A pápa 40 éve még a cölibátus felülvizsgálatát akarta

A pápa 40 éve még a cölibátus felülvizsgálatát akarta

MTI / mult-kor.hu
2011. január 31.

XVI. Benedek pápa a hetvenes évek elején mint teológus a cölibátus felülvizsgálatát kezdeményezte - derült ki a Süddeutsche Zeitung múlt pénteki számából.

Joseph Ratzinger 1970 februárjában nyolc teológus társával együtt egy memorandumban fordult a német püspökökhöz, hogy vizsgálják felül a papok házasságának tilalmát. Az eredeti szöveget a Pipeline című, az egyházzal szemben kritikus folyóirat teszi majd közzé.

A teológusok leszögezték, hogy elvileg nincs kifogásuk a cölibátus ellen, a házasság nélküli papi élet "mint igazi és reális lehetőségnek meg kell maradnia". De felmerül a kérdés - írták -, hogy így kell-e maradnia a papok életének. Aláhúzták, hogy a kérdésben a pápáé az utolsó szó joga, ez azonban szerintük nem fosztja meg a püspököket annak a felelősségétől, hogy elgondolkozzanak a cölibátus jövőjéről. "Ők nem a pápa tisztviselői, vagy a pápai akarat végrehajtói", hanem a pápa "legalábbis meghallgatandó tanácsadói".

Tekintettel a cölibátusról szóló nyilvános vitára, az egyháznak kezdeményezőként kell fellépnie a témában - írták a teológusok, akik úgy vélték, hogy a házasság nélküli élet kényszere az egyik oka annak, hogy a papság utánpótláshiánnyal küzdött, továbbá a jelöltek rátermettsége is kívánnivalót hagyott maga után. A német jezsuiták tartományfőnöke, Stefan Kiechle rádióinterjújában kiállt amellett, hogy az erről szóló döntésben nem szabad Rómára várni, hanem önkényesen és felelősségteljesen kell eljárni, és szenteljék papokká az arra alkalmas világi személyeket.

• Ratzinger zweifelte an Zölibat (Süddeutsche Zeitung)

A börtöntől a templomig - Varga László református lelkész (videó)

Duna TV
Isten kezében

A börtöntől a templomig
Varga László marosvásárhelyi református lelkész története

http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=691549

Rick Warren - A céltudatos egyház (pdf)

Rick Warren - A céltudatos egyház

Teljes képernyős nézet

Kritika:

• W. B. Howard: Rick Warren: A céltudatos gyülekezet (pdf)
• Kertész Zsuzsanna: Posztmoden egyház, avagy az ördög mesterkedései napjainkban (pdf)
  

Rick Warren's Bible Study Methods (pdf)

Rick Warren
Rick Warren's Bible Study Methods: Twelve Ways You Can Unlock God's Word

Learn how to study the Bible the way Rick Warren does. With simple, step-by-step instructions, America’s pastor guides you through twelve different approaches to studying God’s Word for yourself. Doing so will help you fulfill the third purpose of The Purpose-Driven Life: becoming more and more like Jesus.

Download 2 MB PDF:

• http://depositfiles.com/files/i1mj1ztzi

Rick Warren - The Purpose Driven Life (pdf)

Rick Warren
The Purpose Driven Life

The spiritual premise in The Purpose-Driven Life is that there are no accidents---God planned everything and everyone. Therefore, every human has a divine purpose, according to God's master plan. Like a twist on John F. Kennedy's famous inaugural address, this book could be summed up like this: "So my fellow Christians, ask not what God can do for your life plan, ask what your life can do for God's plan." Those who are looking for advice on finding one's calling through career choice, creative expression, or any form of self-discovery should go elsewhere. This is not about self-exploration; it is about purposeful devotion to a Christian God. The book is set up to be a 40-day immersion plan, recognizing that the Bible favors the number 40 as a "spiritually significant time," according to author Rick Warren, the founding pastor of Saddleback Church in Lake Forest, California, touted as one of the nation largest congregations. Warren's hope is that readers will "interact" with the 40 chapters, reading them one day at a time, with extensive underlining and writing in the margins. As an inspirational manifesto for creating a more worshipful, church-driven life, this book delivers. Every page is laden with references to scripture or dogma. But it does not do much to address the challenges of modern Christian living, with its competing material, professional, and financial distractions. Nonetheless, this is probably an excellent resource for devout Christians who crave a jumpstart back to worshipfulness. --Gail Hudson

Download 2 MB PDF:

• http://www.4shared.com/document/qBAO2UmN/ThePurposeDrivenLife.htm

Rick Warren - The Purpose Driven Life (mp3)

Rick Warren
The Purpose Driven Life
(audio cd)

The Purpose-Driven Life will help you understand why you are alive and God's amazing plan for you, both here and now, and for eternity. Rick Warren will guide you through a personal 40-day spiritual journey that will transform your answer to life's most important question: What on earth am I here for? Knowing God's purpose for creating you will reduce your stress, focus your energy, simplify your decisions, give meaning to your life, and, most importantly, prepare you for eternity.

This recording offers a blueprint for Christian living in the 21st century: a lifestyle based on God's eternal purposes, not cultural values. Using over 1,200 scriptural quotes and references, it challenges the conventional definitions of worship, fellowship, discipleship, ministry, and evangelism. In the tradition of Oswald Chambers, Rick Warren offers distilled wisdom on the essence of what life is all about. Full of hope and challenge, The Purpose-Driven Life will be a classic treasured by generations to come.

Download 355 MB MP3:

• http://rapidshare.com/files/52628554/w-rwtpdl.part1.rar
• http://rapidshare.com/files/52634058/w-rwtpdl.part2.rar
• http://rapidshare.com/files/52639158/w-rwtpdl.part3.rar
• http://rapidshare.com/files/52642168/w-rwtpdl.part4.rar

Download 365 MB MP3 torrent

Egyház kontra újpogányok

Egyház kontra újpogányok

Polgár Infó
Stanga István
2011. January 24.

Bár most, a XXI. század első évtizedének végén kissé (vagy talán nem is kissé) anakronisztikusnak tűnik egy olyan harc, mint amilyet államalapító királyunk vívott a keresztény hit nevében, annyi bizonyos, hogy a magyar katolikus egyház képviselői már hosszabb ideje kénytelenek küzdeni a kis hazánkban viharos gyorsasággal terjedő neopogány tanok, nem különben azok hirdetői ellen. Mindez nem véletlen, mert a gomba módra szaporodó táltosok, senyők, meg tudja a jó isten, miféle szerzetek „produkciói” nem egyszerűen átlépik azt a határt, amely az egészséges hagyományőrzés és az újpogányság között húzódik, de – vélik sokan – kifejezetten aláássák a kereszténység alapjait. És hogy a meccselés milyen komoly, azt nemcsak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2009-es körlevele mutatta – ami elítélte „az okkultizmust, a spiritizmust, illetve a bálványimádás különböző formáit”, veszélyesnek nyilvánítva azt az ősmagyarkodást, ami „olykor a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználja arra, hogy az újpogányságot népszerűsítse”, és ami „kereszténynek tűnő vallási nyelvet használ, megtévesztve így még a vallásukat gyakorló hívőket is” –, de az a minap megjelent kötet is, amely a szerkesztői szerint segít felismerni az ilyen-olyan eretnek nézeteket. A kiadványban olvashatunk a többi között arról, hogy „...ez a szellemi mozgalom többféle irányból intéz támadást a keresztény hit, az egyház és a magyar nemzet ellen” például az olyasféle történelmietlen megállapításokkal, miszerint „Krisztus pártus herceg volt, ezért nem Dávid király családjából származik”, valamint arról is, hogy az újpogányok egyértelműen „a Szent István-i örökséget kérdőjelezik meg”, nézeteik pedig igen gyakran „antiszemitizmussal párosulnak”.

Nos, bár jómagam teljes mértékben megértem az egyház felháborodását, engem – szégyen, nem szégyen, töredelmesen be kell vallanom – minden másnál sokkal jobban mulattatnak a különféle újpogány attrakciók. Hiszen van-e szórakoztatóbb az olyan „tudományos” felfedezésnél, hogy tudniillik „Jézus sosem volt zsidó, magyar volt, és a Pártus Birodalomban született”, hogy a „karácsony” szavunk a „kerecsen” (sólyom) szóból eredeztethető, hogy a magyar a világ egyik legrégebbi, ha nem éppen a legrégebbi népe (de Európáé egészen bizonyosan), hogy a budapesti Hősök tere réges régi szakrális hely, hogy a boszniai „piramisok” is nekünk köszönhetőek..., és még hosszasan sorolhatnám. Vagy létezik-e viccesebb annál, mint amikor egy kórházi ortopéd orvos „senyő” minőségében nyargalászik föl és alá a Csongrád megyei pusztákon, hogy a Szent Korona nevében végrehajtott „tornagyakorlatok” segítségével visszafoglalja a kanadai nagytőkésektől a makói földgázmezőt, esetleg, amikor a hangzatos nevű Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza egy fekete mént áldoz „a magyarok istenének”, ezzel kívánva „megfordítani sorsát népünknek, és elvetni a felébredés magvát”, hogy a lassan-lassan az egész országot lefedő „sámánhálózatról” avagy a rémületes szellemi katyvaszt árasztó úgynevezett „szakrális weblapokról” már ne is beszéljünk. No, és ha már az elején Szent Istvánt említettem..., gyanítom, az ő dolga jóval könnyebb volt, mint Isten mai szolgáinak. Neki ugyanis a „meggyőzés” számos eszköze állt a rendelkezésére (ilyen-olyan csonkítások, felnégyelések, stb., stb.), míg a mostani „térítőknek” csupán a rábeszélés maradt. Hát, mit mondjak..., nem tűnik soknak.

Andrei Marga: Religia vazuta primitiv

Religia văzută primitiv



cotidianul.ro
Andrei Marga
23 ianuarie 2011

Despre Legea educaţiei (2011) se discută mult pentru că sunt multe erorile dinăuntrul ei. Unele trădează incultura, altele reaua-voinţă, câteva de-a dreptul primitivismul viziunii. Acesta este cazul articolelor despre religie.

Se ştie că Hitler socotea religia, în 1941, drept „subminare a fundamentelor culturii" (iar Robert Wistrich ne-a redat, în „Laboratory for World Destruction", University of Nebraska Press, 2007, prezentarea detaliată a vederilor lui Hitler asupra religiei). Mussolini a avut aceeaşi atitudine depreciativă despre religie atunci când, în convorbirea cu Hans Frank, din 1935, spunea că „religia este insesizabilă, ca şi ceaţa" (ca şi cum numai ceea ce se impune cu forţa este real!). Pot să mai aduc în discuţie alte referinţe care ne luminează asupra a ceea ce prevede Legea educaţiei (2011) în privinţa temei foarte complexe şi delicate a religiei.

După ce au vrut să elimine facultăţile de teologie din universităţi (iniţiativă blocată, între timp, prin intervenţii din afară), autorii legii au uitat să corecteze unele articole (de pildă, art. 132, în care se defineşte facultatea - „facultatea corespunde uneia sau mai multor domenii ale ştiinţelor, artelor sau sportului" - lăsând în afară enumerarea teologiei). Astfel că, în ceea ce priveşte învăţământul teologic, legea este un compozit de formulări lovite de confuzie.

Ne interesează, însă, reglementarea învăţământului religios. Aceasta pleacă de la stabilirea de „principii". Trec peste conotaţia, la rândul ei, confuză a termenului „principiu" (care este luată din limbajul curent, nu din limbajul juridic, cum este necesar într-o lege). Legea proclamă emfatic „principiul libertăţii de gândire şi al independenţei faţă de ideologii, dogme religioase şi doctrine politice" (articolul 3n). Se ridică cel puţin trei întrebări: a) se reduce religia la „dogma religioasă"? Un om câtuşi de puţin cultivat ştie că nu se reduce; b) este religia de plasat alături de „ideologii" şi „doctrine politice", cum fac autorii legii? Un om cultivat ştie că religia este altceva; c) este „independenţa" de religie prevăzută de legea educaţiei realistă în epoca postseculară şi postiluministă (dacă secular şi iluminist se iau, precum legea, în înţelesul din secolul al XVIII-lea) în care trăim? Orice om care citeşte ştie că relaţia este mult mai complicată decât simpla şi mecanica separare. Dar legea perseverează în eroare şi, în locul delimitărilor pe care le face posibile cultura (Mihai Ralea spunea că a fi inteligent înseamnă a face distincţii!) aduce un punct de vedere de multă vreme epuizat. La articolul 123 se spune: „Instituţiile de învăţământ superior se organizează şi funcţionează independent de orice ingerinţe ideologice, politice sau religioase". Oare? Există în fapt instituţii de învăţământ superior confesionale, care, prin natura lor, nu pot fi „independente" de religie.

Dar nu numai atât. Dacă privim în „Preambulul" proiectului de constituţie a Uniunii Europene, observăm că „moştenirea religioasă" a Europei este asumată efectiv, ca fundament al „drepturilor omului, libertăţii, democraţiei, egalităţii şi statului de drept". Nu cumva autorii Legii educaţiei (2011) nu citesc şi nu cunosc evoluţia din Europa şi rămân la prejudecăţile lui Hitler şi instrumentările lui Mussolini? Nu cumva avem în această lege un alt exemplu de primitivism, exhibat cu mijloacele unei puteri inculte, de data aceasta în tema complexă şi delicată a religiei?

Német kereszténydemokraták szorgalmazzák a cölibátus megszüntetését

Íme a pedofilbotrányok hatásai - Van mitől tartania a pápának
Furcsa lépésre szánták el magukat a kereszténydemokraták



Heti Válasz
2011.01.22.

Szokatlanul éles hangnemben bírálják német vezető kereszténydemokrata politikusok a katolikus egyház konzervativizmusát, és a cölibátus megszüntetését szorgalmazzák.

A német CDU-ban, különösen a bajor CSU-ban a katolikusoknak mindig nagy szavuk volt. Ugyan az országban jelentős a protestánsok száma is - északon voltaképp ők vannak többségben -, a jobboldali uniópártokat - Angela Merkel megjelenéséig - mindig a katolikus lobbi határozta meg, vezette. A párt éppen ezért jó kapcsolatokat ápolt a katolikus egyházzal, és ritkán került vele összetűzésbe.

Egy ideje azonban vallásos, katolikus CDU- és CSU-politikusok egyre nyíltabban fejezik ki nemtetszésüket a jelenlegi pápa túlságosan konzervatív politikája kapcsán: legyen szó a cölibátusról vagy az óvszer használatáról.

A Süddeutsche Zeitung birtokába került egy olyan levél, amit a CDU legbefolyásosabb katolikus politikusai készülnek nyilvánosságra hozni: ebben nagyon kemény szavakkal bírálják a Vatikánt, mondván: a katolikus egyház merevsége okán, a cölibátus fenntartása miatt nemsokára Németország számos területén olyan mértékű paphiány alakulhat ki, hogy gyakorlatilag nem lesz mód misét tartani.

Már most érzékelhető a tendencia: a vidéki körzetekben vagy „import-papok" miséznek - akik azonban a nyelvi nehézségek miatt kevéssé találják meg a hangot a főleg idős helyi közösséggel -, vagy pedig a templom egyszerűen kiürül. Az egyház egyre gyakrabban kényszerül arra, hogy értékesítse templomait, esetleg ő maga használja más célokra.

A tavalyi évek pedofil botrányai is igencsak gyengítették az egyház pozícióit: a százezret jóval meghaladja azok száma, akik kilépték a katolikus egyházból, és a kilépések száma azóta sem csökken. (Sokszor e mögött persze anyagi megfontolások húzódnak meg: Németországban kötelező megadni a vallási hovatartozást, s aki evangélikusként vagy katolikusként regisztrálja magát, annak fizetéséből az állam eleve levonja és az adott egyháznak átutalja az egyházi adót.)

"Mi, elkötelezett katolikus politikusok (...) igencsak sürgősnek tartjuk, hogy a német püspökök a paphiány egyre nagyobb problémájának fényében tekintsék céljuknak a házas férfiak (viri probati) pappá szentelésének elérését", kezdik levelüket a CDU politikusai, köztük a Bundestag elnöke, Norbert Lammert.

Az aláírók között van a jelenlegi oktatási miniszter, Annette Schwan és számos nyíltan katolikus, korábbi tartományfőnök, mint például Erwin Teufel, Bernhard Vogel, a CDU pártalapítványának elnöke vagy Dieter Althaus.

A politikusok szerint a hagyomány védelme fontos cél lehet, de ha az egyház sorsa függ immár a paphiánytól, igenis át kéne gondolni a cölibátus amúgy „Krisztus által meg nem parancsolt" szabályát. Szerintük Róma politikája veszélyezteti a német katolicizmus jövőjét.

A katolikusok között nem ez az első eset, hogy nyíltan is hangot adnak elégedetlenségüknek. A legnagyobb német katolikus újságíró-iskola, a müncheni Ifp-Kma tavaly augusztusban kinevezett, de igen hamar leváltott vezetője azt nyilatkozta egy helyi újságírónak, hogy XVI. Benedek pápa a jelenlegi magatartásával falnak vezeti az egyházat.

"Az egyház intézményét nem irányíthatja néhány nőtlen férfi. Ratzinger sohasem volt liberális. Egy olyan egyházi hierarchiából jön ő, amelyet bunkermentalitás jellemez", mondta még tavaly nyáron az amúgy Stuttgart mellett papi szolgálatot teljesítő Michael Broch, aki rendszeresen vezet vallási műsorokat a délnémet televízióban.

Ugyan a német katolikus püspöki kar végül lemondásra kényszerítette Broch atyát, a katolikus közélet igencsak felzúdult saját vezetése ellen, és a problémák nyíltabb megtárgyalását szorgalmazta. A mostani levél csak ennek adhat egy újabb löketet, tovább mélyítve a katolikus püspöki karon belül is meglévő erős ellentéteket liberálisok és tradicionalisták között.

Bólogató pápát tessék!

Bólogató pápát tessék!

Blikk.hu
2011-01-22

VATIKÁNVÁROS - Rózsafüzérből már több milliót adtak el 1898 óta a katolikus egyház fővárosának hivatalos ajándékboltjaiban, a keresztekről, gyertyákról, emlékérmékről és kis szobrokról nem is beszélve. Az új egyházfő, XVI. Benedek pápasága alatt azonban egyre több világi dolog is feltűnt az anyaszentegyházhoz kapcsolható árucikkek között. Ilyen például a sörnyitó II. János Pál ábrázatával (4500 Ft), a söröskorsó vatikáni zászlóval (5000 Ft) avagy az alsónadrág „Vatikánban születtem" felirattal (4000 Ft).

Ezekhez jött most a bólogató pápa (3000 Ft, képünkön), még hozzá II. János Pál és XVI. Benedek képmásával. Sok hívő értetlenül szemléli, hogy erre is rábólintottak, de az első hírek szerint népszerű portéka lett a műanyag figura.

Pápanyalóka - keresztény giccs ínyenceknek

Felvidéki előadás a virtuális és valódi keresztyénségről

Előadás Bősön a virtuális és valódi keresztyénségről



ujszo.com
2011. január 22.

A Fiatal Reformátusok Szövetsége Duna Mente Területi Egysége a régióbeli fiatalok számára találkozót szervez a hétvégén Virtuális és valódi keresztyénség címmel Bősön.

A vasárnap (január 23-án) a bősi Csemadok-teremben a fél négy órakor kezdődő régió-ifin a témával kapcsolatban Vámos Béla felsőpatonyi lelkipásztor, a pozsonyi egyházmegye missziói előadója tart előadást.

Hogy egy kicsit felkeltsük a téma iránt érdeklődők figyelmét, a Reformata honlap megszólította a hétvégi régióbeli ifjúsági találkozó előadóját Vámos Bélát, hogy a Virtuális és valódi keresztyénség című előadása kapcsán mondja el, mi adta annak aktualitását. „Lelkipásztori szolgálatom során a gyülekezetben, faluban vagy volt osztálytársak, barátok, ismerősök között forgolódva rengetegszer hallom, hogy erőtlenné, unszimpatikussá vált sokak szemében az általuk gyakorolt vallás. Sokan sok mindent megpróbáltak letenni Istennek az asztalra, mégsem működik a dolog: nem jön az áldás! Szeretnének boldogulni a szerelemben, párkapcsolatukban, próbálnak sikeresek lenni a munkájukban, nagyobb anyagi biztonságra vágynak és ezek elérését sok esetben össze is kapcsolják az általuk többé-kevésbé vagy csak nagyon felületesen gyakorolt vallással. Sokan attól az Istentől várják a boldogulást és azt, hogy kiszolgálja őket, akit - mint személyes beszélgetésekben sokszor kiderül - nem is ismernek. Akit ezért tisztelni sem tudnak, akinek a parancsait ezért nem is igyekeznek betartani. Nem élnek az Isten erejével, ezért nem is éreznek erőt mindabban, amit a vallás kínál. Nem érzik ugyanis, hogy bármit is várhatnának attól. Némelyek ugyanakkor valamit fontosnak tartanak a vallásból, mást nem. Szelektálnak a Biblia kijelentései között is. Ami szimpatikus, az jöhet, ami nem, vagy amit nem értenek belőle, azt negligálják. Egyfajta vallásos teljesítménykényszerben élnek a gyülekezetekben is. Sokan babonából és felületesen gyakorolnak olyan vallásos cselekményeket, amelyeknek értelmét és hasznát nem is ismerik. Egyfajta virtuális keresztyénséget próbálnak létrehozni, mint a kolossébeli gyülekezet egy része kétezer évvel ezelőtt. Teljesítményekre törekszenek önátadás helyett. Az ilyen emberek szokták mondani azt, ami pár héttel ezelőtt egy hetilapban is olvasható volt: „nagyon hívő ember vagyok”. Pedig a hitet nem a mennyisége, hanem a tárgya határozza meg! Sokan mondogatják ugyanakkor azt is, amivel az előbb említett férfi a cikkben is felülírta a korábbi gondolatát: „nagyon vallásos vagyok”. A Szentírás számtalan helyen világosan kifejti, hogy a kettő nem ugyanaz és a kettő között óriási különbség van! Mivel sokak számára nem fontos ez a különbség, ezért aztán nem is tapasztalják meg az Isten áldását, mert eleve elzárják magukat előle. Pedig Isten áldása készen van, és mai szóval kifejezve: „lehívható”, megtapasztalható! De mi kell ehhez? Mi a különbség az ún. virtuális és a valódi, gyakorlati keresztyénség között? Mennyire működőképes a hit és mennyiben a vallás? Mivel több az egyik a másiknál, ha több? Van-e különbség hit és hit között és mit jelent az élő hit? Előadásomban ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni“. (Reformata, iski, ú)

• www.firesz.sk
• www.reformata.sk

Popa dealer de vin la "crasma" din Biserica Coltea

Popa Mehedinţu, dealer de vin la "crâşma" din Biserica Colţea | VIDEO

Evenimentul Zilei
Mihnea-Petru Pârvu
22 Ianuarie 2011

Vinul bisericesc de Valea Călugărească se dă fără bon fiscal. Garda Financiară spune că trebuie casă de marcat. Patriarhia zice că vinul "liturgic" e oferit de oameni la Sf. Altar. Noi l-am luat acasă.

Citeste intregul articol

Királyhágómelléki közlemény a Székely Mikó Kollégium "visszaállamosításáról"

KÖZLEMÉNY

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége megbotránkozással értesült a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium „visszaállamosításának” híréről.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén nyújtott elégtelennek minősíthető teljesítmény mellett ilyen döbbenetes eseményre kerüljön sor. Országunk Európához való csatlakozása igen nagy hiányosságok között történt meg, többek között az egyházi ingatlanok restitutio in integrum alapján való rendezés fogyatékosságával. Jól emlékezünk a román politikusok ígéreteire, amelyek szégyenteljes módon csak részben és állami intézmények hatalmas ellenállása közepette valósultak meg. Nem fogjuk szó nélkül hagyni, hogy mindaz, ami jelenleg a Romániában élő magyarság ellen történik a jogállamiság eszméje ellen való támadás, egyben az Európa Unióban élő polgárok ellen való vétség is, mivel az erdélyi magyarok az Unió teljes jogú polgárai.

Felszólítjuk Románia Elnökét, Románia Kormányát, hogy sürgősen szüntettesse be a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának törvénytelen processzusát. Követeljük, hogy a perbefogott restituciós bizottság tagjait (Silviu Clim, Markó Attila és Marosán Tamás) ne háborgassák, és azonnal szüntessenek be minden ellenük irányuló nyomozást.

Felkérjük a Romániában élő Keresztyén Egyházakat, különös figyelemmel a Román Ortodox Egyházat, hogy közös fellépéssel szolgálják,

- a jogállamiság eszméjének győzelmét Romániában is

- a restitutio in integrum késleltetésének megakadályozását

- a „visszaállamosítási” törekvések azonnali megszüntetését.

Követelésünk alapját megerősíti a Biblia egyik idézete is, mely felhatalmaz bennünket arra, hogy Isten akaratának tekintsük jogos kiállásunkat minden igazságtalan megnyilvánulással szemben. „Jaj azoknak, akik házat házhoz ragasztanak, és mezőt mező mellé szereznek, míg hely sem marad másnak, és csak ti laktok ebben az országban.” (Ézsaiás 5, 8)

Reménykedünk Románia felelős elöljáróinak bölcs döntésében, és abban is, hogy országunk lakóinak imádsága rövidesen elhozza a jog teljes körű alkalmazását mindannyiunk javára.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége felkéri lelkipásztorait és a híveket, hogy még az Imahét folyamán, és a reánk következő vasárnapokon imádkozzanak általában Románia többrétű hiányosságának felszámolásáért, a jog és igazság betartásáért és egyházaink valóságos Krisztust követő közösségéért. Imádkozzunk tételesen a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körül kialakult mesterséges és káros események elhárulásáért. Biztosítjuk az Erdélyi Egyházkerületet, a Sepsi Egyházmegyét, hogy imádságainkon túl készek leszünk jelenlétünkkel is támogatni küzdelmüket.

Nagyvárad, 2o11. január 22-én.

Csűry István
püspök

dr. Varga Attila
főgondnok

Bayer Zsolt: A mi Európánk elrablása

A mi Európánk elrablása



Magyar Hírlap
Bayer Zsolt
2011-01-21

„Az Európai Bizottság – a Generation Europe és a Tudatos Vásárlók Egyesülete közreműködésével – a 2011/2012-es tanévre is ingyenesen biztosítja a középiskolák 11. évfolyamos tanulói számára az Euró­pa-naptárat. Az egész évben elfoglaltságot adó és hasznos tudnivalókat, valamint tanári segédletet tartalmazó oktatócsomag használatával a diákok könnyed, számukra is élvezetes nyelven fogalmazott tudástárból és feladatsorok segítségével ismerkedhetnek meg a felelős gondolkodás alapjaival, cselekedeteik környezeti és társadalmi hatásaival.”

Ezzel az ajánlással adta ki az Európai Bizottság három és fél millió példányban, ötmillió euróért ezt a bizonyos naptárat. Hogy okuljanak belőle a fiatalok. A naptárban pedig akkurátusan feltüntették az összes muszlim, hindu és zsidó ünnepet. Kizárólag a keresztény-keresztyén ünnepek nem fértek bele a naptárba. Ebből a tényből induljon útjára a gondolat.

Hogy Európa allegóriája hajdan mégiscsak egy gyönyörű nőalak volt. Mivel Európé mégiscsak Agénor föníciai király gyönyörűséges leánya volt, akibe beleszeretett Zeusz, és aranygyapjas bika képében elrabolta. S vitte Zeusz Európét Krétára, ahol nemzett neki három gyermeket, többek között Minószt. S bonyolódott tovább a történet, a csodálatos antik-görög mitológia, s Európa allegóriája a gyönyörű nő volt, az maradt, mert miképpen a lengyel történész, Oskar Halecki megfogalmazta egykoron, Európa öröksége mégiscsak Athén és Róma, s aztán Péter utódai, „akik megszakítás nélkül irányították Krisztus egyházát, és jelképezték Európa mint EGÉSZ történelmi kontinuitását.”

Ez a történelmi kontinuitás lett a múlté. Ugyanis egy európai naptárból egyszerűen nem lehet kifelejteni a keresztény-keresztyén ünnepeket. Ilyen „felejtés” nem létezik. Azt pedig végtelen jóindulatomban és már-már legendás, az önsorsrontással felérő naivitásommal el sem tudom gondolni, hogy valami tudatos provokáció áldozata lenne a keresztény-keresztyén Európa. Nem. A legfélelmetesebb, legiszonyatosabb s egyben legvalószínűbb feltételezés az, hogy már nincsen benne a tudatban Európa kereszténysége. Ez immáron egy nem létező entitás az uniós bürokraták fejében és lelkében. S ha nyomokban mégis fellelhető még valahol, hát akkor szégyellik leginkább.

Odakint, a nagyméltóságú Brüsszelben, a St. Catherine téren áll egy ódon katolikus templom. Elhagyták hívei – s ma mint nyilvános vizelde üzemel. Onnan, a St. Catherine téri vizeldévé lett templomból széles és egyenes sugárút vezet eddig a naptárig.

S a széles és egyenes sugárút szélein sokan ballagnak. A cinizmus, az ostobaság, a rémisztő lelketlenség, a gyökértelenség, a hagyománygyűlölet, a múlttalanság, a gyilkos ateizmus. Ott sétál az új Európa. Sétál, és vigyorog, hülyén. És naptárt osztogat. S már semmit sem tud a múltról, semmit a történelemről, semmit a jövőről. És nem hajlandó egy lapon említeni a náci és kommunista bűnöket. Nem hajlandó semminemű néven nevezhető nemes cselekedetre. Vegetál. Zabál, fogyaszt, emészt, és lenyűgöző, lefegyverző ostobaságokon rágódik. Legutolsó említésre méltó tette Wajda Katyn-filmje volt. El is dugták, elrejtették, mert nem illett a nyálfolyató polkorrektségbe és a nihilbe.

Talán Agénor föníciai király átkozhatta meg Európét… Azért gondolom, mert mégiscsak a föníciaiak találták fel a pénzt…

Európa allegóriája ma már nem gyönyörű nőalak. Új allegóriája van Európának. Daniel Cohn-Bendit az. Egyik kezében a Magyar Nemzet üres címlapját tartja „Censored” felirattal, ékes bizonyítékaként annak, hogy fogalma sincs, miről beszél. Másik kezébe pedig odaillik az új európai naptár.

Így mehet vizelni a St. Catherine téri katolikus templomba.

• Europa Diary
• AZ EURÓPA NAPTÁR ÉS A VALLÁSOK: ELÍRÁS, NEM ALAPELV (pdf)
  

Meseriile de vrajitoare si ghicitoare, recunoscute oficial

Nomenclatorul meseriilor "s-a îmbogăţit" :
Meseriile de vrăjitoare şi ghicitoare, recunoscute oficial

Ziarul Lumina
19 Ianuarie 2011

De la 1 ianuarie 2011, Guvernul României a decis listarea vrăjitoriei şi a ghicitului în nomenclatorul de meserii, la poziţia 5161. Prin această hotărâre, aceste practici oculte se vor găsi alături de profesii respectabile ca acele de doctor, profesor sau cercetător. Un proiect de lege ce prevede impozitarea astrologiei şi a poţiunilor magice ar fi fost primit cu zâmbetul pe buze şi nimeni nu s-ar fi gândit că el va ajunge spre aprobare în Parlament.

Ministrul muncii, Ioan Botiş, a declarat, într-o conferinţă de presă, că vrăjitorii sau prezicătorii nu pot fi impozitaţi pentru că meseria lor nu există, neavând un standard ocupaţional. Ioan Botiş a explicat că Institutul Naţional de Statistică şi Comisia Naţională de Prognoză fac raportări lunare la UE legate de profesiile din România, transmite Agenţia de ştiri Mediafax. "Ca să ai o compatibilizare cu ceea ce are în regulament UE, trebuie să ai şi tu profesiile trecute acolo. Dacă nu ai standard ocupaţional, ele nu există ca meserii. Până se creează standard ocupaţional pentru meserie şi devine meserie care poate fi impozitată, nu poţi să impozitezi, aşa cum am auzit că se impozitează prezicătoarea", a explicat ministrul.

În aceste condiţii, vrăjitoria este recunoscută de nomenclator, dar nu este impozitată. Prin aceasta se elimină eventualul avantaj economic ce s-ar fi obţinut prin taxe, păstrându-se efectele negative ale recunoaşterii oficiale a unor astfel de practici.

Impactul socio-cultural trebuie bine calculat

Dacă unele vrăjitoare sunt supărate de taxele impuse de cei pe care i-au ajutat să ajungă la putere, altele sunt bucuroase pentru că li se recunosc anumite "haruri magice". Ele doresc să-şi deschidă firme de practică privată, să beneficieze de pensie, asigurare de sănătate, ajutor de la stat. Înfiinţarea unor cabinete de vrăjitorie sau ghicit, cu posibilitatea formării de asociaţii sau federaţii care să le reprezinte şi să le apere drepturile constituie una din premisele procesului de instituţionalizare pe care îl pot adopta aceste practici oculte. Acest lucru se va dovedi favorabil pentru recunoaşterea acestora în societate şi, odată cu aceasta, pentru accesul vrăjitorilor în armată şi penitenciare, dar şi în instituţii publice ca spitale sau şcoli.

Dorinţa guvernanţilor de a scoate bani din orice aruncă România în domeniul hilarului. Şeful statului român este ridiculizat pe MSNBC, un post de televiziune american, după ce, cu puţin timp în urmă, preşedintele Parlamentului României era îndemnat pe postul de televiziune CNN să mănânce mai mult usturoi "pentru a rezista atacurilor paranormale".

Dacă până acum era doar ţara lui Dracula, România devine în ochii occidentalilor ţara în care conducătorii ei "poartă piese de îmbrăcăminte violet în zilele importante, pentru că această culoare ar face purtătorul superior şi l-ar apăra de rău", după cum informează Associated Press. Pentru omul care nu crede cu adevărat în Dumnezeu, dar nici nu îl neagă, calea vieţii este presărată de nenumărate rătăciri şi abateri de la înţelesul ei profund. Un astfel de om merge la Biserică pentru că şi alţii merg, aprinde lumânări pentru vii şi morţi, pentru că aşa se spune că e bine, face colivă şi pomană pentru morţi, pentru că aşa se face. Un om care face lucruri fără a şi le explica, fără a le înţelege raţiunea, va apela destul de uşor la "servicii" spirituale prestate pentru o sumă de bani modică. Atât timp cât cere "fericire şi noroc", nimic nu pare anormal, existând aparenţa necesităţii sau a binelui. Iar atunci când persoana care oferă "fericire şi noroc" foloseşte obiecte sfinte ca agheasmă sau cruci, înşelarea este şi mai mare. Prin înşelarea produsă, omul se introduce singur în probleme diverse care variază de la furt şi înşelăciune la drame spirituale şi maladii duhovniceşti.

Răul dispare prin întoarcerea la Dumnezeu

De foarte multe ori, problema răului nu este înţeleasă de om, aceasta aducând nelinişte şi nonsens vieţii. Cei care se consideră atei pleacă uneori de la sofisme de genul: dacă există Dumnezeu şi există şi rău în lume, atunci ori Dumnezeu e rău, ori Dumnezeu nu există. E mai plauzibilă varianta că Dumnezeu nu există decât ca El să fie rău. Şi într-un fel, aceasta e mai aproape de adevăr.

Dacă Dumnezeu există, El nu poate crea decât ceva asemănător Lui. El nu poate face ceva ce nu are sens, ceva ce nu-şi are izvorul în El. De aceea răul apare ca manifestare liberă a creaturii ce poate spune nu, ce se poate împotrivi normalului. Astfel că libertatea îndreptată împotriva naturalului devine sursa răului, acesta neavând esenţă prin sine, ci prin alegere. În acest sens, diavolul nu este decât un înger ce îşi refuză natura lui luminoasă, încercând să arunce în întunericul necunoştinţei şi al nonsensului şi pe om.

CS Lewis afirma în una din cărţile sale că diavolul se bucură atât de cei ce îl ignoră, cât şi de cei ce îi oferă prea multă importanţă. Este greşit a ignora cu totul prezenţa demonilor, ca pe o gândire retrogradă, deşi aceasta se întâmplă şi pentru faptul că ei tind să se depersonalizeze prin îndepărtarea de la viaţa de comuniune specifică Persoanelor Sfintei Treimi.

Prin îndepărtarea de Dumnezeu, omul se aseamănă şi se apropie, inconştient sau nu, de lucrarea diavolului. El intră astfel sub influenţe prea puţin conştientizate, de multe ori ridiculizate sau bagatelizate. Un astfel de om este cel ce apelează sau intră în contact cu slujitorii diavolului. Indiferent că folosesc magie albă sau neagră, aceste personaje nu pot sluji binelui. Ei se pot travesti, luând înfăţişări de călugări smeriţi sau maici cuvioase, pot folosi lumânări sau tămâie, dar nu pot aduce pacea şi liniştea simţită prin Duhul Sfânt în viaţa Bisericii. Potrivit Sfântului Ioan Gură de Aur, doar cei ce primesc deseori Sfânta Împărtăşanie nu pot fi prinşi de lupul cel înţelegător, adică diavolul. Doar în relaţie cu Dumnezeu, singurul care a creat totul din iubire pentru iubire, singurul care îi vrea binele şi care îi ştie nevoile, omul îşi poate găsi pacea şi împlinirea. Participând la viaţa Bisericii, omul nu are nevoie de practici magice sau evenimente paranormale ca să simtă că are sens, ca să simtă că are valoare. El se împlineşte şi capătă valoare supremă tocmai prin participarea şi unirea cu Dumnezeu.

Édes, Ékes Apanyelvünk (Sinkovits Imre előadásában)

Bencze Imre: Édes, Ékes APANYELVÜNK

Bencze Imre: Édes, Ékes APANYELVÜNK

(Sinkovits Imre előadásában, 1987 humorfesztivál)

Kezdjük tán a "jó" szóval, tárgy esetben "jót",
ámde "tó"-ból "tavat" lesz, nem pediglen "tót".
Egyes számban "kő" a kő, többes számban "kövek",
nőnek "nők" a többese, helytelen a "növek".
Többesben a tő nem "tők", szabatosan "tövek",
amint hogy a cső nem "csők", magyar földön "csövek".
Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán "vövek"?
Azt se' tudom, mi a "cö"? Egyes számú cövek?
Csók - ha adják - százával jő, ez benne a jó;
hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve "csó"?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden;
amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen.

Agysebész, ki agyat müt otthon ír egy müvet.
Tüt használ a mütéthez, nem pediglen tüvet.
Munka után füvet nyír, véletlen se füvet. (hosszu Ü akar lenni)
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

Több szélhámost lefüleltek, erre sokan felfüleltek,
kik a népet felültették... mindnyájukat leültették.
Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk!
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

Főmérnöknek fáj a feje - vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.

Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből vagy igenekből született a nemiség?

Mekkában egy kába ürge Kába Kőbe lövet,
országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg 's ridegen,
néha játszik nem sajátján, csak idegen idegen.

Bencze Imre: Ékes, édes apanyelvünk 1-2. (pdf)

Bencze Imre: Ékes, édes apanyelvünk 1.


Bencze Imre: Ékes, édes apanyelvünk 2.

Lehet élni hat hónapig internet és tévé nélkül?

Lehet élni hat hónapig internet és tévé nélkül?

Life & Style
2011. január 17.

Dr. Susan Maushart három tini gyerekével egyszer csak gondolt egyet, és otthona összes elektronikus eszközét (számítógépet, telefont, tévét) kikapcsolta. Hat hónapra kizárta családja életéből az internetet, a virtuális szórakozást. A kísérlet igen érdekes eredményeket hozott...

Ebben a hónapban jelenik meg az angol könyvpiacon (és az Amazonon) Dr. Susan Maushart ausztrál írónő legújabb könyve: The Winter of Our Disconnect. A tanulságos írás arról szól, hogyan élte túl az írónő és három tini gyereke – a 14 éves Sussy, a 15 éves Bill és a 18 éves Anni – amikor Maushart hat hónapra kikapcsolta otthonukban az elektromos média minden formáját.

„Akkor ütött először szöget a fejembe a gondolat, hogy talán valami nem stimmel a családi életünkben, amikor sms-t kellett küldenem a gyerekeimnek, hogy jöjjenek már vacsorázni”- mesél a The Guardiannak Maushart a kísérlet és a könyv ötletéről. „A családunk megszűnt családként működni, inkább emberek egy csoportja voltunk, akik együtt éltek, de csupán kifele működtek, a munkában, az iskolában, a szórakoztatásban és a szabadidőben egyaránt.”

Az írónő szerint közte és gyerekei között nem volt valós kapcsolat, szorosabb érzelmi kontaktus, vagy több annál, mint a napi élethez szükséges funkcionális párbeszéd, mert mindannyian online töltötték minden éber percüket. Nem csak egyszerűen használták az elektronikus médiát, hanem "úgy éltek benne, mint hal a vízben”.

Maushart srácai közül a 14 éves Sussy volt legjobban hozzánőve a laptopjához. A lány szinte az egész életét online töltötte, sokszor még az éjszaka közepén is javában csetelt. Bill – ahogy az a tini fiúknál szokás – inkább konzolokon és a Nintendoján játszott. Csak a 18 éves Anni élt némi valós társadalmi életet, néha összejött a barátaival, de az ideje nagyobb részét ő is inkább a közösségi oldalakon töltötte: nagy Facebook-os és Twitteres volt. Maushart maga sem vetette meg az elektronikus médiát, hiszen rögtön könyve alcímében bevallja, hogy rendszeresen az iPhone-jával aludt. Mindezek ellenére mégsem hagyta nyugodni ez a családkép, és elhatározta, hogy tesz ellene valamit.

Lakat alá került a számítógép, a laptop, a mobiltelefon, az összes játékkonzol, még a rádió és a televízió is. A tiniknek nem volt többé lehetősége rá, hogy gubancos lelkiállapotukról percről-percre tudósíthassanak a Facebook-on, nem volt mobil sem, hogy azon múlassák az időt. Maushartnak óriási elvárásai voltak a „kísérlettel” kapcsolatban: „ Azt reméltem, hogy ez a tapasztalat átalakítja az életünket, hogy több közünk lesz egymáshoz, hogy leülünk együtt az asztalhoz enni és játszani, esetleg zenét hallgatni.”

A remények nagy része meg is valósult idővel. A gyerekek jól alkalmazkodtak az offline élethez, a család többet beszélgetett, és közösen vacsorázott. Időtöltésként társasjátékoztak, elkezdtek együtt moziba járni, amelyet jobban élveztek mint valaha. Anninak szokásává vált, hogy beült az egyetemi könyvtárba, Bill pedig rátalált az oly régóta elhagyott szaxofonjára. Talán csak Sussy-val volt egy kis probléma, aki a projekt elején az apjához költözött hat hétre, mert nem bírt meglenni online kapcsolatok nélkül. Egy idő után persze ő is visszajött a házba, és rájött, hogy ha nem a képernyőt bámulja fél éjszaka, akkor többet tud aludni, és sokkal kiegyensúlyozottabbak lesznek a nappalai.

Maushart szerint a család egyik legfőbb tapasztalata az volt, hogy megismerkedett az UNALOMMAL. Ettől az írónő tartott is egy kicsit, hiszen a mai tinik nem ismerik ezt az állapotot. A folyamatos telítettség pedig megszünteti a motivációt és enerválttá teszi őket, ebből nehéz lesz felébredni - gondolta Maushart. A másik fontos tapasztalat az volt, hogy a gyerekek megtanultak egyszerre csak EGY dologra koncentrálni. Az írónő szerint ugyanis egy átlagos amerikai tini 7,5 órát tölt valamilyen elektronikus médiát használva, ez pedig csak úgy lehetséges, hogy folyamatosan több dologgal foglalkozik egyszerre.

Maushart meggyőződése, hogy ezzel a hat hónapos periódussal nem büntette a gyerekeit, hanem nagy szolgálatot tett nekik, mert az elektronikus média használata ma már nem életstílus vagy anyagi háttér kérdése. A legtöbb tini beleszületik ebbe az állapotba, így eleve nem ismer más életformát.

Az írónő a kísérlettel le akarta vetni a „folyamatos csatlakozás terhét” a gyerekekről és alternatívát kínálni nekik egy „dobozon kívüli” élethez. Ez sikerült is, éppen ezért a kísérletről készült könyvvel Maushart a többi szülőnek is felajánlja ezt a lépést.

Az írónő kísérlete tehát több okból is sikeres volt, de csodák nincsenek, hat hónap után mindenki örömmel csatlakozott vissza a virtuális valóságba. Csakhogy nem úgy, mint régen, a család ezentúl (örömmel) megfogadja a kísérletből származó tanulságok parancsolatait, amelyek a következők:

1. Ne féld az unalmat
2. Ne tégy több dolgot egyszerre (mindaddig amíg a mennyek országa el nem jő, vagy amíg a házi feladatod el nem készül)
3. Ne sms-ezz és vezess (vagy beszélj vagy aludj) egyszerre
4. Az Úr napját tartsd képernyőmentesen
5. Kiáltsd ki a hálószobádat médiamentes zónának
6. Mások adatait és belépését tiszteld
7. A szomszéd új gépét ne kívánd
8. Evés közben ne használj semmilyen médiát
9. Médiahasználat közben ne egyél

KREK: Igazgatótanácsi határozatok átvilágítás tárgyában

ÁTVILÁGÍTÓ BIZOTTSÁG - HATÁROZATOK

Kapcsolódó: Az Átvilágító Bizottság tagjai . Jegyzőkönyv 2010. január 08. . Végrehajtási utasítás

---

Igazgatótanácsi határozatok átvilágítás tárgyában

Nem működtek együtt a titkosszolgálattal

Antal János James Árus Csongor László Baracsi Levente Borzási Gyula Csernák Béla Csűry István Csűry Miklós Farkas Antal Gellén Sándor Gellért Gyula Herdean Gianina Gyöngyi Kerekes József István Kovács Zoltán László Júlia Gyöngyi László Kálmán Barna Lukács József Máthé Edith Módis András Pálfi József Püsök Sándor Csaba Rákosi Jenő Szűcs Imre Sipos István Szekeres Sándor Tasnádi András Tóbiás Tibor Vincze Zoltán Venter Miklós Vicsai János

Együttműködtek a titkosszolgálattal

Veres-Kovács Attila Csomay Árpád Nagy Sándor Mikló Ferenc Sipos Miklós Seres Géza

Forrás: kiralyhagomellek.ro

Válság és váltság (mp3+vid)

Újpest-Belsővárosi Református Egyházközség

Textilfoszlányokból készült Az utolsó vacsora másolata

Textilfoszlányokból készült Az utolsó vacsora másolata

MTI / Magyar Hírlap
2011-01-18


Mosodai textilmaradványból készítette el Laura Bell amerikai művész Leonardo da Vinci világhírű, Az utolsó vacsora című freskójának másolatát. A Michigan állambeli Roscommonban élő alkotó textilképe négy méter és húsz centméter széles, százhúsz centi magas. Leonardo Milánóban, a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában festette meg alkotását, és 1498-ban készült el vele. A művész és polihisztor ekkor már hat éve állt Lodovico Sforza herceg szolgálatában, aki nemcsak művészként, de udvari tudósának is szerződtette őt. Egyebek között Az utolsó vacsora is a herceg megrendelésére készült. A kolostor 1980 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján.  

• Nagy méretű kép

Biserica a decis: 1.000 de lei nunta, 500 de lei botezul

Biserica a decis: 1.000 de lei nunta, 500 de lei botezul

adevarul.ro
18 ian 2011

Preoţii au făcut propuneri pentru tarifele percepute, iar mai marii lor le-au bătut în cuie

Patriarhia a stabilit tarifele ce urmează a fi percepute pentru oficierea slujbelor de cununie sau de botez.

Sumele depind de zona în care se află parohia, dar şi de situaţia credincioşilor.

"Contribuţiile sunt minime şi maxime. Bisericile mari, precum Sf. Elefterie, Sf. Spiridon, Sf. Mina sau Sf. Silvestru percep sume maxime: 1.000 de lei pentru o nuntă şi 500 de lei pentru botez. Preoţii vor elibera chitanţă", a declarat, pentru Click, preotul Mihai Hau.

Banii, pentru care preoţii vor elibera chitanţă, sunt destinaţi construirii Catedralei Neamului

• Cât costă oficial uniunea în faţa lui Dumnezeu (Romania Libera)
• Contribuţiile credincioşilor la serviciile religioase nu sunt destinate construirii Catedralei Mântuirii Neamului (basilica.ro)

NAPÚT 2009 / 09. – Kálvin 500

Napút
2009. november – XI. évfolyam 9. szám
Kálvin 500

B2-páholy

• Zalán Tibor • Ebből a Kálvinból meg hogy a túróba’ lett Lenin?

Preambulum

• Radácsi György • Kálvin János, az Isten küldötte
• Dr. Koncz Gábor • Családi Kálvin

Hit, teológia, egyház

• Dr. Dienes Dénes • Kálvin János élete, reformátori munkássága
• Dr. Hörcsik Richárd • Kálvin hatása a XVI. századi magyarországi reformációra
• Dr. Füsti-Molnár Szilveszter • Szempontok az ecclesia semper reformanda elvének érvényesítéséhez
• Dr. Koncz Sándor • Református örökségünk

Teológia, társadalom, művelődés

• Dr. Szathmáry Béla • Kálvin és a kálvinizmus aktualitása a világban és az egyházban

Tárlat

• Keresztes Dóra Biblia-illusztrációi

Teológia, társadalom, művelődés

• Dr. Éles Csaba • Kálvintól Kazinczyig
• Gulyás Gyula • Kálvin a tisztességes haszonról
• Albert Gábor • A magyarság és a kálvinizmus
• Agárdi Péter • Műveltségi modellek, kultúrafelfogások a két századelőn
• Dr. Gaál Botond • Kálvini vonások a magyarok lelki arcán

Utókori üzenetek

• Dr. Koncz Sándor • Kálvin magyar kutatója
• Dr. Koncz Gábor • Feladatokat adott
• Dr. Bolvári-Takács Gábor–Dr. Dankó Imre • Történelem, egyház, kultúra – Kálvin szellemében

Káva Téka – Napút-füzetek 39.

• Harsányi István • A reformáció hatása a magyar közművelődésre

(1923)

Kuyper Ábrahám: A kálvinizmus politikai jelentősége

A KÁLVINIZMUS
POLITIKAI JELENTŐSÉGE

A KÁLVINIZMUS MINT AZ ALKOTMÁNYOS
SZABADSÁGOK ALAPJA ÉS BIZTOSÍTÉKA

ÍRTA
DR. KUYPER ÁBRAHÁM


FORDÍTOTTA
MIKLÓS ÖDÖN

KIADJA A HOLLAND-MAGYAR REFORMÁTUS BIZOTTSÁG
BUDAPEST, 1923.

Kuyper Ábrahám: A kálvinizmus lényege

A KÁLVINIZMUS LÉNYEGE

ÍRTA
DR. KUYPER ÁBRAHÁM

BUDAPEST, 1922
BETHLEN GÁBOR IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZV.-TÁRS.

Teljes Kuyper archívum az interneten

Teljes Kuyper archívum az interneten

reformatus.hu
2011. január 14.

Abraham Kuyper (1837-1920) holland teológus és politikus teljes életműve hamarosan hozzáférhető lesz az interneten.

A bejelentést George Harinck professzor, az amszterdami Vrije Universiteit keretei közt működő Holland Protestantizmus Történelmi Dokumentációs Központjának igazgatója tette a napokban. A Dokumentációs Központ szorosan együttműködik az Egyesült Államokban található Princetoni Teológiai Szemináriummal.

Abraham Kuyper alakította meg Hollandiában az első politikai tömegpártot, a Forradalomellenes Pártot. Az ő nevéhez fűződik az amszterdami Vrije Universiteit megalapítása, nagyban hozzájárult az úgynevezett „szigorú” református egyház (Gereformeerde Kerk) létrejöttéhez, 1901 és 1904 között pedig Hollandia miniszterelnöke volt.

Harinck rendkívülinek tartja, hogy Kuyper életművét – akit a neokálvinizmus atyjaként tartanak számon – hamarosan Grönlandtól Új-Zélandig tanulmányozni lehet. Az Egyesült Államokban nagy az érdeklődés Kuyper és az általa képviselt neokálvinista felfogás iránt. Princetonban található meg a világon egyedül Kuyper teljes életműve. „Még Hollandiában sincs meg minden” – állítja a professzor.

Kuyper Magyarországon

Abraham Kuyper teológiai koncepciójának hatása az első világháború utáni években-évtizedekben terjedt el és vált igen jelentőssé a magyar református teológiában, elsősorban Sebestyén Jenő budapesti teológiai tanár révén. „Döntő jelentősége annak volt, hogy világháborút, a forradalmakat és a trianoni békét követő teljes összeomlásból a kivezető utat, a talpraállást, a kibontakozás lehetőségét az ország reformátusságának egy része éppen a Hollandiában jól bevált kuyperi neokálvinizmus teológiai, egyházpolitikai, politikai és világnézeti koncepciójában kereste és vélte megtalálni” – értékeli a teológus-államférfi magyarországi hatását Ladányi Sándor egyháztörténész Kuyper születésének százötvenedik évfordulóján megjelent írásában.

Az egyháztörténész szerint feltűnő, hogy ennek ellenére a rendkívül gazdag életműből milyen kevés jelent meg magyar fordításban. Pedig, mint megjegyzi, „bőven van tanulnivalónk tőle nekünk ma is, a mi viszonyaink között, a megismert igazság mellett való rendíthetetlen kiállásban, kitartásban, a szorgalmas, önzetlen, (egyház)építő munkában.”

A CE-Szövetség csendes napja Nagyváradon

Csendes nap Nagyváradon

erdon.ro
2011.01.16

Nagyvárad - Január 15-én szombaton csendes napot tartott a CE-Szövetség a szervezet nagyváradi központjában.

Az ország több megyéjéből érkező református hívek zsúfolásig megtöltötték szombaton a CE-Szövetség nagyváradi központjának gyülekezeti termét, ahol Nagy József feketegyarmati lelkipásztor, a CE- Szövetség elnöke és Visky István fugyivásárhelyi lelkipásztor vezették a csendes napot. „A hagyomány az, hogy minden hónapban megszervezzük ezt a csendes napot, a januári alkalom általában Bihar megyében szokott lezajlani. A csendes napon mindig a helybeli lelkipásztor vezeti be az alkalmat, utána közös hozzászólás és bizonyságtételek következnek. A közösség kérésére mindig megbeszéljük, hogy milyen bibliai könyvet szeretnének tanulmányozni, most a korintusbekiekhez írott első levél harmadik részét vesszük át. Nagyon sok helyről jönnek alkalmainkra, a mai napon is jöttek hívek a Szilágyságról, Zilahról, Varsolcról, Perecsenyből” - mondta Nagy József az esemény megkezdése előtt, hozzátéve, hogy nem csak református híveket, de más egyházak tagjait is szívesen látják a csendes napokon.

Találkozó

Nagy József elárulta, hogy a csendes napokat 1948 óta folyamatosan megszervezték Romániában is, ez a tevékenység csak 1958 és 1965 között szünetelt, míg a szövetség lelkipásztorait börtönbe zárta a román hatalom. A lelkipásztor hozzáfűzte, hogy a hivatalos egyházi vezetés nem mindig nézte ezt jó szemmel a CE Szövetség tevékenységét, de mint mondta, remélhetőleg mostmár rendeződnek a viszonyok. „Volt egy beszélgetésünk a héten (a múlt héten - szerk. megj.) a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökségének vezetőségével, ahol jeleztük, hogy a mi álláspontunk egyszerű: ahogyan a CE- Szövettség és más szövetségek az egyházon belül világos, egyértelmű szabályzattal természetes módon működnek Kárpátalján, Írorszában, Németországban, úgy működjön itt is, hiszen mi nemzetközileg elismertek vagyunk, csak épp itt az országban van probléma. Az egyházi hatalom féltve őrzi a maga által megszerzett pozícióit, és elfelejti azt, hogy a CE- Szövetség sohasem pozíciókra tör, hanem szeretné a hitet ébren tartani.” - fejtette ki Nagy József.

Nincs identitászavar

Arra a kérdésünkre, hogy mi a véleménye Csűry István püspök azon aggályával kapcsolatban, miszerint a szövetség szabályzatában nincs rögzítve az, hogy ez a szervezet a református egyház kebelén belül működik, Nagy József ezt válaszolta: „A CE-Szövetség alapszabályzatában mindig is benne volt az, hogy a református egyház hitvallásai szerint működik. Mi több, a kommunizmus idejében a letartóztatott lelkipásztorokat azzal vádolták, hogy a református egyházon belül működő ébredési szervezetet működtetnek. A CE-Szövetségben nem kérdés az identitás: egyértelműen le van fektetve a szabályzatunkban, hogy a református hitelvek és a szentírás szerint működő szervezet vagyunk.” Nagy József a magyarországi református egyház missziói szabályzatát említette pozitív példaként ebben az összefügésben, kiemelve azt, hogy az említett szabályzat kimondja: a református egyház magáénak tekinti és együttműködik mindazon szervezetekkel, egyesületekkel, melyeket a gyülekezeti tagok hoztak létre, és amelyek az egyház javát szolgálják. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a CE-Szövetség közötti nézeteltérések rendeződésének egyik jeleként emelte ki Nagy József azt, hogy Csűry István támogatásáról biztosította a CE szövetséghez tartozó lelkipásztorok evangelizációs munkáját.

Pap István

Mózes a Wall Streeten

Mózes a Wall Streeten

Népszava
Bonta Miklós
2011. január 15.

A rendszerváltás hajnalán az a fáma járta, hogy a nálunk egyre szaporodó dél-koreai cégek Magyarországra irányított vezetői csak olyanok lehettek, akik tagjai voltak az úgynevezett Koreai Egyháznak. Az üzleti és a vallási küldetés a 20. század legvégén a távol-keleti ország képviselőinek külföldi megjelenésében tehát egyértelműen összefonódott.

Talán azért, mert a Koreai Egyház, amely a neoprotenstáns, pünkösdi felekezetek közé sorolható, kezdetei az elmúlt század elején európai misszionáriusok tevékenységéhez volt köthető. Ők híveiket arra intették, hogy takarékosan bánjanak a külföldi pénzekkel, és tanuljanak meg önerőből építkezni. (A missziós tevékenység fényes sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egykor buddhista Dél-Korea lakosságának negyven százaléka egy évszázad alá újkereszténnyé vált. A modern civilizációk körében ilyen hatalmas arányú katolicizálódásra ilyen rövid idő alatt sehol másutt nem akadt példa.)

Az elmúlt fél évszázad egyháztörténetéhez az is hozzátartozik, hogy a Koreai-félsziget déli felén megagyülekezetek jöttek létre, amelyek egy-egy sportcsarnokban, stadionban tartják istentiszteleteiket, hiszen az egykori buddhistából neoprotestáns vezető lelkésszé avanzsált Yonggi Cho mára milliónyira duzzadt létszámú hívei aligha fértek volna el még egy tágas imaházban sem. A gyülekezet tagjai a hitéletben való jártasság mellett elsajátították az üzleti tisztesség gyakorlásának fortélyait, a vezetési ismereteket és a hálózatok kiépítésének elveit.

Nem csoda, hogy a dél-koreai multik számára - a nélkülözhetetlen szakmai ismeretek mellett - a nemzetközi gazdaság egyes őrhelyeire küldött embereiknél alapkövetelmény volt a hitéleti gyakorlat. Be is lakták templomukat nálunk a Városliget szomszédságában, ahol az imaalkalmakra összejőve rendszeresen kicserélték tapasztalataikat arról, amivel a magyar ugaron találkoztak. Nem tudom, mi zajlott le ebben az áhítatos környezetben, az azonban bizonyos, hogy a dél-koreai cégek és pénzintézetek első számú célpontjává vált Magyarország.

A Samsung, a KDB Bank vagy a Hankook eredményeivel nincs mit szégyenkezniük, ez feltehetően csak otthoni vallási elöljáróikat, de magát az Örökkévalót is megelégedettséggel tölthette el. A Koreai Egyház keresztényei azonban először talpraesettségüket természetesen először otthon bizonyították, mielőtt messzi útra keltek. Megtért hívők ülnek a globális világcégek igazgatóságaiban, a hadsereg vezetésében, és közülük került ki már nem egy miniszterelnök is. A sokszoros koreai dollármilliárdosok sorában is szép számmal előfordulnak Yonggi Cho elveinek töretlen követői.

A Biblia szelleme természetesen nem csak a távoli Ázsiában vált üzleti élet egyik vezető életelvévé. A megszámlálhatatlan felekezetű Egyesült Államokban, nem véletlenül teszik az elnökök beiktatásukkor a Bibliára teszik kezüket. Egy olyan országban, ahol a tőzsdei élet vezető napilapja, a Wall Street Journal cikke néhány esztendővel ezelőtt arról számolt be, hogy számos amerikai vállalati vezető fordul a Szentíráshoz tanácsért. Ők azok, akiknek a zsidó-keresztény kultúrkör által kijelölt értékrend és a Szentírás döntési mintája vezérelvként vonul végig mindennapi tevékenységén.

Gyakran bizonyítva azt a marxi társadalmi törvényszerűségi elvet, amely a cselekvéselmélet egyik szállóigéjévé vált: "Nem tudják, de teszik." A közelmúltban jelent meg a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában Tomka János és Bőgel György Vezetés egykor és most című kötete, amely a Biblia és a menedzsment kapcsolatát vizsgálja. A szerzők idézik Jim Collins Jóból kiváló című bestsellerét, amelyben fellelik azt a hivatkozást, hogy a Fortune 500-as cégek vezetőinek személyiségprofilját vizsgálva azt találták, hogy a szakmai eltökéltség mellett a személyes alázat különbözteti meg a legkiemelkedőbb vezetőket. Ennek ismeretében aligha csodálkozunk a kötet előszóírójának azon az érvén, hogy "a szaksajtóban, konferenciákon felkapott vezetői irányelvek jó része gyorsan feledésbe merül, ám a Biblia lapjain sok időtálló, általános érvényű vezetői tanácsot találhatunk."

A vallásos iratokban rendszerint előfordul a pénzhez való viszony, végső soron a meggazdagodás megítélése. Már az antik mitológiában a régi asszírok kedvence a pénz- és a bőség istene, Mammon volt. Arámi nyelven ez a kifejezés a bálványként imádott pénzt, vagyis a gazdagságot (fényűzést) jelöli. A Biblia erről mint a "pénz szerelméről" szól. Elítéli a mammonizmust, a pénzimádatot, a féktelen nyereségvágyat, a vagyon megszerzéséért folytatott - esetenként öldöklő - harcot. A Szentírás ezt két egymással folytonos küzdelmet folytató mentalitás, a Mammon szelleme és az Isten Szentlelkének csatájaként írja le.

A modern kor vallásos irodalma azonban újraértelmezi mindezt, és enyhe túlzással eljut odáig: meggazdagodni szabad, de csak korlátok között. Mielőtt azonban a hívő lélek megnyugodna abban, hogy pénzszerzésére, vagyonosodására a Mindenható rábólintana, a korszerű Biblia-magyarázók azonnal intőn emelik fel ujjukat: a Szentírás tudomásul veszi, sőt tisztességesnek is tartja, ha valaki meggazdagodik, de soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez bizony az üdvösség szempontjából nem is kevés veszélyt is rejt magában. Mert mit is ír az Újtestamentum? "Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől és magukat általszegezték sok fájdalommal." (1Tim 6,9-10)

Az intelemből világosan kitetszik: meggazdagodni - mégha lassan, tisztességesen tesszük is - rizikós mutatvány. Ezzel szemben gyors vagyonosodástól már nagyon is illik tartózkodni, mert ,,Aki hirtelen akar meggazdagodni, büntetlen nem marad ... (Péld 28,20b) Egyszerű logikai úton levezethető, hogy aki a gyors meggazdagodás hívévé szegődik, az bizony bűnpártolást követ el.

Gazdasági tevékenységet űzni azonban muszáj, beleértve a kereskedést is. Aki azonban a piacon tevékenykedik, az azt is kockáztatja, hogy elveszti befektetett tőkéjének egy részét, vagy rossz esetben az egészét. A profit tehát az üzleti kockázat ára. Az már egészen más kérdés, hogy mindezt tisztességesen illik tenni. Tomka János és Bőgel György tehát teljes joggal idézik könyvükben az Úrnak Mózeshez intézett szavait: "De szemelj ki a nép közül derék, istenfélő férfiakat, hűséges embereket, akik gyűlölik a megvesztegetést, és tedd őket elöljárókká ezer, száz, ötven vagy tíz ember felett." (2Mózes 18.) A szerzőket azonban mindennél jobban izgatja, hogy a Biblia "vezetési elvei" érvényesülnek-e napjainkban?

Mert Mózesnek sem volt könnyű dolga, "...és nem hallgattak Mózesre, a nehéz munka és a türelmetlenség miatt. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Menj el (újra) és mondd meg a Fáraónak, Egyiptom királyának, hogy bocsássa el Izrael fiait országából. És mondta Mózes az Örökkévalónak: Hiszen Izrael fiai nem hallgattak rám, hogyan hallgatna rám a Fáraó, amikor én nehézbeszédű vagyok?" (2Mózes 6, 9-12). Mózes tehát a dadogásának tudta be, hogy nem hallgattak rá, pedig sokkal inkább azokat az értékeket volt nehéz elfogadtatnia, amelyeket képviselt.

A Vezetés egykor és most című kötet számos bibliai példával igazolja, hogy a hatalmi játszmákra, a változások irányítására, a szervezeti kultúrára vagy a hálózatépítésre számtalan példát találunk a Szentírásban. Azok is felhasználják ezeket az alaptörténeteket, akik talán soha nem vették kezükbe a Bibliát. Feltehetően azért, mert az emberi alapértékek, az egyes csoportokon belüli információáramlás, az üzleti tisztesség évszázadokon keresztül módosultak, csiszolódtak, és gondolkodásunknak szerves részévé váltak. Éppen ezért a bibliai példabeszédeket felhasználják a modern üzleti iskolák, még azok is, amelyek távolra kerültek a zsidó-keresztény kultúrkör közvetlen tanulmányozásától.

Hitpedálozók - biciklis egyház Magyarországon?

Hitpedálozók

Bihari Napló
Rencz Csaba
2010.01.14.

„Boldog vagyok, hogy ateistaként megtaláltam az egyetlen egyházat, amit támogatni tudok.” A bejegyzés a Babilon Nyulai Kerékpáros Egyház Facebook–oldalról való. Figyelem, ez nem gyakorlat, és nem vicc – ez a valóság: az év elején hivatalosan is megalakult Magyarországon az alapító, Dávid Ferenc szociológus, rádiós műsorvezető szerint „sikerre ítélt vallási közösség”. A nevezett internetes közösségi oldalon 160 tagot gyűjtöttek (eddig), az érvényes jogaszabályok szerint egyházalapításhoz 100 tag + hitelveket tartalmazó alapítólevél szükséges, és a bíróságnak nincs is mérlegelési joga a bejegyzéshez! Nem ők az első „biciklis egyház”: az USA–beli Seattle–ben már él és virul a Jézus Biciklis Egyháza. Az új egyháznak „nincs istene, de nincs is rá feltétlen szükség, hiszen így is képes menedéket adni minden istenhívő számára, mert a közösség hisz a kollektív tudat formálhatóságában, és a világ megmentésében a tekerés által” – áll egy ismertetőjükben. (Hittételük magvas alapvetése: „Tekerjetek!”) Mint mondtam, ez nem vicc, most megismétlem: ez nem vicc! Nem vagyok hittudós, az elemzés legyen mások feladata. Én csak azt tudom, hogy a legnagyobb történelmi egyházakból igen sokan, egyre többen ábrándulnak ki, nagyon is világi, földhözragadt konfliktusok, ügyek, ügyletek miatt. Ezáltal a (szerintem) talán legnagyobb feladatuknak, a közösség megtartásának, építésének tudnak kevésbé megfelelni. Közben pedig egyre több „rivális” csönget a kapukon. Meg már a biciklikormányon is...

EU-s állásfoglalás készül a vallásszabadságról

A vallásszabadságról szóló állásfoglalást készítenek elő

MTI / jogiforum.hu
2011.01.13.

A vallásszabad­ságról szóló állásfoglalást készítenek elő uniós diplomaták az EU-országok külügyminiszte­reinek január 31-i tanácskozására – értesült az MTI brüsszeli diplomáciai forrásból.

Korábban úgy hírlett uniós berkekben, hogy az álláspontok közelítése még nem érte el azt a szintet, hogy a téma megvitatásán túl úgynevezett közös következtetéseket is megfogalmazzanak a miniszteri ülésen. A dolgok legfrissebb állása szerint azonban 31-én már konklúzió elfogadását tervezik - tájékoztatta szerdán az MTI-t egy uniós diplomata. Az elmúlt héten az Európai Unió fellépését kérte négy tagország - köztük Magyarország -, miután az utóbbi időben keresztényeket ért támadás a világ különböző részein.

Franco Frattini olasz külügyminiszter e tárgyban Catherine Ashtonnak, az EU külpolitikai főképviselőjének levelet küldött, amelyet aláírásával támogatott a francia, a lengyel és a magyar külügyminiszter is - közölték Rómában külügyminisztériumi források. A miniszterek kérték Ashtont, hogy a keresztények üldözésének kérdését tűzzék napirendre a Brüsszelben január 31-én tartandó külügyminiszteri tanácsülésen. Az értekezleten a levél aláíróinak szándéka szerint "konkrét intézkedéseket" kell elfogadni "a vallásszabadság tiszteletben tartása érdekében".

A miniszterek a levélben leszögezték, hogy az EU "nem maradhat közömbös" az elmúlt hónapok eseményei után, és "elfogadhatatlannak kell nyilvánítania" a vallási indíttatású uszítást és erőszakot.

Január 2-án XVI. Benedek pápa szintén felszólította a nemzetközi közösséget, hogy védje meg a vallás szabadságát. Nyilatkozatának előzménye az volt, hogy az óév utolsó éjszakáján Egyiptomban merényletet követtek el egy kopt templom ellen, és 23 ember életét vesztette, korábban pedig iraki keresztényeket ért összehangolt támadás. Ugyancsak keresztényeket ért atrocitás Nigériában és a Fülöp-szigeteken.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay szerint az egyházak, templomok, mecsetek, zsinagógák és más vallási létesítmények elleni támadásokkal szemben mindenkinek fel kell lépnie. A főbiztos közleményben felszólította az államokat, hogy küzdjenek erőteljesebben a vallási diszkrimináció ellen. "A kisebbségek jogainak védelme... a konfliktusok megelőzésének kulcseleme is" - hangsúlyozta Navi Pillay.

Csók István református templomi képe

Szilágyi Ferenc

Csók István református templomi képe
- "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!..." (Úrvacsora, 1890) -

in: Confessio, 2009/2., 120-122. old.

Csók István

(1865, Pusztaegres - 1961, Budapest)
"Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora)
1890

A dunántúli, Fejér megyei, pusztaegresi (ma Sárbogárdhoz csatolva) református molnármester festőművész fia, 20. századi festészetünk kiemelkedő alakja a színek költője volt: akár hazai táj- és életképeit, akár arcképeit, vagy bibliai és történelmi tárgyú festményeit tekintjük; Müchenben, Párizsban is őrizte a hazai hagyományt, a magyar népi színvilágot, s elsősorban ezzel érte el sikereit. Ő maga így írt visszaemlékezéseiben megtalált útjáról: "Hej, de sokat küzdöttem, de sokat próbálkoztam, míg megtanultam az igazságot: magyar piktor magyar képeket fessen." Másutt pedig ezt így részletezi: "Éveken át tartogatott az anyám a padláson egy tulipános ládát. Egyszer leszedem, porosan-piszkosan elviszem magammal Párizsba. Amint mosogatom, látom, hogy a ráfestett tulipán lejön, de alatta új tulipán virul, égő, erős, tüzes színű tulipán, s az ott virít most a műteremben... És megtanított a magyar színharmóniára, a magyar népmese hangját súgva a fülembe." A pusztaegresi molnármester fia a Malomrétről csakugyan úgy indult el a párizsi Szalon, Bécs, Antwerpen, München, San Francisco, Brüsszel arany- és ezüstérmes dicsősége felé, mint a népmesék hőse, s legfőbb sikereit a megtalált "magyar színharmóniá"-nak, a festészet népköltészetének köszönhette. Bár voltaképpen Nagybányán is dolgozott, s a nagybányai művészek közé számította magát (évekig velük állított ki), az erdélyszéli kisváros nem érintette meg oly mélyen, mint barátait, mestereit: Hollósy Simont, Ferenczy Károlyt, Iványi-Grünwald Bélát, Thorma Jánost, Réti Istvánt. Nagybányán, Münchenben, Párizsban, Budapesten mindig megmaradt a dunántúli táj, a dunántúli nép fiának, s így sikerült neki a "magyar színharmóniával" jellegzetesen nemzeti, s egyetemes érvényű festészetet teremtenie. Ezt fedezhetjük föl indulásakor az élete főművének szánt címbeli festményén is, bár ez többnyire fekete-fehér rézkarcban ismeretes. Magamnak is ez a rézkarc függött diákszobámban, gyomai szülőházamban, a kép jobb alsó sarkában a művész ceruzával odajegyzett aláírásával: Csók István. Mivel az eredeti, nagyméretű színes olajképet a művészettörténeti kiadványok se nagyon közölték (költséges lett volna a gazdag, élénk színvilágú kép reprodukálása), csak évtizedekkel később fedeztem fel a színpompás festményt a Nemzeti Galériában, egy holland vendégemet kalauzolva. Meglepődésem neki is föltűnt, elmagyaráztam hát a dolog hátterét; otthon pedig igyekeztem kideríteni a kép keletkezését.

A művész már említett visszaemlékezései igen érdekesen tájékoztattak erről:

"Szeptember közepén a hintó előállott. A két sárga volt befogva. A bakon Pákoszdi Józsi parádéban várta, hogy anyám, meg húgom felüljenek. Apám azt kérdezte, nem megyek-e el én is? - Azt sem tudom, hova mennek? - feleltem.

- A templomba. Úrvacsoraosztás lesz, új kenyérre. Mi visszük a kenyeret.

Egy pillanatig haboztam, aztán felültem én is. A kocsi elrobogott Egres felé.

Apám otthon maradt. Dacára jó keresztyén voltának, nagy elfoglaltsága csak sátoros ünnepeken engedte templomba járni...

A kis templom belseje még mindig a régi volt. De nem: azóta orgonát állíttatott a karba egy jámbor hívő, alighanem az öreg Bognár István uram. A falak csak úgy fehérre meszelve, mint kisiskolás koromban. A leterített úrasztalán ugyanaz a naiv paraszthímzésű kendő, mikor még én vettem fel első ízben az úrvacsorát. Még a szószéken most is ott lóg egypár régi, megfakult mennyasszonyi koszorú. Fiatal menyecskék esküvőjük után aggatták oda. Anyám s húgom sietve foglalták el helyeiket a családi padban, mert már a harmadikat harangozták, mire a templom elé értünk. Nekem az érdemes elöljáróság szorított helyt az első padban, szemközt a szószékkel s az úrasztalával. A hívek énekeltek, míg a harmadik harangszó el nem hangzott. Akkor felállt mindenki, mert belépett az öreg tiszteletes, helyére ment, pár másodpercig imádkozott, aztán leült, csakúgy a hívek. Majd megszólalt az orgona, kezdetét vette az istentisztelet.

- Hiszitek- és valljátok-e, hogy Jézus Krisztus értetek halt meg a kereszten, hogy megbocsáttassanak a ti bűneitek?

- Hisszük és valljuk - mondta a gyülekezet és én is, együtt mondtam a hívekkel:

- Hisszük és valljuk. - Járuljatok tehát az úrasztalához ti, kik elegendőképpen előkészültetek magatokhoz venni az úr testét és vérét, hogy ezáltal lelketek a bűntől megtisztíttassék, és elnyerjétek e földön bűneitek bocsánatát, a másvilágon az örök életet."

Voltaképp ez az alkalom, a nyári úrvacsora-osztás lett igazi ihletője Csók István szóban forgó híres festményeinek: "Megint zúgott az orgona, énekeltek az iskolás fiúk. Én - mintegy álomban - láttam, amint az érdemes öregek, majd a fiatalok s végül az új konfirmáltak sorban, egyenként odajárultak az úrasztalához. Először a férfiak, aztán a nők. És a pap mindeniknek letört a kenyérből egy falatot, majd adott inni a borból egy kortyot. Aztán áldólag terjesztette a hívek felé a kezeit. Az úrvacsora-osztás véget ért, s mindenki ment haza.

Én szótlan maradtam az egész úton. Nem tudtam számot adni magamnak az érzéseimről, de azt már tudtam, mi lesz az, amivel igazán meg tudom hódítani a világot! Ami engem, magamat is meghódított: az úrvacsoraosztás: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!"

Így született meg művészetének egyik valóban legnagyszerűbb alkotása, amelyről nagybányai festőtársa, Réti István azt írta: "egyike a magyar festészet legoriginálisabb, párdarabja nélküli alkotásának. Még Csók munkái közt sem találunk hozzá hasonlót." (Mindezt azzal egészíthetjük ki, hogy van még egy hasonló református templomi tárgyú festménye: az Öcsényi keresztelő; az viszont igaz, hogy az egész protestáns kultúra egyházművészeti alkotásai közt valóban szinte páratlan remek.)

Csók István
(1865, Pusztaegres - 1961, Budapest)
Öcsényi keresztelő (Keresztelő)
1902

Visszaemlékezéseiben Csók István még néhány másik fátylat is föllebbentett, a kép keletkezéséről: nevezetesen az előtérben álló lányalak ihlető modelljéről. Jó néhány évvel azután, hogy az élete főművének szánt kép gondolata lelkében megfogant, már müncheni festőakadémista korában fogott hozzá az otthon megálmodott téma megfestéséhez; a festmény főalakjának müncheni modellje, a szőke kis bajor lány azonban a festés folyamán beteg lett, eltűnt, s így a kép egyelőre befejezetlen maradt. Erről így írt emlékirataiban: "Egész úton hazafelé [ti. Münchenből Magyarországra] azon törtem a fejem, kit fogok én a kis liliom helyébe festeni? Avval már tisztában voltam, hogy míg a kép utánam hazaérkezik, befejezem a Szénagyűjtők-et. A műterem kérdése se okozott nagy gondot: ott az üres gépház. Nagy szárnyas ajtója, világos ablakai vannak, bú nélkül lehet ott festeni. De az én álmaim alakját feltalálom-e újra? Hirtelen a kis Érsek Örzsi jutott eszembe. Már akkor feltűnt nekem, mennyire alkalmas volna főalaknak, mikor a templomban végignéztem az úrvacsoraosztást. De ki tudja, hol lehet azóta? Szegény ember gyerekét a sors össze-vissza hányja... S ekkor jött egy szinte népmesei fordulat, ami hozzásegített a kép végleges megformálásához: otthon már vártak az ebédel. Jóformán alig örülhettünk egymásnak eléggé, már anyám asztalhoz parancsolt bennünket. Én háttal ültem az ajtónak, s azon gondolkoztam lehajtott fejjel, hogyan kérdezősködjem a kis Érsek Örzsi felöl, midőn egy üde hang kínált: - Tessék, a leves! - a merőkanál kiesett a kezemből: a kis Érsek Örzsi volt! Örzsi merő ellentéte volt a kis mücheni fehér liliomnak. Fekete haja, tipikus magyar arca volt s olyan pajzánul csillogott fekete szeme, hogy jó volt lefesteni őket. De naiv meséi apja s bátya katonakalandjairól, s ahogy ártatlan, gyerekes örömeiről beszélt, nyílt szívről s tapasztalatlan lélekről tettek tanúságot. Különösen nagyra tartotta, hogy már kérője is volt, pedig még csak most múlt 14 éves. Örzsit egészen profilban festettem. Nem imára kulcsolt kézzel, hanem amint csipkekendőjét kezében tartva távozik az úrasztalától."

E szinte mesei, elrendelés-szerű fordulat nélkül a festmény sem lett volna igazán az, ami most, amelyet mindannyian így érzünk igazán magunkénak. Az elkészült képet itthon a Műcsarnok 1890-i téli tárlatán láthatta először a közönség, de ott csak fél sikert aratott vele alkotója, aki a Munkácsy-díjra pályázott vele. (A magas kitüntetést s a vele járó ösztöndíjat azonban a ma már szinte elfeledett Halmi Józsefnek ítélték.) Csók István is elfoglalta méltó helyét festészetünk történetében; itt tárgyalt remekműve oda tartozik legnagyobb festőink kiemelkedő művei sorába. Munkácsy emlékezetes Siralomháza, Szinyei-Merse Majálisa, Tornyai Jussa vagy Hollósy Tengerihántása. Itt tárgyalt festménye azonban, nem csak témájában, de színvilágában is szinte páratlan: nem él eléggé a köztudatban. Ennek oka lehet az is, hogy készült róla egy nem színes rézkarc másolat, s a művészettörténeti könyvek is általában ezt közölték, s közlik ma is, a csodálatos színgazdagságú eredeti olajkép lenyomata helyett. Ideje volna, hogy a nagy mű elfoglalja méltó helyét, elsősorban a mi református egyházi művészetünkben. Közeledik 2017: az európai Reformáció fél évezredes évfordulója. Jó lenne erre az alkalomra színes reprodukciókban sokszorosítani, hogy eljusson a református családi otthonokba, egyházi hivatalokba - s a konfirmációs emléklapoknak is szép dísze lehetne. Ha pedig a színes eredetiről azonos méretű "poszter" készülne: egyházi intézményeinknek, templomainknak dísze is lehetne, cáfolatául is a reformáció művészetellenességéről, a "rideg" kálvinista puritanizmusról szóló hiedelemnek is. Mivel pedig a híres festmény a protestáns liturgia sarkalatos, lényeges mozzanatát ragadja meg: az esedékes nagy évforduló egyik emblematikus műve is lehetne.