Hívő polihisztor: Szentágothai János
Magyar Hírlap / MTA
Faggyas Sándor
2012.01.31.
Az idén októberben lesz Szentágothai János születésének századik évfordulója, ezért az UNESCO 2012-t a világhírű magyar tudós emlékének szenteli. A Szentágothai-év hazai ünnepségeinek nyitányaként pénteken a Semmelweis Egyetem anatómiai intézetében Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter – Szentágothai tanítványa és egyben veje – részvételévei megkoszorúzták a nagy elődök: Lenhossék Mihály, Kiss Ferenc és Szentágothai János emléktábláját, majd előadásokban emlékeztek a magyar anatómia és neurontan, ezen belül az agykutatás három kiemelkedő képviselőjére.
Halász Béla és Hámori József akadémikusok, professzor emeritusok évtizedeket töltöttek Szentágothai professzor mellett, nemcsak tanítványként, hanem barátként is, ezért különösen érdekes volt hallani tőlük, miért és hogyan lehetett reneszánsz ember és polihisztor Szentágothai János az ezen embertípusban már igencsak szegény huszadik században. Történetek, jelenetek és idézetek sokaságával érzékeltették, hogy Szentágothai egész életének központjában állt a tudásvágy és a tudás továbbadása, s nemcsak tudósnak volt kiemelkedő, hanem tanárnak és barátnak is. Hihetetlen széles körű műveltsége és érdeklődésé a biológia és az anatómia mellett az irodalomra, a képzőművészetre, a zenere, a filozófiára, sőt a teológiára is kiterjedt Ez utóbbira jellemző, hogy mint élő hitű evangélikus ember anatómiaprofesszorként az 1950-es évek elején a pécsi orvosegyetem hallgatóinak rendszeresen tartott bibliaórákat, ami akkoriban elég veszélyes és kockázatos volt.
Szentágothait egész életében foglalkoztatták az agy-elme-tudat és a keresztény hit összefüggései, és a magyar agykutatás nemzetközileg elismert, iskolateremtő tudósa arra a következtetésre jutott, hogy az emberi agy a teremtő és mindenható Isten legcsodálatosabb terméke. Többször elmondta, hogy a tudomány és a hit világa között lehetséges a harmónia, hiszen ugyanazt a teremtett világot igyekszik megismerni mindkettő, csak másként. Ő ebbe a megismerésbe bekapcsolta a művészetek megközelítésmódját és eszköztárát is tanítványai szerint kiválóan rajzolt a táblára egyszerre két kézzel, és szabadidejében szép akvarelleket festett. Kiss Ferenccel együtt készített rajzolt anatómiai atlasza egyszerre tudományos és képzőművészeti remekmű, amelyet a világ számos országában használnak. Emellett briliáns szónok is volt, akinek látványos, sziporkázó egyetemi előadásain mindig zsúfolásig megtelt a terem. Igazi mester volt, abban az értelemben, hogy minden tanítványával külön és folyamatosan foglalkozott, az egyetemi órákon túl is nevelte őket, sok-sok beszélgetéssel, közös kirándulással, gondolkodásuk és/pályájuk formálásával, irányításával,
Ahogy Hámori József elmondta, Szentágothai nem tudományos eredményeire, akadémiai elnökségére és magas közéleti pozícióira, kitüntetéseire volt a legbüszkébb, hanem a tanítványaira, akikből tisztességes, művelt, keresztény embereket faragott. És éppen ezek a ma már világhírű tanítványok, a nemzetközi agykutatás csúcsára jutott kiváló magyar tudósok a tanúi, hogy művében, művének folytatóiban halála után is él az ember, ha olyan, mint Szentágothai János.
Magyar Hírlap / MTA
Faggyas Sándor
2012.01.31.
Az idén októberben lesz Szentágothai János születésének századik évfordulója, ezért az UNESCO 2012-t a világhírű magyar tudós emlékének szenteli. A Szentágothai-év hazai ünnepségeinek nyitányaként pénteken a Semmelweis Egyetem anatómiai intézetében Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter – Szentágothai tanítványa és egyben veje – részvételévei megkoszorúzták a nagy elődök: Lenhossék Mihály, Kiss Ferenc és Szentágothai János emléktábláját, majd előadásokban emlékeztek a magyar anatómia és neurontan, ezen belül az agykutatás három kiemelkedő képviselőjére.
Szentágothai János
Halász Béla és Hámori József akadémikusok, professzor emeritusok évtizedeket töltöttek Szentágothai professzor mellett, nemcsak tanítványként, hanem barátként is, ezért különösen érdekes volt hallani tőlük, miért és hogyan lehetett reneszánsz ember és polihisztor Szentágothai János az ezen embertípusban már igencsak szegény huszadik században. Történetek, jelenetek és idézetek sokaságával érzékeltették, hogy Szentágothai egész életének központjában állt a tudásvágy és a tudás továbbadása, s nemcsak tudósnak volt kiemelkedő, hanem tanárnak és barátnak is. Hihetetlen széles körű műveltsége és érdeklődésé a biológia és az anatómia mellett az irodalomra, a képzőművészetre, a zenere, a filozófiára, sőt a teológiára is kiterjedt Ez utóbbira jellemző, hogy mint élő hitű evangélikus ember anatómiaprofesszorként az 1950-es évek elején a pécsi orvosegyetem hallgatóinak rendszeresen tartott bibliaórákat, ami akkoriban elég veszélyes és kockázatos volt.
Szentágothait egész életében foglalkoztatták az agy-elme-tudat és a keresztény hit összefüggései, és a magyar agykutatás nemzetközileg elismert, iskolateremtő tudósa arra a következtetésre jutott, hogy az emberi agy a teremtő és mindenható Isten legcsodálatosabb terméke. Többször elmondta, hogy a tudomány és a hit világa között lehetséges a harmónia, hiszen ugyanazt a teremtett világot igyekszik megismerni mindkettő, csak másként. Ő ebbe a megismerésbe bekapcsolta a művészetek megközelítésmódját és eszköztárát is tanítványai szerint kiválóan rajzolt a táblára egyszerre két kézzel, és szabadidejében szép akvarelleket festett. Kiss Ferenccel együtt készített rajzolt anatómiai atlasza egyszerre tudományos és képzőművészeti remekmű, amelyet a világ számos országában használnak. Emellett briliáns szónok is volt, akinek látványos, sziporkázó egyetemi előadásain mindig zsúfolásig megtelt a terem. Igazi mester volt, abban az értelemben, hogy minden tanítványával külön és folyamatosan foglalkozott, az egyetemi órákon túl is nevelte őket, sok-sok beszélgetéssel, közös kirándulással, gondolkodásuk és/pályájuk formálásával, irányításával,
Ahogy Hámori József elmondta, Szentágothai nem tudományos eredményeire, akadémiai elnökségére és magas közéleti pozícióira, kitüntetéseire volt a legbüszkébb, hanem a tanítványaira, akikből tisztességes, művelt, keresztény embereket faragott. És éppen ezek a ma már világhírű tanítványok, a nemzetközi agykutatás csúcsára jutott kiváló magyar tudósok a tanúi, hogy művében, művének folytatóiban halála után is él az ember, ha olyan, mint Szentágothai János.