2010. április 16., péntek

Rendszerváltás és átvilágítás

Rendszerváltás és átvilágítás

Nyugati Jelen
2010. április 16.

Csatolmány:


http://www.nyugatijelen.com/pictures/xbigs/25575.jpg


Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a „Rendszerváltás és átvilágítás” témakörben tartott nagyváradi sajtótájékoztatóját kijelentette: „Addig nem teljesíthető ki a rendszerváltás, amíg nem vágjuk el azokat a szálakat, amelyek a kommunista diktatúrához kötnek”.


A múlttal való őszinte szembenézés szükségességére alapozva a püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi kormányváltással új esélyt kapott magyarságunk jövője szempontjából a volt Szekuritáté besúgói kockázati tényezők maradnak a továbbiakban is. 1989 után több, egykoron a román titkosszolgálattal együttműködő személy települt át Magyarországra – és mi a garancia arra, hogy – amint egykoron a kelet-németországi Stasi-ügynökök – nem maradtak továbbra is a román titkosszolgálat alkalmazásában? – tette fel a kérdést az Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke.


Az átvilágításnak folytatódnia kell, mondotta a püspök, habár rengeteg akadályt gördítenek útjába, támadássorozatokat indítanak az átvilágítás iránt elkötelezett személyek iránt – tételes összefoglalónkat a mellékelt Közleményben olvashatják.


A sajtótájékoztatón Tőkés László vendége Tolnay István előadótanácsos, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának alelnöke volt, aki megdöbbenéssel értesült arról, hogy nevében, kamu e-mail-címről a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnökéhez, Virgiliu-Leon Ţârăuhoz fordultak valakik. Az említett elektronikus levélben többek között az CNSAS akkori elnökét, Csendes Lászlót vádolták meg a Tőkés László akkori püspökkel való összejátszásra. A CNSAS hivatalos, aláírt és lepecsételt válaszlevelét ellenben Tolnay István nem kapta kézhez (bár postai úton érkezhetett), az informális úton megszerzett dokumentumokból viszont kiderül, hogy azt már az PKE alelnökének címezte Ţârău alelnök. A levél nem a 2008. december 8-án megfogalmazott „vádakra” válasz, hanem úgymond egy másik, 2008. november 12-én kelt elektronikus levélre hivatkozik, melyet „szokatlan panaszlevélnek” (inedită petiţie) nevez. Ezek szerint létezik egy másik rágalmazó levél is, mely – látszólag – egyetemi körből indulhatott ki, ezért címezték a választ „Tolnay Istvánnak, a PKE alelnökének”. Avagy: ugyanazt a levelet kétszer is elküldték? – kérdezett rá Tolnay. A tanácsos szerint diverziós levél a „több legyet egy csapásra” elv alapján íródott: amellett, hogy le szerették volna járatni Tőkés Lászlót, Csendes Lászlót és őt, egyben mind az Egyházkerületet, mind pedig a Partiumi Keresztény Egyetemet kompromittálni akarták. A kitűnő románsággal megfogalmazott irományban még arra is vigyáztak, hogy franciás fordulatokkal hitelesítsék a stílust (Tolnay István francia nyelvet oktat), igaz, a bőségesen és indokolatlanul alkalmazott felkiálltójelek (még az aláírás végére is bigyesztettek egyet) sokat elárulnak írójuk lelkiállapotáról – a gyűlöletről, ahogyan a tanácsos fogalmazott.


A 2008-ban írt állevél (amelyben egyébként a 2010-es általános egyházkerületi tisztújításokra készülve Fazakas Sándor volt besúgó lelkipásztort vette védelmébe a szerző mint Tőkés László „ellenjelöltjét” [?]), Bartha Tibor „Stelian” hamisított CNSAS-igazolása, Balogh Béla re-aktiválódása (az említett, testvérével Balogh Barnabással együtt már 1998-ban rágalomhadjáratot indított Tőkés László ellen – és őróla is kiderült, hogy a Szekuritáté ügynöke volt már sorkatonai szolgálata idején, lásd mellékletünk 8. oldalát) stb. mind az átvilágítási folyamat megakasztását szolgálják.


Pdf-formátumban csatolt mellékleteink jegyzéke:


1. old. Utóbb azonosított református egyházi kollaboránsok

2. old. A CNSAS igazolása szerint a Szekuritátéval együttműködő lelkipásztorok névjegyzéke

3. Aurel Agache Dionisie – az 1989-ben Kézdivásárhelyen meglincselt milicista fiának – blogbejegyzésének kezdete

4–5. old. A bukaresti ítélőtábla határozata, amelyben megerősítik, hogy Veress-Kovács Attila lelkipásztor együttműködött a Szekuritátéval

6. old. Bátori Gyula volt gencsi református lelkipásztor gyalázkodó leveleinek egyike

7. old. Balogh Béla legújabb folyamodványának első oldala a KRE-hez

8. old. Balogh Béla hálózati dossziéjából kihámozható szekuritátés karrierje

9. old. A Tolnay István előadótanácsos nevében írt kamu e-mailcímről küldött „feljelentés” – 10. oldalon a fordítása

11–12. Ţârău alelnök válasza

13. old. Magyarországi e-mail, amelyben az áttelepült egyházi személyekre nézve vonatkozóan fogalmazza meg egy illető a fenntartásait


K ö z l e m é n y


Az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozásnak fontos részét képezi a kommunista, illetve a titkosszolgálati múlttal való szembenézés, valamint az ezek visszahúzó örökségétől való szabadulás. Húsz évvel ezelőtt ennek felismeréséből született a Temesvári Kiáltvány, másfelől pedig ebből a szempontból – is – fontos a szintén két évtizede elkezdődött, de utóbb szándékosan elfektetett ún. kommunizmus pere. Sokan még mindig nem tudják vagy nem akarják megérteni, hogy a továbbra is pozícióban lévő – bűnös – kommunisták és titkosszolgák, valamint köztünk rejtőzködő kollaboránsaik a diktatúra leplezett vagy nyilvánvaló továbbélését testesítik meg, illetve annak folytonosságát biztosítják. Ez az egyházi élet területén sincsen máskülönben.


Ennek tudatában, idén tovább folytatódott az egyházi átvilágítás. Erdélyi protestáns egyházaink közös múltjuk megismerése és az egyházi élet megtisztulása céljából szoros együttműködésre léptek.


Református egyházunkban – a Királyhágómelléken és Erdélyben – az Országos Átvilágító Bizottság (CNSAS) igazolása szerint 2008-ban összesen 16 lelkészi személyről bizonyosodott be, hogy együttműködtek a Szekuritátéval (lásd a mellékelt listát).


Az utóbbi időben az átvilágítási folyamat országos szinten – is – megtorpant. Mindazonáltal, a mesterségesen támasztott akadályok ellenére, további lelkészi jellegű személyekről derült ki ügynökmúltjuk. A teljesség igénye nélkül kilencük (9) nevét mellékeljük.


A felsoroltak közül többen már meghaltak. Egykori besúgó tevékenységük megismerése azonban így is fontos közelmúltunk, illetve egyházi életünk tönkretételének a vizsgálatában.


Közülük viszont többen még mindig aktív, nem egy esetben vezető szerepet töltenek be egyházi életünkben – ami nem csupán erkölcsileg elfogadhatatlan, de egyházunk jelene és jövője szempontjából is igen káros.


További lelkészi személyek esetének megítélése függőben, illetve folyamatban van.


Az átvilágítás folytatása komoly ellenállásba ütközik. Legutóbbi leleplezéseink nyomán nem lehet nem észrevenni, hogy sokan éles ellentámadásba lendültek, és közvetlen módon vagy különféle lejáratási módszerekkel próbálják akadályozni az igazság feltárását.


Bizonnyal feltételezhető, hogy a szekustisztek, illetve volt tartótisztek nevesítése őket magukat, valamint egykori – és jelenlegi? – kollaboránsaikat is erőteljesen aktivizálta. Erre vallhat Florin Budea újságíró és Căprariu Aurel alezredes esete. Agache Aurel volt kézdivásárhelyi milicista fia vaskos internetes szövegösszeállítással támadt Tőkés László európai képviselőre. A peres iratait kiszivárogtató Laura Gal, a Bihoreanul újságírója szintén élen jár a negatív propaganda-kampányban. Gheorghe Rădulescu a Jurnal Bihorean hasábjain kel ki Tőkés László ellen, a Román Ortodox Egyház múltjának védelmében.


RMDSZ-es oldalról Lakatos Péter parlamenti képviselő lendül támadásba, azzal vádolva meg EP-képviselőnket, hogy „beavatkozott a Református Egyházon belüli választásokba” (?). Az MPP szócsöve, a Polgári Élet magánéleti oldalról kárhoztatja „az erdélyi magyarság levitézlő szimbólumát” (sic!).


Egyházi téren hasonló megnyilatkozások tapasztalhatók. A bukaresti Táblabíróság 198/2010. január 14-i elmarasztaló ítélete ellenére Veres-Kovács Attila lelkipásztor alias „Katona” március 6-án, a Bihari Naplóban intéz durva támadást a törvényes – egyházi – átvilágítást folytató kollégája ellen. Berke Sándor alias „Paul Gaugain” eszmetársa, Visky István bihari lelkészértekezleti elnök külön közleményben foglal állást az „elfogadhatatlan, értelmetlen és megbotránkoztató” átvilágítási eljárással szemben. Bátori Gyula volt gencsi lelkész alias „Kovács Ferenc” rendkívüli gyakorisággal küldözgeti gyalázkodó leveleit Tőkés László és munkatársai címére. Balogh Béla volt kolozsvári lelkész alias „Bodea Ioan” ismételt módon valóságos rágalom-iratokkal bombázza európai képviselőnket, egykori ügynöki tevékenységének egyik célszemélyét. „Ledőlni látszik a bálvány” – írja legutóbbi, a református papsághoz eljuttatott episztolájában.


Ide tartozik még az, az ismeretlen tettesek által elkövetett aknamunka, melyet első ízben – részlegesen – 2009 júliusában ismertettünk a nyilvánossággal. Azóta az is kitudódott, hogy 2008 decemberében egy „Tolnay Pityu” hamis internetes címről magát a CNSAS elnökét, Csendes Lászlót jelentették fel az általa vezetett testület alelnökénél, „a 2010-ben esedékes püspökválasztás” vonatkozásában és – többek között – Fazakas Sándor lelkész alias „Herman” védelmében… És okkal feltételezhető, hogy ezzel a vázolt ellenséges propaganda-hadjáratnak még nincsen vége.


Ez év februárjában Tőkés László ex-püspököt, erdélyi képviselőt levélben kereste meg egy hódmezővásárhelyi református egyháztag, iskolaügyi képviselő. A folyamatban lévő szekus-leleplezések kapcsán egyes, „Romániából áttelepült egyházi személyek” – köztük Kása Ferenc lelkipásztor – kétes múltjára hívja fel a figyelmet, több társa nevében is azon „óhajuknak” adva hangot, hogy: „szeretnénk az egyházi élet megtisztulását és szeretnénk a tisztánlátást”.


Való igaz, az elmúlt években igen sok rovott múltú református lelkészünk telepedett át Magyarországra, mint amilyenek Halász Alexandru volt temesvári lelkész alias „Aron”, Kovács Imre volt paptamási lelkész alias „Avram”, vagy a „Bereschi” és „Tudorache” fedőnevek viselői. De ugyanitt említhetjük meg a Budapestre kiköltözött Bartha Tibor ortopéd főorvost, alias „Steliant”. Fazakas László volt margittai lelkész alias „Kiss János” éppen nemrégen próbálkozott egy debreceni gyülekezet megszerzésével… Félős, hogy némelyiküket mind a mai napig kezében tartja a román titkosszolgálat, és emiatt ők új hazájukra nézve is veszélyt hordoznak.


Húsz évvel a rendszerváltozás kezdete után, társadalmunk és nemzetünk erkölcsi-lelki megújulásának komoly előfeltétele a tisztulás. „A múltat be kell vallani” – mondja az igazság és az önvizsgálat szavával a Költő.


Nagyvárad, 2010. április 16.

Tőkés László, EP-képviselő sajtóirodája



2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Valami jogaszember irta a Nyugati Jelen forumaban:

Van egy olyan jogi vonatkozású kérdés, amit nagyon ritkán, sőt szinte egyáltalán nem vetnek fel: mi a helyzet a nyilvánosságra hozott "bizonyítékokkal"? Itt ugyanis az a helyzet, hogy valamiféle irattárban tárolt anyagok fénymásolataira, illetve a CNSAS által kibocsátott levelekre hivatkoznak. Ha esetleg valamelyik ügyből per lesz, a bíróság egyetlen Tőkés-féle "bizonyítékot" sem fogad el, mivel egyik esetben sem igazolható, hogy betartották a "felügyeleti láncot". A felügyeleti lánc (chain of custody, chain of evidence) jogi fogalom, amely a bizonyítékok kezelésének, sértetlenségük biztosításának, mindezek időrendi dokumentálásának folyamatát jelöli (így szól az értelmező szótár). Eszerint bármilyen dokumentum hitelessége csak akkor fogadható el, ha a megírása pillanatától a nyilvánosságra hozataláig pontosan doklumentálni lehet, hogy azon senki, soha, semmit nem változtatott, hozzá nem tett vagy ki nem vett. Ez a fenti dokumentumok mindenike esetében akár több évtizedes sértetlen "felügyeleti lánc" egyetlen napi hézag nélküli igazolását (!) jelenti. Mivel a szeku dossziéjait nemcsak 1989 előtt, hanem azután sem tartották "hermetikusan zárva" (pontosabban: egyik esetben sem lehet tudni, hogy mikor mi történt, kiknek és milyen minőségben volt hozzáférésük a dokumentumokhoz), a bizonyítékkal való manipulálás lehetősége elvileg bármelyik dokumentummal kapcsolatban fennáll. Arra, hogy csak a közelmúltban mennyi visszaélés, dosszié-eltüntetés, módosítás történt, ld. az alábbi írást:
http://2006.informatia.ro/index.php?name=News&file=article&sid=185551&theme=Printer
Arról nem is beszélve, hogy Tőkés nyilvánvalóan olyan iratokhoz is hozzájut, amelyekhez elvileg csak a másik, az érintett fél beleegyezésével juthatna. Pl. a róla szóló jelentések benne lehetnek az iratcsomójában, de azt kétlem, hogy a besúgó ügynök pénzátvételi elismervényét is a besúgott irattartójában őriznék - hacsak oda nem csempészte valaki, s akkor már megint oda a "felügyeleti lánc" és a dokumentum tényleges bizonyítékként való kezelhetősége is.
Tehát csak nyugi: a dokumentumok nagyon jól festenek a médiában, de egy peren - higgyék el, ismerem a jogszabályokat - egy közepes képességű ügyvéd ízekre szedné a képviselő úr akár vélt, akár valós "bizonyítékait". De úgy tűnik, ez senkit sem zavar.

Stud. Theol. írta...

Akkor gyakorlatilag lehet is számítani a becsületsértési perekkel?