumot szerezni. Örülök, hogy mi is részesei lehettünk annak, hogy ehhez a célkitűzéséhez eljuttassuk. Az elmúlt másfél esztendő egy ideiglenes és bizonytalan időszak volt a püspök úr és az egyházkerület életében, mert akkor ő akadályoztatva volt püspöki munkakörének ellátásában, így az egyházi előírásokat pontosan betartva átadta a hatáskörök jórészét a helyettes püspöknek. Most azonban teljes EP-mandátumot szerzett, és ezzel gyakorlatilag munkahelyet váltott. Ezt az új helyzetet már nem lehet akadályoztatásnak tekinteni, tehát a püspöki hatáskörök átadása sem lehetett követendő megoldás. Így Tőkés László saját akaratából és az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása értelmében lemondott, hogy elkezdhesse Európai parlamenti mandátumát. Az én kánonjogi ismereteim szerint 2010-ben Tőkés László nem pályázhat püspöki tisztségre, mert a hatéves ciklusából öt év már letelt, de mivel a kánon kimondja, hogy egy személy egymás után csak kétszer töltheti be püspöki tisztséget, így Tőkés László a következő ciklust kihagyva 2016-ban ismét jelöltetheti majd magát. Ebben az esetben az egyházkerület nem gördítene akadályt a nyugdíjkorhatárra hivatkozva, főleg nem egy ilyen jelentős személyiség esetében, mint Tőkés László.”

Az egyháznak nem árt

„Egy egészséges gondolat volt az, hogy az egyházkerület eldöntötte az átvilágítást, és az is, hogy ennek törvényes keretét megteremtette. Ugyanis az egyházkerület alakított egy bizottságot, mely vizsgálja, majd eldönti azt, hogy ki milyen mértékben érintett. Viszont engem is váratlanul ért az a hír, hogy Molnár János szegedi tanár kutató munkája nyomán egy olyan könyv fog napvilágra kerülni, melyben a szerző a Királyhágómelléki Református Egyházkerület említett bizottságának ellenőrezése nélkül fog adatokat közölni. Mivel nem ismerem a könyv szerzőjének munkamódszerét, ezért számomra az a reményság marad, hogy precíz és kifogástalan munka kerül ki a keze közül. Véleményem szerint az átvilágítási folyamatnak ez egyházon belül kellene megtörténnie. Észérvekkel nem tudom ezt az álláspontomat alátámasztani, csupán benyomásaim vannak arról, hogy elég megtisztulás lenne, ha az egyházon belül maradna az átvilágítás. Azt mindenesetre hangsúlyoznám, hogy a nagy nyilvánosság elé tárt adatok nem fognak ártani az egyháznak, csak az érintett személyek megítélését fogják negatívan befolyásolni.”

Erdon.ro

Az önvizsgálatban mindenkinek szerepe van

Az önvizsgálatban mindenkinek szerepe van

Bihar megye - Pálfi József Várad-réti lelkipásztor is kifejtette véleményét Tőkés László lemondásával és az átvilágítási folyamattal kapcsolatban.

„Tőkés Laszló lemondását sokféleképpen lehet interpretálni. Én folyamatában tekintek szolgálatára, amely visszanyúlik a 80-as évek elejére, és így nem pusztán ezen a ponton válik érdekessé. Nekem megyőződésem, hogy az anyaszentegyház, a nemzet életeben, a történelem színpadán minden ember a neki megfelelő, személyre szóló küldetést, feladatot kapja. Ha az Uristennek így tetszett, hogy Tőkés Laszló elsősorban püspökként eddig végezze a szolgálatát, akkor nyilván a mostani lemondás is az Ő akarata szerint való. Úgy gondolom, hogy Tőkés László életét a politikai pályán is ugyanaz a hit és meggyőződés fogja tovább hajtani mint eddig. Ezt a fajta öntudatot és elkötelezettséget pedig az új pászma miatt sem lehet eltéríteni a megkezdett úttól. A napokban történt cselekmények a demokratikusan felépített és működő egyház legitimációjával történtek. Református egyházunk pedig már régen felnőtt arra a szintre, hogy az ilyen új helyzeteket is bölcsen kezelje.”

Komplex kérdés

„Az átvilágitás egy olyan folyamat, amely sokkal korábban kezdetét vehette volna, de a múlt vasfogának meglazításához, úgy tűnik eddig kellett várni. Magát az átvilágítás kifejezést nem tartom szerencsésnek, de önvizsgálat és szembenézés nélkül nem lehet az új kor kihívásainak megfelelni adekvát módon. Az egész kérdés nagyon összetett, mivel az úgynevezett "dosarral" rendelkezők között voltak áldozatok és olyanok, akik a rendszer kiszolgálói, haszonélvezői voltak. Nagyon nehéz az átvilágitást úgy elvégezni, hogy mindazokra az összefüggésekre rávilágítson, amelyek sok esetben még a szakvizsgálok elől is "elrejtőznek". A titkosszolgálati szervezetek felépítése, anatómiája azt mutatja, hogy a rendszert szövevényes, áttétszerű hálózatban működtették, jövőtformáló szándékkal. Ezért az egyik legfonotosabb kérdés az, hogy ma is kik a láncszemei a hálózatnak, és kik működhetnek közre a nemzet és az anyaszentegyház megrontásában. Amiről most beszélünk, az egy olyan istentelen, emberalatti rendszer ma is közöttünk élő terhe, amellyel együtt élünk, de Szentlelkes pásztori prudenciával, szakmai kompetenciával és tisztességes objektivitással kezelve és megvizsgálva meg kell tőle válnunk, azaz helyére kell tennünk. Nekem különben meggyőződésem, hogy református egyházunkban hatványozottabban több a tisztességes ember, mint a tisztességtelen, és bennünk van elég bátorság ahhoz, hogy önmagunkkal szembenézzünk. Miközben a látható egyház esetlegességeivel és emberi vonásaival számolunk, közben Krisztusra tekintünk. Ebben a sebeket is ejtő "önvizsgálatban" mindenkinek helye és szerepe van. Egyértelműen kell hát beszélnünk, mert "nem építhetünk egy paláston belüli és paláston kívüli világot", nem játszhatunk kettős szerepet, játékot. Az egyenes beszéd és önmagunk ó és újemberének vállalása nem az emberek megbotránkoztatása, és az egyház szennyesének kiteregetése, mert a bünét szív szerint megvallónak Krisztus "már" megbocsátott! Az ilyen embernek pedig nincs mitől, kitől tartania.”

Erdon.ro

A leleplezések nem az igazságot szolgálják, hanem a zavart

"A leleplezések nem az igazságot szolgálják, hanem a zavart"

A Királyhágónelléki Református Egyházkerületben történõ átvilágítási folyamatról mondta el lapunknak a véleményét Visky István lelkipásztor, a Bihari Református Egyházmegye Lelkészértekezletének elnöke.

Visky István lelkészértekezleti elnök

- Mi a véleménye a református egyházban történõ folyamatról?

- Mindaz, ami Egyházunkban történik, Egyházunk céltalan sodródásának és zavaros érdekek meglétének jele. Ezek a jelenségek nem tartoznak az Egyházhoz, még akkor sem, ha egyházi paragrafusokkal vannak igazolva. Az egyház nem paragrafusokon, szavazatokon és ciklusokon áll, hanem az Istennel való találkozáson, és az ezen épülõ közösségen. Minden más – a paragrafusok is – ennek a közösségnek a tükrözõdései kell legyenek. Csakhogy éppen a közösség hiányzik szinte teljességgel közegyházi életünkbõl. A gyülekezetek szétmorzsolódva, az egyházi közélettõl magukat távol tartani igyekezõ lelkészekkel, a saját hangjukat nehezen találó testületekkel élik életüket. Sajnos nemhogy közös imádkozásról, de közös gondolkozásról is nehezen beszélhetünk. Ilyen körülmények között a múlttal való szembenézés szinte lehetetlen, hiszen most a jelennel kellene elõször szembe nézni.

A cél nem szentesíti az eszközt

- Az átvilágítás eredményeinek nyilvánosságra hozatalának milyen pozitívumai vannak a református egyházra nézve?

- A sajtóban lebegtetett úgynevezett leleplezések nem az igazságot szolgálják, hanem a zavart. Jézus azt mondta, hogy az Igazság szabadokká tesz bennünket. A sajtóhadjárat nem tesz bennünket szabadokká, sokkal inkább egymás felé gyanakvóvá és egymástól elfordulóvá. Ez elpusztítja a közösséget. Elengedhetetlen az egyházunk kommunista múltjának feltárása, de nem így. Az Egyház elsõsorban nem intézmény, hanem közösség és magatartás, világszemlélet, viszonyulás. Ez pedig meghatározza a dolgok módját is. Az Egyházban minden Isten elõtt és Istennel, valamint közösségben – és ennek leképezésében, a testületekben – történik. Vannak egyházfegyelmi testületeink, a sajtó nem tartozik ezek közé. A cél nem szentesíti az eszközt, az Egyházban különösen nem.

- Mi lenne a megoldás?

- Nincs az a mélység, ahonnan ne lenne szabadulás. Ennek egy módja van: a bûnbánat. A bûnbánat nem csak megmutatja az Igazságot és ezáltal szabadokká tesz bennünket, hanem megtanít az alázatra, a hûségre és a bölcsességre is. Közegyházi életünkben és dolgaink intézésében helyre kell állítani az Isten-látást és az Isten-értést.


Erdon.ro

Az átvilágítás legyen intő jel a fiatal nemzedék számára

Az átvilágítás legyen intő jel a fiatal nemzedék számára

Az átvilágítás legyen intő jel arra, hogy ilyesmi soha többé meg ne ismétlődjön, mondta a református egyházban történő átvilágítási folyamat kapcsán lapunknak Bereczki András paptamási lelkipásztor.

Bereczki András paptamási lelkipásztor

- Tőkés László lemondása kapcsán ossza meg velünk véleményét.

- Annyiban szerencsés Tőkés László lemondása, hogy mostani mandátuma alatt teljesebb munkát tud végezni az EP-ben, és utat is nyitott ezáltal ahhoz, hogy egy újonnan megválasztott püspök szabadon kibontakozhasson. Abban reménykedek, hogy megtaláltatik az a püspök, aki továbbviszi azt az örökséget, amiért Tőkés püspök húsz évig harcolt, gondolok itt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltasátására, a felekezeti oktatási rendszer felépítésére az óvodától az egyetemig. Sokminden másként alakult volna, ha nem ilyen kemény, harcos egyéniség van az egyház élén. Igazából én szivesebben látnám őt továbbra is az egyház élén , sőt, azon sem lepődnék meg, hogyha a júliusi közgyűlésen megpróbálnák felkérni erre.

- 2010-ben Tőkés Lászlónak még lesz joga püspöki tisztségre jelöltetni magát?

- Ha jól tudom, akkor joga van indulni. A nyugdíjkorhatárhoz egy ilyen esetben nem lehet mereven ragaszkodni, legfeljebb egy közlelkész esetében, akit nem köt egy mandátum. Én támogatnám Tőkés Lászlót, ha 2010-ben jelöltetné magát a püspöki tisztségre.

- Mi a véleménye az átvilágítási folyamatról?

- A rendszerváltás után Nagy Bandó András humoristának volt egy mondata: 'hogyha tudtam volna, hogy annyi aljasságért, amit ebben az országban elkövettek, még szóbeli megrovás sem jár, én is megtettem volna.' Az átvilágítás bármennyi feszültséget kavar, végülis egy kornak az átvilágítása szeretne lenni. Én egy idő után azt láttam, hogy nem is volt más célja a beszervezési komédiának, mint az, hogy szétverje a kis közösségeket, baráti köröket. A református lelkészek különösen nehéz helyzetben lehettek, mert a halálraítélt magyarságnak, egy halálra szánt egyháznak voltak a képviselői. A legtöbb lelkész saját félelmének áldozata lett; nagyon szerencsés ember az, aki ellen tudott állni úgy, hogy annak nem lettek az életét megnyomorító következményei. Az se hős, csak sikerült neki, mert azért meg lehetett tagadni a kollaborálást. Ha ma van még értelme az átvilágításnak, akkor az az, hogy soha meg ne ismétlődjön, és hogy a mai nemzedéknek, a fiatal lelkészi karnak legyen örök intő jel. Mert azt egy percig se higgye senki, hogy olyan országban és olyan körülmények között élünk, ahol ez nem kezdődhet elölről, vagy éppen nincs folyamatban. Az átvilágítást mostmár megállítani nem lehet, de én mindenképp a megbocsátást ajánlanám, már csak azért is, mert a mi hitünk a megbocsátó Jézuson alapszik. De igazi megbocsátás csak akkor lehetséges, ha tudjuk, hogy kinek kell megbocsátani. Az, hogy el kell felejteni és meg kell bocsátani, ez egy aranyos pietista maszlag, amitől nem látjuk tisztábban a világot.

- Az átvilágítás az egyház belső ügye, vagy egyetért az egykori besúgók neveinek nyilvánosságra hozatalával?

- Ha a veszteség és nyereség szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor jobb lett volna a mai gyülekezeteinknek, ha a lelkészi közösségen belül tesszük tisztába a dolgokat, de ha már folyamatban van, akkor egy még teljesebb átvilágításra is szükség lehet. De azért nem jó az, hogy a lelkészek csendben megöregedtek és negyven-ötven éves fejjel jutnak oda, hogy a fiatalok ferde szemmel néznek rájuk.

Pap István

Erdon.ro

Regimul comunist si cultele religioase

Regimul comunist şi cultele religioase

Extrase din “Raportul final al Comisiei prezidentiale pentru Analiza Dictaturii Comuniste din Romania”, de Sorin Iliesiu, în octombrie 2005, text actulizat în ianuarie 2006. (Supliment, „Revista 22”, nr. 188, 21 martie 2006). Textul reprezintă în cea mai mare parte un rezumat concis al materialului documentar elaborat vreme de peste 12 ani de către Centrul Internaţional de Studii asupra Comunismului din cadrul Fundaţiei Academia Civică/Memorialul Victimelor Comunismului şi al Rezistenţei.

Raportul final al Comisiei Prezidentiale pentru Analiza Dictaturii Comuniste din Romania
(5,3 Mb PDF)

Religia si Securitatea

Religia şi Securitatea în arhivele CNSAS
Adevarul, 5 sep 2007


Libertatea gândirii, a conştiinţei şi a religiei era stipulată clar în Constituţiile din 1948, 1952, 1965, precum şi în Pactul internaţional privind drepturile civile şi politice, în vigoare în România din 1974.

Vom prezenta mai jos câteva fragmente care ilustrează modul în care libertatea religioasă era "respectată", cum interveneau Securitatea şi Departamentul Cultelor în viaţa cultelor, inclusiv în cadrul alegerilor interne a liderilor religioşi.

Vă comunicăm că, în perioada 20.02-04.03.1984 urmează să aibă loc adunarea generală electivă pentru alegerea unor delegaţi cu drept de vot la Congresul cultului din luna aprilie a.c. în locul numiţilor J.1 , U. şi G., care sunt cunoscuţi cu o atitudine recalcitrantă şi protestatară, nefiind acceptaţi de către Departamentul Cultelor.

Cu prilejul adunării generale din anul 1982 au fost aleşi din partea comunităţii H. ca membrii în Consiliul Executiv al Uniunii Baptiste, pastorii Z., G. şi A., iar ca delegaţi la congres, pastorii S., X., K., S., persoane cunoscute cu o atitudine loială.

Faţă de cele de mai sus este necesar să întreprindeţi urgent măsuri specifice pentru:

- prevenirea alegerii în locul numiţilor J., U. şi G., a altor elemente cunoscute cu atitudine anarhică, protestatară şi neloială statului nostru;

- cunoaşterea stării de spirit în rândul credincioşilor din comunitatea H., a opiniilor cu privire la delegaţii care participă la congres şi persoanele propuse a fi alese în conducerea cultului;

- semnalarea cu operativitate şi prevenirea acţiunilor elementelor recalcitrante şi protestatare vizând influenţarea delegaţiilor la congres pentru a-i alege pe ei sau legăturile lor; organizarea de grupuri care să facă agitaţie în scop de intimidare; difuzarea de zvonuri, memorii şi proteste prin care să calomnieze delegaţii cu poziţie loială; deplasarea la Bucureşti la locul ţinerii congresului etc;

- cunoaşterea activităţii cetăţenilor străini (emisari) care în perioada premergătoare adunării generale de la comunitatea H. şi a congresului, ori în timpul desfăşurării lor, se află în ţară, în scopul prevenirii unor acţiuni de incitare a elementelor recalcitrante şi protestatare;

- prin reţeaua informativă din rândul delegaţiilor comunităţii H. la Congresul cultului, cât şi prin inspectorul judeţean al Departamentului Cultelor, se va acţiona pentru alegerea în organele de conducere a Uniunii baptiste, a unor persoane cunoscute cu atitudine pozitivă.

În perioada desfăşurării lucrărilor adunării generale de comunitate, a Congresului cultului, rezultatul măsurilor de prevenire şi informaţiile mai deosebite se vor raporta cu operativitate la Dir. 1 - Serv. IV."2

O metodă veche, dar apreciată şi folosită de către Securitatea era şi binecunoscuta "Divide et impera", precum şi "românescul" aruncat cu noroi că oricum rămâne o pată.

"La data de 24.09.1981, J. şi H. au fost hirotoniţi ca pastori, fără aprobarea Departamentului Cultelor şi a cultului. După hirotonire, organizează diverse acţiuni, unde antrenează tineretul, după programe zilnice la biserică, între orele 18-22.

Cu tineretul şcolar care provine din familii de baptişti, pe timp de vară organizează aşa-zise tabere de recreaţie, unde le face program religios de studiu, conduse de anumite persoane desemnate de el. /…/

J. obişnuieşte să organizeze deplasări cu corul bisericii, compus din 120 persoane, la diferite biserici din judeţul G. şi alte judeţe ca, T., D., O. etc. Deplasările le efectuează cu autoturismele personale ale credincioşilor, plecând în coloană de câte 25-30 maşini, iar când ajung în localitatea respectivă, prin prezenţa lor se face o adevărată manifestare religioasă. /…/ Concomitent vom acţiona şi noi împotriva lui, în vederea prevenirii şi neutralizării activităţii ostile pe care o desfăşoară."

"În vederea anihilării activităţii anarhice a numitului J. am acţionat în direcţia discreditării şi ridiculizării lui faţă de colaboratorii săi mai apropiaţi şi faţă de masa de credincioşi. Astfel, cunoscând faptul că este un tip orgolios, avid după funcţii de conducere în cult, precum şi avantaje băneşti, prin mijloace ale muncii am adus la cunoştinţa unor baptişti, aspecte certe ale faptelor sale.

Sesizându-se conducerea Comunităţii baptiste, aceasta a luat atitudine împotriva lui J., în faţa adunării credincioşilor de la biserica din Z., unde, de asemenea, cel în cauză a provocat o serie de disensiuni şi dezbinări în rândul baptiştilor. /…/ Ca urmare a măsurii întreprinse de noi, prestigiul lui J. a scăzut în masa de baptişti, iar el, tot mai des, îşi exprimă îngrijorarea pentru situaţia lui de viitor în cadrul comunităţii.

J. în prezent este cercetat şi de organele procuraturii, fapt ce deranjează, determinându-l să-şi caute susţinători la Uniunea Baptistă, apelând şi la relaţiile sale din Bucureşti şi din străinătate."

"Informaţiile obţinute în ultima perioadă în cadrul problemei baptiste atestă faptul că între cei doi lideri ai Comunităţii H., respectiv J. şi H., există suspiciuni reciproce, îndeosebi din partea celui dintâi, în sensul că i-ar fi subminată autoritatea în rândul credincioşilor. /…/

În vederea compromiterii sale, se vor întreprinde următoarele măsuri:

1. Cu prilejul contactărilor lui H. în mod discret şi subtil se va acredita ideea că J. îşi intensifică activităţile de discreditare şi subminare a lui H., urmărind ocuparea funcţiei acestuia şi contracararea influenţelor exercitate de K. la reîntoarcerea din S.U.A. Se va sublinia şi se va accentua pe faptul că J. intenţionează să urmeze studii teologice pentru a deveni un contracandidat al lui H.

2. Se va acţiona pentru a trezi suspiciunile lui J. în ceea ce priveşte activitatea în cadrul Bisericii, faptul că e mai activ decât H., care a îmbătrânit şi nu mai depune acelaşi interes şi dăruire în ceea ce face. /…/"

Chiar dacă acţiunile pe linie religioasă a celor doi au continuat, atât împreună, cât şi separat, sămânţa neîncrederii a fost sădită…

1 Pentru protejarea datelor cu caracter personal nu s-au folosit iniţialele reale.

2 Arhiva C.N.S.A.S., Fond Informativ, dosar nr. 161.888

Religia şi Securitatea (2)
Adevarul, 12 sep 2007

Dacă în articolul anterior am prezentat aspecte din cadrul comunităţii baptiste, vom continua cu exemple din comunitatea reformată, precum şi cu cea (greco)catolică. Vrem să precizăm că acestea sunt cazuri punctuale, atât de urmărire, cât şi de colaborare cu Securitatea, şi nu ne referim la comunitate în ansamblul ei, clerici şi laici deopotrivă.

Umbra şi tentaculele Securităţii se infiltraseră în fiecare cult din România, fie el legal sau care îşi desfăşura activitatea în ilegalitate. Aceasta, atât în ceea ce priveşte urmărirea personalului de cult şi a credincioşilor, cât şi în recrutarea de clerici şi laici, cu acelaşi scop: ţinere sub control a fenomenului religios şi încercarea de îngrădire a propagării sentimentului şi manifestărilor religioase.

În cazul cultelor a căror conducere centrală nu era în România, urmărirea şi necesitatea de a recruta informatori erau cu atât mai mari cu cât Securitatea nu putea să deţină pârghii oficiale de influenţare şi strângere de informaţii. În plus, membrii comunităţilor respective aveau deseori contacte cu cetăţeni străini, fiind ei înşişi, deseori, de altă naţionalitate.

Unul din aspectele surprinzătoare a fost să descoperim afirmaţia unui pastor reformat conform căruia "acesta s-a arătat de acord să colaboreze în continuare, declarând că acest lucru este o obligaţie pentru el în conformitate cu dogmele din Biblie." Oare se referea la dictonul "Să dăm Cezarului ce e al Cezarului…"?

"La data de 17.02.1984, în baza aprobării, am trecut la recrutarea lui H.K.1 ca informator, conform metodei şi locului prevăzut în raportul cu propuneri.

Cu această ocazie, sus-numitul a avut o poziţie corectă, acceptând colaborarea cu organele noastre, angajându-se în scris a furniza informaţii în mod secret şi organizat cu privire la aspectele care ar favoriza comiterea unor fapte antisociale naţionaliste maghiare din anturajul său."2

"La data de 20.07.1984 activitatea informatorului <> a fost analizat de şeful serviciului I/B , lt. col. O.F., cu care ocazie au rezultat următoarele:

Deşi recrutat recent, informatorul <> a reuşit să câştige experienţă în activitatea de culegere a informaţiilor, fapt materializat atât cantitativ, cât şi calitativ. Dovedeşte bunăvoinţă şi ataşament atât la realizarea sarcinilor trasate, cât şi la întâlniri. Datele furnizate se confirmă. Până în prezent nu a comis fapte care ar duce la suspiciuni că ar fi deconspirat legătura. Recompensat nu a fost."

"La data de 01.09.1988, la parohia reformată din com. L. a fost repartizat un nou preot reformat, în persoana lui H.K., absolvent al Institutului Teologic reformat din M. În urma investigaţiilor cerute la I.J. Cluj privind personalitatea şi modul în care este cunoscut acest preot, ni s-a comunicat că acesta a făcut parte din reţeaua informativă a organelor noastre, fiindu-ne trimis şi dosarul personal al acestuia. /…/

Trecând la contactarea sus-numitului la sediul parohiei din comuna L. am constatat că candidatul este bine pregătit intelectual, vorbeşte foarte bine limba română şi engleză, este respectuos şi volubil în discuţii. La propunerea mea de a continua legătura organizată şi secretă cu organele de securitate, acesta s-a arătat de acord să colaboreze în continuare, declarând că acest lucru este o obligaţie pentru el în conformitate cu dogmele din Biblie.

După aceasta am trecut la instruirea lui asupra problematicii de interes de securitate din cadrul cultului reformat, urmând ca notele informative pe care o să le furnizeze să le dea sub formă scrisă, iar întâlnirile să le efectuăm la domiciliul acestuia din L. la date dinainte stabilite, întrucât acesta locuieşte singur şi există posibilităţi de realizare conspirată a întâlnirilor. /…/

Faţă de cele raportate rugăm aprobaţi reînregistrarea numitului H.K. în reţeaua informativă a organelor noastre, în calitate de persoană de sprijin în problema <> sub numele conspirativ <> ." "Din datele obţinute rezultă că în cursul lunii iulie şi august 1987, la iniţiativa Bisericii reformate din R.P. Ungară, vor avea loc mai multe simpozioane şi conferinţe cultice, printre care <> şi <> la care, pe lângă reprezentanţii unor biserici ale emigraţiei maghiare, va participa şi delegatul bisericii reformate din ţara noastră.

Curentul pietist din Ungaria caută a exploata aceste evenimente invitând mai mulţi teologi din Cluj-Napoca în scopul influenţării şi antrenării lor la acţiuni sectariste.

Semnificative în acest sens sunt informaţiile furnizate de <> 3 şi <> privind solicitarea unor teologi influenţabili de a efectua <> în R.P.U. fără avizul organului Departamentului Cultelor.În scopul prevenirii atragerii unor teologi de la Institutul Teologic Protestant la acţiuni de natură a prejudicia interesele R.S. România, propun a se aviza negativ cererea de plecare în vizită ca turişti a teologilor: H.K., G.L., T.U., V.C., D.T., U.I., O.Y., Z.Q."


1 Pentru protejarea datelor cu caracter personal nu s-au folosit iniţialele reale.
2 Arhiva C.N.S.A.S., Fond Reţea, dosar nr. 156643
3 Nume conspirativ de colaborator, diferit de cel real