Dokumentumfilm hitvallókról és ügynökökről
Szőke Mária
Reggeli Újság / erdely.ma
2010. április 26.
Sok érdeklődőt vonzott péntek este az a filmvetítéssel egybekötött pódiumbeszélgetés, amelyet Hitvallók és ügynökök címmel tartottak a nagyváradi református püspöki palota dísztermében. A rendezvény házigazdája Tőkés László EP-képviselő volt, a moderátori szerepet Gergely István nyugalmazott római katolikus pap, volt csíkcsobotfalvi plébános vállalta fel, akit a csíksomlyói árvaházban végzett több évtizedes test- és lélekmentő szolgálatáért mindmáig Tisztinek becéznek egykori istápoltjai és ekként tisztelik szerte Erdélyországban.
A Hitvallók és ügynökök című film döbbenetes módon mutatja be a magyarországi kommunista diktatúra ateista megnyilvánulásait, amelyek során a vörös korszak elvtársai irtó hadjáratot szerveztek a papok ellen. A bemutatott film igen megrázó képkockái felidézték az egykori templomrombolásokat, a szerzetesrendek és a római katolikus egyház papjainak üldöztetését. Szó esett a kommunista diktatúra speciális találmányáról, a békepapságról, s arról is, miként szerveztek be besúgóknak katolikus lelkészeket és szerzeteseket. A rendezvényre eljöttek a film alkotói, Kabay Barna rendező-producer és Petényi Katalin író-rendező. A vetítést követő beszélgetésen részt vett a magyarországi római katolikus egyház múltját feltáró bizottság három munkatársa is, Szabó Gyula, Horváth Tamás és Várnai László.
A romániai katolikus egyház pillanatnyilag nem kíván csatlakozni az egyházak átvilágítását kezdeményező akciósorozathoz, s valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a pénteki filmvetítésről a váradi egyházmegye papjai zömmel távol maradtak, egyedül a premontrei szerzetesrend apátkanonokja, Fejes Rudolf Anzelm vett részt a pódiumbeszélgetésen, aki röviden hozzá is szólt a témához, pár mondatban bemutatva a premontreieket ért üldöztetéseket s a megzsarolt, megfélemlített papokra nehezedő óriási terhet.
A hozzászólások során eléggé radikális vélemények is elhangzottak, így Gergely István azt is kijelentette: nincs kizárva, hogy amennyiben ő is beáll egykor besúgónak, most akár püspök is lehetne. A magyarországi plébánosok pedig úgy vélték, a Szentszék is hibáztatható, amiért az egykori besúgó papok nem lettek kiiktatva, megszégyenítve, sőt az az elég kemény vád is elhangzott, miszerint a Magyar Püspöki Kar háza táján akadnak ma is olyanok, akik a kommunista érában besúgókká váltak.
Tőkés László összegzésképpen a zsarolhatóság kapcsán elmondta, Magyarországon talán elképzelhető egy olyan demokratikus rend, amelyben az államhatalomnak nem szükséges a zsarolás eszközeit bevetnie, ám kisebbségi sorsban erre oda kell figyelnünk, mert a többségi nemezeteknek mindenkoron érdeke megtörni a kisebbséget, így a zsarolhatóság fokozottan veszélyes lehet számunkra.
A pénteki eseményen a közönség soraiból is többen hozzászóltak a témához, majd Tiszti egy faragott pásztorbotot ajándékozott harcostársának, Tőkésnek, mondván, hogy legyen ez támasza a küzdelmes útján, s aki nemzetéért jó pásztorként cselekszik, soha nincs egyedül.
Szőke Mária
Reggeli Újság / erdely.ma
2010. április 26.
Sok érdeklődőt vonzott péntek este az a filmvetítéssel egybekötött pódiumbeszélgetés, amelyet Hitvallók és ügynökök címmel tartottak a nagyváradi református püspöki palota dísztermében. A rendezvény házigazdája Tőkés László EP-képviselő volt, a moderátori szerepet Gergely István nyugalmazott római katolikus pap, volt csíkcsobotfalvi plébános vállalta fel, akit a csíksomlyói árvaházban végzett több évtizedes test- és lélekmentő szolgálatáért mindmáig Tisztinek becéznek egykori istápoltjai és ekként tisztelik szerte Erdélyországban.
A Hitvallók és ügynökök című film döbbenetes módon mutatja be a magyarországi kommunista diktatúra ateista megnyilvánulásait, amelyek során a vörös korszak elvtársai irtó hadjáratot szerveztek a papok ellen. A bemutatott film igen megrázó képkockái felidézték az egykori templomrombolásokat, a szerzetesrendek és a római katolikus egyház papjainak üldöztetését. Szó esett a kommunista diktatúra speciális találmányáról, a békepapságról, s arról is, miként szerveztek be besúgóknak katolikus lelkészeket és szerzeteseket. A rendezvényre eljöttek a film alkotói, Kabay Barna rendező-producer és Petényi Katalin író-rendező. A vetítést követő beszélgetésen részt vett a magyarországi római katolikus egyház múltját feltáró bizottság három munkatársa is, Szabó Gyula, Horváth Tamás és Várnai László.
A romániai katolikus egyház pillanatnyilag nem kíván csatlakozni az egyházak átvilágítását kezdeményező akciósorozathoz, s valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a pénteki filmvetítésről a váradi egyházmegye papjai zömmel távol maradtak, egyedül a premontrei szerzetesrend apátkanonokja, Fejes Rudolf Anzelm vett részt a pódiumbeszélgetésen, aki röviden hozzá is szólt a témához, pár mondatban bemutatva a premontreieket ért üldöztetéseket s a megzsarolt, megfélemlített papokra nehezedő óriási terhet.
A hozzászólások során eléggé radikális vélemények is elhangzottak, így Gergely István azt is kijelentette: nincs kizárva, hogy amennyiben ő is beáll egykor besúgónak, most akár püspök is lehetne. A magyarországi plébánosok pedig úgy vélték, a Szentszék is hibáztatható, amiért az egykori besúgó papok nem lettek kiiktatva, megszégyenítve, sőt az az elég kemény vád is elhangzott, miszerint a Magyar Püspöki Kar háza táján akadnak ma is olyanok, akik a kommunista érában besúgókká váltak.
Tőkés László összegzésképpen a zsarolhatóság kapcsán elmondta, Magyarországon talán elképzelhető egy olyan demokratikus rend, amelyben az államhatalomnak nem szükséges a zsarolás eszközeit bevetnie, ám kisebbségi sorsban erre oda kell figyelnünk, mert a többségi nemezeteknek mindenkoron érdeke megtörni a kisebbséget, így a zsarolhatóság fokozottan veszélyes lehet számunkra.
A pénteki eseményen a közönség soraiból is többen hozzászóltak a témához, majd Tiszti egy faragott pásztorbotot ajándékozott harcostársának, Tőkésnek, mondván, hogy legyen ez támasza a küzdelmes útján, s aki nemzetéért jó pásztorként cselekszik, soha nincs egyedül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése