Bizniszegyházak vége
A kormány szigorítja az egyházalapítás jelenlegi, liberális szabályozását
Magyar Hírlap
Kacsoh Dániel
2011-03-14
Napokon belül bemutatja az új egyházi törvény koncepcióját az egyházakért felelős államtitkárság – értesült lapunk. A jogszabály jelentősen szigorítaná az egyházi státus elnyerését.
„Bizonyos energetikai pontok stimulálásával egy időben a problémás csakrába egy égő füstölőkúpot tartunk. Az ebből áradó tűzerő direkt módon tisztítja az energiaközpontban megtapadt szennyeződéseket, mely letapadások pszichoszomatikus megbetegedésekhez vezethetnek. Ha nem a látó által előre meghatározott pontokat stimulálnánk, az a hatékonyság drasztikus csökkenéséhez vezetne, és nem érnénk el a kívánt hatást” – olvasható a Fény lovagjainak és testvériségének elnevezésű egyház honlapján. A szervezet egy a 185, technikai számmal rendelkező magyarországi egyház közül, amelyeknek az adófizetők az szja-juk egy százalékát ajánlhatják fel. A „fény lovagjai” a 2008. esztendő után ezen forrásból 1 millió 603 ezer forintot kaptak.
Az Akia Egyház fő feladatának „a földlakók rendben tartását és bolygónk egészségesebbé tételét” vallja. Célja a híveinek számítása szerint 2003. február 23-án elkezdődött „Új Kor kikényszerítette feladatok ellátása”. Élén a vezérmagos áll. A Tiszta Lelkű Emberek Egyháza alapítói azonban „a Szent Szellemmel betelve és az Ő sugallatára úgy határoztak, elsődleges feladatuk az kell legyen, hogy embertársaikat a hit útjára vezessék”. A Metafizikai Hagyomány Centruma néven bejegyzett egyház – a honlapján fellelhető anyagok alapján – mind a kereszténységet, mind a modern tudományosságot olyan fekélynek tartja, amely ellensége a „fajnak” és az „ősi tudásnak egyaránt”.
Az ilyen és ehhez hasonló példákra hivatkozva tisztázná az Orbán-kormányzat, mi is az az egyházi státus. A talányos, olykor hajmeresztő megfogalmazások mellett az a körülmény sem hagyható figyelmen kívül, hogy bizonyos felekezetek a nemzetbiztonsági hivatal évkönyveiben is szerepeltek az elmúlt években. A jelenlegi szabályozást egészen könnyű akár gazdasági előnyszerzésre is kihasználni. A kilencvenes években előfordult, hogy valaki vámmentesen hozott be az országba egy kipufogószállítmányt, mondván, azok szakrális tárgyak.
A több mint húsz éve, még a Németh-kormány idején megszavazott, úgynevezett egyházi törvény igencsak laza feltételeket szab az alapításhoz. Lényegében elég száz támogató aláírást letenni az asztalra. Az Európában is egyedülállóan liberálisnak mondható szabályozás révén ma már megközelíti a négyszázat a bejegyzett egyházak száma, de pontos számot nem lehet mondani. A rendszerváltozás óta egyik kormányzat sem tudta módosítani a vonatkozó jogszabályt, bár szándék volt rá, legutóbb az előző Orbán-kabinet idején.
A történelmi egyházak is régóta szorgalmazzák, hogy rendet kellene tenni ezen a területen, ugyanis nem helyénvaló, hogy pár esztendős, adott esetben kizárólag a státusszal járó kedvezmények miatt megalapított szervezetek ugyanabba a jogi kategóriába tartoznak, mint mondjuk a több ezer éves, rengeteg szociális és oktatási intézményt működtető katolikus egyház. Szászfalvi László államtitkár korábban bejelentette, az új alkotmány elfogadása után kerülhet sor a módosításra. Úgy tudjuk, a héten bemutatják a jogszabály első koncepcióját. Egyházi forrásból származó információink szerint a történelmi felekezetek egyelőre nem kaptak előzetes anyagot, amelyet véleményezhetnének. A kialakítandó szigorított rendszerben várhatóan minden egyháznak újra kell majd regisztráltatnia magát, és elképzelhető, hogy több „kategóriát” hoznak létre, így az egyházak száma jelentősen csökken majd, ugyanakkor lehetnek úgymond vallási közösség elnevezésű szervezetek is.
A kormány szigorítja az egyházalapítás jelenlegi, liberális szabályozását
Magyar Hírlap
Kacsoh Dániel
2011-03-14
Napokon belül bemutatja az új egyházi törvény koncepcióját az egyházakért felelős államtitkárság – értesült lapunk. A jogszabály jelentősen szigorítaná az egyházi státus elnyerését.
„Bizonyos energetikai pontok stimulálásával egy időben a problémás csakrába egy égő füstölőkúpot tartunk. Az ebből áradó tűzerő direkt módon tisztítja az energiaközpontban megtapadt szennyeződéseket, mely letapadások pszichoszomatikus megbetegedésekhez vezethetnek. Ha nem a látó által előre meghatározott pontokat stimulálnánk, az a hatékonyság drasztikus csökkenéséhez vezetne, és nem érnénk el a kívánt hatást” – olvasható a Fény lovagjainak és testvériségének elnevezésű egyház honlapján. A szervezet egy a 185, technikai számmal rendelkező magyarországi egyház közül, amelyeknek az adófizetők az szja-juk egy százalékát ajánlhatják fel. A „fény lovagjai” a 2008. esztendő után ezen forrásból 1 millió 603 ezer forintot kaptak.
Az Akia Egyház fő feladatának „a földlakók rendben tartását és bolygónk egészségesebbé tételét” vallja. Célja a híveinek számítása szerint 2003. február 23-án elkezdődött „Új Kor kikényszerítette feladatok ellátása”. Élén a vezérmagos áll. A Tiszta Lelkű Emberek Egyháza alapítói azonban „a Szent Szellemmel betelve és az Ő sugallatára úgy határoztak, elsődleges feladatuk az kell legyen, hogy embertársaikat a hit útjára vezessék”. A Metafizikai Hagyomány Centruma néven bejegyzett egyház – a honlapján fellelhető anyagok alapján – mind a kereszténységet, mind a modern tudományosságot olyan fekélynek tartja, amely ellensége a „fajnak” és az „ősi tudásnak egyaránt”.
Az ilyen és ehhez hasonló példákra hivatkozva tisztázná az Orbán-kormányzat, mi is az az egyházi státus. A talányos, olykor hajmeresztő megfogalmazások mellett az a körülmény sem hagyható figyelmen kívül, hogy bizonyos felekezetek a nemzetbiztonsági hivatal évkönyveiben is szerepeltek az elmúlt években. A jelenlegi szabályozást egészen könnyű akár gazdasági előnyszerzésre is kihasználni. A kilencvenes években előfordult, hogy valaki vámmentesen hozott be az országba egy kipufogószállítmányt, mondván, azok szakrális tárgyak.
A több mint húsz éve, még a Németh-kormány idején megszavazott, úgynevezett egyházi törvény igencsak laza feltételeket szab az alapításhoz. Lényegében elég száz támogató aláírást letenni az asztalra. Az Európában is egyedülállóan liberálisnak mondható szabályozás révén ma már megközelíti a négyszázat a bejegyzett egyházak száma, de pontos számot nem lehet mondani. A rendszerváltozás óta egyik kormányzat sem tudta módosítani a vonatkozó jogszabályt, bár szándék volt rá, legutóbb az előző Orbán-kabinet idején.
A történelmi egyházak is régóta szorgalmazzák, hogy rendet kellene tenni ezen a területen, ugyanis nem helyénvaló, hogy pár esztendős, adott esetben kizárólag a státusszal járó kedvezmények miatt megalapított szervezetek ugyanabba a jogi kategóriába tartoznak, mint mondjuk a több ezer éves, rengeteg szociális és oktatási intézményt működtető katolikus egyház. Szászfalvi László államtitkár korábban bejelentette, az új alkotmány elfogadása után kerülhet sor a módosításra. Úgy tudjuk, a héten bemutatják a jogszabály első koncepcióját. Egyházi forrásból származó információink szerint a történelmi felekezetek egyelőre nem kaptak előzetes anyagot, amelyet véleményezhetnének. A kialakítandó szigorított rendszerben várhatóan minden egyháznak újra kell majd regisztráltatnia magát, és elképzelhető, hogy több „kategóriát” hoznak létre, így az egyházak száma jelentősen csökken majd, ugyanakkor lehetnek úgymond vallási közösség elnevezésű szervezetek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése