Krisztusért követségben
reformatus.hu
2011. január 02.
"Ez a kifejezés tehát nemcsak az egyház tevékenységének a központi üzenetét hordozza, hanem kijelöli az egyház megjelenésének a módját is. Azt reméljük, hogy a Magyarországi Református Egyház 2011-ben nem úgy jelenik meg, mintha a végérvényes igazság birtokában lenne. De arról meg vagyunk győződve, hogy Krisztusban van a megoldás, a megbékélés, az igazság és az üdvösség" - Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnökének újévi vezércikke az MRE 2011-es éves témájáról.
A korábbi évek hagyományát folytatva 2011-ben is jelmondat, éves téma jelöli ki a Magyarországi Református Egyházban folyó közegyházi munka irányait és ad támpontot a gyülekezetek számára. Az előttünk álló esztendőben Pál korinthusiakhoz intézett szavaiból a „Krisztusért követségben” kifejezés lesz ez a vezérfonal. A páli üzenet jól kifejezi mindazt, aminek 2011-ben és mindenkor a református egyház tevékenységének az alapját kell jelentenie: a biblikus alapozottságot, Jézus Krisztus középpontba helyezését, mint a legfőbb reformátori gondolatot és a módot, a kérést közvetítő követséget.
„Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel!” – áll Pálnak a korinthusiakhoz írott második levelében (2Kor 5,20). Krisztus hirdetése, megjelenítése az egyház semmilyen tevékenységéből nem hiányozhat, ez a központ; ha ez hiányzik, akkor a reformátori tanítást tagadjuk meg és veszítjük el. A krisztusi üzenet lényege, hogy Isten Krisztusban megbékéltette magával a világot és kiengesztelte. Ennek a megbékélésnek a meghirdetése az, ami a Krisztus követeinek a dolga ebben a világban. Fontos, hogy Pál apostol Krisztus követeként határozza meg a saját szerepét: a követnek az a dolga, hogy ne a saját üzenetét mondja, hanem azonosuljon az evangéliummal. Az is nagy érdekes ebben a megfogalmazásban, hogy a követ beszédformája a kérés. Mi magunktól sokszor úgy képzeljük el, hogy a mindenható Isten, aki Krisztusban azt mondja, hogy nekem adatott minden hatalom mennyen és földön, Ő nem kér, hanem parancsol és elrendel. Az apostol azonban azt mondja, hogy kérünk titeket, mert a kérés igazán az a beszédforma, amely tiszteletben tartja a másik ember szabadságát.
Krisztusért követségben – ez a kifejezés tehát nemcsak az egyház tevékenységének a központi üzenetét hordozza, hanem kijelöli az egyház megjelenésének a módját is. Azt reméljük, hogy a Magyarországi Református Egyház 2011-ben nem úgy jelenik meg, mintha a végérvényes igazság birtokában lenne. De arról meg vagyunk győződve, hogy Krisztusban van a megoldás, a megbékélés, az igazság és az üdvösség. Mondatunk kijelöli Egyházunk helyét is: nem magának követel központi helyet, nem magát propagálja, hanem a krisztusi követség szerepét vállalja. Gyülekezetben, intézményben, a formálódó Kárpát-medencei egyetemességben és a szélesebb társadalomban is.
Ilyenné szeretnénk formálni, ebben szeretnénk megerősíteni a gyülekezeteket is. Legyen meg bennük az a fajta hívás és nyitottság, hogy tiszteletben tartva fiatalok, idősek, gondokkal küszködők, betegek sajátosságait, olyan légkört tudjanak teremteni, hogy az emberek önként és szabadon azt tudják mondani, ide jó tartozni. A karácsonyi gondolatokkal is felvértezve mondjuk: ha a Karácsony az Isten ránk találásának a története, akkor 2011 legyen a mi egymásra találásunk története. Az esztendő, amikor fel tudjuk fedezni egymást, egymás gyülekezetét: egy könnyebb helyzetben lévő egy nehezebb helyzetben lévőt, az egy egymásra figyelő intézményi hálózatot.
2011 a Kálvin-évek sorába is illeszkedik. Ebben az esztendőben juthat el a gyülekezetekhez, a Kárpát-medence minden részébe, a Parókiális Könyvtár első négy darabja Kálvin újszövetségi kommentárjaival. A reformátori örökség ilyen őrzése arra is indít bennünket, hogy egy kicsit előre is gondoljunk: 2013-ban a reformátusok között legszélesebb körben ismert hitvallásos irat, a Heidelbergi Káté megszületésének 450. évfordulóját ünnepeljük. Felmerült a hitvallás új fordításának kiadása a jubileumra, ehhez a munkához is hozzá kell látnunk. Ha még feljebb emeljük a tekintetünket, akkor már a látóhatáron van 2017 és a reformáció kezdetének ötszáz éves jubileuma. Ezt az évfordulót a többi protestáns egyházzal együtt szeretnénk megünnepelni, ezért már felvettük a kapcsolatot evangélikus testvéreink előkészítő bizottságával. Reformátori örökségünkre emlékezve is fontos, hogy nem magunkról akarunk minél jobb bizonyítványt kiállítani, hanem a Krisztust hordozó üzenetet szeretnénk jobban megjeleníteni a világban.
Az előttünk álló esztendő ifjúsági találkozónk, a Csillagpont éve is lesz, amelyet a soros Magyar Református Világtalálkozó részévé kívánunk tenni. A Generális Konvent elnökségében született az a döntés, hogy egy nagy, reprezentatív esemény helyett a meglévő közös, az egyházunk tudatába beépült események alkossák a 2011-es világtalálkozó programját. Így a Szeretethíd, a regionális találkozók, az oktatási, szociális és diakóniai intézmények tanácskozásainak és a Csillagpontnak a láncolata adja majd ki a világ magyar reformátusságát megszólító rendezvényt.
Van egy sor történelmi, aktuális társadalmi tényező, amelyekre szeretnénk külön hangsúlyt is fektetni: a magyar uniós soros elnökség féléve biztosan ilyen. Európa formálásában segítséget tudunk felajánlani; itt is fontos a felajánlás és a kérés motívuma: nem diktálni akarunk. Mert hisszük, hogy az evangélium az ember és az emberi közösség számára segítő rendezőelv és erő. Látjuk, hogy mennyi esetlegesség és bizonytalanság van abban a mai Európai Uniónak nevezett formációban, amelyben olyan el nem képzelt események következnek be egyik napról a másikra, amelyekre nem tudják a választ és a megoldást sem Brüsszelben, sem máshol. Az általános tanácstalanságban szeretnénk az evangélium erejével segíteni.
„Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel!”
Megjelent a Reformátusok Lapja 2011-es újévi számában.
reformatus.hu
2011. január 02.
"Ez a kifejezés tehát nemcsak az egyház tevékenységének a központi üzenetét hordozza, hanem kijelöli az egyház megjelenésének a módját is. Azt reméljük, hogy a Magyarországi Református Egyház 2011-ben nem úgy jelenik meg, mintha a végérvényes igazság birtokában lenne. De arról meg vagyunk győződve, hogy Krisztusban van a megoldás, a megbékélés, az igazság és az üdvösség" - Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnökének újévi vezércikke az MRE 2011-es éves témájáról.
A korábbi évek hagyományát folytatva 2011-ben is jelmondat, éves téma jelöli ki a Magyarországi Református Egyházban folyó közegyházi munka irányait és ad támpontot a gyülekezetek számára. Az előttünk álló esztendőben Pál korinthusiakhoz intézett szavaiból a „Krisztusért követségben” kifejezés lesz ez a vezérfonal. A páli üzenet jól kifejezi mindazt, aminek 2011-ben és mindenkor a református egyház tevékenységének az alapját kell jelentenie: a biblikus alapozottságot, Jézus Krisztus középpontba helyezését, mint a legfőbb reformátori gondolatot és a módot, a kérést közvetítő követséget.
„Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel!” – áll Pálnak a korinthusiakhoz írott második levelében (2Kor 5,20). Krisztus hirdetése, megjelenítése az egyház semmilyen tevékenységéből nem hiányozhat, ez a központ; ha ez hiányzik, akkor a reformátori tanítást tagadjuk meg és veszítjük el. A krisztusi üzenet lényege, hogy Isten Krisztusban megbékéltette magával a világot és kiengesztelte. Ennek a megbékélésnek a meghirdetése az, ami a Krisztus követeinek a dolga ebben a világban. Fontos, hogy Pál apostol Krisztus követeként határozza meg a saját szerepét: a követnek az a dolga, hogy ne a saját üzenetét mondja, hanem azonosuljon az evangéliummal. Az is nagy érdekes ebben a megfogalmazásban, hogy a követ beszédformája a kérés. Mi magunktól sokszor úgy képzeljük el, hogy a mindenható Isten, aki Krisztusban azt mondja, hogy nekem adatott minden hatalom mennyen és földön, Ő nem kér, hanem parancsol és elrendel. Az apostol azonban azt mondja, hogy kérünk titeket, mert a kérés igazán az a beszédforma, amely tiszteletben tartja a másik ember szabadságát.
Krisztusért követségben – ez a kifejezés tehát nemcsak az egyház tevékenységének a központi üzenetét hordozza, hanem kijelöli az egyház megjelenésének a módját is. Azt reméljük, hogy a Magyarországi Református Egyház 2011-ben nem úgy jelenik meg, mintha a végérvényes igazság birtokában lenne. De arról meg vagyunk győződve, hogy Krisztusban van a megoldás, a megbékélés, az igazság és az üdvösség. Mondatunk kijelöli Egyházunk helyét is: nem magának követel központi helyet, nem magát propagálja, hanem a krisztusi követség szerepét vállalja. Gyülekezetben, intézményben, a formálódó Kárpát-medencei egyetemességben és a szélesebb társadalomban is.
Ilyenné szeretnénk formálni, ebben szeretnénk megerősíteni a gyülekezeteket is. Legyen meg bennük az a fajta hívás és nyitottság, hogy tiszteletben tartva fiatalok, idősek, gondokkal küszködők, betegek sajátosságait, olyan légkört tudjanak teremteni, hogy az emberek önként és szabadon azt tudják mondani, ide jó tartozni. A karácsonyi gondolatokkal is felvértezve mondjuk: ha a Karácsony az Isten ránk találásának a története, akkor 2011 legyen a mi egymásra találásunk története. Az esztendő, amikor fel tudjuk fedezni egymást, egymás gyülekezetét: egy könnyebb helyzetben lévő egy nehezebb helyzetben lévőt, az egy egymásra figyelő intézményi hálózatot.
2011 a Kálvin-évek sorába is illeszkedik. Ebben az esztendőben juthat el a gyülekezetekhez, a Kárpát-medence minden részébe, a Parókiális Könyvtár első négy darabja Kálvin újszövetségi kommentárjaival. A reformátori örökség ilyen őrzése arra is indít bennünket, hogy egy kicsit előre is gondoljunk: 2013-ban a reformátusok között legszélesebb körben ismert hitvallásos irat, a Heidelbergi Káté megszületésének 450. évfordulóját ünnepeljük. Felmerült a hitvallás új fordításának kiadása a jubileumra, ehhez a munkához is hozzá kell látnunk. Ha még feljebb emeljük a tekintetünket, akkor már a látóhatáron van 2017 és a reformáció kezdetének ötszáz éves jubileuma. Ezt az évfordulót a többi protestáns egyházzal együtt szeretnénk megünnepelni, ezért már felvettük a kapcsolatot evangélikus testvéreink előkészítő bizottságával. Reformátori örökségünkre emlékezve is fontos, hogy nem magunkról akarunk minél jobb bizonyítványt kiállítani, hanem a Krisztust hordozó üzenetet szeretnénk jobban megjeleníteni a világban.
Az előttünk álló esztendő ifjúsági találkozónk, a Csillagpont éve is lesz, amelyet a soros Magyar Református Világtalálkozó részévé kívánunk tenni. A Generális Konvent elnökségében született az a döntés, hogy egy nagy, reprezentatív esemény helyett a meglévő közös, az egyházunk tudatába beépült események alkossák a 2011-es világtalálkozó programját. Így a Szeretethíd, a regionális találkozók, az oktatási, szociális és diakóniai intézmények tanácskozásainak és a Csillagpontnak a láncolata adja majd ki a világ magyar reformátusságát megszólító rendezvényt.
Van egy sor történelmi, aktuális társadalmi tényező, amelyekre szeretnénk külön hangsúlyt is fektetni: a magyar uniós soros elnökség féléve biztosan ilyen. Európa formálásában segítséget tudunk felajánlani; itt is fontos a felajánlás és a kérés motívuma: nem diktálni akarunk. Mert hisszük, hogy az evangélium az ember és az emberi közösség számára segítő rendezőelv és erő. Látjuk, hogy mennyi esetlegesség és bizonytalanság van abban a mai Európai Uniónak nevezett formációban, amelyben olyan el nem képzelt események következnek be egyik napról a másikra, amelyekre nem tudják a választ és a megoldást sem Brüsszelben, sem máshol. Az általános tanácstalanságban szeretnénk az evangélium erejével segíteni.
„Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel!”
Bölcskei Gusztáv
Megjelent a Reformátusok Lapja 2011-es újévi számában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése